Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-06-30 / 26. szám
50. évfolyam. Ctyula, 1918. janiiig 39 96. szám. Előfizetési Egész évre Fél évre Évnegyedre . árak: 14 K — f 7 K — f 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓH\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Pénzügyeink és a hadikölcsön. Óriási hadiköltség nehezedett ránk, mely havonkint 700 millió koronára tehető. Hitel- szükségletünk igy szertelenné nőtt; a külföld hitelforrásait pedig a hadiállapot elzárta előlünk s a honi tőke pénzpiacunk legjobb indulatu támogatása mellett — sem teremthette elő a hadviselés költségeinek fedezetét, mely eddig 26 milliárd koronát tesz ki, csupán Magyarország terhére ! A monarchia másik államának a világháború 57 milliárd koronájába került s igy Magyarország Ausztriával együtt 83 milliárd korona haditerhet visel a kvótaarány szerint megosztva. Ez óriási összeghez a fizető eszközöket az Osztrák Magyar Bank bocsátotta rendelkezésre : Magyarország 26, Ausztria 57 milliárd értékű bankjegyet vett át a banktól, tehát ennyivel adósa most a két állam a közös pénzintézetnek. Példátlan méretű hitelművelet ez. S a roppant pénzérték, amellyel igy a háborút viseltük, nem szivárgott ki a külföldre: itthon történt a hadiáruk érték- cseréje s a papírpénz megoszlott a belföldi árusítók közt, igy a milliók itt forognak milliók kezén. Soha nem volt akkora bősége a törvényes fizető eszközöknek, mint e nehéz hadiéveken át, de visszhatás gyanánt fellépett az áruhiány, a fogyasztó cikkek ijesztő drágasága s a forgalom válságot a bankjegyáradat nemhogy enyhítette volna, inkább súlyosbodott e baj a bankjegyek vásárló képességének fokozatos hanyatlása által. A nyilvános aláírásra bocsátott hadiköl- csönökkel kormányunk eddig is azt a célt tűzte ki, hogy az aláíróktól bevont bankjegyekkel a forgó papírpénz tömege csökkentessék, az állam függő bankadóssága pedig konszolidált járadékossággá változtassák át, az aláíró kötvénytulajdonos javára. Az eddigi hét hadikölcsön Magyarországon 14’7 milliárd koronával redukálta a háború alatt 26 milliárd erejéig megnőtt bank adósságunkat. Ez által a magyar banktartozás mintegy felerészben konszolidáltatok Most aztán legfőbb pénzügyi érdekünk, hogy a bank irányában fennmaradt 113 milliárdnyi függő tartozást is a bankjegyek bevonásával rendezzük, illetve kamatozó államkötvényekre konvertáljuk. Pénzünk értékének emelése s a jegybank konszolidálása szempontjából igen fontos ezidőszerint, hogy a jegybanknál fenálló 16 milliárdnyi osztrák és 5 milliárdnyi magyar államadósság a VIII. hadikölcsön alkalmával egyidejűleg legyen átalakítható járadékossággá. S kívánatos lesz a jegybank heti jelentéseinek rendszeres publikálása is, hogy a közönség állandóan ellenőrizhesse, vájjon a magyar és az osztrák kormány a hadikölcsönből befolyó pénzeket valóban a jegybankot illető tartozás törlesztésére forditják-e, ami a bankóforgalom szertelen méreteit, a papírpénz értéksülyedé- sét s a drágaságot is csökkenteni fogná. Tanügy. Érettségi vizsgálat a főgimnáziumban. E. hó 24-én volt a főgimnáziumban szóbeli érettségi vizsgálata annak a négy nyolcadik osztályt végvégzett tanulónak, akiket a tanév folyamán tartott népfelkelési bemutató szemléken alkalmatlanoknak találtak. A vizsgálaton'Dr. Vass Bertalan tank. kir, főigazgató elnökölt s a jelöltek közül Szilágyi István jól érettnek Czingulszky Jó zsef, Denhoff Emil és Novák Károly éretteknek nyilváníttattak. Miután a tanévzáró »Te Beum« már f. hó 16-án megtartatott, s a bizonyítványok 22-én kiosztattak, a nyári szünidő tartamára elcsendesült a intézet. Az értesítő a nehéz nyomdai viszonyok miatt később jelenik meg. Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamának értesítője a hét közepén jelent meg és Méreg Gyula igazgató a papirbiány figyelembe vétele mellett bár lapidáris rövidséggel, de behatóan ismerteti az immár hetedéves és városunkban igazán kiváló missiót kitünően teljesítő szaktanfolyam ír ült évi működését. A mostani tanfolyam az eddigiek között a legnépesebbnek mondható, amennyiben 48-an iratkoztak be és valamennyi növendék sikeresen befejezte. A szülők lakhelye szerint jielybeli 30, békésmegyei 11, más megyebeli pedig* 6. Vallás szerint róm. kath. 31, protestáns 11, gór. kel. 1, izraelita 4 volt. Az értesítés a jövő tanévre vonatkozó beiratkozási feltételeket is közli, melyek azonosak a múlt évivel. A beiratások szeptember 2—5. napjáig történnek. Hírek. Előfizetési felhívás a »Békés“ 1918. év 3-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A »Békés“ előfizetési dija félévre 7 korona, negyedévre 3'50 kor. mely összeg vidékről a »Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Lapunk mai száma Péter Pál ünnepnap következtében egy nappal hamarább, vagyis vasárnap helyett szombaton jelenik meg. A közigazgatási bizottság julins havi rendes ülését jövő hó 8-án fogja tartani. Kinevezés. A pénzügymimster dr. Zólgomi Kálmán adóügyi biztost a gyulai m. kir. pénz- ügyigazgatóságnál, jelen állomáshelyén való meghagyás mellett pénzügyi fogalmazóvá kinevezte. Honvédségi előléptetések. A király a 2. honvéd gyalogezrednél kinevezte Altmann Ignác, Dőri Jenő, Laczay Gyula és Czingel Ödön népf. főhadnagyokat századosokká, Stnfler Ferenc népf. hadnagyot főhadnaggyá, továbbá népf. hadnagyokká a 2. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában : Schmidt Antal, Kőrös Lajos, Lukács Rezső 101. gyalogezredbeli és Böhm Pál 33. gy. ezredbeli népf. tisztjelölteket. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvíz- szabályozó és vizhasznositó társulat kedden délelőtt választmányi és rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya volt a társulat tisztviselői és egyéb alkalmazottai fizetésének a háború okozta drágaság következtében szükségessé vált javítása és a háborús pótlékok megállapítása. A közgyűlés azt a liberális és teljesen méltányos álláspontot fogadta el, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetése az állandósult drágaság következtében ma már más foglalkozási ágak keresetéhez képest nem arányos, ennek következtében úgy a törzsfizetéseket, mint a lakbéreket, úti- és napidijátalányokat, családi pótlékokat a háború, illetve ezt követő drágaság tartamára, ideiglenesen mérsékelten felemelte s a háborús pótlékokat az igy felemelt fizetések után állapította meg oly mértékben, mint azokat ezidőszerint az állam az állami tisztviselőknek és más alkalmazottaknak megadja. A nem állandó jellegű irodai alkalmazottak részére a közgyűlés 600—600 korona ruházati segélyt állapított meg. Az ülésen résztvettek gróf Széchéngi Antal elnöklete alatt dr. Jantsovits Emil társulati alelnök, dr. Follmann János jogtanácsos, Adám Gusztáv, dr. Balázs József, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön, Morvay Mihály, Ondruss Cyrill, dr. Tőrök Gábor választmányi és közgyűlési tagok, Pala- sovszky Sándor műszaki tanácsos, ministeri megbízott és Trauttwein Gyula társulati igazgató- főmérnök. I Dr. ZÖLPY GÉZA Békésvármegye törvényhatóságának közigazgatását és a vármegye tisztviselői karát súlyos veszteség érte. Dr. Zöldg Géza, a vármegye tiszti főügyésze rövid betegség után hétfőn délelőtt váratlanul meghalt. Minden körben őszinte szomorúságot okozott halála, mert egyéniségének kiváló tulajdonaival csak igaz rokon- szenvnek, nagyrabecsülésnek és szeretetnek volt részese. Csendes, példaszerűen nyugodt, kevés szavusága mellett is állandóan derült kedélye és meleg szive a magánérintkezésben, nagy tudása, megfontolt, tisztánlátó ítélőképessége és példás kötelességtudása pedig hivatalos állásában és a közéletben értékessé, becsültté tették őt és a mennyire baráti körben csakis osztatlan szeretet övezte a jó Géza bácsit, a közdolgokban ugyanannyi súlya volt szavának és jogi véleményének, amelyben a külső forma szépsége a gondolatmenet és okfejtés világosságával, a megokolás gondosságával vetekedett. Dr. Zöldy Géza ügyvédi pályára készült és közben a gyulai törvényszéknél rövid jegyzői gyakorlat után magángyakorlatot folytatott, majd Gyula város választotta meg ügyészévé és ezen több éven át viselt állásában időközönként a rendőrkapitányi teendőket is ellátta. Oláh György halála után, 1900-ban a törvényhatósági bizottság egyhangú bizalma választotta meg a vármegye főügyészi állására, amelyet most bekövetkezett haláláig igazán értékes munkálkodással töltött be. Halálának hírére a város középületein kitűzött gyászlobogó jelezte a veszteséget, amely hivatalos és társadalmi életünket érte, a szerdán délelőtt végbement végtisztesség - tételen pedig a barátok és tisztelők sokasága vett részt és kisérte utolsó útjára az elköltő zötFőrakíár: M. kir. dohánynagytőzsde, Gyula 410 1-15 Lapunk mai azáma 4 oldal.
