Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-25 / 8. szám
XI.IX. évfolyam (üynla, 1017. lebruár *5 8. szám. Eíilíetési árak: Egész évre 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. 0 BÉKÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Megyegyülés előtt. A vármegye szabályrendelete szerint a törvényhatósági bizottság évi első közgyűlése február hónap második felében/ tartandó meg. Ennek a közgyűlésnek határideje február 28-ik napjára tűzetett ki és a közgyűlésre szóló meghívót a tárgysorozattal együtt a vármegye hivatalos lapjáuak hétfőn megjelent száma közli. A rendes tárgysorozatba 69 ügy van felvéve, melynek első helyét az alispánnak terjedelmes és mai számunkkal egyidejűleg közzétett'jelentése foglalja le. A közgyűlésen kerül publikálásra IV. Károly király Őfelségének köszönetnyilvánítása, a törvényhatóságnak a decemberi közgyűlésből I. Ferencz József' elhunyta alkalmából kifejezett részvétéért, valamint a trón- ralépés alkalmából küldött hódoló feliratáért. A tárgysorozat túlnyomó részét helyi érdekű községi ügyek foglalják el és a szokottnál is kevesebb az egész vármegyét érdeklő közérdekű tárgy. A kormányrendeletek között szerepel a pénzügyminisztériumnak két leirata az egyenesadó felszólamlási bizottságba, valamint az ujonan óletbeiéptetett adótörvények szerint kivetendő jövedelem-, vagyon- és hadi nyereségadó kivetésére hivatott bizottságokba a törvényhatóság részéről kiküldendő tagok megválasztása iránt. Az egyenes adó felszólamlási bizottságába két reudes és két póttag választandó. A jövedelem és vagyonadók kivetése szempontjából a vármegye két kerületre osztatott. Az egyik bizottság Gyula székhellyel Gyula város, a békési-, gyulai-, gyomai- és szeghalmi járások területére, a másik Orosháza székhellyel a békéscsabai-, orosházi- és szarvasi járások területére veti ki az adót és mindegyik bizottságba 4 reudes és 4 póttagot keli a törvényhatóságnak választania. A vármegyei utbiztosok úti átalányát a drágaságra való tekintettel a törvényhatóság 50 százalékkal felemelte. Időközben a kereskedelemügyi miniszter akként intézkedett, hogy az átalány emelése helyett a kötelező beutazások számának ^riasztásával oldandó meg a kérdés. Miután azonban az ügy ilyetén rendezéséig 1916. óv első nyolc hónapjában az utbiztosok a felemelő határozat alapján az eredetileg előirt utazásokat teljesítették, az alispán ezen nyolc hónapra az ötven százalék többlet kifizetését javasolja, ami teljes mérvben méltányos is. A törvényhatósági átiratok között Zemplén vármegye a német törvényhozás mintájára az általános polgári segédszolgálat szervezése iránt, több vármegye pedig a szesz- gyártás és szeszfogyasztás korlátozása iránt indít mozgalmat, a melyre való csatlakozásra vármegyénket is felhívják. Talán legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a közélelmezési hivatal elnökének rendeiete a vám százaléknak és a vámőrlós feltételeinek megállapítása ügyében. Ez a tárgy az újabb és sokrészben egymástól eltérő rendeletek folytán már harmadizben foglalkoztatja a törvényhatósági közgyűlést. Először júliusban az őrlés szedhető vámját 8 százalékban és a felszámítható portási veszteséget 2 százalékban állapította meg a közgyűlés. Nemsokára egy újabb kormányrendelet kimondotta, hogy a vámon kivül poriás vagy más cimen az őröltető fél terhére felszámítást engedélyezni nem lehet és kívánta, hogy a darálás vámja külön állapíttassák meg. E rendelet folytán a decemberi közgyűlés az őrlés vámját 10 százalékban, a dafálásét pedig 7 százalékban állapította meg. Most a közélelmezési hivatal számolva a tényleges állapottal, a mely szerint a feldolgozás során a gabona súlyának bizonyos része tónylög veszendőbe megy, felbivja a vármegyét,, hogy a kérdést újból tárgyalja és az őrlés és darálás vámjának megállapítása mellett a porlásért felszámítható veszteség százalékát is állapítsa meg. Általánosságban és a vármegyénk törvényhatósági bizottságában is beható-vita folyt már e kérdés körül, a melynek sofán bizonyos ellentétes törekvés nyilvánult meg a malmok valamint az öröl- tető gazdák között. Reméljük azonban, hogy a harmadszor előkerülő ügyben a nézetek már annyira tisztázódtak, hogy nagyobb vita nélkül közmegelégedésre sikerül a kérdést megoldani akként, hogy egyrészt a malmok igen megnövekedett üzemi kiadásai, másrészt a szoros gabonakvótába fogott gazdaközönség érdekei is figyelembe vétetnek. Tisztviselői érdeket érint a dr. Kiss László gyomai II. oszt. szolgabirónak a IX. fizetési osztályba történő előléptetésére vonatkozó előterjesztés. Nevezett az előléptetés törvényes előfeltételéül megállapított szolgálati időt betöltvén, ezzel is — kifogástalan szolgálata mellett — megszerezte az igényt a fizetési osztályban való előléptetésre. Gyula várost érdeklő két ügy szerepel a tárgysorozatban. Az egyik a kisvasút hidT A R C A. JLlexej. Szemébe nevet a piros hajnal, Véres haját a szél kaszálja, Rózsás égre, — virág sziromra Torzul vigyorog a szája. Szőke bajusza rongyos felhő, Két kék szeme két hideg tükör — Szederjes ajka asszonycsókot Istenem ! ... . sohasem szűr csői ? Zubbonyát össze-vissza tépte Szisszenő golyó, — kósza gránát; Jobb keze görcsösen marfolja A ketté tört, hosszú dárdát. • Szép drága kését ki se húzta, Nem flirdött az friss embervérben — S babája képe még ott remeg Szive fölött — bal zsebében . . . Másik zsebében csupa levél, Ékes cirill hetükkel írva, — Sirt aki küldte s aki kapta, Oly ázott, halvány a tinta . . . Imádságos könyv, tarka szentkép, Régi amulett arany láncon, — jöben feszület, szentelt barka Vérbe taposva a sáncon ... A piros hajnal szemébe kacag, Homlokát a hüs szél legyezi . . . Szegénynek a lélekharangot Kék harangvirág csengeti. Finta Zoltán. Töprengések. Irta : Mányiné Prigl Olga. A gondolkodó és érző ember napjainkban rengeteg anyagot talál a bölcselkedésre. Ma egy nap alatt több történik, mint azelőtt esztendőkön keresztül. Azonban jaj a bölcselkedőknek és gondolkodni tudóknak ! Ha valamikor, úgy ma méltán elmondhatjuk Arany Jánosunkkal: „A bu tának sorsa földi éden . . .“ Tombol még fejünk felett az a bizonyos vihar. Nem az elemek öntudatlan harca, a melyek a mikor rombolnak, alkotnak is egyúttal, hanem „a természet koronájáénak, „Isten hasonmásáénak oktalan erőlködései. Valamikor talán a háborúnak is volt némi kis haszna, a mikor kezdetleges fegyverekkel, a személyes erőn és bátorságon dőlt el a harc, mely igy edzett ivadékokat produkált s érvényre juttatta a „hadd hulljon a férgese'“ bár kegyetlen, de bölcs felfogását, ma azonban a nemzetek eszes, ép férfi népségének úgyszólván gyári gyilkolása őrületes következetlenség. Ma olyan köze volna Toldihoz, Kinizsihez á kilom'éternyi távolságokból kilőtt ágyúgolyónak, mint ahhoz az iskola padjaitól elszakított vékony kis diákhoz, a ki talán pár év előtt még megsiratta a csirkét, a mikor levágni vitték. Háborús szellem, katonáskodás ott libegett ugyan mindig a nevelése légkörében, de mennyire messze van az illúzió a valóságtól! — Kriszkindlibe kapott ugyan csákót, pléh- kardot. kis puskát, talán még katonamondurt is, a mama büszkén nézegette milyen „snájdig'1 tiszt válnék a fiából Később az iskola padjain is olvasott a háborúkról, ütközetekről, unásig gyötörve a helyeket, évszámokat kis agya fotog- rafáló lemezeire, de ez az éremnek csak az egyik oldala. Épen olyan az, mint a lányok fogalma a férjhezmenésről. Csupa hazugság, hamis kép, illúzió, minden reális és következetes alap nélkül Hol vagyunk még egy tisztultabb világnézettől és az élet okszerű, látszatot eldobó, nagyzolást, flancot megvető, egészséges lelket ép testben célzó világmegváltástól ? Kacagtatóan tragikus, hogy a vágóhidra szánt fiatal fiukat tetőtől talpig, a jó Isten által megteremtett mivoltukban megvizsgálják, ellenben, a mikor a Teremtő legszebb ajándékát, az életosztó szent szerelmet szentesid emberi formulák által a vőlegény, hát mindössze a szabója protekcióját kéri ki. S úgyszintén a banális külső divatáltalánosságokon kivül a menyasszonynál sem tekint egyebet* mint a papa duzzadó pénztárcáját, azzal csak később, tapasztalásból számolva, hogy a nőcske igénye a’pénztárcához viszonyítva, mindig hatványon áll. Azonban szerelem dolgában a férfi érzékekre rendesen a hazugság hat. A 80 as évek 48 centis „sluszai“ az orr alá felpáncélozott báj kirakatok emlékein merengő szigorú nagypapák ma erkölcstelennek minősitik a lányok nevelését, ha testedző szempontokból, épen, hogy szerelmeskedő gondolatoktól elvonják, szabadúszóknak nevelik őket és nem röstelkednek öles sarok és tűkeskeny orrú lakcipők nyomorgatása nélkül Istenteremtette lábukkal a fürdőház kalitkájának peremén túl, — Uram bocsá’ ! — férfiak előtt is megjelenni. Kacagtatóan tragikusak továbbá, a katonai felmentések, a melyek ma már csak a nyilvánvalóan aL álmatlanokra vonatkoznak, a hülyékre, siketnémákra stb. No kislányok, melyikőtök ne tűzné hát ki ezután a feminista lobogót 1 Világháborút rendező dicső, bölcs férfinép, csúfoljátok, Xja,pxniJs: mai szama © old.a.1.
