Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-06-02 / 22. szám

4 B é k. é * 1918. június 2. viselőknek ez ellen irányaié tiltakozó beadványa. 12. A városi árvaszék megkeresése a gyámoltak és gondnokoltak ingatlanainak egységes tűzbizto­sítása iránt. 13. Kálié Jánosné kérvénye a tőle vásárolt ingatlan adásvételi jogügyletének hatály­talanítása iránt. 14. Előterjesztés a városi mér­nöki állás betöltetlensége idején a m. kir. állam- építészeti hivatalfőnöke által végzett munkákért jutalom megszavazása iránt. 15. Kardos Mojsza és társai kérelme lakbér felemelése iránt. 16. Béres István és Krisán Mojsza lovasrendőrök kérelme fizetésemelés iránt. 17. Kovács József gyepmester kérvénye fizetésének és a köztisztasági munkála­tokért járó térítési díjnak felemelése iránt. 18 Denhoff Jenő és társai kérelme rendkívüli segély megállapítása iránt. 19. A Szentháromság temető melletti füzvesszőtermés elárverezése tárgyában felvett jegyzőkönyv bemutatása. 20. Illetőségi ügyek. 21. Időközben érkezett ügyek és oly ön­álló indítványok, amelyek a közgyűlés napját megelőzőleg legalább 24 órával előbb bejelen­tettek. A 11. gyalogezred népünnepélye. Megütkö­zéssel olvastuk nehány vidéki lapban azt a Gyulá­ról keltezett hirt, mely szerint a 11-ik pótzászló­alj katonái áltál rendezett pünkösdi népünnepé­lyen állítólag egy disznót magyar nemzetiszinüre festve az utcán szabadon eresztettek volna, ami a katonák mulattatására szolgált és a lakosság ért­hető felháborodását váltotta ki. Az egész történet­ből természetesen semmi sem igaz és a hirt ter­jesztő laptársaink rosszakaratú megtévesztés áldo­zatai. A való tényállás az, hogy a népünnepély állatseregletének egyik látványosságaképen egy mindenféle szinü festékkel tarkított disznó volt közszemlére kiállítva, amely mint vaddisznó sze­repelt s amely ötlet a humor erejével hatott és a nézők körében élénk derültséget keltett. A disznó szerepeltetésén senki sem akadt fenn, távol­ról sem gondolt, vagy gondolhatott senki sem olyan sértő szándékra, aminőt annak az említett hir tulajdonit, mert amint előző lapszámunkban megírtuk, a népünnepély ügyes rendezésével a közönség minden tekintetben nagyon is meg volt elégedve. Sajnáljuk, hogy a pótzászlóaljat épen a jótékonyság jegyében kifejtett eredménydus és fáradhatian működésében érte ilyen méltatlan rá­galom. Az említett lapközlemények ezenfelül még különböző erősebb és gyengébb becsületsértő ki­tételekkel is kommentálták az alaptalan és célza- tos hirt. Értesülésünk szerint a parancsnokság felettes katonai hatóságánál már kérelmezte, hogy a hir terjesztői, illetve a lapok példás megbün­tetése végett az eljárás megiudittassék. Az illető lapok addig is köteleztetni fognak híradásuk hely­reigazítására. Katonai gyorsvonaton polgárok is átázhat­nak. Értesülésünk szerint jumas 10-től kezdve a polgári közönség részére is rendelkezésre áll a Budapest—Arad és Arad—Budapest között köz­lekedő katonai gyorsvonat olykép, hogy a kocsik fele a katonák, másik fele a polgári utasok szállí­tására fog szolgálni. /, Halálozás. Beke Gézáné gyászlapBn tudatja, hogy forrón szeretett utolsó gyermeke Qlatm Maria hosszas és kínos szenvedés után, május hó 28-án fájdalomtól megtört és sokat szenvedett lelkét az Urnák visszaadta. Temetése csütörtökön délután volt a barátok és ismerősök nagy tábo rának élénk és fájó részvéte mellett, a róm. katb. egyház szertartása szerint a Szentháromság teme­tőben. A boldogultban Beke Géza várm. iroda­igazgató mostoha leányát, Antalóczy Nándor vm. főlevéltáros sógornőjét gyászolja. Béke poraira; Gyulai gyógyszerész saeharingyára. Terg tyánszky Károly gyulai gyógyszerész és fia Ters- tyánszky Gábor gépészmérnök, os. és kir. tüzér­főhadnagy ajánlatot tettek a kincstárnak egy Magyarországon felállítandó sacharin gyárra, amelyre 50 évre monopoliumszerü concessiót kértek fele haszon részesedésre, miután tudvalevőleg a sacharingyártás és árusítás állami monopólium. Értesülésünk szerint az ügy kedvező megoldás felé halad és igy két éven belül felépül az első sacharingyár Magyarországon. A gyár alapítás tervére városunk vezetőségének figyelmét felhívjuk és kérjük, hogy az alapítókkal lépjen érintkezésbe arra nézve, nem-e volna lehetséges megfelelő kedvezmények nyújtása mellett az ipartelepet Gyula városában létesíteni. Cipőjegy Gynián és a gyulai járásban A lapunk egyik előző számában már ismertetett cipőrendelet életbelépte napjától, vagyis 1918. évi május 15-től kezdve tudvalevőleg készbőrkiskeres- dők a birtokukban levő készbőröket és cipőfelső­részeket bárkinek, úgyszintén a cipőkereskedők akár uj, akár ócska cipőket közvetlenül a fogyasz­tóknak csakis az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének, vagy az általa a bőr és cipő el­látással összefüggő ügyeknek intézésére kijelölt közigazgatási hatóság (főszolgabíró, polgármester, községi elöljáróság) vásárlási engedélyével (bőr- utalvány, cipöjegy) adhatják el és csakis az enge­délyben megnevezett egyénnek. A rendelet meg­engedi, hogy a közigazgatási hatóság a bőrutal­ványok kiállítását a kellő ellenőrzés gyakorlása mellett a helyben levő ipartestületre átruházza. Minthogy a közigazgatási hatóságok amúgy is túl vannak terhelve közélelmezési s egyéb rendkívüli munkával dr. Daímel Sándor alispán a cipő ellá­tási ügyek intézésével Gyula város és a gyulai járás területére nézve a gyulai ipartestületet bízta meg. A fiatal ipartestület nagy ambícióval lát hozzá a nehéz feladat megoldásához és mindent elkövet, hogy a polgári lakosság cipő szükségletét a körülményekhez képest simán és közmegelége­désre intézze. Az erre vonatkozó előmunkálatok már ^befejezéshez közelednek úgy, hogy junius 8-án az ipartestület helyiségében felállított iroda megkezdheti működését. A tudnivalókról falraga­szok fogják tájékoztatni a közönséget. Az ípartes- tület mindenek előtt el fogja rendelni, hogy a magán háztartásokban levő cipőkószletet a tulaj­donos a hivatalos bejelentőlapok »feihasználásával nála jelentse be. Cipőutalvány elnyerése iránti kérelemnél az igénylő bejelentő lapot állít ki, azt az ipartestület irodájában benyújtja. A járásbeliek ezenfelül a községi elöljáróságtól személyazonos­ságukat bizonyító igazolványt is tartoznak hozni- A kérelem teljesítése felett egy bizottság döut és a rendelkezésre álló bőr- és cipőkészletek erejéig cipőutalványt állít ki. Az utalvány kiállításáért ezirányu költségeinek fedezésére az iroda 2—3 korona illetéket szed. Cipőjavitásokhoz, ha anyag hozzáadás szükséges szintén utalványt kell váltani, Adomány. Weisz Hennkué 10 koronát adott át lapunk kiadóhivatalának a hadiárvák részére. Rendeltetési helyére juttatjuk. Zeneestély a Komlóban. A szokásos művé­szi zeneestély a Komló kávéházban ma, vasárnap este ismét megtartatik. Ismét megdrágítják a postát. Legközelebb rendelet jelenik meg, amely a postaküldemények, táviratok és a környékbeli távbeszélések diját ismét felemeli. A közönséges és ajánlott levelek, valamint a zárt levelek portója belföldre, Auszt­riába, Németországba és Bulgáriába öt fillérrel lesz drágább. A vidékre vagy Ausztriába szóló levélre tehát 20 f. értékű bélyeget kell majd ragasz­tani. A nyílt levelezőlap ára 10 fillér lesz és ennek megfelelően emelik a nyomtatványok és árumin­ták postai szállításának dijait is. A mostani és a felemelt dijak közti küiömbséget háborús pót- dij címén szedi a posta, amelynek ez utón 28 millió bevételi többlete lesz. A háborús pótdijakat az értéklevelekre 10, csekkekre 20, utánvétel! igazolványokra 5. táviratra 30 fillérben állapították meg. A vidékkel való telefonbeszélgetésnél az első zónában 10, a többi zónában 20 fillér pót- dijat keil majd fizetni. Ki kaphat vásznat a maximális áron ? A Pamutközpont értesíti a közönséget, hogy 19 méter fehér vásznat ad maximális áron minden első Íz­ben szülő asszonynak, ha ezen igényét tiszti or­vosi és hatósági igazolvánnyal felszerelt kérvény­ben kéri a Pamutközponttól (Budapest, Arany János-u. 27. sz.) Elszámolás. A gyuiaajtósfalvi iskolában má­jus 26-án a vak katonák javára tartott ifjúsági előadáson felülfizettek Riegel Géza, N. N. 5—5 K, Anka Mibályné 4 K, Soltész Margitka, Anka Mózes 2—2 K, Horváth Istvánná, Yarga Györgyné, Demkó Ferencné, Csomós Ferencné, Tulkán Tó- dorné, Marián Dávidné 1—1 K, Kalló Jánosné 70, Csecsei Mátyásné 60 és Nánási Jánosné 50 fillért. Öngyilkos katona. Fáskerti István 50 éves gyulai tanyás, akinek hét gyermeke közül három katona, két évvel ezelőtt maga is bevonult. Leg­utóbb a román fronton volt s pünkösd másod­napján onnan jött haza. Családjának az mondta, hogy húsz napi szabadságra jött, mégis már hét nap múlva, a múlt hó 27-én délután csomagolni kezdett, hogy visszautazik csapatához. Feleségét elküldte a szomszéd tanyán szolgáló leányáért, hogy tőle is elbúcsúzhasson. Mig az asszony oda­járt, Fáskerti István a padláson felakasztotta ma­gát és meghalt. Yalószinüleg engedély nélkül jött haza s a büntetéstől való félelmében lett öngyilkossá. Alásodik orvosi állás Békésen. A bel ügy­minister a törvényhatósági bizottság e tárgyú ha­tározatának jóváhagyásával és az abban foglalt javaslat elfogadásával elrendelte, hogy Békés köz­ségben egy második községi orvosi állás szerez­tessék. Az intézkedésre az adott okot, hogy a né­pes községben egy orvos a hivatalos teendőket ellátni képes nem volt. Népünnepély Szeghalmon. A Szeghalmon május 19-én megtartott katonanap a teljes siker jegyében folyt le. A népünnepély és táncmulatság 700 koronát jövedelmezett, mely összeget a köz­ségi elöljáróság már szét is osztott a rokkant ka­tonák között. A táncversenyen a jutalmat a bi­zottság Daufcsh Etelkának Ítélte. Az esteli szépség- versenyen az első dijat Stepler Heléuka nyerte el. Különös elismerés illeti Bencze M., Bence Giziké, Kaufmann M., Altmann Erzsiké, Deutsch Etelka, Szabó M., Szabó Esztike urleányokat, valamint Altmann Ignác hadnagyot s az otthon szabadságon levő Túri J, és Danka István katonákat, kik fá­radhatatlan igyekezetükkel segítették elő a mu­latság anyagi s erkölcsi sikerét. — A rendezőség kérésére közöljük, hogy a katonanapuak senki sem volt védnöke. Színészet- Szarvason junius hó 5-én kezdő­dik az idei nyári színi szezon. Uj társulat mutat­kozik be ez alkalommal Szarvas közönségének, Heltai Hugó társulata. A szezon hat hétre van tervezve, melyet az uj igazgató a »Stambul ró­zsájával« nyit meg. Vízbe folt. Czeperkó János szarvasi inas gyerek negyedmagával a Körösre ment fürödni, Lubickolás közben a viz Czeperkót elsodorta. A nagy kiáltozásra két orosz fogoly ugrott a vízbe, de már akkorra mire kihúzták Czeperkó Jáuos megfuladt. Betörések. Szarvason a hét folyamán több betörés történt. Ehrenfeld Simon kereskedő üz­letét feltörték s alaposan megdézsmálták. Ugyan­akkor Szalay Ignác rendőrbiztos udvaráról tiz drb tyúkot loptak el. Majd Kis Pál szabadságolt ka­tona lakását törték fel s elvitték a szegény ember összes alsó és felső ruháit. Fábri Márton pásztor­ember kunyhójából meg az ágyneműket lopták el, A gyanú orosz foglyokra irányul, kik után a rendőrség a nyomozást bevezette. A magyar vadászok nem nélkülözhetik a »Nimrod« képes vadászujságot, különösen a mai rendeletekben bővelkedő, patronszük különleges viszonyok mellett. Hűséges tanácsadója, emellett oktatója, de egyszermind élvezetes olvasmánya ez a gyönyörűen illusztrált újság a magyar vadász­nak. Lovag Kerpely Béla szerkesztése mellett, hazánk legnevesebb szakférfiak írják és megjele­nik minden hó 1-én, 10-én s 20-án. Állandó havi melléklete a »Vadászeb«, az egyetlen magyar szaklap, mely a vadászeb tenyésztésével és ido- mitásával foglalkozik. Mindkét lap előfizetési ára negyedévenként 6 korona és megrendelhető a ki­adóhivatalban, Budapest IV., Egyetem-utca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom