Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-12-22 / 53. szám
Békéi 1918. december 22. 2 ban nem tudja Tnegválasztani az arany középutat, a békesség sima tükrü áldásos útját . . . Legyen memeutónk a történelem tegnapja, hogy a ma kivívott győzelmeit a holnap le ne rombolja vagy egy még meglepőbb holnapután.. . Ne álmodjunk hazug dicsőségről, de ma- gunkbaszálltan öleljük meg egymást békességben s keseregjünk együtt a ma gyászos szétzüllésén, ezeréves tradiciós múltúnk bűnös összeomlásán ... Ne vájjuk ki egymás szemeit, úgyis vakok vagyunk, ne nyomorítsuk meg egymást, úgyis bénák vagyunk . . . Ifj. Prattinger Ferenc. Szocializmus és bolsevikizmus Ez az a két szó, amivel tele vannak az újságok s amely két szót lépten-nyomon minden ember ajkáról hallani lehet. Nézzük, mi az értelme ennek a két szónak. A szocializmus azon társadalmi rendet akarja megvalósítani, mely szerint az egyes ember nem önállóan s a saját felelősségére termel és munkálkodik s nem is a saját felelősségére áll a másik embertársával érintkezésbe a tekintetben, amint az árukat adja és veszi, hanem egy közösségben élnek az emberek s ezen közösségben termelnek és állítanak elő szükségleti tárgyakat s ez a közösség a maga közegei által szabályozza és irányítja a szükségleti tárgyak elosztását, Ezen társadalmi rendet akarják a szocialisták megvalósítani, kik szerint ezen társadalmi rend megvalósulásával nem lenne az emberek közt előkelő és szolga, gazdag és szegény. Mindenki dolgozna s mindenki jól és boldogan élne. Természetesen a szocializmus elvei szerint is rendnek, fegyelemnek és kötelességtudásnak kell az emberek közt uralkodni, mert enélkül nem lehet dolgozni, sem alkotni és a szép tervet keresztül vinni. Oroszországban a szocialista vezérek a szocializmus elveit az életben akarták megvalósítani s gyakorlatilag keresztül vinni anélkül, hogy bevárták volna azt, hogy a zsarnokságból felszabadult, elnyomott, műveletlen orosz nép előbb értelem és műveltség tekintetében megerősödjék, hogy megérthesse azt, hogy mi is az a szocializmus s annak a szándékait és céljait félre ne magyarázza. Mivel többségben voltak azok, kik a szocializmus eszméit az életben az emberek közt azonnal alkalmazni kívánták, többségi pártnak : ty>lsevikieknek nevezték őket. A szocializmusnak a zsarnokság után a műveltség tekintetében elmaradt orosz nép közt való megvalósítása mit eredményezett, azt egy év óta szomorúan látjuk. Egész Oroszország fel van fordulva. A nép a háború megszüntetését kívánta s mikor -a nép haza ment a háborúból, folytatta otthon a háborút a szomszédja, a haragosa s az ellen, akinek több vagyona volt, mint neki. Oroszországban az ököljog uralkodik. Az erősebb az ur, aki azt tesz a gyöngébbel, amit akar s nincs biró, aki az igazságot kimondja s nincs hatóság, aki a jogtalanságot és az erőszakot megtorolja. Senki sem dolgozik. Egyik rész nem akar dolgozni, a másik rész pedig azért nem dolgozik, mert nem hajlandó munkájának gyümölcsét munkakerülőkkel megosztani s még kevésbé azért dolgozni, hogy keserves munkája eredményét tőle elvegyék. Mindeki él úgy ahogy tud. Az erős, a durva, a gonosz: jól és vigan, a gyenge vagy a becsületes ember szenved és éhezik. Miután ezen állapotokat az oroszországi bolseviki párt hozta-létre, ezt a gazdasági és politikai rendszert bolsevikizmusnak nevezik Bolsevikizmus tehát az emberi társadalomban egy rendetlenség, fejetlenség, az erőszak és gonoszság uralkodása a gyengék és becsületesek felett. A dologkerülés és kötelességtudás hiánya az emberek közt. Az emberek teljes elvadulása és eldurvulása. A bolsevikizmus tehát az emberiséget nem előre a boldogulás és megelégedettség felé viszi, hanem visszafelé a£ állatias állapotok közé. Sajnos, a négy éves háború az embereket annyira elvadította, hogy nemcsak Oroszországban, de Európa legnagyobb részében a bolseviki elvek elterjedését tapasztalhatjuk. A győzelmes franciák, angolok és amerikaiak országukat és népüket féltik a rendet felbontó bolseviki eszméktől, azért vérbe fojtanak, ha kell, minden ilyen bolseviki mozgalmat. Azzal az országgal pedig szóba nem állanak, kinek polgára bolseviki érzelmű, vagy a bolseviktzmust előmozdítja. A magyar nép tehát maga alatt vágja a fát, ha az országban fejetlenséget, rendetlenséget célzó törekvések ellen nem siet a népkormány segítségére azzal, hogy akár mint polgár, akár mint nemzetőr, akár mint behívott katona a népkormány parancsainak engedelmeskedik. Ha a győzelmes ellenség a nép lelkesedését a népkormány iránt nem látja, úgy a népkormányra nem ad semmit s az országot, vagy a ránk fogait csikorgató éhes ellenséggel foglaltatja el, vagy maga szállja meg, a rend csinálása cime alatt. Akkor pedig jaj a megszállott terület lakosának, mert a megszálló katonaság eleszi a nép elől a jó falatokat s nekünk csak a maradék jut. Azért tehát térjen magához a nép és gondolja meg mit tesz. Ha már a magyar hazájával nem is törődik s nem bánja ki lesz az ur ezen a földön, gondoljon arra, hogy bolseviki magatartása folytán, a népkormány népjóléti terveit végre nem hajthatja s a még meglevő kevés élelmiszert is idegen, ellenséges nép katonáival kell megetetni. Bolseviki eljárásával azt mutatja meg a nép, hogy a szabadságra nem érett s nem alkalmas arra, hogy a Duna és á Tisza mentén egy müveit, szabad és független államot alkosson. €rynla városi pénzügyei. Nem uj dolog. Rég köztudatba ment át, hogy a város pénzügyei igen kedvezőtlenek. A városi'pótadó évenkint emelt százaléka nem javított a helyzeten s a tényleges állapot ma már az, hogy a közpénztár folyó évi számadása mintegy 300,000 koronát kitevő tulkiadással fog zárulni. Bár a folyó év kiadásai is sok tételben és lényegesen meghaladják a költségvetésben előirányzott összegeket, azonban a bajok eredete az elmúlt évekre nyúlik vissza. A tényleges kiadások évek óta túlhaladják a költségvetési kereteket. Az 1917. év deficitét is már a más városi alapokból felvett 159,076 korona 14 fiilér ideiglenes kölcsönnel igyekeztek látszólagosan eltüntetni. Ily pénzügyi műveletekkel a felületes szemlélő előtt a valóságos helyzetet bizonyos ideig leplezni ugyan lehet, de a bajok gyökeres orvoslására ezen' eszközök nem alkalmasak. Egy fejlődni akaró városnak lehetetlen felmerülő szükségleteit kizárólag pótadója évenkénti emelése utján biztosítani. Fokozni kell a városi bevételeket, minden rendelkezésre álló jövedelmi forrást ki kell aknázni, mellyel pénzügyi eredmény érhető el. Tervszerű gazdasági politikát kell folytatni s akkor a pótadó emelésére nem lesz többé szükség, sőt annak csökkentésére lehet reményünk. E cél vezérelte a Nemzeti Tanácso t, midőn f. hó 17-én tartott ülésén a továbbiakra törvényszerűen illetékes városi képviselőtestület sürgős összehívását határozta el. A Nemzeti Tanács a város pénzügyeinek rendezése, az immár 146 százalékra emelkedett pótadó csökkentése s a jövő fejlődés megalapozása érdekében sürgősen szükségeseknek tartja a következőket : Mondja ki a képviselőtestület, hogy az 1919. évi január hó 1-től kezdődőleg a bor és husfogyasztási adó ne magánfél utján kezeltessék, hanem városi közegek közbenjöttével, az közvetlenül a városi pénztárba fizettessék be. Más városok mintájára az igen szép pénzügyi eredményt biztositó központi szeszfőzdének házi kezelésben leendő létesítése iránt az intézkedések megtétessenek. Tekintettel a város súlyos anyagi helyzetére, a dohánynagyáruda városi kezelésbe adassák át. Ezenkívül bízassák meg a Nemzeti Tanács közigazgatási albizottságával kiegészített városi tanács, tegye sürgősen tanulmány tárgyává és ennek alapján saját hatáskörében intézkedjék a városi szeszadó pótléknak, vagyonátruházási illeték pótléknak behozatala, a vásári s piaci helypénzeknek a tényleges viszonyok alapján leendő ujabbi megállapítása, továbbá a marhaleveleknek városi bélyegilleték alá leendő vétele iránt Ezek volnának a legsürgősebb teendők a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében. Ezenkívül a jövő feladatát kell hogy képezze a villamos telep átvétele s városi mozi létesítése. Ezek mind nem uj dolgok. A más városokban bevált gyakorlat igazolja, hogy ily címeken igen jelentékeny jövedelmet lehet elérni. A forradalom képezzen tehát határkövet a város gazdasági életében is. Csakis á jogosulatlan magánérdekeket kizáró radikális pénzügyi politika utján lesz lehetséges Gyula város népének pótadó terhét csökkenteni, a város pénzügyeit rendezni s a fejlődés által megkívánt nagyobb szükségletekre a fedezetet reális módon előteremteni. Sál István. Hirdetmény. Felhívom Gyula város mindazon vagyonos polgárait, akik a Nemzeti Tanács által adományösz- szeg befizetésére lettek felszólítva, hogy ezen kirovás elleni esetleges panaszaikat legkésőbb 1918. évi december hó 29-ig naponként délelőtt 9-12-ig a Nemzeti Tanáes irodájában (városházán) szóval, vagy írásban tegyék meg, mert az ezen időn túli felszólalások figyelembe nem vétetnek, s a késedelmezők olybá vétetnek, mint akik a Nemzeti Tanács rend, nyugalom, közbiztonság és népjóléti intézkedéseihez szükséges eszközök beszerzéséhez a támogatást megtagadták. Gyula, 1918. december hó 12-én. Gynia város Nemzeti Tanácsa. Egy igen elegáns, finom posztóból készült női télikabát és egy 3 éves gyermeknek való kabát jutányos áron eladó. — Megtekinthető : Női ruha divatteremben Megyeház-utca 7. 881 3—S Eladó. Több válogatott darabból álló pipa- és szipkagyüjtemény teljesen jó és hibátlan állapotban eladó. Cim a kiadóhivatalban. 900 l—l
