Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-02-17 / 7. szám

50. évfolyam. Gyula, 1018. lebruár 11. 1. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség1, kiadóhivatal: 1 Gyulán, Templom-tér Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOM DÁVI». Megjelenik minden vasárnap A béke felé. Oroszországgal nem kötöttünk szerződé­ses bókét, ami ellenkezik ugyan a diplomácia terén évszázadok, sőt évezredek óta elfoga­dott szokásokkal, inindazáltal tekintettel arra, hogy az oroszok hadseregüket leszerelték, összes katonáikat hazabocsátották, a háború Oroszországgal, ha formálisan nem is, de a valóságban mégis befejeztetett. Ennek a bi­zonyítéka az is, hogy seregeink immár Brodyba is bevonultak, Keletgalicia teljesen felszaba­dult és ezzel az osztrák magyar monarchia területén egy talpalattnyi föld sincs többé, melyet az ellenség elfoglalva tartana. Ukrániával nemcsak tényleg, hanem a szokásos formák között is véglegesen meg­kötöttük a békét, aminek nemcsak erkölcsi és politikai, de gazdasági jelentősége is van. A békekötés révén ugyanis a középeurópai hatalmak szoros viszonyba kerülnek Európa egyik legnagyobb gabonatermelő területével. Az uj ukrán köztársaság a béke után meg­ragadja az alkalmat, hogy terményeinek fe­leslegét kiszállítsa és ezáltal segítsen a há­ború miatt zilált gazdasági helyzetén. Ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy Magyarország, mint a központi hatalmak egyik legdusabb éléskamrája, az ukrán gabona révén tehermentesitődik, min­denesetre örvendenünk kell. A hadsereg, Ausztria és bizonyos mértékig Németország is, erőnket meghaladó igényekkel léptek fel, különösen a gabonaszükséglet kielégítése te­rén, ha tehát alkalom nyílik ezeket a kíván­ságokat más módon kielégíteni, akkor a rekvirálásokkal és adagolásokkal súlyosan megnyomorított Magyarország szabadabban fog lélegzeni. Ez — ismételjük — igen örven­detes dolog, aminek különben van más oldala is, ami bizony gondolkodóba ejt. Az uj szom­széd gabonája ugyanis minden valószínűség szerint, mint a magyar gabona versenytársa fog megjelenni a középeurópai hatalmak piacán. Egy ilyen versengésnek a magyar földműve­lésre pedig szomorú következményei is lehet- uek. Valóságos létkérdéssé válik ránk nézve a termelés fokozása, aminek pedig rendkívüli nehézségei voltak eddig is és félni lehet tőle, hogy ezen nehézségek különösen a közel­jövőben még fokozódni is fognak. Hogy egye­bet ne említsünk, ilyen a munkaerő megfo­gyatkozása. El kell tehát mindent követni, hogy ebből a körülményből ne származzék a magyar termelésre katasztrófa. Nincs okunk kételkedni abban, hogy azok, akik a béke- tárgyalásokat vezetik és akik a békeszerző­dés részleteit megállapítják, tudatában van­nak a magyar termelés jelentőségének, ismerik annak igényeit. Elkerülhetetlenül szükséges azonban, hogy bármennyire örvendünk az Oroszországgal megszűnt háborúnak és az Ukrániával megkötött szerződéses békének, igyekezzünk minden erőnk és tehetségünk latbavetésével az őstermelésünkre az ezekből reánk hárulható súlyos következményekkel szemben is védekezni. A közigazgatási bizottság ülése. — február 11. — Szokatlanul csendes hangulatban folyt le a közigazgatási bizottság hétfői ülése. Az elő­adók jelentéseit megjegyzés nélkül tudomásul vették és a javaslatokat vita nélkül elfogad­ták, úgy hogy az ülés a hosszú táygysorozat dacára rövid másfél óra alatt véget ért. Az ülésen dr. Ftisesséry Zoltán főispán elnökölt és resztvettek dr. Daimel Sándor alis­pán, dr. Berthóty István főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr Zöldy Géza fő­ügyész, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. tan., pónzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla kir. államópitószeti hivatali főnök, Holló György kir. gazdasági felügyelő, dr. Berthóty Károly, Haán Béla, dr. Ladies László, dr. Márky János, Morvay Mi­hály, Szalay Lajos és dr. Török Gábor vá­lasztott bizottsági tagok. ; Dr. Fiisesséry Zoltán főispán az ülést megnyitván, megemlékezik arról, hogy a vár­megyei és községi közigazgatás több kiváló munkását a háború alatt kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül Őfelsége..a polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki. Üdvözli ez alkalommal a maga és a bizottság nevében a TÁRCA. Íz endrődi Vörös-Kereszt fiökegylet 1917. évi működése. Az endrődi Vörösr Kereszt fiókegylet beszá­moló gyűlést tartott f. évi február 3-án azon immár 3 év óta tartó áldásos tevékenységéről, melyet a kórházába utalt sebesült katonák gondo­zására teljes ügyszeretettel és hazafias lelkesedés­sel kifejteni törekedett. Az előterjesztett jelenté­sekből megállapítást nyert, hogy egyletünk a le­folyt évben épp oly buzgalommal, sőt tán foko­zottabb mérvben teljesítette nemes hivatását, mint előző években ; mert az intézet úgy erőben mint segédeszközökben jelentékeny módon gya­rapodván, jótékonysága tere is tágult. Ugyanis az eleinte csak jólelkü emberbarátok adományaira támaszkodó kórház, az egyre borzalmasabb mérv­ben dúló háború s nyomában járó társadalmi nélkülözések, égető szükségek és fogyatkozások bár lelohasztottak ugyan — mint mindenütt — az eredeti lelkesedést, azonban még mindig ma­radtak elegen — és ez községünk jószivü kö­zönségének kiváló dicséretére szolgál — kik a nyomasztó helyzet dacára, módot és eszközt találtak arra, hogy szegény katonáink ne nélkü­lözzenek, hanem jó és bő élelmezésben része­süljenek; de a katonai kincstár is méltányolva kórházunk önzetlen működését, teljes készséggel sietett támogatásunkra és felemelvén a napi el­látási költséget, — lehetővé tette nagy számú ápoltjaink rendszeres ellátását és nemcsak hogy kivette az endrődi kórházat a vidéken beszün­tetni kívánt ápoló intézetek sorából, hanem ismé­telten és kifejezetten kérte, hogy 80 ágyra be­rendezett kórházunk IGO-ra emeltessék; mert a hivatalos szemle megtartására nálunk több Ízben megjelent katonai bizottság teljes megelégedéssel megállapította, hogy bár szerény eszközökkel rendelkező kórházunk úgy az ápolás, mint az ellátás tekintetében elsőrendű, berendezése minta­szerű és az ápoltak éppen a gondos és csak a nemes cél érdekét tekintő lelkiismeretes házi ke­zelés folytán volt elérhető azon örvendetes ered­mény, hogy katonáink semmiféle hiányt nem szenvednek és 4—6 heti ápolás után testi-lelki épségben súlyban is jelentékenyen gyarapodva, az édes haza védelmére a frontra ismét kivezé­nyelhetek. De hát — kérdi valaki — kinek köszön­hető ezen bámulatos eredmény ? Nem akarok a szóvirágok kosarából dicséreteket szedegetni, ha­nem a szives érdeklődőt tisztelettel meginvitálom, szíveskedjék mind a két kórházunkat megtekin­teni. Az egyik a Vida-féle szegényházban van elhelyezve. A belépőt legott kellemesen lepi meg a szépen befásitott udvar, a széles folyosó, mely­ből a tágas és világos kórtermek ajtai nyílnak; mindenütt ragyogó tisztaság, jó levegő és példás rend uralkodik. Benyitunk az egyik szobába, mit látunk ? Sorban szépen elrendezett és kellő­leg felszerelt ágyakat, megfelelő bútorokat. Ezek hálószobák és napközben többnyire üresek, mert a fiuk legnagyobb része ott ül a nagy „hallé­ban az asztaloknál beszélgetve, olvasgatva vagy csendesen mulatva, várva a mindennapi hivata­los vizitet, midőn a kórház szeretett orvosa a gledába állított lábbadozókat sorba szigorú vizs­gálat alá veszi és igazi atyai szeretettel kikérdezi őket netáni kívánságaik felől, van akkor minde- nikhez biztató szava, majd megdicsér valakit, vagy pedig megfedd. — Kinek-kinek érdeme szerint; azonban soha panasz, ellenmondás vagy durva szó nem hallható. — Délfelé TT'Oáó CKüAKETTAPAPIB csak akkos* valédi, ha az Itt látható védjegyes képek rajta vannak. Minden csomag teljesen 100 lapot tartalmaz. Utánzásoktól, melyek mind silányabb minőségűek, óvakodjunk. 80 2—12 Lapunk mai száma 6 oBdali

Next

/
Oldalképek
Tartalom