Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-06-23 / 25. szám
Ctynla, I Si 8. jnnins 93 33, szám 30. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij. előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: UÓIIX DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Ä termésreiidelet Kibocsátották végre nagy elkésetten a termésrendeletet s lehangoltau konstatálnunk kell, hogy ez a rendelet egy blanketta, melyet még csak ezentúl fognak kitölteni. Meg vannak benne az összes rendelkezések tartalom nélkül. Aki ezt a rendeletet áttanulmányozza, azt tudja meg, hogy a mi után igazodnia kell, azt majd egy későbbi rendelet fogja megmondani. A gazdák nem tudják, mit tarthatnak vissza, az el nem látott fogyasztó nem tudja, mennyit fog kapni, a pék nem tudja, mennyit fog sütni, a sörgyár, hogy mennyi sörre rendezkedhetik be, a keményítő- gyáros s a többi iparos a rendelet elolvasása után ugyanolyan okos, mint volt annak kibocsátása előtt. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az uj rendeletet, amely szabályozza a termésnek zár alá vételét, a cséplések eredményének bejelentését és ellenőrzését, a felesleg átvételét és a nemtermelők jegyzékének összeállítását, valamint a terményeknek ipari feldolgozását. Az emberi és állati fejkvótákra nézve ez a rendelet nem intézkedik. Erre vonatkozólag külön rendelet fog megjelenni. Hire járt az utóbbi időben annak is, hogy a termésrendelet kibocsátásával kapcsolatosan a termények árát 25°/0-kal * fel fogja emelni a kormány. Erre vonatkozólag sem tartalmaz intézkedést a rendelet. A rendelet első szakasza kimondja a termés zár alá vételét a termelőnél. Termelőnek tekintendő az is, a ki az 1918. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, csépiőrész, konvenció, párbér vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás tejében kap a termelőtől ily terményeket. A második szakasz az aratásról és a csép- lésről intézkedik. Felhatalmazza a közélelmezési ministert az üzemen kivül álló cséplőgépeknek térítés fejében való igénybevételére, továbbá a cséplésnek esetleg közerővel való foganatosítására. A harmadik szakasz megállapítja a termelőnek a termésre, valamint a cséplőgépbirtokosoknak a cséplési eredményekre vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Egyik fontos intézkedése e szakasznak a kötelező cséplőkönyvek vezetésének elrendelése. A negyedik szakasz kimondja a termésnek közszükségleti célokra való igénybevételét. Azt, vagy annak bármely részét a termelő másnak, mint a Haditerménynek el nem adhatja. Ha a termelő rászorul arra, hogy házi vagy gazdasági szükségletére saját terméséből valamely mennyiséget még a cséplós befejezése, illetőleg az átvevő bizottsággal való leszámolás előtt felhasználjon, ezt a mennyiséget az őt jogosan megillető egész évi háíi és gazdasági szükséglet terhére felhasználhatja, azonban az ilykép felhasznált mennyiségről pontos jegyzéket vezetni és ezt az elszámolás alkalmával az átvevő bizottságnak bemutatni köteles. Jogosait a termelő termését az átvevő bizottsággal való leszámolás előtt is a Haditermény- nek megvételre felajánlani. Az 5. és 6. szakasz a zab kivételével a terményeknek az átvevőbizottság utján való átvételéről intézkedik s megállapítja az átvevőbizottsá- gok feladatkörét az aratástól egészen az elszámolásig. Az átvevőbizottság feladata a termésbecslés, az aratás menetének figyelemmel kisérése, a. cséplés kezdetének, befejeztének nyilvántartása, az egyes termelőknél a cséplés folyamatának ellenőrzése és a cséplés befejezése után haladéktalanul köteles az összes rendelkezésre álló adatok alapján a termelővel elszámolni és a házi szükséglet feloldása után megmaradó felesleg átvételéről intézkedni. A 25 mázsán aluli mennyiségek, valamint a veszélyeztetett mennyiségek azonnal be- szállitandók a hatósági, illetőleg a Haditermény gyüjtőraktáraiba. A bizottság a termelőnek a leszámolásról előirt elszámolási jegyzéket köteles kiszolgáltatni. Fontos rendelkezése a 6. szakasznak, bogy a közélelmezési minister a gabona tárolására szolgáló raktárakat és egyéb helyiségeket igénybe veheti. A terményeknek a legközelebbi vasúti vagy a hajóállomásra való szállítása a termelőt terheli, de meg vannak állapítva ennek feltételei és gond fordittatik arra, bogy a termelőt ebből károsodás ne érje. A 7. szakasz a zab átvételét szabályozza, a főldmivelésügyi és köz- élelmezési ministerre bízván ennek módozatait. A 8 és 15. szakaszok a házi és gazdasági szükségletre vonatkozólag tartalmaznak általános rendelkezéseket. A 8. szakasz értelmében a termelő által házi és gazdasági szükségletre visszatartható teiménymennyiségeket, úgyszintén a nem termelők által fogyasztható iiszímennyiséget egy későbbi rendelet fogja szabályozni. Későbbi rendelet fog intézkedni a gazdasági szükséglet részére feloldható, illetve beszerezhető terménymenriyi- ségekről is. A 9. szakasz a gazdasági év határnapját 1919 augusztus 15-ikében állapítja meg. A 10. szakasz előírja a nemtermelők házi szükség- ségletére nézve a hatóságok utján julius hó 10-ig egy jegyzéknek az elkészítését. Azokról a termelőkről, akiknek termése a házi szükségletüket nem fedezte, az átvevő bizottság lesz köteles az eljárás folyamán jegyzéket összeállítani és a hatóságnak átszolgáltatni Ugyancsak ez a szakasz intézkedik arra vonatkozólag, bogy a község területén ntmímnelők és részben termelők a hatóságtól nyert beszerzési utalvány alapján a Haditermény- től, de csakis 1918. évi szeptember 30-ig terjedő szükségletükre terményt vásárolhatnak. Az azutáni vásárlások módozatait a közélelmezési minister, a gazdasági szükséglet tekintetében a földmiveiés- iigyí ministerrel egyetértőig fogja megállapítani. A 11. szakasz rendelkezéseket tartalmaz a speciális vetőmag forgalombahozataiára nézve. A kinek az áívevőbizottság működése után is bármi okból feleslege támad, ezt a hatóságnak bejelenteni és a Haditerménynek átadni köteles. A 13. ' szakasz felhatalmazást tartalmaz arra nézve, hogy ott, ahol a készletek időelőtti elfogyasztásától, meg nem engedett forgalomtól stb. lehet tartani, azoknak hatósági- raktárakba való beszolgáltatása elrendelhető legyen. A 14. szakasz állapítja meg azt, hogy akinek termése nincs, azt liszttel a hatóság latja el a közélelmezési minister rendelkezései szerint. A 15. szakasz a nemtermelőknek és termelőknek fedezetlenül maradt gazdasági szükségletéről jegyzék összeállítását rendeli el, melynek alapján a főldmivelésügyi minister az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető ministerrel együtt intézkedni fog a kimutatható terménymennyiségek tekintetében. A 16—27. szakaszok a gabonanemüek ipari feldolgozására nézve intézkednek. A rendelet tartalmazza az összes e tekintetben szükséges felhatalmazásokat, kiterjedvén sörgyárakra, malátagyárakra, szeszfőzdékre, malátakávé, árpakávé, pótkávégyárakra, száraz sütemény, kétszersült, tarhonya, kenyérgyárakra, sütőkre, pékekre stb. Az ipari feldolgozásra kiutalható terménymennyíségeket a közélelmezési minister fogja az illetékes ministerekkel későbbi időpontban megállapítani. A 28—34. szakaszok malmokra vonatkoznak. Azt, hogy a közfogyasztásra szánt búza, rozs és árpa forgalomba hozatala milyen feltételek mellett történhetik, külön rendelet fogja szabályozni. Igen részletesen van szabályozva a vámőrlés kérdése a múlttal szemben, azzal a különbséggel, hogy a vámdijakat egységesen 10% ban, a darálásért 8%-ban állapítja meg az egész ország területére. Messzemenő intézkedések vannak a rendeletben a malomvállalatok ellenőrzésére nézve. Ugyancsak intézkedik a rendelet a kézi darálók tekintetében is és pedig olyformán, hogy kimondja, hogy búzát, rozsot és kétszerest kézi darálón sem saját magának, sem más részére feldolgozni nem szabad. Ezenkívül a kézi daráló forgalomba hozatalára nézve felhatalmaztalak az illetékes ministerek megfelelő rendeletek kiadására. A zárórendelkezésekben el van tiltva a búza, rozs, kétszeres, köles és tatárkának állati feletetése. A 38. szakasz részletesen szabályozza a termésrendelet intézkedéseivel szemben elkövetett kihágásokat. ____ Ta nügF« Megerősítés. A vallás és közokt. minister Korom György békéscsabai áll. polgári fiúiskolái megbízott igazgatót jelen állomáshelyén igazgatói minőségben végleg megerősítette. Tanítói áthelyezés. A vallás és közokt. minister Benczúr János nagylajosfalvai áll. elemi iskolai tanítót a tótkomlós! állami iskolához áthelyezte. ____ „ Hí rek. A leszerelésnél hadikölcsön kötvényért gazdasági eszközöket kapnak a gazdák, «erényi Béla gróf főldmivelésügyi minister az uj hadikölcsön alkalmából meleghangú felhívással fordult a magyar gazdaközőnséghez. Ebből a felhívásból közöljük az alábbi részleteket: „Már bét Ízben mutatta meg a magyar gazda hazafiasságát, okosságát és becsületes kötelességtudását, mikor tőle telhefőleg sietett az államnak kölcsönt adni, hogy a nagy világküzdelemben a szükséges pénzügyi eszközökről is gondoskodjék. Az eddigi hadiköl- csönök nagy és fényes eredményei után bízvást számítunk arra, hogy a nemzet áldozatkészsége a mostani újabb hadikölcsön jegyzésénél is biztosítani fogja, sőt lehetőnetőleg még felülmúlja az eddigi nagy eredményeket. Különösen bizalommal és várakozással nézek e tekintetben nagy- és középbirtokosaink hazafias magatartása elé, továbbá szükségesnek tartom különösen a kisgazda közönségnek aziránt való felvilágosítását, hogy nemcsak a haza, hanem a saját érdekében is cselekszik az, ki otthon őrzött készpénzét és megtakarításait hadikölcsön jegyzésre fordítja. Külön kiemelendőnek tartom, hogy a kormány lehetővé fogja tenni, hogy a fokozatos leszerelés alkalmával a mezőgazda és polgári közönség használatára bocsátandó mindennemű katonai felszerelési cikk szerelvények, gépek, állatok, fogatok, használati eszközök, szerszámok vételára a hadikölC3Önt jegyző felek részéről hadikölesönkötvényekkel legyen kiegyenlíthető, sőt különös kedvezményül az igénylők közül azok fognak elsőbbségben részesülni, akik a fizetést az általuk jegyzett hadi- kölcsönkötvények utján óhajtják teljesíteni.“ A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 18 án dr. Daimel Sándor alispán elnöklete^ alatt ülést tartott. Dr. Berkes Sándor igazgatónak a kórház forgalmáról és viszonyairól szóló jelentése kapcsán elhatározta a bizottság, hogy az intézet számadásainak összeállításához a gondnok mellé egy segédinunkaerő félfogadását engedélyezi és az üresedésben levő irnoki állás betöltésének engedélyezése iránt sürgető felterjesztést tesz. Vértesi Arnold nyomdáját Leopold Sándor, Nagy Jenő gyógyszertárát Terstyánszky Kálmán vevén át, a bizottság az előző tulajdonosokkal kötött szerződést az uj tulajdonosokra átruházta. A kórháznak: a tisztviselőkön kivüíi állandó alkalmazottai részére ruhabeszerzési segély megszavazása iránti kérelmét a bizottság fedezet hiányában nem teljesíthette, feliratot intézett azonban a belügymi- nisterhez az iránt, bogy a többi vármegyei alkalmazottakkal egyenlően nyugdíjjogosultság mellett szolgáló kórházi alkalmazottakat is részeltesse ruhasegélyben. A bűntettes elmebetegek elhelyezése ügyében Budapesten tartandó szakértekezletre a bizottság dr. Décsi Károly elmegyógyintézeti főorvost küldte ki. Intézkedett azután a bizottság egyes szükségleti cikkek beszerzése iránt, köztüis a tűzifa szállítására vonatkozólag a Braun és Czínczár cég ajánlatát fogadta el. Végül a villamossági társaság beadványára a kórház részére szolgáltatott villanyáram szerződésileg megállapított egységárát 40% kai felemelte. Lapunk mai száma 4 oldaL
