Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-06-09 / 23. szám
50. évfolyam. Gyula, I9I§. jnnins 9. 23. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. r BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: SLÓH1V D tVII). Megjelenik minden vasárnap Gyula város közgyűlése. (Junius 5.) Régóta nem volt a képviselőtestületnek olyan nagyfontosságu közügyeket tárgyaló közgyűlése, mint a mostani. Meglátszott az a terem külső képén is, mert a szokottnál nagyobb számban, mintegy százan jelentek meg a városatyák. A számvevőség más iráDyu nagy elfoglaltsága s egyéb technikai okokból csak most készült el s terjesztetett elő a város ez évi költségelőirányzata, amit rendes körülmények között az őszi közgyűlésnek kellett volna tárgyalnia, de ami nem történvén meg, az év első öt hónapjában a város ex-lex állapotba került. De most is elég korán volt megtudni, hogy a háborús gazdasági viszonyok miatt a város pótadója 138 százalékra szökött fel s ezzel minden elődjét lefőzve, elérte rekordját. A város bevételei nem tudnak lépést tartani a mindenfelől tornyosuló áremelkedésekkel, ezért a legtakarékosabb gazdálkodás mellett sem kerülhető el a pótadó megnövekedése. A városi képviselők körében már hetekkel előbb felvetődött az eszme, hogy a mai kedvező konjunktúrát megragadva, a város bocsásson áruba 890 katasztrális hold szántóföldjéből akkora területet, amennyinek árából kifizethetné jelenlegi 2200000 K adósságát, mely esetben a költségvetés szükségleti része évi 137 ezer korona kiadástól szabadulna meg és ennek folytán 40—45 százalékkal csökkenne a pótadó, illetőleg elérhető volna az, hogy a tovább már el nem odázható város- fejlesztési, közegészségügyi és kulturális intézmények lótesitése a pótadónak kétszáz, sőt azonfelüli százalékra való emelését vonná maga után. Ennek a nézetnek hangot is adott felszólalásában dr. Major Simon képviselőtestületi tag, de hogy szavai a remélt visszhangot nem keltették — bár igen sokan osztoznak véleményében — egyedül annak tulajdonítható, hogy a felvetett eszme nem volt kellőleg előkészítve, a szükséges számadatokkal alátámasztva és annak nyilvánvaló előnye szemléltetővé téve. — Mert, hogy az eszme helyes és hogy azzal foglalkozni kell, kétségtelen. Pár óv előtt, igaz hogy más indokból, már amúgy is elhatároztatott a szabadkai földek eladása, ami azonban még nem történt meg. Nem kételkedünk benne, hogy legközelebb, amikor a földeladás kérdése minden oldalról megvilágítva kerül újból tárgyalás alá, annak meg lesz a többsége a képviselőtestületben. Másik nevezetes tárgya a közgyűlésnek a villamos világítás körüli nagyszabású vita volt. Az a nagymérvű ellenszenv és gyűlölet, amely az idők folyamán a villamossági részvénytársaság ellen a lelkekben felgyülemlett s a társaság legutóbbi — általunk is megrovás tárgyává tett — önkényes ismételt áremelései és az áramszolgáltatásból való kikapcsolással való fenyegetőzése miatt hatalmassá dagadt, szinte robbanásszerűen dördült ki és olyan határozatra birta a közgyűlést, amelynek a mai viszonyok mellett történő megvalósulása nem oknélbüli aggodalommal töltheti el a város lakosságát. Nevezetesen az állandó választmány javaslatának elfogadásával kimondta a közgyűlés a villamostelepnek azonnali megváltása iránt a tárgyalások megindítását és a megváltás iránti javaslatnak három hónapon belül való előterjesztését. Abban a végcélban, hogy a városnak úgy köz-, mint pénzügyi érdekből házi kezelésbe kell vennie a villamos telepet, alig lehet véleménykülönbség. De, hogy a megváltás és kezelésbevétel már most, éppen a megbénult közgazdasági helyzet, a legnehezebb beszerzési viszonyok közepette történjék, nagyon is megfontolandó, nagyon is aggodalomkeltő. Nem bizhatunk ugyanis abban, hogy a város képes lesz a mai súlyos viszonyok mellett az üzemet oly mérvben is folytatni és fentartani, mint azt meglehetős erőfeszítések mellett a társaság ma cselekszi. Hiszen tapasztaltuk a közelmúltban, milyen küzdelmeken és üzemszünetelésen mentek keresztül szén hiány miatt Gyulán olyan ipar- vállalatok (malmok), amelyek fűtőanyaggal való ellátás szempontjából a kormányzat által a világítási üzemekkel szemben előnyben részesítettek. Nem szükséges egyéb példákért sem messzebb mennünk. Itt van a gyulai jéggyár, amelyben nagy érdekeltsége van a városnak és ugyancsak elsőrangú közérdek volna a jéggyártás, mégis szünetel az üzeme. Azt nem fogadhatjuk el védekezésnek, hogy nem képes nyersanyagot szerezni, mert hisz a szomszéd városok jéggyárai üzemben vannak. A villamos világítás mai állapota és a társaságnak a közönséggel szemben tanúsított magatartása nagyon is kihívja a kritikát, de százszorosán nagyobb baj, sőt végzetes hiba volna, ha úgy akarnánk a bajon segíteni, hogy agyonütnénk az egész világítást és a város, ha ami — eddig nem következett be, — csak rövid időre is sötétben maradna. A megváltás kérdését tartsuk csak felszínen, de majd csak olyan időpontban éljünk ezzel a joggal, amikor mindenféle anyagszükségletet levelezőlapon történő megrendelésre házhoz szállítanak. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósításunk szól: Napirend előtt dr. Lovich Ödön polgármester ismertette a királyunk védnöksége alatt megindult gyermeknyaraltatási akciót. Eddig Gyulán 220 gyermek elhelyezése van biztosítva. Felhívja a képviselőtestület tagjait a mozgalom támogatására és kéri, tegyenek meg mindent, hogy minél több gyermek találjon elhelyezésre. Ugyancsak ismerteti s a gazdák figyelmébe ajánlja a közélelmezési ministerium elhatározását, amelylyel az önként beszolgáltatott gabonáért az aratás előtti kritikus időben iparcikkeket szándékozik cserébe adni. Gróh György napirend előtti felszólalására felirat intéztetik a kormányhoz aziránt, hogy a gazdaközönségnek engedtessék meg a sertéshizlalás úgy saját szükségletre, mint közfogyasztási célokra, valamint annak lehetővé tétele is kérel- meztetik, hogy a gyümölcstermelők saját termésüket pálinkának kifőzhessék. Ezután következett a hosszú tárgysorozat első pontja, az idei költségvetés, amelyet Alcser Antal főszámvevő ismertetett. Az 1918. évi kiadás 778.843 K 17 f, előirányzott bevétel 373.510 K 44 f, pótadóból fedezendő hiány 405 332 K 73 f, mely összeg az 1917. évi 289.097 K 69 f. állami adót véve alapul az I. csoport után 110%-os, a II. csoport után 36% os, a III. csoport után 28% -os pótadó utján nyer fedezetet, ami annyit jelent, hogy a folyó évi pótadónk 138% lesz, szemben a múlt évi 125%-el. Dr. Major feimon csak feltételesen szavazná meg a nagy pótadó emelkedést mutató költség- vetést és részletes indokolás után indítványozza terjesszen be a tanács kimutatást a város földbirtokáról és annak jövedelmezőségéről ; helyesnek tartaná, ha a mai magas földárak folytán a város eladná szántóinak egy részét, legalább any- nyit amennyiből adósságait teljesen kifizetné a ezzel igen jelentékeny pótadó csökkenést érne el. Háromszáz holdat azonban fenntartana a rokkantán hazatérő katonáink részére. Dr. Lovich Ödön polgármester, bár belátja a megpendített eszme pillanatnyi előnyét és kényelmesebb volna az ő szempontjából adósságok nélkül administrálni a várost, mégis ellenzi az indítványt, mert a földbirtok őseinkről maradt reánk, mintegy hitbizományként s nem vállalná az utókor szemrehányásáért a felelősséget. Dr. Martos József a jövő nemzedék szempontjából szintén a földfk megtartása mellett van. Dr. Major Simon ismételt felszólalása után az indítvány felett napirendre tértek. Az 1916. évi zárszámadások előterjesztése után, az áliandó választmány javaslata alapján dr. Sulyok Kálmán helyettes árvászéki ülnököt, aki rendkívüli szorgalmával és munkásságával az árvaszéknél felszaporodott óriási hátralékokat két hónap alatt feldolgozta, avégből, hogy a teendőkkel tulhalmozott előadó tisztviselők kisegítésére közigazgatási teendőkkel is megbízható legyen, junius 1-től kezdődő hatálylyal a YIII. fizetési osztályba ideiglenes minőségű közigazgatási tanácsnokká megválasztatott. Dr. Sulyok nyomban le is tette a hivatalos esküt. Molnár Albert újonnan megválasztott főmérnök a YIII. fizetési osztály első fokozatába osztatott be. A belügyminister rendeletet intézett a városhoz, hogy a háború után legelső feladatának tekintse a csatornázás és vízvezeték létesítését, amire az előmunkálatok már most megteendők. A képviselőtestület örömmel üdvözli és elsőrendű közszükségletnek tartja a csatornázás és vízvezeték megvalósítását és megbízza a főmérnököt, hogy a szükséges helyszíni felvételeket azonnai A kőbányai Első Magyar Részvény Sörfőződe Góliát maláta sőre (Salvator-sör) Kapható minden Jobb füszerüzletben és vendéglőben © Főraktár: Weisz Mór és Társa, Gyula 227 10-10 Lapunk mai száma 4 oldal.
