Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-21 / 42. szám
3 Békés 1917. október 21. A felszólalásnak az alispán tevékenységét és egyéniségét érintő részénél általános tüntető meleg ováció nyilatkozott meg az alispán mellett. Dr. Berényi ezután áttért egy fontos kérdésre, a hadigondozó szervezetek működésének megkezdését és annak eredményessé tételét sürgetve. Saját tapasztalatai alapján reá mutatott a vonatkozó kormányrendeleteknek a gyakorlati élethez nem alkalmazkodó intézkedésére és indítványozta, hogy azok módosítása iránt éljen a vármegye felirattal. Különösen felhívja a figyelmet azokra az esetekre, amikor azonnali segítségre, támogatásra van szükség és kérdi, nem lehetne-e a vármegyei hadi jótékonysági alapjából ily célokra a községi hadi gondozó bizottságoknak összegeket rendelkezésre bocsájtani. Dr. Ladies László felhívja a közgyűlés figyelmét arra a veszteségre, amely az ország közéletét egy kiváló politikai vezérférfiunak Justh Gyulának halálával érte. Bárha a szólónak politikai pártállása messze áll azoktól a politikai nézetektől, a melyeket Justh Gyula vallott, azt pártpolitikai színezet nélkül mindenki elismeri, hogy benne egy erős hazafias érzésű, politikai ideáljáért önzetlenül és lelkesen munkálkodó, kiváló férfiút vesztett az ország. Tekintettel arra is, hogy az elhunyt vármegyebeli birtokos volt és közéleti pályáját a vármegye tisztviselőjeként kezdette meg, indítványozza, hogy a törvényhatóság az ország közérzületében való részvételét jegyzőkönyvébe juttassa kifejezésre. A felhangzó általános helyeslés az indítványt nyomban határozattá emelte. Dr. Daimel Sándor alispán részletesen válaszolt dr. Berényi felszólalására. Úgy veszi észre, hogy a közélelmezési ügyekben tett őszinte, a helyzetet nyíltan feltáró jelentései egyeseknél bizonyos idegességet keltettek, sőt abban néhol politikai tendenciát kerestek. Bár feleslegesnek tartja ezt, de mégis kijelenti, hogy ezen ténykedésénél minden inkább vezette, mint politika. Hasonló módon járt el az előző kormány alatt is, mert szigorú kötelességének ismeri, hogy a törvényhatóságot és közigazgatási bizottságot és magát a birtokát eladta. A nemes grófnő százezrekkel nagyobb árt kaphatott volna eme földért, ha akár egy tagban, akár nagyobb terüteten bocsátja áruba. E helyett három holdas parcellákban osztotta szót s bocsátotta örök áron ötszáznál több, kizárólag földnélküli szegényember tulajdonába, akiket eme tényével röghöz kötött, egyben ötszázan felüli szegény családnak biztosítva megélhetést, egzisztenciát. Özvegy gróf Almásy Kálmánná eme parcellázási művelete nemcsak úttörő, hanem mind e mai napig páratlanul áll a parcellázások honi krónikájában. Így értékelte azt annak idejében kiadott évi jelentésében a föld- mivelésügyi minisztérium is. Ha más földbirtokosok is példáját követik, akkor az agrársocializ- mus kinövései a minimumra zsugorodnak. Ez a parcellázás és annak kimondhatatlanul üdvös következményei ércnél maradandóbban örökítik meg beláthatlan időkig az elhunyt grófnő, a szó igaz értelmében nemes lelkületű „grande dame“ halhatatlan emlékét. Tompa Mihály összes költeményeit tudvalevőleg Bőnis Pogány Karolina szellemének ajánlotta. E sorok írója szívből fakadó kegyeletes nekrológját egy vallomással fejezi be. Ugyanis valahányszor Tompának Pogány Karolinához irt és a róla szóló gyönyörű költeményeit olvasta s olvassa s a nagy poéta által halhatatlanitott kiváló nőről magának mintaképet keresett, mindig a nemes grófnőt varázsolta képzelete lelki szemei elé. Éppen ezért nekrológja befejezéséül a nagy költő dedikációjának végsorait iktatja ide: S meghajlok, óh fényes jelenség ! Halmodon, mit könny árja mos . . . Fohászkodván: Hogy sok szülessék, Ki hozzád lesz hasonlatos ! Kóhn Dávid. kormányt is közviszonyainkról, a közigazgatási életben felmerülő nehézségekről az igazsághoz híven tájékoztassa. (Általános helyeslés) Jól tudja azt, hogy mily óriási feladatok előtt áll a kormány és mily nehézségekkel kell megküzdenie és hogy ez a helyzet okozza a rendeletek kiadásánál mutatkozó késedelmeket, amelyek a helyi közigazgatást azután a megoldhatatlan feladatok sokasága elé állítják. E tekintetben csak két legutóbb felmerült példára hivatkozik. A szüret előkészítése céljából a hordók igénybevételére vonatkozó rendelet október 7-én adatott ki, tehát akkor, mikor a szüret az ország nagy részében már megtörtént. Azon megismételt felirataira, hogy a gazdasági szükségletre szánt gabonára a vásárlási jogosultság az egész vármegyére terjesztessék ki, többszöri megtagadó rendelkezéssel szemben október 14-én délben kapta a telefoni rendelkezést, hogy a vásárlás megengedtetik október 15-ig. (Derültség) Ilyen és hasonló rendeleteket természetesen nem lehet egyáltalán vagy kellő időre végrehajtani. Dr. Berényi indítványaira válaszolva jelenti, hogy a hadi jótékonysági pótadóból 1916 évben 64000 korona folyt be, az 1917 évi pótadó most van kivetés alatt. Bészéről semmi akadályt nem lát abban, hogy ez a sürgős szükségletekre mielőbb igénybe vétessék, de nézete szerint ez a vármegyei hadi gondozó bizottság megalakítása és meghallgatása után történhetik meg. A gyámpénztári tartalékalapok igénybevételére nézve a községek legtöbbje megfelelően határozott. Elismerés szavaival emlékezve meg indítványozónak a hadigondozás tevén kifejtett működéséről, a feliratra vonatkozó indítványhoz készséggel hozzájárul. A közgyűlés ily értelemben határozott és a jelentést tudomásul vette. A választások. Általános figyelem között tért át a közgyűlés a választásokra. A kijelölő választmányt gyorsan megalakították, beválasztva abba Haán Bélát, dr. Ladies Lászlót és Szeberényi Zs. Lajost, mig a főispán dr. Bikádi Antalt, dr. Berényi Ármint és Fábry Károlyt hívta meg a bizottságba. Előadó és jegyző dr. Berthóty István főjegyző volt. A kijelölő választmány visszavonult, mig a teremben lázas mozgással folyt a korteskedés, a pártok egyezkedése, hogy az utolsó pillanatban még előbbre vigyék jelöltjeik érdekeit. Félóra elteltével a főispán a kijelölő választmány tagjaival megjelent a teremben és kihirdette, hogy dr. Stojanovics Szilárd pályázatát visszavonván, a választmány a gyomai főszolgabírói állásra sorrend szerint dr. Debreczeni Lajos, dr. Margonyay Gyula tb. főszolgabirákat és dr. Kiss László helyettes főszolgabírót jelölte. Margonyay nevének említésénél mintegy 50—60 tag éljenzése hangzott fel, amelyet csakhamar elnyomott a dr. Kiss László nevét hangoztató nagy többség felkiáltása. Névszerinti szavazás szabályszerűen nem kéretvén, a főispán a többség megnyilatkozása alapján dr. Kiss Lászlót megválasztott gyomai főszolgabírónak jelentette ki. A másodföjegyzői állásra a következők jelöltettek: első helyen dr. Margonyay Gyula tb. főszolgabíró, második helyen Schmidt Iván árvaszéki ülnök, harmadik helyen dr. Yangyel Endre helyettes másodfőjegyző és negyedik helyen dr. Szirbik Bálint aljegyző. A közgyűlés túlnyomó többsége itt is egy jelölt dr. Vangyel Endre mellett foglalt állást, akit a főispán felkiáltás utján megválasztott má- sodföjegyzönek jelentett ki. A továbbiakban három egyenlő rangfokozatú aljegyzői állás volt betöltendő, amelyekre nézve az képezte sok megbeszélés anyagát a bizottsági tagok között, hogy zavarok elkerülése végett milyen sorrendben szavazzanak jelöltjeikre. Az aljegyzői állásokra sorrend szerint jelöltettek Jeszenszky Károly szolgabiró, dr. Pálka Pál tb. szolgabiró, Házy Imre helyettes aljegyző, dr. Korniss Géza helyettes szolgabiró és Terényi Péter tb. aljegyző. A főispán mindhárom aljegyzői állásra névszerinti szavazást rendelt el. Az első szavazás két küldöttség előtt folyt, amelyekbe dr. Berthóty Károly elnöklete alatt Weisz Mór, Szalay Lajos, illetve Yarságh Béla elnöklete alatt dr. Haviár Gyula és dr. Sebök Elek küldettek ki, A második és harmadik szavazáshoz ezeken kívül egy harmadik szavazatszedö küldöttség alakíttatott, melynek Szabó János elnöklete alatt Czinczár Adolf és Bobus M. György lettek tagjai. A pártok megegyezése alapján alakultak ki az első két szavazásnál a szavazatok arányai. Az első szavazásnál beadatott 251 szavazat, amelyből dr. Korniss Géza 214, dr. Páika Pál 6, Jeszenszky Károly 26 és Házy Imre 5 szavazatot kapott. A második szavazásnál 256 szavazatot adtak be, amelyből 188 Házy Imrére, 56 dr. Pálka Pálra és 12 Jeszenszky Károlyra esett. A harmadik szavazásnál beadott 228 szavazatból Terényi Péterre 136, Jeszenszky Károlyra 83 és dr. Pálka Pálra 9 szavazat esett. így tehát dr. Korniss Géza, Házy Imre és Terényi Péter lettek a vármegye aljegyzői. Az egyes szavazások végén elnöklő főispán általános figyelem között hirdette ki az eredményt és a közgyűlés harsányan éljenezte a választásból győztesen kikerült tisztviselőket. A megüresedett szolgabirói állásra dr. Szondi Lajos pályázatát visszavonván, dr. Pálka Pál és dr. Yalkovszky György tb. szolgabirák jelöltettek ki, akik közül egyhangú közfelkiáltással dr. Pálka Pált választották meg szolgabirónak. A megválasztott tisztviselők a közgyűlés előtt letették a hivatali esküt és nevükben dr. Kiss László mondott köszönetét a törvényhatóság bizalmának megnyilatkozásáért. Az uj kormány bemutatkozása. A választások után gyorsan ürült ki a terem, csupán a bizottsági tagoknak egy csoportja maradt vissza, hogy néhány ügyet, ezek között első sorban a kormány bemutatkozó leiratát soron kívül letárgyaltassa. Az állandó választmány javaslata az volt,., hogy a törvényhatóság üdvözölje az uj kormányt és ajánlja fel működéséhez törvényes hatáskörében kifejtendő hazafias támogatását.' Brosz János nem tartja elegendőnek az üdvözlést, mert nem fejezi ki a javaslat a hangulatot. Ez a kormány hozza a népjogok kiterjesztését és épen azért bizalommal és szeretettel fogadjuk jövetelét. Javasolja, hogy a törvényhatóság fejezze ki bizalmát is a kormány iránt. Dr. Ladies László szerint a javaslat teljesen megfelel a vármegye mindenkori gyakorlatának, mely szerint a vármegye kerülte a kormányok bemutatkozásakor velük szemben a bizalmi kérdés felvételét és ezzel a politikai ellentétek felidézését. Ezért ellenzi Brosz indítványát és megfelelőnek tartja az állandó választmány javaslatát. Dr. Bikádi Antal politikai fejtegetések közben támogatja Brosz indítványát. A demokratikus haladás jelszavával jött az uj kormány, amely törekvésben a király és a nemzet egyetértenek. Épen azért a kormány, melynek tagjai sorában kiváló egyének foglalnak helyet, megérdemli, hogy a törvényhatóság bizalmát nyilvánítsa iránta. Felállás utján szavaztak a kérdésben, amikor is 30 szavazattal 23 ellenében elfogadták a bizalmi nyilvánítására vonatkozó indítványt. Vita nélkül. Teljesen kiürült ezután a terem és gyors tempóban intézték el a napirend többi tárgyát. A háztartási pénztár 1918. évi költségvetését vita nélkül elfogadták .és névszerinti szavazással egy ellen az összes szavazatokkal megszavazták a javaslatba hozott 3 százalékos pótadót. A jövedelemadó, vagyonadó és hadi nyereségadó kivetésére alakítandó bizottságokba a következő tagokat választották be: A gyulai bizottságba rendes tagok Wieland Dénes, Kohn Dávid, Dobay Ferenc, Braun Vilmos, póttagok Böhm
