Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-08-18 / 33. szám

« 3 termésre nincsen kilátás. A korán vetett bur­gonya levelei elszáradtak, gumói apró növó- süek. AJjósőn vetett burgonyák ha hamaro­san esőt kapnak, úgy közepes "termést fog­nak adni. Gyümölcsből általában jó termés volt. A m. kir. földmivelésügyi minister a had­sereg és Budapest husszüksógletének biztosí­tása céljából újabban 1400 darab szarvas- marha beszolgáltatását rendelte el. A contin- genst szakközegeim véleményének meghall­gatása alapján járásonként kivetettem és annak a múlt eljárásból visszamaradt 67 darab hátralékkal együtt augusztus 21—25-ike közti időben való beszolgáltatását elrendeltem Az ország gazdaközönségónek általánosan han­goztatott az a méltányos kívánsága, hogy az átvételnél a takarmányforgalmi részvénytár­saságnak nagy költséggel járó közreműködése mellőztessók, valamint hogy az árak a min­denkori forgalmi áraknak megfelelőleg álla­píttassanak meg, — felsőbb hatóság részéről ezúttal sem vétetett figyelembe. A földmivelésügyi minister a hadsereg­nek szálas takarmány tavasz-szalma és alom­szalma szükségletét eredetileg contingens ut­ján kívánta biztosítani. Mivel azonban nem­csak Bókósvármegye, hanem a legtöbb vár-' megye rendkívül rossz takarmánytermés miatt a kívánt kontingens beszolgáltatását még ki­látásba sem helyezhette, ezért a földmivelés­ügyi minister a szálastakarmány és tavasz­szalma feleslegek igénybevételét (requirálását) rendelte el a mely rendelet főbb intézkedéseit ismerteti a jelentés. A mezőgazdasági munkálatokra engedé­lyezett 1300 hektoliter szesz */* része már szótosztatott, a még hátra levő V3 része figye­lemmel az őszi gazdasági munkálatokra — leg­közelebb kerül szétosztásra. A mezőgazdasági munkálatokkal nem foglalkozó lakosság rumszükségletónek kielé­gítésére kiutalt 4000 hektoliter szesznek rummá- leendő feldolgozása céljából az illető bizottság az intézkedéseket már megtette. Napszámbórek a sürgős mezőgazdasági munkálatok következtében igen magasak vol­tak. Férfinapszám átlagosan 20 korona, női napszám 13 korona, gyermeknapszám 8 ko­rona volt. A vármegye csapadékmennyisége a el­múlt hóban átlagosan 28 mm-t tett ki. A vármegyénk folyó évi búza és rozster- mésóből a közélelmezési hivatalban megtartott tárgyalás eredménye szerint a vármegye 1020 waggont tartozik mint felesleget a közélelme­zési minister rendelkezésére, a haditermóny - nek beszolgáltatni. Az idevonatkozó ministeri számítások, szakértőim véleménye, valamint az általam bekivánt adatok szerint reálisak lóvén, azért a vármegyétől a fenti mennyiség beszolgáltatására vonatkozó egyezséget a requi- rálással járó zaklatások elkerülése céljából, elfogadtam. A folyó évi árpatermósből erede- titeg 500, majd később 850 waggon beszol­Céiky Gergely, Dóczi Lajos, Rákosi Jenő alko­tásai. A francia szinmüirodalom pedig zenitjén állott. A fiatal Dumas, Feuillet, Seribe, Augier, Sardou, Meillac, Halevy, Pailleron stb. szinte el­árasztották a világ összes színpadjait, közte a magyart is legértékesebb darabjaikkal. A mai fiatal nemzedéknek, színészeknek és publikum­nak egyaránt, fogalma sincs róla, micsoda esz­tétikai gyönyörűség volt Rákosi Aesopusát, Dóczi Csókját, Utolsó szerelmét, Csiky Proletárok, Mu- kányi, Cziffra nyomorúság darabjait, Sardou Ha­záját, Odettejét, Fedóráját, Feuillet Deliláját, Szegény ifjú történetét, Dumas Franciionját vagy Deniseét a színésznek megjátszani, a kö­zönségnek pedig látni s hallani. Emlékszem rá, hogy Dumas Denise-je csaknem világtörténelmi eseménynek értékeltetett. Egy előkelő magyar napi lapunk a párisi premierről hasábokra terjedő távirati tudósítást hozott és a pesti közönség reggeli kávéjánál ép úgy vett tudomást Denise- ről és annak cselekményéről, mint a párisi. Krémer Sándor a felsorolt darabok vala­mennyiében játszott a vidék legelőkelőbb társu­latai kötelékében: Aradon, Debreczenben, Nagy­váradon stb. és pedig többnyire vezető szerepet. Pályája kezdetén mint szerelmes, később átme­netileg mint társalgási s jellemszinész. így pél­dául Feuillet Delilájában a szerelmes Rosvén Andrée, majd Carnioli lovag szerepét. Micsoda darab és micsoda szerep egyik is másik is, év­tizedek óta nem Írtak hozzájuk foghatót. „Carnioli után nem volt vacsorára való. pénzem, de nincs az a lukullusi lakoma, melyért bár koplalva utána \ Béke« gáltatását kívánta a közélelmezési minister. Minthogy azonban a vármegyének idei árpa- termése jóval gyengébb mint a tavalyi, leg­feljebb 50 vaggonra telhető, ezt az eredményt bejelentettem a közélelmezési ministemek, akitől erre a felterjesztésemre még választ nem kaptam. A vármegyének folyó évi búza és rozs- terméséből, — amely az elfogadható számí­tások szerint 770 000 mótermázsát tesz ki, 295.000 métermázsa a termelők részére ha­gyatnék meg, 193.000 mótermázsa vetőmag céljaira engedtetnék át és igy a beszolgálta­tandó 1020 vaggonon felül maradó 1820 vaggon volna az a mennyiség, amely a mintegy 180.000-et kitevő ellátatlan lakosság közólel- mezésóre lenne felhasználható. Minthogy a búza és a rozs felesleg beszállítására nézve az egyezség létrejött, ezért a már beszállított 1020 waggonon felül feltárt s feltárandó meny- nyisógnek az 1820 waggonnak beszerzése iránt az eredményt — nézetem szerint — leg­jobban s legkönnyebben biztosítani alkalmas intézkedéseket megtettem. Az 1820 waggon biztosítása céljából a felosztást az egyes járásokra nézve megtettem, a községeket felhatalmaztam, hogy az ellá­tatlanok részére szükséges készleteket vegyék meg és illetőleg a hatóságuk területén levő minden felesleget vegyenek igénybe és ezek­ből a készletekből egyelőre szeptember 30-ig járó mennyiséget természetben adják ki Az átvevő bizottságok működését nem érintettem, az azok által feltárt felesleges gabonát továbbra is a haditermóny részére átadandónak mon­dottam ki azzal, hogy attól a fölösleget a köz­ségek vegyék meg. Dacára annak azonban, hogy az egyezség szerinti mennyiségnél már jóval több lett elszál­lítva a vármegyéből, a szállítások még min­dig folyamatban vannak. A szállítások be­szüntetését elrendelő intézkedésem a Haditer­móny utján a közélelmezési minister tudomá­sára jutván, a minister kérlelhetetlen megtorló intézkedések kilátásba helyezése mellett meg­tiltotta, hogy a gabonának a Haditex’mény részéről való további disponálását és elszállí­tását megakadályozzam. Többrendbeli felter­jesztésem dacára a minister rendeletét mégis fentartotta, sőt meghagyta, hogy a fentebb ismertetett rendeletemet helyezzem hatályon kívül, a községek által vásárolt összes kész­leteket azonnal adassam át a Haditermónynek, amely azokat a vármegyei malmokba fogja elhelyezni ^és azokból a készletekből, csak a közélelmezési minister később kiadandó ren­deletére lesz szabad nekem bármit is igénybe venni. Az előadottak szerint nyilvánvaló, hogy az ellátatlanoknak gabonával, vagy liszt­tel való zavartalan ellátása úgyszólván lehe­tetlenné van téve és olyan akadályoknak vagyok alávetve,-amelyek — eltekintve attól, hogy az egyezségnek ilyen értelmezése nem fogadható el, — az általam helyesnek tartott intézkedések megtételét kizárják. e szerepet és az estét elcseréltem volna“ mon­dotta nekem pár hét előtt, amidőn mint gyön- gélkedőt meglátogattam és nagy testi fájdalmai mellett szinte átszellemülten beszélt közös sze­relmünk tárgyáról a múlt század vég színészetéről. * Mint színész fájdalmas, nagy áldozatot ho­zott, hogy szinigazgatásra vállalkozott. Az ő no­bilis gondolkodás módja s esztétikája mellett ugyanis ez egyértelmű volt azzal, hogy mint színész szakit a színpaddal, szivéhez nőtt szere­peivel. A régi s uj darabok „jó“ szerepeit tár­sulata tagjainak juttatta, akkor is, ha azok nála sokkal gyöngébbek voltak. Büszkesége tiltako­zott ellene, hogy sok más igazgató módjára ma­gának foglalja le a „hálás“ szerepeket. Inkább nem játszott, vagy csak kevésbé jelentékeny sze­repekben lépett fel, az utóbbi években pedig egyáltalában nem. Igaz, hogy mint színművész­nek nem volt öröme a színészetre kényszeritett uj repertoirban és selejtes darabokban. Hanem mint igazgató méltán a leghivatásosabbak, a leg­kiválóbbak, a legkötelességtudóbbak közé tarto­zott, akire hálás szeretettel, szívből fakadó kegye­lettel gondolnak mindig 18 évi igazgatása alatt több száz főre terjedő tagjai, az egész magyar színé­szet, melynek egyik nagytudásu, hivatott, tehet­séges oszlopa volt dicsőséges, bár küzdelmes négy évtizeden keresztül. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldásunk szép emlékére. Kohlt Dávid. 1918. augusztus 18, A tegnapi napon érkezett meg a közé­lelmezési ministernek rendelete, amely az ál­tala alig egypár nappal azelőtt kiadott és fen­tebb részletesen ismertetett rendelkezésének kiegószitésekópen az ellátatlanok gabonával és illetőleg liszttel való ellátása érdekében akópen rendelkezik, hogy a községek megve­hetik ugyan az ellátatlanok részére szükséges gabonát, azonban csak a Haditermónytől és csak az illető község területén levő készletből. A mely község eddig ellátatlanjai részére szükséges gabonát nem tudja beszerezni, ott a lakosság illető része, a közélelmezési minister által kiutalandó liszttel fog ellátatni. A közé­lelmezési ministernek ez a rendelete — néze­tem szerint — ha az előző rendelkezésével szemben haladást tüntet is fel, mégsem olyan, hogy az ellátatlanok ellátását teljesen bizto­sítsa, mert hisz a Haditermóny a birtokában levő készleteket legnagyobb részt elszállítja és eldisponálja, másrészt nagyon sok azon községeknek száma, amelynek az ellátatlanjai részére szükséges gabonát — készletek hiá­nya miatt — helyben megvásárolni még csak kis részben sem képesek. Felfogásom szerint a vármegye egy egységes élelmezési terület lévén, a törvényhatóság első tisztviselőjének meg kellett volna adni azt a jogot, hogy ő vagy a községei, — mint azt ón már fentebb ismertetett rendeletem szerint meg is akartam tenni — a vármegyében bárhol vásárolhassa­nak gabonát és a megvett mennyiséget a vármegye összes községei között az alispán arányosan szétoszthassa Megemlítem, hogy még ezen eljárás mellett sem lehetett volna az ellátatlanok részére járó 1820 waggont biz­tosítani, annálkevósbbó lehet az említett meny- nviségü gabonát a közóleflmezési minister ren­deletének megtartása esetén megszerezni. Ily körülmények között az alispán rá lesz kény­szerítve arra, hogy az ellátatlanok részére szükséges gabonából hiányzó mennyiséget , kivetés, vagy jobban mondva rekvirálás utján maga szerezze be a vármegye területén, ami­vel épen nem lehet elérni azt a célt, aminek elérése okából az egyezség meg lett kötve. A gazdasági és ipari szükségletre szep­tember l-ig kiutalt 400 mm petróleumból még 60 mm mindég nipcs leszállítva ; a szállítást már többször megsürgettem. A legutóbbi havi jelentéseimben említett csekély mennyiségű zsiros-szódát és kristály- szódát 4 hónapi sürgetés után 6em tudta a vármegye mindezideig megkapni. A cukorkontingens leszállítása terén ismét panaszok vannak amiatt, hogy egyes járások­ban több havi hátralék áll fenn. A panaszo­kat illetékes helyen bejelentettem és annak orvoslását kértem. Rendkívül ,nagy hiány mutatkozik az erőtakarmányban, különösen a korpában. A vármegye szükségletére kiutalt készletek oly minimálisak, hogy azokból a vármegye állat­tartó lakosság szükséglete a legtávolabbról sem elégíthető ki. Ennek azután az a követ­kezménye, bogy a lakosságnak különösen az a része, amely egy-két sertést szokott házi- szükségletére hizlalni, sertéseit korpa s egyóbb erőtakarmány hiánya miatt egyáltalában nem képes tartani, ezért legnagyobb része arra van kényszerítve, hogy sertéseiken túladjanak. Ez a helyzet természetesen a lakosság közólelma- zése és különösen a zsirellátása szempontjából nagyon elszomorító kilátást nyújt a jövőt ille­tőleg A korpa ellátás biztosításának az eddigi­nél helyesebb módja van a jövőre nézve terv­be véve. Az idei termésű burgonyából, a vármegye • részére eddjg mindössze 4 (négy) waggon burgonya lett kiutalva, ebből két waggon a vármegyei közkórház és a gyulai vöröskereszt részére rqár le is szállíttatott. A vármegye területén 104 waggon ne­mesített búza lett termelve. Felterjesztést in­téztem a miniszterhez, hasson oda, hogy a kérdéses 104 waggon búza első sorban a vár­megyei gazdák szükségletére hagyassák vissza. A m. kir. minisztérium az ingatlanok forgalmának korlátozására vonatkozó rendele­tét Békésvármegyóre is kiterjesztette. — Már most megállapítható, hogy a szóban levő ren­delet végrehajtásával és az előirt nyilvántar­tások és kimutatások vezetésével a vármegyei tiszti főügyészi hivatalra a teendőknek olyan tömege fog hárulni, amely előreláthatólag el­kerülhetetlenné teszi a személyzetnek megfe­lelő szaporítását. A jelentéshez hozzászólva Beliczey Géza a takarmányrekvirálási rendeletre vonatkozó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom