Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

2 Békés 1917. április 8. Tanügy. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter alábbi oki. tanítónőket kinevezte áll. tanító­nőkké és szolgálattételre beosztotta Feszler Mar- gitot a pusztaföldvár—szentes-uti, Bánhidy Zsu­zsannát az endrőd—külterületi községi és Fekete Ilonát a gyulavárii állami elemi iskolához. Tanárválasztás. A csabai ág. ev. Rudolf- főgimnázium kormányzó bizottsága a Bukovszky János tb. igazgató-tanár elhalálozásával megürese­dett tanszékre Kilczer Gyula budapesti tanárt választotta meg rendes tanárnak, ki állását a jövő iskolai év elején foglalja el, helyettese ezideig Kutluj Erzsébet áll. felső leányiskolái tanárnő és Loyko Irén tanárjelölt. Ugyancsak pályázatot hir­detett a bizottság dr. Lautner János hősi halált halt tanár helyére is.^ Előlépés- A kultuszminiszter Aranyi Aranka dobozi állami elemi iskolai tanítónőt a III. fiz. oszt. 3. fokozatába, Marosi Illés gyula—ajtós- falvai állami el. iskolai igazgatót pedig a III. fiz. oszt. II. fokozatába léptette elő. A békésvármegyebeli elemi iskolák YI. osz­tályának záróvizsgájára a folyó tanév tartamára külön megbízott iskolafelügyelőként a vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletével követke­zők küldettek ki: Gyula vávosi körzetbe Székely Lajos gyulai róm. kath. elemi iskolai tanító, a gyulai járási körzet területére — Újkígyós ide- csatolásával — Ettig Károly sz. t. b. állami tan., a békéscsabai nagyközségi körzetbe id. Such Já­nos békéscsabai állami elemi iskolai igazgató, a békési járási körzetbe Szabó Árpád mezőberényi állami polgári iskolai igazgató, a szeghalmi já­rási körzetbe Szeghalmi Gyula ref. elemi iskolai tanító, a gyomai járási körzetbe Horváth Jenő békéscsabai áll. polg. isk. tanító, a szarvasi közs. belterület körzetébe Nikelszky Zoltán szarvasi ág. h ev. tanítóképző intézeti igazgató, a szarvasi járási körzetbe Molnár János szarvasi ág. ev. tanító, az orosházi járási körzetbe Keller József pusztaföldvári állami elemi iskolai igazgató. Ösztöndíj alapítvány. Özv. Bichtseit Fábiánná a világháborúban eltűnt Gyula fia emlékére a csabai evang. főgimnáziumnál 500 koronás ösz­töndíj alapítványt tett. A főgimnázium kormányzó bizottsága a nemeslelkü alapítványt elfogadta. Hírek. Hiisvét. Vasárnap fejedelmi pompájában, a Megváltó jeruzsálemi diadalmenetében még a nép szerető szive lüktetett, a nagy, szertelen boldog­ság hozsánnázott a jeruzsálemi kertek alatt és a pompázatos ragyogásban és a káprázatos pom­pában, a lélek mélységéből feltörő szeretetben ünnepelték, aki Messiásnak jött e világra. Jeru­zsálem fiai és leányai boldog örömmel köszön­javára és minél szívesebben teszi, annál nagyobb az öröm boldogsága, mert értéket lát az áldozat­ban ; az önmaga életének egy darabját, amely reá nézve meghal, de más alakban uj életre kél. A népek harcában, a világháború véres zivatarában milliók ' és milliók pusztulnak el, ifjak és öregek esnek áldozatul, fényesen induló karriérek törnek meg és remények, álmok, tervek dőlnek örökre romba; feketegyászos éjszakákon édes anyák, özvegyek és árvák hullatnak ke­serves könnyeket . . . Áldozatok, áldozatok és százezerszer is áldozatok, hogy a föld méhébe visszatért emberek légiójának véres emlékein okulhasson a jövő generáció s teremjenek uj álmok és hasadjanak uj hajnalok. Önfeláldozás munkájával és áldozatok élő­köveiből épül az uj társadalom. Martirok kiomló piros vére jelzi az utat, mely oda vezet . . . A múltak áldozataiból él a jelen. Magyar nem­zetünk is járja a szenvedések útját; várja, kéri a jobb jövendőt. Magyar társadalmunk minden rétege — nemde a műit és jelen Golgotajárásá­ért óhahajtja sorsa jobbra fordulását ? . . . Magyarok Istene! Múljék el tőlünk is a keserű pohár! Diadalmaskodjon ismét az Élet a Halálon, hogy megünnepelhessük Krisztusnak — és a magyar nemzetnek föltámadását. Somogyi Imre. főtték őt, ki áldozatul adja magát Nagypéntek gyászos délutánján az emberiség gonoszságaiért. A hozsannázó szájú és boldog lelkű Jeruzsálem; milyen kincstelen és nyomorultan sivár lett azon a pénteken, amelyet az emberiség egyik legna­gyobb glóriás ünnepévé avatott a Megváltó ha­lála. Fájdalmas, égető, igaz szavait nem akarta megérteni senki. A rágalom diadalt aratott az igazságon és elkövetkezett a Golgota. Majdnem kétezerszer virradt azóta reánk a feltámadás hús- vétja, a világháborúban a harmadik husvét. Ta­lán szeretni sem tudunk már? Hinni, remélni sem? Nem, ó nem lehet igaz! Nézzünk a meg­váltás keresztfájára, a kálváriás három évre, ahol elvadult szívvel és kincstelen, kifosztott, sivár lélekkel napi robotban töltjük időnket. Da min­dig, valahányszor egy-egy fordulat áll elénk a nagy világégés között, mindannyiszor felmelege­dik a szivünk és lelkünk és imádkozunk ahhoz, aki a béke Fejedelme volt, hogy vegye le rólunk sújtó kezét, adjon okos és jámbor, megbékítő és megbékéltető szavakat sorsunk intézőinek, ellen­ségeinknek józanságot, hogy elkövetkezzen reánk a béke husvétja. És ma már van reményünk arra, hogy a jövő feltámadást csendben és meg­elégedésben töltjük majd el. De most a józan munkának és a legnagyobb erőmegfeszitésnek ideje köszönt reánk. Nemcsak a harctéren, de idehaza is meg kell mutatni, hogy ellenségeink minden szándéka megtörik azon a hiten, hogy ezt a háborút megnyerjék, mert velünk az igaz­ság és igy velünk az Isten. A legnagyobb és a legnehezebb munka, a föld megmivelése követ­kezik most. Minden erőnknek sorompóba állításá­val iparkodjunk megszerezni ennek az élelmezé­sére szükséges eszközöket, dolgozzunk, munkál­kodjunk, mert ez a munka zeng úgy, mint a zsoltár és szárnyal úgy mint az orgona szava. Munkával dicsérjük az Urat és önfeláldozó oda­adással ápoljuk a földnek ígéretét, amelyet Isten ad nekünk : az idei termést. A vármegye közigazgatási bizottsága a szo­kásos második hétfő helyett az ünnep miatt ked­den, április )0-én fogja megtartani rendes havi ülését. Kinevezés. A pénzügyminiszter dr. Lasztig Géza gyulai végzett joghallgatót a fiumei pénz­ügyigazgatósághoz a IX. fizetési osztályba adóügyi biztossá nevezte ki. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Szebe- rényi László, a 309. honv. gyalogezrednél beosz­tott 2. honv. gy.-ezredbeli t. hadnagynak a hadi- diszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet a kardokkal adományozta. Elrendelte, hogy a leg­felső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adas- sék az ellenséggel szemben vitéz magatartásáért és a vasúti hadiszolgálat terén kitűnő szolgálataiért Vas Arthur 101. gy.-ezredbeli t. főhadnagynak, továbbá vitéz magatartása és kitűnő szolgálataiért Mayr Ervin 101. gy.-ezredbeli t. főhadnagynak. Vadas József a hovédelmi minisztériumba beosz­tott számtanácsosnak, a háború idején teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül, a legfelsőbb di­csérő elismerés tudtul adatott. (Signum laudis a vitézségi érem szalagján.) Honvédségi előlépíeíések. A rendeleti köz­löny híradása szerint a király a 2. honvéd gyalog­ezrednél kinevezte : Torkos Béla, Gönczy József, Ancsini Fmil, Pántos Miron, Hoffmann Jenő, Góg István, Horváth Antal, Neuvelt Andor, Soós László, Fenyő Árpád, Haraszthy Mihály, Somogyi Gyula, Ulicska Géza, Kocsondy János és Zsilinszky Emil zászlósokat tart. hadnagyokká. Reisz Béla. Sándor József és Bajor Lajos zászlósokat egész­ségügyi hadnagyokká, Nagy Árpád népf. hadna­gyot főhadnagygyá, Simon István, Páll Lajos, Csiszár Sándor, Kardos István, Balcsó Antal és Fábián József tisztjelölteket népfelkelő hadna­gyokká. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kovalszky Jenő békéscsabai kir. adóhivatali tisztet a bereg­szászi kir. adóhivatalhoz áthelyezte. A honvédség köréből. A honvéndség rende­leti közlönyének legutóbbi száma közli, hogy Buff Ferenc 2. honvéd gyalogezredbeli ezredes várakozási illetékkel szabadságoltatott, Vincz Sándor ezredes, a 2. honvéd gyalogezrednek a háború kitörésekor volt parancsnoka nyugállo­mányba helyeztetett, Scherer Ferenc 2. honvéd gy.-ezredbeli tartalékos hadnagy pedig szolgálaton- kivüli viszonyba helyeztetett. A képviselőtesztület szerdán délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével rendes közgyűlést tartott, mely a szorgos munkaidőre való tekintettel meglehetősen népteleu volt, alig negyven képviselő jelent meg A máskor beható megvitatás alá kerülő közpénztári költségvetés ezúttal nem jelent meg nyomtatásban a papir- hiány és magas nyomdaköltségek megtakarítása okából és igy a képviselőtestület tagjainak nem lévén módjában a számhalmazok között előzetes tanulmányokat folytatni, az Alcser Antal főszám­vevő által előterjesztett költségvetéshez érdemle­ges hozzászólás alig történt. A költségvetés egyéb­ként a tavalyi keretek között mozog. A bevételi résznél a múlt évhez képest helypénzszedésből 13000 koronával kevesebb irányoztatik elő, mivel az országos vásárok egy napra vannak összezsugo- ritva és a piacok is kisebb terjedelműek, viszont a földhaszonbér jövedelmeknél 12000 korona be­vételi többlet mutatkozik. A szükségleti résznél, a szegényügyi kiadások rovatán 11000 korona emelkedés van, ami az ápoldai élelmezési költsé­gek felemeléséből származik, a személy járandó­ságok, több tisztviselőnek törvényszerű előlépése következtében 10 000 korona emelkedést mutat­nak. A kiadások főösszege 648.206 kor. 75 fillér, fedezet 305.041 kor. 15 fillér és igy pótadóból fedezendő 343.165 kor. 60 fillér, ami az 1916. évi 280.048 kor. 33 fillér államiadót alapul véve úgy az I—II., mint az I—III. csoportra egyfor- 125% pótadó kivetését teszi szükségessé. Az 1917. évi pótadó tehát a múlt évihez képest 1%-al emelkedik. K. Schriffert József indítványára ki­mondta a közgyűlés, hogy a hadbavonult és lega­lább hadnagyi rangot viselő napidijasok illetmé­nyét jövő hó 1-től beszünteti, miután az ilyen rangban levő állami és megyei dijnokok sem kap­ják polgári illetményeiket. Az Erzsébet-ápolda költségvetése 17.073 kor. 76 fillér bevétellel, 42.401 korona 24 fillér hiány a közpénztári költ­ségvetés terhére van felvéve. Igen humánus és dicséretes nagylelkűségéről tett bizonyságot a. képviselőtestület a tiszti nyugdijszabályrendelet módosításánál. A városok fejlesztéséről szóló tör­vény elrendeli, hogy a városok két éven belül az allami nyugdijszabályzatnak megfelelően tar­toznak tiszti nyugdíj szabályrendeletüket módo­sítani. A város már 1914-ben el is készítette a tervezetet, amelyet akkor, sok egyéb tárgygyal együtt egy ellenzéki áramlat levétetett a. napi­rendről. A belügyminiszter most igazoló jelentés- tételre szólította fel a várost, amiért a két évi határidőben nem tett eleget kötelességének. A szabályrendeletet, melynek főbb intézkedései a törvénynek megfelően vannak megszerkesztve, dr. Bucskó Korjolán főjegyző ismertette. A terve­zetnek azt a pontját, hogy a háborús évek két­szeresen számítandók, a közgyűlés nem fogadta el, kilátásba helyezte azonban, hogy ugyanazon kedvezményeket meg fogja adni, amelyeket majd az állam rendszeresít saját tisztviselőinek. Legne­vezetesebb része a képviselőtestület határozatának azaz intézkedés, aro.elylyel a 35 évi szolgálati időt azokra a tisztviselőire is kiterjeszti, akik jelenleg nem bírnak ugyan jogvégzettségei, de oly állást töltenek be, amelyhez a törvény jövőben jogvég­zettséget kíván. A husvizsgálati szabályrendeletet a belügyminiszter azzal adta vissza, hogy a vágó­hídi dijak a közpénztár jövedelmére nem fordít­hatók, hanem a husvizsgálati teendők fedezésére használhatók, vagyis, az állatorvosnak engedendők át. A közgyűlés eddigi álláspontját fentartva újból kimondta, hogy a husvizsgálati dijakat áz állat­orvostól a nyugdíjba is betudandó 1800 korona állandó összegben megváltja, az ezenfelül befolyó összeget a vágóhíd kibővítésére és karbantartására használja fel. Ez a határozat most annál köny- nyebben hozható meg, mert az állás üresedésben van és szerzett jogot nem sért. A ministernek ama aggodalma, hogy ellenkező esetben nem akad­na pályázó az állatorvosi állásra, máris megdőlt, mert az üres állásra a mostani javadalmazás mel­lett is több aspiráns jelentkezett. A múlt év vé­gén tartott főispáni vizsgálat a városi adóhivatal­nál nagy hátralékokat kifogásolt, ami onnan eredt, hogy a hivatal öt tisztviselője hadbavonult és a szakértelmet kívánó főkönyv lezárásokat na- pidijasokkal nem lehetett elvégeztetni. Azért a tanács megbízta Wárlám Zoltán kir. adótisztet a főkönyvek rendbehozásával, aki öt társával elvé­gezte a főispáni észrevételben nehézményelt mun­kát, amiért a közgyűlés 1200 korona tiszteletdijat utalt ki. A még hátralevő munkát Zámbó Elemér pénzügyi számellenőrnek rendeli kiadni 1500 ko­rona díjazás ellenében. A benedeki legelő a folyó évre a legtöbbet ígérő Oláh Márton és társai csabai lakosoknak adatik ki 17870 korona haszonbérért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom