Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-08 / 14. szám
4 Békés 1917. április 8 A Részvénytársnlati Gőzmalom R. T március hó 25-én d. e, 11 órakor Gyula város Városháza nagytermében tartotta V. évi rendes közgyűlését, melyen dr. Jantsovits Emil elnök elnöklete alatt 84 részvényes 840 részvény képviseletében vett részt. A közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseit, s a 7198 kor. 39 fillér veszteségnek — mely az igazgatóság jelentése szerint az üzemköltségek emelkedése és a forgalmak különféle korlátozó intézkedések által előállott csökkenése következtében állott elő — az előző évi nyereségmaradványból leendő leírását határozta el. Ezután az alapszabályok egyes §§-ai melyek a rt. szabad mozgásának akadályai voltak megfelelően módosíttattak. Csupán egy §-nál, ahol az igazgatóság az ügyvezetés megkönnyítése céljából négy tagú végrehajtó bizottság alakítását javasolta helyezkede't a közgyűlés azon álláspontra, hogy a régi állapotot fentartja. Az alapszaoályok módosítása után Dundler Ferencz és Metz András részvényesek 2 évi időtartamra felügyelöbizott- sági tagokul megválasztattak. A gyulai téglagyár szövetkezet f- hó l-re kitűzött közgyűlését kellő számú tagok hiányában nem tarthatta meg, igy tekintet nélkül a tagok számára f. hó 9-én délelőtt TI órakor tartja az ipartestület helyiségében közgyűlését. Három központi szeszfőzde Rékésmegyében. A szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvénycikk 33. §-a kimondja, hogy gyümölcsből szeszt csak az elkoholmennyiségnek a tényleges termel- vény szerinti megadóztatása, szeszmérő órával való pontos lemérése mellett lehet főzni és a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányo- nyozás (kisüstön főzés) beszüntetendő, mihelyt Ausztriában is hasonló intézkedések lépnek életbe. Miután ez utóbbi feltétel mindeddig be nem következett, a törvény eZen rendelkezésének végrehajtása azóta függőben maradt. Az 1916. évi XXIV. törvénycikk 2. §-ában a pénzügyminiszter felhatalmazást nyert, hogy az említett rendelkezéseket akkor is életbe léptethesse, ha Ausztriában egyidejűleg hasonló intézkedések nem lépnek életbe. Eme felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter -még november hóban elrendelte, hogy szilva és egyéb gyümölcspálinka főzésére vidéken- kint központi szeszfőzdék állíttassanak fel, amelyek engedélyezése végett december 31-ig lehetett folyamodni. Ilyenekre engedélyt nyerhetnek városok, községek, gyümölcstermelők által alakított szövetkezetek, pálinka főzéssel eddig is foglalkozott megbízható magáncégek, ahol pedig vállalkozó nem akad, maga a kincstár létesít központi szeszfőzdét. Békésvármegye egész területére kérelmezett központi szeszfőzdék felállítása tárgyában most érkezett le a pénzügyminiszter döntése. A folyamodványok közül harmat kedvezően intézett el, egyet pedig, a debreceni általános forgalmi bankot, — mely az egész megye területét akarta elnyerni — elutasította. Engedélyt nyertek az 1917/18. termelési időszaktól, vagyis 1917. szept. 1-töl öt évre, szilva, szőlő törköly és borseprő feldolgozására: 1. Weisz Mór és Társa gyulai cég, Gyulán felállítandó központi szeszfőzdére. Körletéhez tartoznak Gyula városán kívül a gyulai, békési, békéscsabai, orosházi és gyomai járások összes községei, valamint ezen községei, továbbá ezen községekhez tartozó tanyák és puszták. 2. A szarvasi központi szeszfőző szövetkezet a járási székhelyen felállítandó szeszfőzdének körletéhez tartoznak a járás összes községei. 3. A szeghalmi központi szeszfőző szövetkezet, szintén a járás székhelyén felállítandó központi szeszfőzdére. Körletéhez tartozik a járás egész területe. Utóbbi két szövetkezet a termelőkből ezután fog megalakulni és tartozik cégét junius 1-ig bejegyeztetni. Mindhárom vállalkozó köteles körletében a pálinkafőzésre alkalmas gyümölcsöt és cefrét a pénzügyminiszter által évenkint megállapított éjben megvásárolni, de jogukban van a termelőknek is abból bármily mennyiséget a központi szeszfőzdében kifőzetni. A mostani, községi kezelésben levő kisüstök szeptember I-vel teljesen megszűnnek a vármegye egész területén. Felemelték a cukor árát. A hivatalos lap vasárnapi számában rendeletet tett közé a cukor uj áráról, amely aznap már életbe lépett. Az áremelést a cukorrépa maximális árának előzetesen történt felemelése tette szükségessé. A rendelet a cukor fuvardiját is magában foglaló legmagasabb árát Gyula városára nézve teljes kocsirako- niáuyban nagysüvegre százkilogrammonként 140 ,°r,°“a50 alapárban állapítja meg, mely ár 1918. január 1-én és 1918. március 1-én 100 kilogrammonként 1—1 koronával emelkedik. A rendelet különben azt jelenti a fogyasztók szempont jából, hogy a süvegcukor kilogrammonként 26 fillérrel, a kristálycukor 18 fillérrel drágább lett Az uj árjegyzéket a rendőrfőkapitány a napokban teszi közé. Az alföldi első gazdasági vasút igazgató- sági Ülése. Március hó 31-én tartotta Aradon igazgatósági ülését az Aev. Az igazgatóság behatóan foglalkozott a szanálással kapcsolatos építkezések ügyével, a rendkívül nagy anyagdrágaság folytán mérsékelten felemelte a vasút személytarifáját, hogy a szükséges fogyasztási cikkek árdrágulását némileg fedezni képes legyen és részletesen foglalkozott az igazgatóság a vasút terjeszkedésének jövendőbeli programjával. Tervbe vették, hogy a háború után kiépítik a Géza megállóhely — orosházi vonalrészt, mely Kovácsháza vidékét közvetlen összeköttetésbe hozná Orosházával ; a Tótkomlós Hódmezővásárhely Tiszakikötöi vonalat, mely Békésvármegye terményeinek a viziut közvetlen megközelítését biztosítaná ; a Csaba—dobozi, a csaba nagygerendási és a vésztő— kertmegi vonalakat, melyek közgazdasági jelentősége szintén nem kicsinyelhető. "Békéscsaba község belterületén a hálózat kiterjesztését szintén tervbe vették, hogy az e részben megnyilvánuló nagy forgalomnak és igényeknek a kisvasút teljesen eleget tehessen. A nagyszabású terjeszkedés megvalósítása teljesen csak a háború után lesz lehetséges, miután ez idő szerint sem a szükséges síneket, sem a forgalmi eszközöket beszerezni nem lehet. Minden megtörténik azonban a terjeszkedés lehetőségének előkészítésére, hogy a normális viszonyok beálltával az érdekeltségekkel a tárgyalások azonnal felvehetők legyenek. Az Első magyar általános biztosító társaság most tartotta évi rendes közgyűlését Cseko- tlics Endre gróf titkos tanácsos elnöklésével. Napirend előtt Bersevicsy Albert meleg szavakban emlékezett meg Hajós Józseg igazgatósági tag váratlanul elkövetkezett haláláról. Az 1916. üzletévről szóló zárószámadásokat Ürmody Vilmos főrend, vezérigazgató terjesztette elő. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy noha a háború a biztosítási üzlet extenziv terjesztésének nem ked-_ vez, az ország és a társaság kitartó benső gazdasági erejénél fogva az immár harmadik háborús üzletév nyeresége meg haladja az előző éveiket. A tüzbiztositási üzlet jó eredményt hozott. Viszont a jégbiztositási üzlet, bár dijbevételemelkedés ebben is volt, a tetemes jégkárok következtében veszteséggel járt. A betörésbiztositási üzlet is kielégítő nyereséget hozott. Az életbiztosítási üzlet a háború hátrányos hatását a halálozási károk fokozodó szaporodásában szembetűnően megérezte, ellenben az uj életbiztosítások szerzésére irányult munka már több sikerrel járt, mint az előző háborús évben. A hadikölcsön-jegyzés immár közel 100 millió K át tesz ki. Az igazgatóság a társaság félszázados fennállása emlékezetére tett közcélú alapítványa kamataiból ötvenezer koronát a »Pro Transsylvania« egyesületnek, tízezer K-át pedig a »Dolgozó Nők Otthona« részére javasol kiadni. Végül az igazgatóság az összesen 7.157,087 korona évi nyereségre vonatkozóan indítványozza, hogy abból az alapszabályszerü levonások és tartartalékolások után 3.200,000 K, minden egész részvényre 800 K osztalékot számítva, a részvényesek osztalékára fordittasék a még fenmaradó I. 439,077 K pedig a külön tartalékot és 250,000 K a tisztviselők nyugdíjalapját gyarapítsa. A közgyűlés az összes számadásokat, mérlegeket és ja-' vasiatokat elfogadta. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság 1916 évi zárszamláján: I. a tüzbiztositási kiadások 22.503,604 K összegével szemben tüzbiztosi bevétek összege 25,552,805 K ; II. a jégbiztositási kiadásoké 5 537,725 K, a bevételeké 5.261,388 K; III. a betörés elleni biztosítás címén a kiadások összege 718,762 K, a bevételeké ellenben 841, 493 K; végül IV. egyéb bevételek (beváltott szelvények, kamatok, árfolyamnyereség idegen pénznemek után és házbérjövedelmek) címén még 2.838,132 koronát mutatnak ki, úgy hogy e zárószámla végső összege 32.237,297 K-át tesz ki. Az életbiztosítási osztály külön zárószámláján, melynek végső összege 227.330,897 K, az évi nyereség 1.532,272 K. A két zárószámlán kimutatott évi nyereségek egye- sittetvén, a társaság 1916. évi tiszta nyeresége összesen 7.157,087 korona. i6h 1—1 Uj gazdasági vasul. A Haraszti Sándor birtokos által Békésföldvár állomástól Kamut illetve Szentmiklós pusztákig tervezett keskenynyomtávu gazdasági motoros vasút közigazgatási bejárását folyó hó 3-án tartották meg Békésföldvári állomáson A bejáratot Szikszay Gerő miniszteri műszaki tanácsos vezette és részt vettek azon Békésvármegye képviseletében dr. Berthóty István főjegyző és Horváth Béla műszaki tanácsos, az államvasutak, Békés község képviselői és több érdekelt A bejáráson a felmerült kívánságok és észrevételek apróbb tudósításokkal nyomban elintéztetvén a bizottság vezetője a vasút építésére az ideiglenes engedélyt nyomban meg adta. A vetőmag feleslegek lefoglalása. Az orsz közélelmezési hivatal elnöke körrendeletileg hívta fel a hatóságokat, hogy a rekvirálás során vetőmag céljaira a gazdáknál visszahagyott gabona- készletekből a vetésnél fel nem használt és igy feleslegessé vált mennyiségeket közélelmezési célokra helyezzék zár alá Ezen rendelkezés szerint tehát ily felesleges vetőmag készleteket a tulajdonosok saját céljaikra fel nem használhatják és el nem idegenithetik, hanem kötelesek’ azokat bejelenteni és közélelmezési célokra átengedik. Védekezés a knkoricauioly ellen. Kukorica moly termelőinknek nagy hátrányára van az úgynevezett kukoricamolynak mindig nagyobb mérvű elterjedése. A moly tanyája tudvalevőleg főleg a kukoricaszárban, később pedig a fejlődő csutkában végzi pusztítását és ez attól a kukorica szárban, később pedig a fejlődő csutkában végzi pusztítását és ez által a kukorica kifejlődését hátráltatja és a termést igen csökkenti. A földmive- lésügyi miniszter rendeletére a m. kir. állami rovartani állomás a vármegye különböző részeiből felküldött kukorica vámmintákat megvizsgálván, ezokat mindenütt kukorica molylyal fertőzöttnek találta. Ez okból a minister! utasítás végrehajtásával a vármegye alispánja rendelte a moly elleni kötelező védekezés tekintetében szükséges intézkedéseket. A védekezésnek pedig egyedüli eredményre vezető módja, hogy a kukoricaszárat, csutkát és tücsköt a benne rejtőző bábokkal együtt megsemmisítjük, mig mielőtt abból a molypótlék kikelnének és rajokban az uj növényzetet ellepnék. A rendelet szerint mindenki köteles a birtokában levő szárat, csutkát stb. április végéig felhasználni vagy megsemmisíteni, aki a rendeletnek nem tesz eleget, azt súlyosan büntetik. A háború leginkább megmutatta moly fontos termékünk a kukorica és igy hisszük, hogy gazdáink a jövő évi termés biztosítására szolgáló rendelkezést minden kényszerítő rendszabály nélkül végre is fogják hajtani. Az önkénles fémbcszolgáltatás végső határidejét, a honvédelemügyi miniszter értesülésünk szerint április 30-ban állapította meg. Ezen utolsó határidő tartama alatt bizonyára minden késedelmest) beszolgáltatja heverő fémkészleteit, amelyekre a hadseregnek most már nagyobb és sürgősebb szüksége van, mint bárkinek. Még mielőtt a büntető rendelkezések életbe lépnek, készpénzben és rögtön beváltják a fémeket a hivatalos fémbevál- tók a hatóságilag megállapított árakon. Irodalom. A Festi Hírlap, a magyar demokrácia kedvelt lapja, a szavazati jog kiterjesztésének buzgó agitátora, a folyó és első negyedének letelte alkalmából előfizetésre hívja fel az olvasóközönséget. A Pesti Hírlap a papirhiány okozta terjedelembeli korlátozás mellett is a legváltozatosabb tartalmú napilap, melynek előfizetői különféle kedvezményekben ys részesülnek az év folyamán. A Divatszalont, Érdekes Újságot és Képes Újságot kedvezményes áron rendelhetik meg és ajándékul kapják minden évben a Pesti Hírlap Naptárát. A Pesti Hírlap tartalmassága és közleményeinek el- sőréndüsége mellett szól az a körülmény is, hogy most egyszerre közöl három eredeti regényt : Gárdonyi Gésától, Szomaházi Istvántól és Lux Ter- kától. Erre bizony nincs példa a magyar hírlapirodalomban. Az uj előfizetők megkapják a regények eddig megjelent folytatásait. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra K 3.30, ápr.—júniusi negyedére 9.50, félévre 19.—, egész évre K 38.—. Az Érdekes Újsággal együtt ’/4 évre K 14.50, a Képes Újsággal együtt V4 évre K 13.—, a Divatszalonnal együtt V4 évre K 13.—. Az Érdekes Újság az uj évnegyed küszöbén büszkén mutathat rá arra a nagy népszerűségre, mely a magyar közönség soraiban körülveszi. Ez a népszerűség jogosult, mert az Érdekes Újság a legfürgébben számol be a legmüvészibb és legérdekesebb képekben a világ eseményeiről. Hü tükre a nagy háborúnak, de emellett nincs olyan feljegyezni való esemény, melyet képben meg ne örökítene. Művészi kiállítása mind díszesebb és tökéletesebb. Színes mélynyomása képei, melyeket a nyomdaipar szenzációjaként mostanában bevezetett, ünnepi számaiban már állandósultak és húsvéti, aztán pünkösdi számait is
