Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-01-20 / 3. szám

1918. január 20. Békés nek hitelessége felöl nem volt okunk kételkedni és amely információ jóhiszeműségét most is meg­állapíthatjuk. Oláht ugyanis egy virradatkor élet­telenül találták az utcán, de ez az élettelenség, mint utólag kiderült, nem végleges kimúlás, ha­nem csupán eszméletlenségnek bizonyult, halál­híre azonban igen széles körökben volt elterjedve és igy jutott el hozzánk is. Oláh Istvánt beszál­lították a közkórházba, ahol újra eszméletre tért, de súlyosan beteg. Kívánjuk azonban, hogy rajta is beteljesedjék a közmondás, soká él az, akinek holt hírét költötték. Halálozás. Előkelő, tisztes gyulai polgári családokat borit mély gyászba id. Papp Gáborné iFollmann Anna asszonynak folyó hó 15-én 75 éves korában bekövetkezett halála. A boldogult derék nő példás hitves, szerető anya, hű rokon volt, akinek elhunyta széles körökben kelt mély meg- illetődést és igaz részvétet. Férjén kivül 7 gyer­meke, unokái, rokonai és nagyszámú gyászoló kö-. zönség állta körül koszorúkkal ékesített ravatalát csütörtökön délután, amikor is a róm. kath. egy­ház szertartása szerint temették el a Szenthárom­ság temetőben. Áldás és béke lengjen hamvain ! A Szociális Missió társulat gyulai szerve­zete múlt évi működésének rövid vázlata : A há­ború okozta nehéz viszonyok, a napról-napra nö­vekedő hadiárvák, özvegyek sanyarú helyzete, a szegényebb néposztály anyagi és kulturális elma­radottsága, az alvó katholikus öntudat ébresztése indították dr. Lindenberger János apátplébánost •és dr. báró Apor Vilmos volt gyulai káplánt arra, hogy a modern idők, a vallásosság, erkölcs és felebaráti szeretet istápolásának egyik legéletreva­lóbb szervezetét városunkban is létrehozzák. Ügy- buzgó hölgyek lelkes csapata lépett sorompóba a szociális bajok enyhítésére és támogatva a nagy közönség állandóan megnyilvánult jóindulatától a szeretet-cselekedetek egész sorozatát hajtották végre. A nővédő-iroda gyakorlott leány-serege nap-nap után nyújtott felvilágosítást a nagy szám­ban jelentkezők kételyeire és intézték el azoknak ügyes-bajos dolgait. A tannlmángi szakosztály magas színvonalú hangversenyeket és teadélutáut rendezett s igy amellett, hogy kulturális és mű­vészeti célt is szolgált, gondoskodott a két test­vér szakosztály (Népgondozó és hadiárva) ehari- tativ munkájának anyagi feltételéről iS. E hang­versenyek jövedelméhez hozzáadva e két utóbbi szakosztály őszi gyűjtéseit, mintegy 5000 korona, némi ruhanemű és élelmiszer állott a szervezet rendelkezésére. A népgondozó szakosztály október hóban és karácsony előtt 152 szegényt részesített ruha, cipő és élelmiszer, 15-öt pedig pénzsegély­ben. A hadiárva szakosztály több hediárva szük­ségleteiről gondoskodott hasonló segélyezés által és ellenőrzést gyakorolt a hadiárvák vallásos és hazafias nevelését illetőleg. A nővédő iroda fárad­hatatlan leánycsapath ezenkívül 40 kath. családban helyezte el a kath. sajtó külöuféle termékeit. E rövid vázlatot tekintve örömmel állapítjuk meg a Szociális Missió társulat gyulai szervezetének ön­zetlen, hasznos, a társadalmi bajokat enyhítő, ha­zafias munkálkodását és melegen ajánljuk váro­sunk jószivü közönségének figyelmébe és jóindu­latába. Tea délntán. A gyulai izraelita nőegylet, amely — mint emlékezetes — béke időben éven- kint nagyszabású, nívós estélyeket és mulatságo­kat rendezett, a háború gyászos, hangulattalan évei alatt e téren nem adott életjelt magáról s csupán a jótékonyság zajtalan munkájának, sze­gényei istápolásának szentelte minden tevékeny­ségét. A segélyre szorulók megszaporodott száma, a fokozódó nyomor könnyeinek felszáritása foko­zottabb követelményeket .támaszt az egyesülettel szemberr, amihez újabb bevételi forrásról kell gondoskodnia. A nőegylet vigalmi bizottsága Weisz Mórné nőegyleti elnöknő elnöklésével ked­den délután tartott értekezletén elhatározta, hogy a viszonyokhoz mért szerényebb keretek között újból akcióba lép és /. hő 26-án, szombaton dél­után fél 6 órai kezdettel, a Komló éttermében tea délutánt rendez. A családi gyászeset miatt aka­dályozva levő Schillingen Lipótné vigalmi bizott­sági elnöknő helyettesitésére dr. Feldmann Ignác- nét kérték fel. Az ő vezetésével fiatal asszonyokból és leányokból álló rendezőség fogja a vendégek teáját Ízessé, szórakozását kellemessé és kedvessé tenni. Hogy minden megtakarítható fillér a jóté­konycélra maradjon meg, külön meghívók nem bocsáttatnak ki, hanem a tagok ezúton hivatnak meg. Tagok által bevezetett érdeklődőket, vendé­geket pedig szívesen lát a rendezőség. Tea után, melyet a kávéházi személyzet szolgál fel, a Ke­reskedelmi Csarnok helyiségében tánc következik. A zenét a 11. gyalogezred pótzászlóaljának szives előzékenységgel átengedett zenekara szolgáltatja. A tea délután belépődija 5 korona, amely egy csésze teára s a hozzávaló süteményre jogosít. A teadélután iránt széleskörű érdeklődés nyilvánul meg s annak sikere érdekében buzgón munkál­kodik a vigalmi bizottság. A tiszta jövedelem fele­részben az egylet pénztára javára, másik fele rész­ben a hadi özvegyek és árvák segélyezésére fog fordittatni. Halálozás. Lapunk nyomdájának hadbavonult volt művezetőjét Szűcs Istvánt pótolhatatlanul fájdalmas csapás érte. Felesége szül. TJdvary Gizella életének 30-ik, boldog házasságának 8-ik évében folyó hó 13-án, Szegeden, a szülői házban, rövid de súlyos szenvedés után elhunyt. Tiz nap­pal előbb elhunyt édesapja temetésén meghűlt és ebből származó tüdőgyuladás okozta a jó feleség halálát. Férjén kivül édesanyja, testvérei és ro­konai fájlalják elhunytát. Temetése Szegeden, kedden délután volt a református egyház szertar­tásával. Béke hamvaira! Uj esztendő Óta olyan változatos, mondhat­nánk kapkodó az időjárás, amiaőre január hónap­ban alig van példa. A légsulymérő valóságos saltó mortálékat követ el, hol emelkedő, hol hanyatló irányban. Ennek a rapszodíkus hullámzásnak meg- felelőleg váltakozik ború a derűvel, fagy az enyhe fuvallattal, szárazság hóval és esővel, de egyik sem tart tovább 48 óránál. Az utolsó uegyven- nyolcóra alatt gyönyörű tavaszi időnk volt. Csu­pán egyben következetes az idő: a folytonos szélben, természetesen az is hol északkeleti, hol délnyugati. Gazdaközönségünknek legnagyobb ki­fogása az, hogy a föld még koránt semkapta meg azt a téli nedvességet, amelyre szüksége volna. Békéscsaba község várossá alakulása. A háborút megelőző évben élénk akció fejlődött ki Békéscsaba községnek egyelőre rendezett tanácsú, végcélját illetőleg azonban önálló törvényhatósági joggal felruházandó várossá leendő átalakulása érdekében. A háború, mint igen sok terv és esz­mének, ennek is útját szegte. Amint tudjuk a pol­gárság nagyrésze még nem találja az időt alkal­masnak, hogy Békéscsaba szervezetét megboly­gassák, mig égy másik rész ellenkező nézeten van és az akció megindítását, helyesebben mondva foly­tatását már most célszerűnek találja. Utóbbiak akciójának következménye, hogy dr. Füzesséry Zoltán főispán hathatós és sikeres utánjárása kö­vetkeztében a beliigyminister egy leiratában kér­dést intéz a községhez, vájjon háború előtti szán­dékát ma is fenntartja-e ? A ministeri leirattal e hét folyamán tartandó községi képviselőtestületi közgyűlés fog behatóan foglalkozni. Házasság. Szlávik Lajos vasúti kocsirendező és Szász Juliska január hó 14 én házasságot hötöttek. 21 i_i Halálos szerencsétlenség, Mantis János, ki már 14 év óta szolgál a békéscsabai villanytelepen f. hó 11-én délelőtt a körfűrésszel fát vágott a városháza udvarán. Munkaközben a fűrész össze­tört s egyik darabja nagy erővel Maulis melléhez csapódott úgy, hogy a fűrész 10 hüvelyknyire belehatolt a testébe. A nagy ütés következtében a szerencsétlen ember összeesett a rövid kínlódás után kiszenvedett. Betörését Csabán. Csak nem akarnak véget érni Csabán a betörések; f, hó 10-ére virradó éjje­len Klein Géza Andrássy-uti ruhaüzletébe hatol­tak be eddig ismeretlen tettesek és elloptak 8—10 ezer korona értékű ruhaneműt. A rendőrség és a csendőrség keresi a betörőket. Agyonlőtt bajtó. Gerlán f. hó 11-én róka­vadászatot tartottak — eredmény nélkül. A róka elmenekült. Mikor a társaság hajtás után kijött az erdőből, szerencsétlenség történt. Sebestyén László erdőör felhúzott fegyverének ravasza egy faágban megakadt és elsült. A lövés László Imre hajtót gyomron érte, ki rövid szenvedés után a helyszínén meghalt. László Imre békési lakos volt, feleséget s három kiskorú gyermeket hagyott a hátra. Hasonló, de szerencsére nem halálos kime­netelű szerencsétlenség történt folyó hó 14-én, ugyancsak gróf Wenckheim Géza csorvási uradal­mában, ahol vadászat közben Szigeti György 14 éves hajtót lőtték meg sörétes puskával lábán, testén és nyakán. A súlyosan sérült fiút a gyulai közkórházban ápolják. Baleset. Ludvig Györgyné, gyulai kömives neje folyó hó 15-én a Kossuth-téren ment keresz­tül, amikor a Weisz Mór és Társa cég szabadon sétáló lova felrúgta. Az asszony oly szerencsét­lenül esett el, hogy jobb vállcsontját törte. — A közkórházba szállították be. „A SZOBAFÜTÉS“ (Hasznos tanácsok) Irta : REICHENBERG ZSIGMOND gépészmérnök. Könyvkereskedői bolti ára 1 K. Országos vásári jelentés. Gyula, január 18. A régi Pálnapi országoshirü, sőt nemzetközi fontosságú vásárnak még siralmas paródiája sem lehetett a mostani sertésvásár. A sertésvész előtt 100.000 körül, sőt akárhányszor azonfelül volt a Gyulára hajtott sertések száma. Most ennek a létszámnak alig egy százaléka. Hanem ami a ke­resletet és az elért árakat illeti, utóbbi a régieknek körülbelül tízszerese. Malacok páronként 2—800 korona, süldők egy évesek páronként 6—800 kor., két évesek 1000—1500 koronáig, kilónként pedig élősúlyban 7 — 8 koronáig keltek el. Szóval a ser­tés árak a vásáron még mindig emelkedő irá­nyúak voltak. Szarvasmarha felhajtás mintegy 2000 darab­ra tehető. Nagy csalódás érte azokat, akik a ta­karmányhiány következtében erős kínálatra s ár­hanyatlásra számítottak, mert az árak az őszi­hez képest még tetemesen emelkedtek. Valamire való fejős tehenet alig lehetett venni 3000 koro­nán alul. Jobb minőségűek azonfelül, sőt egész 4000 kor.-ig keltek, A felhajtott kisszámú igásökör páronként 6—8000 koronáig kelt el. Súly szerint kgrmja 4'50—5 koronáig. Ló felhajtás mintegy 3500 darab. Mint a szarvasmarha, úgy a ló árak is emalkedtek. A leg­hitványabb igásló párja sem volt 2000 koronán alul kapható. Jobb minőségű igáslovak ugyancsak páronként 3000—4500 koronáig, lukszus lovak páronként 6.—10.000 koronáig keltek el. Juh felhajtás egyáltalában nem volt, belső vásár szintén csak a legminimálisabb mértékű s egy normális napi piac forgalmát sem megütő. Vines zab a tenyészinének részére. A fe­deztetési célokra engedélyezett állami mének ja­nuár 30-án volnának kiosztandók. Az állami mén­telep értesítette a várost, hogy csak abban az esetben bocsátja rendelkezésre a tenyészállatokat, ha a szükséges abrak rendelkezésre áll. Sajnos a városnak nem áll rendelkezésére az e célra szük­séges 40 mázsa zab, miután azt a szerencsétlen formájú őszi gabonavásárlási kormányrendelet kö­vetkeztében nem volt módjában megvásárolni. Az augusztus közepén megjelent kormányrendelet ugyanis csak helyben engedte meg a zabvásárlást. Gyulán nem lévén zab termés, a polgármester nyomban felterjesztést intézett a földmivelésügyi ministerhez, bogy az apaállatok számára a H. T. utján utaljon ki abrakot. Erre szeptember köze­pén a minister felhatalmazást adott a városnak, hogy szükségletét a vármegye területéről vásárol­hassa meg. Akkor azonban már a Haditermény a megyebeli összes készleteket összevásárolta a hadsereg részére s a felhatalmazás igy elkésett, mire a város a H. T. utján való kiutalás iránt kérelmezett, de választ sem kapott. November hóban a minister az alispán utján érdeklődött, hogy a tenyészállatok el vannak-e látva abrakkal, amikor is a város megújította kérését s azóta többször megsürgette annak teljesítését, mind­eddig eredménytelenül. Most aztán, ha nincs zab, nem kapunk méneket s a lótenyésztés érdeke kátyúba jutott, a földmivelésügyi ministerium dicsőségére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom