Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-09-15 / 37. szám

50. évfolyam. Oyala, 1918. szeptember 15 31. szám Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : HÓHi\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Vármegyei közgyűlés. — szeptember 10. — Kedden délelőtt rövid lefolyású rend­kívüli közgyűlést tartott a vármegye tör­vényhatósági bizottsága. A közgyűlés elején a törvényhatósági bizottság meleg ovációt rendezett a vármegye érdemes alispánja mel­lett, a kinek legfelsőbb kitüntetését az el­nöklő főispán elismerő szép szavakkal hozta, a közgyűlés tudomására. A közgyűlés egyéb­ként egy tárgy kivételével vita nélkül fo­gadta el a napirendre tűzött ügyekben elő­terjesztett javaslatokat. Mintegy harminc bizottsági tag jelenlé­tében nyitotta meg dr. Füzesséry Zoltán fő­ispán a közgyűlést. Megemlékezve dr. Daimel Sándor alispánnak a III-ad osztályú vas- koronarenddel történt kitüntetéséről, szeren­csének mondja, hogy a mai nehéz időkben a vármegye közigazgatásának élén oly férfiú áll, kinek kiválóságát úgy a vármegye egész lakossága, mint a felsőbbség is nagyra érté­keli. Az ő egyéniségét jobban senki meg nem Ítélheti nála, a ki közvetlen figyelemmel kiséri az alispán egész működését és állan­dóan tapasztalja, minő önzetlenséggel, lelki­ismeretességgel, fáradságot nem ismerő ön- feláldozással látja el nehéz feladatát. A ki­válósága mellett végtelen szerény alispán maga kérte, hogy mellőzze a kitüntetés jel­vényének ünnepélyes átadását., Engedett e kívánságnak, de meg van győződve, hogy azokhoz a jókívánságokhoz, a mellyel a rend­jelt átadta, a vármegye egész lakossága szívvel csatlakozik. Hogy a kitüntetés tenyé­rül most a közgyűlés előtt megemlékezik, ezt oly kötelességnek tekinti, mely elől a kitüntetés tényével, a vármegyével és a ki­tüntettél szemben kitérnie nem lehet. A tör­vényhatósági közgyűlés nevében szívből üd­vözli az alispánt és minden jót kívánva neki további önzetlen munkálkodásához, indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés ebbeli érzelmeit jegyzőkönyvében örökítse meg. A többszöri helyesléssel kisért megnyitó végén meleg megújuló éljenzés és taps fe­jezte ki a közgyűlésnek az elnök szavaival való együttérzését, a melynek elhangzása után dr. Daimel Sándor alispán köszönetét mond a főispánnak őt érdemein felül méltató szavaiért és a törvényhatósági bizottságnak azt kisérő ovációjáért. Hogy a mai súlyos viszonyok között és számtalan nehézség dacára is nem lankadó akaraterővel és igyekezettel végzi feladatát, ebben nagy segítségére van, hogy a vármegye és az illetékes körök tö­rekvéseit megértéssel méltányolják és jóaka- ratu támogatással segítik. Nem óhajtotta és kereste a kitüntetést, de mégis büszkének érzi magát, hogy arra érdemesnek találtatott. Kéri a törvényhatóságot, hogy jóindulatát és támogató készségét tartsa meg számára és kéri a vármegye főispánját, kinek előzékeny­sége zavartalan összhangzatos működésűket biztosítja, hogy őt és a vármegye ügyeit to­vábbra is eddigi hatékony támogatásában ré­szesítse. (Lelkes éljenzés!) Áttérve a napirendre az előadók referálása alapján a közgyűlés gyors egymásutánban intézte el az ügyeket: A gyámsági és gondnoksági ügyekről szóló szabályrendelet módosításával kimondotta a közgyűlés, hogy az árvaszéki jóváhagyás alá tar­tozó ügyekben nem kívánja ezentúl az elöljárói tanács ülési határozatát, hanem csak az elöljáró­ság véleményes jelentését. A határozatot azonnal végrebajtandónak mondták ki. A kórházi bizottság javaslata alapján a gond­nok és élelmezési tiszt fűtési átalányát felemelték és felírtak a kormányhoz, hogy a kórház állandó nyugdíjjogosult alkalmazottait ugyanazon háborús segélyben részesítse, mint egyéb köztisztviselőket. A jegyzői magánmunkálatokról szóló sza­bályrendelet módosításával a magánmunkálatok díjtételeit a változott viszonyokhoz képest fel­emelték. A hadisegély felszólamlási bizottságba a Szabó József lemondásával megüresedett helyre Ondrus Cyrillt választották meg. A vakokat gyámolitó országos egyesület ré­szére 200 korona adományt szavazott meg a köz­gyűlés. TÁRCA. Dr. Lindenberger János fogadtatása Debrecenben. Igen szép, benső s meleg fogadtatásban részesült a körünkből Debrecenbe kinevezett volt kedves plébánosunk, aki folyó hó 7 én, szomba­ton délután érkezett uj székhelyére, hogy mint prépost kanonok elfoglalja Gróh Ferenc, ugyan­csak városunk köztiszteletben álló kedves szülött­jének örökét. Fogadtatásáról a Nagyváradon megjelenő „Tiszántúl“ következő tudósítását reprodukáljuk: Az állomás peronján a kath. egyháztanács, a papság és Márk Endre polgármester vezetésé­vel a városi tanács tagjai jelentek meg. Közel félórai késéssel érkezett meg a buda­pesti vonat s dr Lindenberger János az elébe utazott küldöttség tagjaival az állomásfőnök szobájába ment, ahol Márk Endre udvari taná­csos, polgármester üdvözölte elsőnek. Főtisztelendő és nagyságos Prépost ur! Debrecen város hatósága és közönsége nevében szeretettel üdvözlöm Nagyságodat Deb­recen falai közé érkezésekor. Városunkba jöve­telét megelőzőleg már hirt vettünk Nagyságodnak eddigi pályafutása aiatt kifejtett kiváló közéleti és áldásos egyházi működéséről, klasszikus tudásáról, melyek a legjobb benyomást keltették e város minden polgára előtt. Bármennyire nehéz közviszonyok közt élünk Debrecenben, épp úgy, mint egész Európában a még mindég dúló há­ború sajnálatos eredményeként, kétséget nem szenvedhet az a tény, hogy Nagyságod itt Debrecenben, saját egyházában teljesen rendezett viszonyokat és kiváló hitéletet talál. De kétség­telen az is, hogy mindezeken kívül e város ősi falai között mintaszerű felekezeti békesség ural­kodik a különböző hitet vallók közt, amint erre, békés együttmunkálkodásra és szeretetteljes egyetértésre szüksége is van e város minden polgárának. Ennek a békességnek az ápolására, tovább fejlesztésére kérjük Nagyságodat, kihez bizalommal fordulunk s azzal az óhajtással, hogy legyen áldott itteni megjelenése s legyen közhasznú minden munkássága. Isten hozta, Isten védje és áldja! Közvetlenül a polgármester után Szent- Királyi Tivadar főgondnok, a kath. egyháztanács, az iskolaszék és az egész róm. kath. hitközség nevében üdvözölte a főpapot. — Örömét fejezte ki, hogy a hitközség élére olyan kitűnő férfi kerül, akinek egyházi és közéleti működését huszonöt éven át a legnagyobb elismerés és szeretet ölelte körül. Dr. Lindenberger János, az uj prépost, első fellépésével, hangjának melegségével egy­szerre megnyerte és lebilincselte a jelenlevő elő­kelő társaságot, Rövid válaszában hangsúlyozta, hogy a krisztusi szeretet és béke munkása s reméli, hogy ezt a békét minden irányban meg tudja tartani és Isten segítségével meg is erősí­teni. Meleg szavakkal tett Ígéretet, hogy mint a szeretet vallásának a papja, minden erejével, tudásával, munkájával hivei és Debrecen városá­nak anyagi jólétén, erkölcsi előhaladásán fog buzgólkodni. Küzdeni és harcolni jött egy közös ellenség ellen : a vallástalanság és erkölcstelenség ellen. Ehhez a nemes harchoz valláskülönbség nélkül hivja fel munkatársakul a város vezetőségét, egyszersmind a város hazafias érzelmű, jóindu­latú és nemesen gondolkodó lakosságát. Lelkes éljenzés után Szent-Királyi Tivadar egyházi főgondnok sorra bemutatta a jelenlevő­ket, majd a préposttal és a polgármesterrel a pályaudvar előtt várakozó városi diszhintóra, az ötös fogatra szállottak fel. A bevonulás A pályaudvar előtt összegyülekezett nagy- közönség éljenzése közben indult el az ünnepies Főraktár: M. kir. dobánynagytőzsde, Gyula 410 12—15 Lapunk, mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom