Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-15 / 15. szám

4 Békés 1917. április 15. Viszik a harangokat. A hadicélokra igény­bevett harangok elszállítása fhár régebben kezde­tét vette az ország sok részében és a mait hét folyamán sorra kerültek a gyulai harangok is Egy katonai bizottság jött el értük, atpply a torony­ból való leszedés munkáját nagy gyakorlatra valló ügyességgel és gyorsasággal végzi. Munkájuknak állandóan nagy nézőközönségük volt, amely meg- hatottan vett búcsút az évszázados harangoktól A harangokat különben a református és a görög keleti templomokban ünnepélyesen búcsúztatták el. Elvitték a katholikus templom delet hirdető gyönyörű mélyhangu nagyharangját is, amelyet terjedelmes volta miatt csak feldarabolva tudtak leereszteni. Az egyház ama óhaját, hogjuA ná^y- harang meghagyassék, s csak a 'többiek vuesifehXk' el, a hadügyminiszter fiem'tbljfesitett^HSÍÖnló kérés teljesítésétől -egyébként rmind«n'utt elzárkó­zott, mivel éppen >a nagynarangok anyaga a leg- kiadósabb ^ fcJtdicéiokra. A róm. kath. nagytem­plom négyü hafangja közül a hadügyminiszter háromnak beszolgáltatását rendelte el, úgy hogy 600 kg. súlyú egy harang maradjon vissza. A váradi egyházmegye összes templomaiban külön­ben mindenütt csak egy harangot hagytak meg, a püspöki templomot sem véve ki. A harangok történetére vonatkozólag a kath. egyház levéltá­rában található feljegyzések szerint a következő adatok állanak rendelkezésre: Az 1744-ben épült régi templom tornyában az 1753-iki megyei ösz- szeiráskor öt harang vott. Ezen, szűknek bizonyult régi templomot lebontották és 1775-ben tették le az alapkövét az annak helyére épített mostani nagytemplomnak, amely Józsa Xavér Ferenc plébánossága idejében épült. Az uj templomba a régi harangokat helyeztek el. 1801. julius 9-én Gyula városában borzasztó tűzvész pusztított, amely a templom tetejét és tornyát is megsem­misítette. Ekkor a három kisebb harang tönkre ment. 1801. december 18-án azonban már felhúz­ták a toronyba a két nagyobbik harangot, melye­ket Horner Jakab váradi harangöntő készített. 1802, április 14-én a másik kettőt is elhelyezték, amely négy harangra 1150 rhénus forintot költött a templom pénztára. A második két harangot 1810-ben újra kellett önteni, amely munkát Temesváron végezték. 1831-ben véletlen szeren­csétlenség folytán megrepedt a nagyharang és azt 1832-ben Horner Henrik váradi harangöntő, sú­lyát 4 mázsával megnövelve, újra öntötte. Ez al­kalommal 2213 váltó forintba került a munka. A nagyharang azonban 1863-ban újra merepedt és 1864-ben Budapesten a Walser Ferenc cég öntötte újra, két mázsával megszaporitva súlyát, úgy hogy jelenleg 12 métermázsát nyom. A Józsefvárosi templom négy harangjából szintén hármat vittek el. Ezek közül a nagyharangot Neumann plébános idejében Metz József öntette 1855-ben. Ez a ha­rang 1910-ben megrepedt, mikor is Metz József örökösei a szülők iránti kegyeletből újra öntették a budapesti Egry cégnél. A második harang Schriffert József adománya, melyet Aradon 1879- ben Hónig Ferenc öntött újra. A harmadik ha­rang ugyanott készült 1891-ben, s az akkori gondnok Gerlein Beinhardt adománya. A Szenté háromság kápolna harangjairól a krónika csak annyit jegyezett fel, hogy 1824-ben három ha­rangja volt. Az első 100 fontos, a Boldogasszony tiszteletére, a második 50 fontos, a Szenthárom­ság tiszteletére, a harmadik 30 fontos, a Megváltó tiszteletére. A három közül kettőt szintén elrek- viráltak. A református templomból egy harang beszolgáltatását rendelték el. Az elvitt harang 115 esztendőn keresztül »hívta az élőket és megsiratta a halottakat.« Felirata a következő: A GYULAI BEFORMÁTUS EKLES1A SZÁMÁBA 1802. BORDI GYÖRGY ÉS SÁNTA FEBENTZ B. LAKOSOK ÖNTETTÉK A MAGUK KÖLTSÉ­GEKEN. FUDITME FBANCISKUS CSEBEPI ET JOANES NAGY DE RETTEG. A görögkeleti templom 2 harangot és a temető egyik harangját szolgáltatta be. A nyári időszámítás ma éjjel veszi kezdetét. Hivatalosan éjfél után 1 órakor az óra mutatót egy órával kell előre tolni, úgy hogy az 2 órát mutasson. Miután pedig csak kevesen fognak éj­fél utánig virrasztani, csak azért, hogy a mutatót előretolthassák, tanácsos lesz ezt már lefekvés előtt megcselekedni, mert holnaptól kezdve min­den az uj időszámítás szerint igazodik. Levelezés a hadifoglyokkal. A belügyminis- ter hadifogoly katonáinkra vonatkozólag kiadott rendeletében felhívja a közigazgatósági hatóságo­kat, hogy ha valamely hadifogságban levő kato­nánk elhalálozásáról kapnak értesítését, a személy- azonosság megállapítása céljából körültekintő vizs­gálatot tartsanak és csak a személyazonosság két­ségtelen megállapítása után közöljék a halált a hozzátartozókkal, mert az adatok hiányossága foly­tán többször személycsere fordulhatna elő. Figyel­meztetni rendeli a minister a közönségét, hogy a levelezés közvetítése magyar censorok hiánya miatt igen nehéz nehézkes és hogy a petrográdi cen­zúrán minden képzeletet fölülmúló mennyiségben vaunak levelek összehalmozva, amelyek valószínű­leg sohasem fognak feldolgoztatni és továbbittat- ni. Kívánatos azért, hogy a közönség minél rit­kábban küldjön leveleket a hadifoglyainknak és hogy a levelek Írásánál a legnagyobb rövidségre, csak az igazán fontos dolgok közlésére szorítkozni. Jótékonycólu kabaré. A vállalkozó szellemű s elismerésre méltóan ügybuzgó Szegedi Zsuzsika rendezői vezetésével a gyulai női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei s a főgimnázium VII. oszt. diákjai husvét első napján azonos műsor mellett két kabaré előadást tartottak. Az elsőt a délutáni, a másodikat pedig az esti órákban. A műsort Kulitzy Géza által előadott szavalat, Kiss József »Babasszony«-a vezette be. Monoló­gokat mondottak Fáskerti Tibor, Hraskó Gyula, Haám Böske, Trethán Babyka és Schnorr Gizella. Szavalt még Benkő József. Dialógokat adtak elő Kolonics Szerén és Ritter Ferenc. A vár és kunyhó melodrámát Moldovány Ilonka szavalta, hegedű kísérettel. Volt két egy-egy felvonásos vígjáték is és pedig A közlegény és Katonásan cimü, amely­ben közreműködtek: Meiringer Ilonka, 8chnorr Gizella, Moldováu Ilonka, Novák Károly, Fáskerti Tibor, Haám Böske, Hraskó Gyula, Bittér Ferenc, Benkő József, Kulitzy Géza és Trethán Babyka. Közben a eigányzeaeker is játszott hangulatos szép magyar darabokat. A kabaré konferanszié tisztét Szilágyi István töltötte be. A lelkes közre­működők az Erkel színkört csaknem egészen meg­töltő hálás közönség részéről megérdemelt tapsok­ban részesültek. Az előadáson felülfizettek : Bziha Alajos, Weisz Mór, Szegedi Gábor 20—20 korona, dr. Bucskó Koriolán, Nagy András 10—10 kor. ; Nagy Arthur 8 korona; Mérey Gyula, Witmann Andrásné 6—6 korona; özv. Bállá Károlyné, Németi József, Szegedi István 5 —5 kor.; Linden­feld Ferenc, Goldberger Ignácné, Tarjányi Árpád, Néveri István, Kálmán Istvánná 4—4 korona ; Meiringer Józsefné, Kóhn Dávid. Fodor Gyula, N. N. 3—3 korona; Lindenfeld Józsefné, Moldo­van Jánosné, dr. Márky Jánosné 2—2 korona; Győri Lajos, Spiegel Bózsika, Imrei Gusztávné, Kovács Kálmán 1—1 kor. ; dr. Berényi Árminná 10 kor., Lindl Etelka 3 kor., Lázár György 2 kor., Módos Samu 2 kor., Lindenfeld István 50 fillér, Gardi Julianna 40 fillér. Az élőképben szereplő katonáknak Gergely Dúsa 200 drb. ciga­rettát adományozott. Az összes bevétel 970 kor. 48 fillér, kiadás 453 kor. 62 fillér, a gyulai rok­kant katonák alapján 516 kor. 86 fillér adatott át. Az időjárással szemben támasztható igé­nyeinkkel, mint mindmegannyi egyéb igényünk­kel szemben, a háború kezdete óta megtanultuk, meg kellett tanulnunk a szerénységet. Április immár elmúlt első felének időjárásáról sem mondhatjuk, hogy az, különösen mezőgazdasági szempontból, eszményi lett volna, mert voltak bizony fogyatkozásai is, általánosságban azonban mégis kielégített. Különösen kielégítő, mondhat­nék kedvező volt a hátas földekre, melyekre az áprilisi eső nagyon szükséges volt és igen jóté­konyan hatott reájuk, de bizony a lapos földek, amelyeknek nagy részét, sajnos, még mindig viz borítja és pedig bevetett és szántatlan részeket egyaránt, az eső egyáltalán nem volt áldásosnak mondható. A réti földek túlnyomó részében, ami vármegyénkben pedig százezrekre terjedő holda­kat képez, a búza, ahol a talajvíz ki nem pusztí­totta, elég gyöngén fejlődik, árpa s zabvetés csak igen kis mérvben volt lehetséges, de alapos re­mény van mégis, hogy ezek a réti területek túl­nyomó része tengeri, legrosszabb esetben köles alá felhasználható lesz. Magasabb fekvésű tanyai földeken, így a gyulai határ szabadkai, benedeki, szlányi, farkashalmi s kispéli részein, úgyszintén a csabai, orosházi, részben a szarvasi járások te­rületén azonban úgy a búza, mint az árpa a legszebb reményekre jogositóan fejlődik. Az ápri­lisi melegebb esők kedvező hatása most már ész­lelhető a legelőkön, kaszálókon és a veteménye- ken is. Eljegyzés a Wenckkeim gróf családban. Gróf Zichy Aladár v. b. t. t. országgyűlési kép­viselő, a koalíciós kormány alatt őfelsége személye körüli minister eljegyezte özv. gróf Wenckheim Frigyesné Wenckheim Krisztina grófnő Ilona leányát. Diszes esküvő volt folyó hó 14-én, tegnap délelőtt Budapesten az eskütéri róm. kath. tem­plomban. Geist Gyula tartalékos honvéd huszár főhadnagy, csákói földbirtokos esküdött örök hű­séget Belicseg Tibor literi földbirtokos Margit leányának. Uj postahivatal Csabán. A nagyváradi posta és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy a Bé­késcsabán Berényi-ut 8 szám alatt működött, leg­utóbb ideiglenesen szünetelő postaügynökség he­lyett Békéscsaba 4. elnevezéssel postamesteri ke­zelésben uj postahivatalt állított fel csupán fel­vevő szolgálattal és postatakarékpénztári kezeléssel. A zsoltáros költőkirály ál­tal Isten különös kedvez­ményeként állított nyolcvan esztendőn felül még öt évet, tehát napjaink szerint patriarcha kort élt, mint családapa, honfi s hitfelekezetének hűséges fia egyaránt Isten törvénye szerint élte le életét, töltötte be emberi hivatását, fejezte be missióját és mégis helyesebben írva épen ezért, nagy meg­hatottsággal, szerettei iránt érzett mélységes rész­véttel vettünk fájó tudomást a feltámadás ünnep­napján bekövetkezett haláláról. Aki munkában és becsületben eltöltött félszázadot meghaladó időn keresztül, nagy tudással párosult igénytelenségé­vel, férfias önérzete melletti csodás szerénységé­vel úgy élt le 85 esztendőt, hogy ki tudott térni nemcsak a hivatalos és társadalmi, hanem a pub­licistái elismerés megnyilatkozása elől is, most, haló porában, amidőn nem tiltakozhat ellene, el­mondjuk róla, hogy „integer vitae, scelerisque purus“ volt, mint kartársai között hozzá hasonló igen kevesen, »vir probus ac integer« mint nála különb senki más. Pándy István bátran szolgál­hatna modellül annak a szobrásznak vagy festő­művésznek, aki a magyar középosztály, legkivá­lóbb, legértékesebb és főleg legkövetésre méltóbb- jának alakját akarná megörökíteni. Akikkel rang, társadalmi s foglalkozási különbség nélkül érint­kezett, azok mint a pedantéria, puritán becsüle­tesség megtestesülését ösmerték, ama kevesen azonban, akik közelebb férkőztek szivéhez, egyút­tal mint végtelenül ideálisan gondolkodó, nagyon mélyérzésü, előkelőén finomlelkületü embert is értékelték, becsülték, tisztelték és szerették. Fiatal korban szerzett ügyvédi oklevelet, életnézlete, temperamentuma azonban más irányba terelte élet­pályáját. A fenkölt szellemű Wenckheim Krisztina grófnő kiterjedt uradalmainak számvevői tisztét töltötte be évtizedek hosszú során, nagy tudással, széles látkörrel, páratlan szorgalommal és csodás lelkiismeretességgel. Csak igen előrehaladott, ma­gas korban vonult nyugalomba, amikor Ókigyós- ról Csabára költözött és itt élte le szerető csa­ládja körében az utolsó évtizedet. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnek Gyulán több ciklu­son át felügyelőbizottsági tagja volt és noha szá­mos más kínálkozott neki, egyéb tisztséget nem vállalt, sőt amidőn mint önmagának szigorú bírája úgy ítélte, hogy az előrehaladott kor következté­ben lelkiismeretének megfelelőleg ennek sem fe­lelhet meg, eme egyetlen tisztétől is visszavonult. A békéscsabai református egyház létesülése, kon­szolidálása, templom és papiak építése körül úgy anyagi áldozatkészsége mint lelkes akciója révén rendkívüli érdemei vannak, amelyek ércnél mara­dandóbban örökítik meg szép emlékét. Temetése kedden délután volt a református egyház szertár-^ tása szerint impozáns nagy részvéttel. Ravatala el volt halmozva koszorúkkal, ezek között a Wenckheim Krisztina grófnő fájó kegyeletét is hirdető gyönyörű koszorú. A környékbeli uradal­mak is mindnyájan képviselve voltak a végtisz­tességen. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére 1 A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Dr. Pándy István, dr. Pándy Kálmán és neje Hjelt Ainó, gyermekeik: László, Pali, Kálmán, Pista és Péter, Pándy Krisztina, a »Miasszonyunkról név. is­kolanővér«, Pándy József és neje Kocziszky Ella, úgy gyermekeik: Ella és Márta, özv. Muntyán Sándorné Pándy Erzsébet és gyermekei: János és Izabella őszinte és igaz fájdalommal jelentik a Pándy István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom