Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-01-27 / 4. szám
50. évfolyam 4. szám Cryula, 1018. január 19. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓILV I>ÁVID. Megjelenik minden vasárnap A mmikásbizíosiíús reformja. A kormány egy legutóbb kelt rendelettel az ipari és kereskedelmi alkalmazottak és ezekkel rokontermószetü üzemek és hivatalok alkalmazottainak betegség és baleset esetére való biztosítását szabályozó törvény módosítását rendelte, mely szerint minden az 1917. évi XIX. t.-c. 1-ső és 2-ik §-ába felsorolt alkalmazottak közül a munkások, segédek, tanon- cok, szolgák és cselédek munkakeresményük összegére való tekintet nélkül betegségi biztosításra kötelezettek. A törvény ugyanezen §-ában felsorolt alkalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedő segédekre és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottakra a betegségi biztosításnak az idézett törvényen alapuló kötelezettsége csak akkor terjed ki, ha munkabérük évenként 4800 koronát, illetőleg naponként 16 koronát meg nem halad. Az 1. §. második bekezdésében megjelölt személyek, amennyiben biztosítási kötelezettség alá nem esnek, úgyszintén a törvény 7. §-ának a) és k) pontjaiban, valamint a 141. §-nak második bekezdésében megjelölt személyek (a 10. §. szerint felmenthetők, vagy akik balesetbiztosításra kötelezettek, de keresetüknél fogva betegségi biztosítás kötelezettsége alá nem esnek, vállalati pénztári tagok) ha munkabérük évenként 6000 koronát, illetőleg naponként 20 koronát meg nem halad. Orvosi vizsgálat nélkül és tekintet nélkül életkorára önkéntes tovább- fizetéssel megtarthatja tagságát az a biztosításra kötelezett, aki a kötelezettséget megállapító foglalkozásból kilép, de valamely főfoglalkozásban továbbra is alkalmazott marad, vagy foglalkozás nélkül van, úgyszintén akinek a biztosítási kötelezettsége a bérhatár elérésével szűnik meg, vagy a törvény 7. §. a—h)-ig (a 10. §. szerint felmentettek a házi cselédek, a házi iparral foglalkozók, segédszemélyzet nélkül dolgozó önálló iparosok, közönséges napszámosok, a biztosított pénztári tagok családtagjai, a műhelyekkel biró nyilvános tanintézetek tanulói, mezőgazdasági munkások és cselédek) pontjai alapján egyébként az idézett 7. §. második bekezdésében megállapított feltételekkel volnának biztosíthatók. — Feltéve mindezekben az esetekben, hogy az alkalmazott a tagság magatartására irányuló szándékát a kötelező biztosítás megszűntétől számított 4 hót alatt a pénztárnál bejelenti és az esedékessé vált járulékokat befizeti. Önkéntes továbbfizetóssel tagsági jogot csak az a kötelezett tag tarthatja fenn, aki a kötelezettség megszűnését közvetlenül megelőző egy óv tartama alatt összesen legalább hat hónapig vagy két óv alatt összesen legalább 12 hó lapig biztosításra kötelezett volt. Sem önkéntes, sem önként tovább fizető nem maradhat pénztári tag, ha mint alkalmazottnak munkabért} évi 6000 koronát, illetőleg napi 20 koronát meghalad. Az, aki mint foglalkozás nélkül lévő vált önkéntes tovább fizetéssel a pénztár biztosított tagjává, ez alapon csak egy folytában legalább egy éven át marad biztosított. A biztosításra való felvétel tárgyában az eddigi eljárástól eltérően a kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága határoz. Biztosítási kötelozettség alá nem eső egyénnek ilyenként bejelentése a tagságra jogalapot abban az esetben sem nyújt, ha járulékait befizette. Ez a munkásbiztositási kiterjesztés azt célozza, hogy a háborús viszonyok folytán rendkívüli módon^ felemelkedett munkabérek miatt a régi törvény kereteiből kiesett bizto- sitandók a munkásbiztositás jótéteményeiben a bér emelkedés folytán is részesüljenek A napibór osztályok is emelkedtek : az I-ső osztályba 2, a Il ik osztályba 3, a III-ik osztályba 4, a IV-ik osztályba 5, az V-ik osztályba 6, a Vl-ik osztályba 7, a Vll-ik osztályba 8, a VlII-ik osztályba 10, a IX-ik osztályba 16 koronáig tartoznak a tagok — A heti fizetésnél a beszámítható heti kereset egyhatoda, a^ havi fizetéseknél a beszámítható havi keresmény egyhuszonötöde, az évi fizetőseknél a beszámítható évi keresmény egy- háromszázad része alapján történik a napibór osztály megállapítása Az átlagos napibór az I-ső osztályban 1 K 50 fillér a Vll-ik osztályig 1 koronával emelkedő, a Vili osztályban 9 korona, a IX-ik osztályban 11 koronában van megállapítva. Önként tovább fizetők csak abban a napibór osztályban biztosíthatók, amelyben a biztosításra kötelezett foglalkozásuk megszűntét közvetlenül megelőző időben tartoztak. — A járulékok 4 százalékos alapon a következők: heti 42 fül., 72 fill., 102 fill., 126 fill., 156 fill., 186 fill., 210 fill., 252 fill,, 312 fillér. A járulékok egész hétre fizetendők ha a munkaviszony egész hétre terjed, egyébként annak napokra kiszámított megfelelő hányada, — minden megkezdett nap egész napnak számit — A munkaviszony megszakítása nélkül időleges szünetek (üzem szünetek) figyelembe nem vétetnek. Arra a munkaadóra, aki üzemében a törvény alapján a hatóság által elrendelt egészségi óvó rendszabályokat nem foganatosította, a kötelezettségnek teljesitósóig pótjárulék lesz kiróva, a mely a járulékok 50 százalékáig terjedj E pótjárulókokra a biztosított alkalmazott béréből levonásnak nincs helye. A rendes járulékok a munkaadó által fizetendők heti fizetéseknél hetenkint, havi fizetéseknél vagy két heti fizetéseknél a bérfizetéstől számított 3 nap alatt. A járulékok felét a munkaadó jogosított az alkalmazott béréből levonni, de csak úgy, ha az illető bérfizetés óta egy hó, vagy ha az alkalmazott havonként kapja a fizetést, 2 hó még el nem múlt. Tanoncok- nál a járulékok és tagsági igazolvány dijak egészben a munkaadó által fizetendők, de joga van kikötni a szülővel vagy gyámmal kötött tanonc-szerződósben a járulók felének és a tagsági igazolvány árának a maga részére való megtérítését. — A járulékok nem fizetése illetve a pénztárba való befizetésnek hanyag teljesítése kihágást képez, ha elfogadható mentő okok fenn nem forognak és annyi kihágás tónyálladókát alkotják, ahány szabály- szerű fizetési meghagyással és kirovó értesítéssel szemben a mulasztás elkövettetett. A kihágások miatt elzáráson felül pénzbüntetés állapittatik meg, a melynek behajthatatlansága esetén az elzárás tartama három hónappal felemelhető. A kihágások halmazata esetében ha a pénzbüntetés az összbüntetós- kónt kiszabott elzárással együtt alkalmaztatik, összbüntetésül kiszabottjés a pénzbüntetést helyettesítő elzárás tartama együttvéve 1 évet nem haladhat meg. A büntető eljárás egy óv alatt, a kiszabott büntetés pedig 2 óv alatt évül el, A kihágás alkalmazást nyer, az 1907. évi XIX 192, §-a szerint a munkaadót helyettesitő üzletvezetőre is. Mely esetben az anyagi felelőség a munkaadót terheli. Ezzel szemben a betegségi biztosítási segélyek lényegesen vannak emelve. Az orvosi gyógyszer és családtagi segélyek 20 hétről 26 hétre, a táppénz ha a keresetkóptelen- sóg 3 napnál tovább tart, a keresetkóptelen- sóg harmadik napjától számítva 26 hétig fizettetik, _ amennyiben a betegség előbb véget nem ér, a járulók kiszámításánál alapul vett átlagos napi bér 60 százalékában. — Nyújt a pénztár tagjainak és ezek családtagjainak szülés esetén szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést, gyermekágyi segély a lebete- gedós első napjától kezdve 8 hétig jár az átlagos napibór 75 százalékában van megállapítva. Szoptatási segély azoknak a biztosított nőknok jár, akik gyermeküket maguk szoptatják és pedig a gyermekágyi segély ^ megszűnését követő időre 12 héten át, az átlagos napibór 50 százalékában, de ez legfeljebb csak napi 2 korona lehet. A biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem biró nem biztosított családtagok részére szülés esetében a szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelésen kívül 6 hétre terjedő napi 1 korona gyermekágyi segély fizettetik, azok a biztosított nők, akik orvosi igazolás szerint gyermeküket szoptatni nem képesek, a kijáró szoptatási segély helyett ennek összegét meg nem haladó értékű csecsemő-tápszerben részesülnek Az, aki az igényjogosultság tartama alatt kereseti foglalkozást üz, e foglalkozás napjaira a gyermekágyi segélyt nem igényelheti. Felemelte a rendelet a temetkezési segélyt is. Ez azonban csak a biztosított tagok részére jár, de az eddigi húszszoros helyett a temetkezési segély az átlagos napibér harminc- szorosára emeltetett. Felvette a rendelet a törvény 52. §-ához még a következőket : Ingyenes tejet nyújthat a pénztár gyermekágyas vagy szoptatási segélyben részesülő nőknek, továbbá tuberkulózis miatt gyógykezelési segélyben 'részesülő tagoknak és az átlagos napibór összegéig terjedő gyermekágyi segély lehetőségét is. Ez a segély azonban csak az Országos Pénztárnak későbbi rendelkezése utján lesz életbe léptethető, ha a biztositó pénztárak rendelkezésére álló anyagi eszközei azt lehetővé fogják tenni. A munkásbiztositásnak az itt előadott módosítása 1918. óv január hó 1-ón lépett életbe. Az összes munkaadókhoz felhívás megy, hogy az 1918. évi január hó 1-ón náluk lévő összes alkalmazottjaikról uj bejelentést állítsanak ki és küldjék a pénztárhoz be. A beküldési határidő nyolc nap. A bér vagy fizetés feljegyzésénél köteles kiterjeszkedni a munkaadó a fizetés vagy bér mellett lakbér, háborús, drágasági, családi pótlók, beszerzési, ruhasególy, osztalék, jutalék stbi úgyszintén a természetben nyújtott teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, ólelmicikkek, föld vagy kert használat, állattartás nyújtott összes javadalmazásokra, mert a helyes járulók osztályba sorozás csak igy történhet meg. Nem szabad a valóságnak meg nem felelő adatokat a bejelentéseknél használni, mert a bérnek, vagy fizetésnek kisebb vagy nagyobb összegben való bejelentése a törvény 188. §-ába ütköző kihágást képez, de egyben súlyos anyagi terheket is vonhat maga után a felelős munkaadókra nézve. A kerületi munkásbiztositó pénztár Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Szarvason és Békésen a munkaadók és biztosítottak részére ismertető előadás tartását határozta el. Ennek a határidejéről az érdekeltek megfelelő módon értesítve lesznek, de már előre jelezhetjük, hogy Gyulán január 27-ón ma, d. e. 10 órakor, Békéscsabán ugyanaznap d. u. 3 órakor, Orosházán február hó 2-án délután 4 órakor, Szarvason február hó 3-án délelőtt 10 órakor és Békésen február hó 10-ón délután 3 órakor van az előadás megtartása tervbe véve. Hírek. A vármegye székhely kérdése Brősz János orosházi néptanító s egyben ‘*megyebizottsági tag irigylésre méltóan ötletes ember. A negyedfél esztendő óta tartó világháború folyamán, akkor amidőn Magyarország színe virágja elesett, megbénult, vagy munkaképtelen lett, akkor amidőn az ország legjobbjainak abban fő a feje, hogyan és miből fogjuk a sok-sok milliárdra rugó hadiköltségeket fizetni, akkor amidőn állam, városok és községek csaknem roskadoznak az óriási közterhek alatt, akkor amidőn kormány, törvényhatóLapunk mai száma 4 oldal.
