Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-22 / 16. szám

XLIX. évfolyam AH. szám. Gyula, 1917, április 33. Eflfzetési árak: Egész évre 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: MÓHN DÁVID. Megjelenik minden vasárnap A tisztviselő-kérdés és a közönség A tisztviselőkérdés elérkezett oda, ahová az immár félszázados kapkodásnak, rendszer­telenségnek azt teljes bizonyossággal el kellett vezetnie: a gátszakadás állapotába. Az évtizedek' óta felgyülemlett bajokhoz csatlakoztak a háború által teremtett álla­potok, a tisztviselők, — mondjuk ki őszin­tén a minisztertől le a Xl-ik díjosztályig kétségbeesett harcot kénytelenek vívni életük fentartásáér, éhség, nyomor fészkelte meg magát azok háztartásában, az államnak ezen a frontmögötti bajon éppen úgy kötelessége segíteni, amint kötelessége ellátni a fronton harcoló katonaságot. Minden rokonszeiiviink- kel, emberi érzésünk teljes melegével sür­getjük a tisztviselők számára a gyors és az igazi segítséget, mert lehetetlen, hogy a magyar állam igazságszolgáltatási és közigaz­gatási impériuma azok által kezeltessék, a kik éhezuek és fáznak, nyomorognak, mert ha a magyar állam ezt megtűri, meg fog születni halálos bizonyossággal a magyar csinovnik, aki elveszi az államtól a kevés fizetést s annak megélhetési kiegészítését a kezeiben levő hatalomnál fogva be fogja szedni a közönségtől. Itt, ezen a ponton van a gátszakadás, az államnak, anyagi erejének utolsó megfeszítésével is gondoskodni kell arról, hogy az anyagi ekszisztencia feltételei­nek a megadásával biztosítsa tisztviselői szá­mára a függetlenséget, a hozzáférhetetlen­séget, mert ezek nélkül közigazgatásunk és igazságszolgáltatásunknak a csődje elkerül­hetetlen. A gátszakadásnak ezt a romboló mun­káját bizonyára meg fogja akadályozni az ál­lam, a mely semmi esetre sem engedi meg azt, hogy épen a háború alatt,- majd a béke elkövetkeztóvel, a mikor leginkább lesz szük­ségünk az ép, erőteljes, minden oldalról hoz­záférhetetlen közigazgatásra, minden polgár meg ne találja, védelmét a becsületes, a gyors és ahhoz értő állami szervezetben. A tiszviselőkérdérdés anyagi oldalának a rendezése a polgárok terhét fogja képezni. Az egyenes és közvetett adók hozamának az emelkedése képezi enuek fedezetét: minden adófizető hozzájárul tehát ahhoz, hogy az állami tisztviselők helyzete javíttassák. És egészen természetes, hogy az adófizetők ösz- szessége ezekért az áldozatokért ellenszolgál­tatást is követel. Jobbnak, gyorsabbnak, a polgárok érdekeivel inkább törődőnek kell lenni annak a közigazgatásnak, amelynek felfokozott terheit a polgárság vállalja. A bürokrácia semmiféle államban sem lehet ön­cél, csak eszköz az az államnak a kezében. Ezt az eszközt mi tulfejlesztettük külföldi intézmények lelketlen másolgatásával, meg­teremtettük a magyar bürokráciát, fejlesz­tettük is, nagy, szinte elképzelhetetlen ará­nyokban, hanem annak lelket nem tudtunk adni, mert a szervezkedéseket mindenkor a pillanatnyi szükségletek intézték el. és soha sem volt gond arra, hogy az ősi táblabirói rendből intézményesen fejlesztessók ki a mo­dern nyugateurópai bürokrácia. Ezt meg kell hozni a tisztviselőkérdés küszöbön álló ren­delkezésének, amiből egyszerre kell kifakad­nia a magyar állam közigazgatásának a szó magasabb értelmében és az állami tisztviselő­kar jólétének. Ezek elodázhatatlan .kapcsolat­ban vannak egymással. Tisztviselők és alkalmazottak beszerzési csoportja. Tudvalevő, hogy a társadalom egy rétegét sem viseli meg annyira a képzeletet felülmúló drágaság, mint a megszabott kisfizetésű tisztvi­selőket és alkalmazottakat, akiknek fizetése csu­pán a 25—35 százalékos háborús segélylyel emelkedett, mig az élelmiszerek és iparcikkek ára 5—20-szorta magasabb lett. Nehéz helyze­tükben már az elmúlt évben megkísérelték a gazdasági alapon való országos tömörülést, de ez az akció előre nem látott nehézségek miatt nem sikerült. Ez a balsiker nem riasztja vissza őket, hogy megélhetésük gondjainak enyhítése végett újabb akciót indítsanak. A viszonyok fokozatos rosszabbodása kö­vetkeztében a gyulai tisztviselők és alkalmazot­tak most önerejükből megcsinálják helyi alakulat formájában azt a szervezetet, amelyet a Tisztvi­selők Szövetsége országos keretben akart létesí­teni. Megalakítják az úgynevezett beszerzési cso­portot, amelynek hivatása lesz tagjait a legszük ségesebb élelmiszereknél, főképpen gabonával, főzelékfélékkel, továbbá ruházati cikkekkel, azok tömeges beszerzése utján a lehető legjutányosabb áron ellátni. A korlátok közé szorított mai élel­mezési rendszer, a vásárlási akadályok és szál­lítási nehézségek miatt nem csekély feladat ez és sokan nem is fűznek vérmes reményeket egy ilyen alakulás sikeres működéséhez. — Feledik azonban, hogy az akciót Zádor Mór királyi ta­nácsos, pénzügyigazgató, vagyis olyan férfiú kezdeményezte s dolgozta ki annak programmját, aki hosszú évek óta valódi gondoskodással vi­seltetik tisztviselőtársai és alantasai iránt, ahol csak módjában áll, ott jót tesz s á legnagyobb szeretettel ápolja a tisztviselő érdekeket. Csak a vezetése alatt álló Békésmegyei állami tisztvise­lők köre keretében az utóbbi években kifejtett eredményes gazdasági irányú ténykedéseire uta­lunk, amelylyel a tisztviselők maradandó háláját biztosította maga részére. Ezt a kevesek által élvezett jótéteményt szélesebb rétegekre akarja most kiterjeszteni. A királyi tanácsos személye, szervezőké­pessége, az a szívós akaraterő és a közért min­den áldozatra kész önzetlenség, amely nála az előkészítés stádiumába, a tervet kivihetetlennek tartó s őt lebeszélni akarókkal szemben meg­nyilatkozott, garancia arra, hogy azt a nehéz feladatot, a mellyel ennek a szervezetnek gya­korlati megvalósitása kétségkívül járni fog, le fog­ják küzdeni; A vállalkozás olyan nagy méretű, — hiszen 300 család ellátásáról van szó — hogy egy ember erejét felülmúlja s természetesen sok függ attól, hogy a kitűzött terhes feladat tech­nikai intézésére sikerül-e megközelítőleg is ilyen lelkes, a közért dolgozni kész munkatár­sakat megnyernie ? A kibocsátott ivén eddig a városi, pénzügy- igazgatósági, posta, vasúti, államépitészeti, folyammérnökségi, tanfelügyelőségi, munkásbizto- sitó és alsófehérkörösi társulati tisztviselők és al­kalmazottak jelentkeztek felvételre mintegy há­romszázan (Az igazságügyi tisztviselők saját miniszterük intézkedése folytán és támogatása mellett külön csoportot alakítottak.) A tagok 20 koronát tartoznak befizetni öt koronás havi részletekben, amely Összeg a szer­vezet forgótőkéjét fogja képezni, egyébként a tagok tulajdona marad és felosztás után részükre visszafizettetik. A beszerzési csoport, melynek működése elé az érdekeltek bizalomteljes várakozással te­kintenek, ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló ülését a városháza nagytermében. Tanügy. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Korom György polg. fiuisk. igazgatót hasonló minőségben a békéscsabai éli. polgári fiúiskolához helyezte át. Hadi éreltségi- A katonai szolgálatra be­vonult, VII. osztályt végzett főgiinnáziumi ta­nulók részére rendezett hat hetes tanfolyam múlt szombaton ért véget. A tanfolyamnak mind a tiz hallgatója elnyerte a VIII. osztály bizonyítványát. Ezt követőleg hétfőn volt a szóbeli érettségi vizsgálat Németi József főgimnáziumi igazgató, miniszteri megbízott elnöklésével, amelynek ered­ményét aznap este hirdette ki az elnöklő igazgató. Jelesen érett: Fáskerti Tibor és Rotten berg Sán­dor. Jól érett: Kender Albert és Mihálik László. Egyszerűen érett: Aigner Dezső, Irházi Lajos, Salamon Mihály és V. Szakmáry Zoltán. Pót­vizsgálatra utasittatott egy hallgató egy tárgy­ból, egy pedig a vizsgát megismételd tartozik. Még aznap kiosztották a bizonyítványokat és a fiatal katonák bevonultak ezredeikhez. Hírek. . . a. , I A női élethivatás va­Ambrns Samlorne. j lóbaQ ídeális felfo. gása es példás betottese, szeretetteljesen gyöngéd és önfeláldozó családi élete, közvetlen és leköte­lezőén megnyerő társadalmi érintkezése, fáradha­tatlan és minden segítségre váró baj orvoslására siető karitativ tevékenysége méltán juttatták neki nemcsak férjének állása, de ezen saját személyi kiválóságai révén is a vármegye első asszonyá­nak címét. Erényeit elismerő általános mély tisz­telet, közvetlenebb körében pedig igaz vonzalom és szeretet környezték személyét, ennek megfele­lően a legszélesebb körben fájdalmas megdöbbe­nés és őszintén átérzett fájdalom fogadta elmúlá­sának hitét és impozáns módon megnyilvánuló részvét övezi a legsúlyosabb csapásokkal ismétel­ten meglátogatott férjét, gyermekeit és kiterjedt előkelő rokonságát. Vármegyénk főispánjának hit­vese Ambrus Sándorné Keller Julia folyó hó 19-én éjjel fél 12 órakor két heti suiyos szenve­dés után meghalt. Mint feleség és szerető anya a legszebb családi életnek volt lelke, vonzó egyéni­ségével pedig széles rokoni és baráti körnek köz­pontja. Elnöke volt a szegény gyermekeket fel­ruházó egyesületnek, alelnöke a gyulai nőegylet­nek és a vöröskereszt-egylet városi választmányá­nak és úgy ezen egyesületek, mint általában min­den jótékonysági mozgalom nemcsak buzgó támo­gatóját, de a leglelkesebb és fáradhatatlan mun­kását, sok szegény és árva hálásan tisztelt párt­fogóját veszítette el benne. Két bét előtt lett be­teg, ismeretlen módon szerzett fertőzés utján hó­lyagos himlőbe esett, a teljes erővel elhatalmo- sodott betegség megtörte a fiának elvesztésével reá mért lelki íájdalomtól elgyengült szervezetét és csütörtökön éjjel csendesen elszenderült. A ne­héz kettős koporsóba zárt holttestet pénteken este csendes részvét mellett a Szentháromság temető halotti kápolnájába szállították, ahol Gyula város és az egész vármegye társadalmának óriási rész­vétele mellett szombaton délután végbe ment gyászszertartás után temették el. A szabadban felállított ravatalt a koszorúk és virágok özöne borította, a koszorúk felirataiból a következőket tudtuk feljegyezni: Felejthetetlen hitvesének — Sándor, Szeretett édesanyánknak — Ibolyka, La­jos, Pál, A jó testvérnek — Bózsika és gyerme­kei, Felejthetetlen jó Juliska néninek— Ica, Fe­lejthetetlen Juliskának szeretettel — Mariska és Géza, Rokoni szeretettel — Kálmán ós Ilona, Kegyelettel — Daimel Sándor és nej . őszinte barátsággal —dr. Zöldy János és csaiadj , Tisz­telete és kegyelete jeléül — Novai Kamui és neje, Kegyelete jeléül — Békésvármegye tiszti­kara, Mély kegyelettel — Gyula város közönsége, őszinte kegyelete jeléül — A gyulai járási fő­Jja.pvm.ls: mai száma olcLal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom