Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-06-16 / 24. szám
3 Békéi 1918. junius 16. javasol, hogy a cséplőgépészek július elejére hazaszabadságoltassanak. A kiadás előtt álló termésrendeletre nézve most folynak a tanácskozások, kívánatos, hogy a mezőgazda Békésvármegyének közigazgatási bizottsága is előterjessze a maga kívánságait a tekintetben, hogy a fejadagok ne külföldi és városi, hanem az itteni viszonyok figyelembevételével állapíttassanak meg és pedig az őstermelők részére legalább havi 18 kilogrammban, a gazdasági cselédek pedig külön ellátást kaphassanak, mert különben nem akad már cseléd és ezzel a mezőgazdasági üzem és különösen az állattenyésztés végleg kátyúba jut. Ugyancsak kérje a vármegye, hogy az apró- jószág részére szemes takarmány hagyassák visz- sza, mert ez az ország gazdaságának egyik legjelentékenyebb tényezője és különösen a kisgazdáknak, a szegény néposztálynak egyik legjelentékenyebb keresetforrása. Dr. Lädics László szerint az alispáni jelentésnek a napszámbérekre vonatkozó része nem felel meg a tényleges helyzetnek, mert a napszámbérek jóval magasabbak. Felemlíti azt a tapasztalatát, hogy az ipari munkások között bizonyos központból jővő izgatások tünetei észlelhetők, ilyenek voltak tapasztalhatók Békéscsabán és utóbb Gyulán is, a melyek nem az általa is jogosnak tartott munkabérkövetelések körül mozognak, hanem politikai természetűek defaitista irányzatúak. A különféle központok az ő nézetei szerint vagy elbizakodottak vagy tehetetlenek és a kormányrendeletek végrehajtását egyszerűen mellőzik, ezért a központok Ígért megrendsza- bályozását már sürgősnek tartja. Szalay Lajos a készülő gabona csereakcióra nézve tesz fel kérdést, sürgető feliratot javasol a cséplési szén biztosítása iránt és hozzájárulva Beliczey indítványához a magasabb fejadagot a női gazdasági munkások és általában a 12 éven felüli munkások részére is megadni kívánja. Morvay Mihály a szarvasmarha rekvirálás sérelmét teszi ismét szóvá, az alacsonyan megszabott ár miatt egyesek vannak sújtva az igény- bevétel anyagi terhével, kívánatos, hogy az igy megkárositott gazdák a köz terhére kártalanittas- sanak. Dr. Daimel Sándor alispán egyenként és részletesen válaszol a felszólalásokra és megadja a felvilágosításokat. Bárha a feliratoknak tapasztalata szerint igen csekély vagy semmi eredménye nincs, mégis hozzájárul, hogy az igen fontos kérdésekben, igy a cséplőgépészek, a szén, a fejkvóta megállapítása és a szarvasmarharekvirá- lás dolgában az illető miniszterekhez feliratokat intézzenek. Az ipari munkások mozgalmai a törvényes keretek között mozognak, egyébként az állami rend szempontjából ezek is állandóan figyelemmel kisértetnek. A csereakcióhoz szükséges iparcikkek most vannak szállítás alatt, ezek a járásokba arányosan szétosztatnak és igy történik meg a lebonyolítás. Beliczey Géza szóvá teszi még a bőrcser- zési engedélyek ügyét, panaszolva, hogy a gazdaságban szükséges bőranyagokat beszerezni nem lehet és a gazdák az állatbőrök kidolgozására nem kapnak engedélyt. Dr. Daimel Sándor alispán előadja, hogy a kereskedelmi miniszter rendelete szerint 150 drb bőr kidolgozására adhat ki engedélyt és 2000- nél több darabra kértek tőle, természetes tehát, hogy .az igényeket megközelitőleg sem lehet kielégíteni. Célszerűnek tartaná feliratilag kérni a kiadható engedélyek számának felemelését. Holló György gazdasági felügyelő közli, hogy a napszámbérekre vonatkozó adatok a főszolgabirák és a gazdasági tudósítók jelentéséből vétetnek, azok nem a mai állapotot, hanem a múlt havi átlagot tüntetik fel és a napszám mellett a munkásoknak még élelmezés is adatik. Többek ismételt hozzászólása után a bizottság az alispáni jelentést tudomásul vette és a feliratokra vonatkozó javaslatokat elfogadta. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok májusban kedvezőek voltak. A bizottság ezután letárgyalta és jóváhagyta a vármegyei közúti pénztár 1917. évi számadását és áttette azt a törvényhatósági bizottsághoz. A vármegye május havi közegészségügyi állapotáról dr. Zöldy János várm. tiszti főorvos számolt be. Jelentéséből kitűnik, hogy a közegészségügyi viszonyok kegvezőek voltak és az előző hónapokhoz viszonyitva a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma csak négygyei volt több. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. Zádor Mór kir. tan. pü.-ig. jelentése szerint a törvényhatóság területén az adózók terhére a folyó költségvetési évre előírásba vett összes állami egyenesadó összege 4600000 K, erre befizetés a múlt hó végéig 1894183 K. Hadmentességi díjban hátrálék összesen 29600 K, erre befizettetett 1501 K. Jövedelemadóban befolyt 280830 K. Vagyonadóban 16337 K és hadi nyereségadóban 64301 K. A jövedéki ágazatokban elért eredmény 401536 korona. Mikler Sándor tanfelügyelő jelenti, hogy május hóban külszolgálatok foglalták le munkásságának nagyobb részét, amennyiben a rendes iskolalátogatások mellet a VI. elemi osztályok záróvizsgáján vett részt. Az eredményen itt is meglátszik a háborús tanítási évek bajainak hatása, mellyel a megfogyott tanítói létszám minden igyekezete dacára sem tud teljesen megküzdeni. Tanítók előlépési és kórpótlék ügyének referálása után a békéscsabai Böszörményi-féle polgári leányiskola átvételének ügyét ismertette a tan- felügyelő és javaslatára a bizottság pártolólag terjesztette fel a község kérelmét, hogy az átvétel feltételei között kikötött államsegély a község- részére folyósittassék. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadmányai között a Gyoma községi iskolai alapvagyon ki- szakitásának kérdése érdemel említést. A bizottság 22500 koronában állapította meg az összeget, melyet a község a legelőkiosztáskor ki nem adott föld értéke fejében iskolai alapvagyonként befizetni köteles. Horváth Béla műszaki tanácsos a közutak állapotáról tett jelentést és iparvasut engedélyezési ügyeket referált, mig Sárossy Gyula árvaszéki elnök az árvaszék május havi ügyforgalmáról és tevékenyságéről számolt be. A jelentések tudomásul vétele után az ülés véget ért. A gyulai községi iparostanonc iskolában az évzáró vizsgálatok folyó évi junius hó $!l-én délután 5 órakor a rendes tanítási időben tartatnak meg. A vizsgálatok után ünnepély keretében fog a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ur 50 koronás és egyéb kisebb jutalom az iskola kiváló tanulói között kiosztatni. A vizsgálatokra, valamint az ünnepélyro az iskolát fenntartó hatóságot, a felügyelőbizottságot, az általános ipartestülefcet és a tanügybarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. A belterületi áll el. iskolában az évzáró vizsgátatok 17-én kezdődnek s a következő sorrendben tartatnak meg: 17-én d. e. IV—Y. fiú, d. u. X. vegyes oszt., 18-án d. e. II. fiú, d. u. II. leány oszt., 19-én d. e. III. vegyes, d. u. IY—Y. leány oszt. Hírek. Hétszázmillió korona. Ennyibe kerül Magyarországnak a háború havonként. Ezt a rengeteg összeget a belföldi pénzpiacon előteremteni lehetetlenség a magán tőkének. A külföldi pénzpiac pedig természetszerűleg elzárult előlünk. A hétszázmilliónak azonban elő kell kerülni akár- honnét is. Muszáj! Az állam tehát úgy segít magán, hogy a jegybankhoz fordul hitelért. Ámde ennek a hitelműveletnek keserű következményei vannak; növekszik a bankjegyforgalom, a pénznek csökken a vásárlóképessége, nagyobb a pénzbőség, de nagyobb a drágaság is. Számok beszélnek. Háború előtt csak harmadfél milliárd volt a bankjegyforgalom, 1917-ben már 18 milliárd, ma pedig 21 milliárd. Ehhez mérten fogyott a pénz értéke és emelkedett a drágaság száz, sőt egyes cikkekben ezer percenttel. Ezt az eszeveszett árdrágulást legfőképen hadikölcsönnel lehet mérsékelni. Az állam a hadikölcsönből visszafizeti a jegybanknál levő függő adósságát és a törlesztett összegnek megfelelő bankjegyet kivon a forgalomból. Ezzel emeli a pénzünk vásárlóképességét, következésképen enyhíti a drágaságot. Minden egyes embernek tehát a saját maga és családja egyéni érdeke, hogy jegyezzen a nyolcadik hadikölcsönre, melynek iratkozási ideje éppen most kezdődött. Egyházi kinevezések. Dr. Lindenberger Jánosnak prépost-kanonokká történt kinevezését és a vele kapcsolatos egyházi kinevezéseket tartalmazó legfelsőbb kézirat a hivatalos lap keddi számában jelent meg a következő szöveggel : Yallás és közoktatásügyi mínisterem előterjesztésére ajnagyváradi latin szertartásu székesegyházi káptalanban dr. Bundala Mihály olvasókanonoknak a nagyprépostságra, Spett Gyula éneklő- kanonoknak az olvasókanonokságra, dr. Karácsonyi János címzetes püspök őrkanonoknak az éneklő- kanonokságra, dr. Lányi József fölszentelt püspök, székesegyházi főesperesnek az őrkanonok- ságra, Gróh Ferenc békési főesperesnek a székes- egyházi föesperességre, Kollányi Ferenc középszolnoki főesperesnek a békési föesperességre és Bjelik Imre fölszentelt püspök tábori apostoli helynök legidősb mesterkanonoknak a középszolnoki föesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyom és az ekként megüresedő utolsó mes- terkanonokságot, valamint a Szent László királyról nevezett nagyváradi kisprépostságot és az ezzel egybekötött debreczeni római katholikus plébánia javadalmat dr. Lindenberger János címzetes apát gyulai esperes-plébánosnak adományozom; Brösztel Lajos margittai esperes-plébánost pedig ugyanezen székes káptalan tiszteletbeli ka- nonokjává kinevezem. Kelt Hadszíntér, 1918. évi május hó 17-én. Károly sk. Gróf Zichy János sk. Mint látjuk, a kinevezésekkel kapcsolatban vármegyénk több oldalról van érdekelve. Spett Gyula hosszabb ideig volt gyomai plébános, dr. Karácsonyi Jánost gyulai származása fűzi hozzánk állandó kapocscsal, Gróh Ferenc szintén városunk szülötte és a gyulai plébánosságon Lin- denberger Jánosnak közvetlen elődje volt, Brösztel Lajos pedig Gyulán működött évekig mint német káplán. Mindegyikük személyes kötelékeik mellett érdemes lelkészi munkálkodásuk megbecsülő emlékezetét vitték magukkal magasabb egyházi állásukba. A prépost kanonokká kinevezett dr. Lin- denberger János magas elölépésének köztudomásra jutása óta nap-nap után az üdvözlők sokasága révén megnyilvánul a kiváló plébánosunk iránti ragaszkodás és szeretet. Vasárnap a róm. kath. egyháztanács és a vallási egyesületek népes küldöttségei tisztelegtek a főpapnál, a jövő kedden gedig a Sociális Missió-társulat rendes havi ülésének keretében fogja üdvözölni magas állásra előlépett alapitóját és vezetőjét. Széchényi püspök egymillió koronás alapítványa. Ismételten volt alkalmunk hírt adni gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök egyházi s más jótékonycélu nagy alapítványairól. A múlt hét folyamán újból nagy összeget, egymillió koronát biztosított a nagyváradi egyházmegye sürgős szükségleteinek fedezésére. Az egymillió koronát úgy osztotta fel a püspök, hogy abból az egész egyházmegye egyetemes céljait szolgáló hatalmas intézmény: egy uj szeminárium létesülhessen a központban, de a nagyváradi egyházmegye egész területén is jusson megfelelő összeg különféle alkotások létesítésére. Az egymillió korona felét plébániák fejlesztésére és uj plébániák alapítására szánta a püspök, aki e téren is már eddig is nevezetes alkotásokra tekinthet vissza. Többek között Gerendáson, Gyopárhalmán, Kondorostanyán uj lelkészségeket állított fel, Gyopárhalmán uj plébánialakot, Bucsatelepen uj templomot építtetett, a Nagyszénáson tervezett plébániára már adott 50.000 koronát. Ezt az eddig oly szépen megkezdett munkát kívánja fejleszteni a püspök a következőkben: Nagyszénáson épitendő templom és plébánia céljaira, valamint a plébánia javadalmazására 120.000 koronát szánt, úgy hogy az eddig e célra adott 50.000 koronás adományával s mások hasonló célú adományaival 220.000 korona fog rendelkezésre állani. Bacsatelep és Gyopárhalma plébániái egyenként 36—36 ezer koronát kapnak. A kondorostanyai plébánia javára boldogult Grócz Béla nagyprépost 24.000 koronát tett le, ezt a püspök 12.000 koronával szintén 36.000 koronára egészíti ki abból a célból, hogy mindhárom plébánia részére ingatlant vásároljanak. Mindaddig, mig a normális viszonyok helyreálltával az építkezések lehetővé válnak, az egymillió korona a káptalan őrizete alatt marad 8 az időközi kamatokból jutni fog még egy fontos célra az orosházi templom építési alapjának a közbejött drágaság folytán szükségessé vált kiegészítésére. Az alapítvány letételéhez szükséges királyi jóváhagyás már leérkezett s annak alapján az egymillió koronát a püspök rendeltetésének átadta. Az egyházmegye köréből. Gróf Széchényi Miklós megyéspüspök kirendelte, illetve áthelyezte Beöthy György segédlelkészt Váradvelencérőí Békéscsabára, Betuker Ferenc ujmisést Eadrődre, Betuker Tivadar theresianumi II. prefektust segédlelkésznek Szarvasra, Herbály István Békéscsabáról Eadrődre, Kovács Sándort Endrődröl Nagyváraduj városra, Kreznerich Györgyöt Gyuláról Debrecenbe, Lakatos Sándor ujmisést Újkígyósra, Steib Jánost Újkígyósról Gyulára. Uj tiszteletbeli főügyész. Dr. Füzesséry Zoltán főispán dr. Biró Béla gyulai ügyvédet vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyésznek nevezte ki.
