Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-08-18 / 33. szám

1918. augusztus 18. Hí é Jfc e * 5 legét, fajtengeriért mázsánkint 15, kevert tengeri­ért 10 korona ártöbbletet kap. Tengericsutkáért januárban 8 borona, azon túl havonkint 50 fillér­rel több térítés jár. Tengerit és termékeit szállí­tani csak igazolvánnyal szabad. A malmok csak őrlési tanúsítvány alapján dolgozhatnak föl ten­gerit és csak vámörlést végezhetnek. A vámot törvényhatóságonkint állapítják meg. Savanyítsunk tököt A közélelmezési minis- terium előrelátó intézkedésre hívja fel háztartá­saink, gazdasszonyáink figyelmét. Utal arra, hogy egyrészt káposztatermésünk rém lesz bőséges, másrészt a főzeléknek alkalmas tök mindenütt nagy termést adott, miért is ajánlja,- hogy a téli főzelék szükséglet biztosítására mindenki tegyen el besózás utján tököt télire, amely tudvalevőleg olcsón és könnyen konserváiható és igen Ízletes főzeléket ad télen is. Lencse és borsótermés bejelentése. A köz­élelmezési minister körrendeleté kötelességévé teszi mindazoknak, akik lencsét fél kát. holdnál, borsót pedig egy kát. holdnál nagyobb területe­ken termelnek, hogy lencse és borsó készleteiket augusztus 15-ig a községi elöljáróságnál jelent­sék be. Egyszersmind a minister a bejelentett készleteket zár alá vettnek jelenei ki azzal, hogy a termelő saját házi és gazdasági szükségletét a múlt években felhasználni szokott mennyiségek erejéig jogosult készletéből kielégíteni. A helyi hatóságok és az átvevő bizottságok kötelezettek arra, hogy” a bejelentések megtörténtét és pontos­ságát ellenőrizzék és a készletek jogosulatlan fel­használását megakadályozzák. Hústalan és zsirtalan napok. A hivatalos lap közli a közélelmezési minister rendeletét a hústalan napokról. Eszerint aug. 9-tői kezdve minden hét keddjén és péntekjén hústalan napok lesznek, amelyen húst akár nyers, akár feldolgo­zott állapotban forgalomba hozni nem szabad; vendéglőkben ilyen ételeket készíteni ás kiszol­gálni szintén nem szabad. Mindössze csak a belső zsigerekből és könnyen romló melléktermények­ből készült ételek felszolgálását eugedi meg a rendelet. Ezenkívül minden bét csütörtöki napján zsirtalan napok lesznek. Az Országos Közélelme­zési Hivatal egészségügyi tekintetből tehet a ren­delet alól kivételt. A rendelet ellen vétők kihágás vétségét követik el és hat hónapi elzárásra vagy hétezer korona pénzbüntetésre Ítélhetők. Irodalom» Kiilturember ma már nem tud ellenni köny­vek nélkül. Milliós olvasótáborának tett szolgála­tot a Pesti Hírlap, midőn Yilmos-császár-ut 78. sz. alatti palotájában megszervezte a »Pesti Hír­lap kÖDyvosztályátc, hogy olvasói úgy a Légrády Testvérek kiadványait, mint bármely más magyar könyvet a leggyorsabban és legolcsóbban meg­szerezhessék. Sőt ezenfelül könyvkereskedést nyi­tott a Pesti Hírlap a főváros legforgalmasabb he­lyén, Erzsébet-körut 1. sz. a. is. A legmulaítatóbb hetilap. Budapesten, a vi­déken és a fronton most kétségkívül a legkapó­sabb hetilap a »Vágóhíd« cimu újság, amelyet gyilkos szatíráival, és rengeteg ötlettel Lovászy Károly szerkeszt. Éles színházi és irodalmi kriti­kájáról hires ez a lap, amely »Vágóhidra« von-, szol minden irodalmi és társadalmi félszegséget, aki egyszer a »Yágóhid«-at olvasta, az nem tud meglenni nélküle, mert sokszor könycsordulásig nevettetők hatalmas szatíráival megirt cikkei. A »Vágóhíd« kiadóhivatala (Budapest, Rökk Szilárd­utca 16.) szívesen küld mutatványszamot. Ne­gyedévre 8 korona, félévre 15 korona. Értesittetnek Gyula r. t. város terü­letén lakó szöllősgazdák, hogy a folyó 1918. évi szöllőtermésből származó borfogyasz­tási adó kedvezmény iránti bejelentéseket a folyó évben is augusztus 15-től szeptember 15-ig lehet' megtenni Gyula város fogy. és italadó kezelő hivatalánál (Kossuth-tér 4. sz.) Gyula, 1918. aug. 9-én. Gyula város fogyasztási 522 2—2 és italadó kezelő-hivatala Tiszta gyapjúszövetekből diáköltönyök elkészítését elvállalom Haverda Ferenc férfiszabó Gyula, Vida-utca 12. 519 2—2 Színészét* A mai nappal véget ér a 8 hetes szini sze­zon, amelynek végére a halál tett gyászos, fe­kete pontot, elragadva a társulat derék vezető­jét, igazgatóját. Váratlan halála mély fájdalmat és gyászt hozott a színészekre, akik az utolsó héten ennek hatása alatt maradtak. De a festett színfalak között a szomorúság és gyász külsősé­gekben nem nyilvánulhat meg sokáig, habár fájó lélekkel és vérző szívvel bensejükben, tovább kell hajszolni a vidámságot, a dalt, az életet, mert igy kívánja a létfentartás, a kenyérkereset. A lezajlott szini idényről nem állítunk lel mérleget, nem pedig különösen annak művészi oldala szempontjából, mivel szezon elején előre bocsájtottuk, hogy tekintettel a háborús viszo­nyokra leszállítjuk a színházzal szemben támasz­tott igényeinket. Akik a változott helyzettel meg tudtak alkudni, legtöbb estén kellemesen elszó­rakozhattak a színkörben, de azt is meg kell állapítanunk, hogy a régi szinházi törzsközönség nagyrésze távol maradt mindvégig a színházból. Az anyagi eredmény azonban — mint előre is látható volt — minden reményen felüli fényes volt. A színtársulat elszerződött tagjai most ki­válnak a társulat kötelékéből és e hó végén el­foglalják uj állomáshelyüket. A Krémer társulat özv. Krémer Sándorné igazgatása alatt szeptem­ber elsején Nagykörösön folytatja előadásait túl­nyomó részben uj tagokkal és az ideinél jobban szervezett társulattal. A társulat művezetője Csáky Antal lesz, aki eddig is nagy szakértelemmel vé­gezte a rendezői teendőket. Özv. Krémemé benyújtotta pályázatát az Erkel Ferenc szinkör jövő évi játszási engedé­lyére és ha nem sikerül elsőrendű társulatot biz­tosítanunk jövőre sem, igen valószínű, hogy a szinmüvészetet pártoló egyesület ismét Krémerék- nek engedi át a színkört. Vasárnap este a szó szoros értelmében zsú­folt szinkör előtt a minden alkalommal kassza darabnak bizonyult „János vitéz“ került szinre, a régiekhez képest tagadhatlanul igen gyenge előadásban. A szereplők között csupán Pakszi Margit francia király kisasszonya emelkedett ki, akinek szép hangja s éneke elsőrangú társulat keretében is számottevő lett volna. Mihályi Ma­riska csupán bájos megjelenésével tette Iluskát elfQgadhatóvá, de játéka s különösen éneke igen gyöngének bizonyult. A címszerepben Csáky Antal a mostoha szerepében Havi Rózsi, Bagó­nak Sebestyén Lajos, a király szerepében pedig Kiss Lajos szerepeltek anélkül, hogy számottevő sikert produkálhattak volna. Hétfőn a „kornevillei harangok“ szép muzsi­káját élvezte a régi operettek iránt nagy érdek­lődést mutató közönség. Germén szerepét Pakszi Margit énekelte szépen, Szerpolett szerepében pedig Sebestyén Irma játszott élénk temperamen­tummal. A férfiak közül Sebestyén Lajos (Henri) énekszámaiért tapsokat érdemelt ki és megfele­lően oldották meg feladatukat Kiss Lajos (Gás­pár), Csáki Antal (Greniső), Deák Kornél (biró.) A kar és az együttesek — hiányosságuk dacára — a zenei feladatok több részét teljes sikerrel oldották meg., Két napos gyász-szünet után csütörtökön este kabarét rendezett a színtársulat, amely ere­detileg bucsu-estnek volt szánva, de a szezon kitolása miatt négy nappal korábban esett. Meg- valljuk őszintén, hogy a kabarétól mást, nivó- sabbat vártunk, mint amit egyesek produkáltak. A kabarét a szereplők intelligenciájának, ízlésé­nek mintegy fokmérőjéül tekintettük, mert hiszen mindegyiküknek módjában állott, képességének, tehetségének leginkább megfelelő dolgot szaba­don válogatni s azzal állani elő. Ezt pedig csak alig nehányan cselekedtek meg. Azt az ízléste­len, túlzásba menő kedélyeskedést és zajongást, — amelylyel a baloldali 1—2 páholyokban és környékén helyet foglaló társulati tagok az egyes számokat kisérték s végül a konferáló Pelsőczy Lászlót is kihozták sodrából, — határozottan el kell Ítélnünk. Ők bizonyára jól mulattak, de te­kintettel lehettek volna arra, hogy ez nem házi mulatsága a társulatnak és hogy rajtuk kívül közönség is van a színházban, amely nincs ilyen mucsai nívóhoz szokva. Pelsőczy László konfe- rálása itt-ott ötletes volt és sikerültebbek voltak Révész Böske, Pakszi Margit énekszámai, Kele­men Pál hatásos szavalata, Deák Kornél magán­jelenete, Rádai Aranka plasztikus japán tánca és Havi Ida magyar tánca. Pénteken az „Iglói diákok“ kedves történe­tének előadását igen rokonszenvesen fogadta a közönség és egész estén át bőkezűen jutalmazta az előadókat tetszés nyilvánításával, bárha egyjjs alakok és jelenetek téves ábrázolása és túlzások­kal való megjátszása megzavarta a naivan bá­jos milieut, amelybe a szerző vezeti a közönség» get. A búcsúzó Deák Lőrinc (Petki Pál) kapott tegtöbb tapsot a szerelmes diák szerepének ki­fogástalan megjátszásáért. Csáki (Holéczi Pista) szép nótáival aratott sikert, Sebestyén Irma (Évi) éneke is tetszett. Kis Lajos (Odrobina) ügyes játékának értékét kár volt a drótostót kosztüm­mel és néhány túlzással kisebbíteni. A pedellus szerepében Deák Kornél aratott tetszést és jól adta Pelsőczy (Petki János) a diákemlékeken fellelkesülő magyar atya szerepét. A többiekről jót nem igen írhatunk. Szerkesztői üzenet. Egy vendéglátó. A gyermeknyaraltatásról beküldött, politikai gyűlölet sugalmazta panaszát azért is, hogy a gyermekeket »dologra nem adják ki«, nem osztjuk és nem közölhetjük. Sajnáljuk azo­kat az elvakult sziveket, akik a király gyermek­nyaraltató ideájának szépségét kicsinyes politikai szempontból nézik és kritizálják. A gyerek nem politizál és a gyerek rovására sem szabad politi­zálni. A legalantasabb dolog voina, ma, amikor mindent magával ránt a politika mocsara, a gye­reket is a politikai heeoelodés áldozatául odadob­ni. Magyar gyerek, osztrák gyerek, francia gye­rek : mire megnő, vége lesz ennek az őrületnek és nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezek á gyerekek addig is enni akarnak és játszani a sza­bad levegőn, a napfényben. Nekik nem szabad tudni arról, hogy nálunk rekvirálnak, az ő hazá­jukban pedig éheznek. Mindent ,el kell követnünk, hogy a kicsinyek ne halljanak semmit se a fel­nőtteknek való zenebonából, mindent meg keli tenni, hogy az osztrák gyerekek jóllakjanak ná­lunk. Az emberséges gondolkozás és politikai okosság is ezt követeli. ffyilt-tér. E rovatban közöltökért nem vállal felelősséget a szerkesztő Köszönetnyilvánítás* Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem­nek temetésén megjelentek és részvétüket nyilvánították, ez utón mondok hálás köszö­netét. — Gyula, 1918 aug. 17. özv. Krémer Sándorné és családja. A n. é. hölgy közönség figyelmébe! Értesítjük, hogy augusztus 1-éu Gyulán, a Vasut-utcáu (az intelligencia találkozóhelye mellett) női fodrásztermef nyitottunk, hol ondulálás, hajmosás villany- száritással és manikűrözési — férfiaknak is — vállalunk. Elsőrendű prágai hölgyfodrásznőt alkalmaztunk, igy módunkban áll a legmaga­sabb igényeket is kielégíteni. A n. é. közönség becses pártfogását kérjük 499 3-s Haász nővérek. Ugyanitt tannióleány felvétetik. Jókarta Sevő szőllőprés eladó Gyula, Szent István-ut IS. 533 1—1 A szeghalmi járás főszolgabirájától. ad 2558—1918.' Pályázati hirdetmény. A Körösladány községnél elhalálozás kö­vetkeztében megüresedett nem ügyvezető orvosi állásra pályázatot hirdetek. Az orvostudori oklevéllel, szolgálati bizo­nyítvánnyal s születési anyakönyvi kivonattal felszerelt pályázati kérvényeket a folyó hó 31-ig kell hozzám beadni. A jelzett állás évi javadalma: 1400 kor. kezdőfizetós, 500 kor. lakáspénz, 500 korona állandó személyt pótlók s a törvényes rende­lési, beteglátogatási, műtét- és fuvardijak. Szeghalom, 1918 augusztus 5. 534 í—i Csánki Jenő, főszolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom