Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-16 / 50. szám

XL1X. évfolyam Gynla, 1917. december 16 50. szám Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓII\ I>ÁVII>. Megjelenik minden vasárnap Fegyverszünet után a béke felé. Az olaszországi diadalokkal párhuzamo­san jelentőséges, világraszóló események tör­ténnek a diplomácia kebelében, amelyeknek — optimista felfogás nélkül — ha egyelőre nem is az általános, de legalább az Oroszor­szággal kötendő különbékére kell vezetniük. A monarchia és Németország katonai és diplomáciai megbízottai uj utasításokkal és meghatalmazásokkal ellátva az uj tárgyalások színhelyére utaztak. Találkoztak az orosz kor­mány megbizottaival, hogy újra felvegyék a tárgyalások fonalát és legalább a főbb el­vekben megeggyezzeuek az általános fegyver- szünetre vonatkozólag is, amelynek a fegyver­nyugvást kellene folytatni. A fegyvernyugvás óta rendkívül fontos diplomáciai események szélesítették ki az orosz tárgyalások anyagát. Részünkről ugyan eddig csak egy berlini tanácskozásról tud a közvélemény, de Pótervárou Trockij fárado­zásait, folytonos szikratávi-ratozását oly ered­mény koronázta és pedig valószínűleg az en­tente népek hangulatának nyomása alatt, amely uj fordulatot ad az egész orosz fegy­verszünet vagy ellenséges különbéke gondo­latának. Az entente, amelynek diplomáciája először kézlegyintéssel akarta elintézni Le- ninék forradalmát, Trockij energikus és kö­vetkezetes politikájában már nagy veszedel­met lát és noha kormányát formaszerint még mindig nem ismeri el, katonai meghatal­mazottal utján már is tárgyal vele. A velünk folytatandó fegyverszüneti tárgyalásokra az entente ugyan még nem küld képviselőt, de azt máris kívánja az oroszoktól, hogy a nyugati frontot is figyelembe vegyék, hogy oda a központi hatalmak keletről csapatokat ne kiildhessenek. Az uj tárgyalások alkalmával legfonto­sabb kérdés az, hogy mi lehet az entente célja ezzel a hirtelen köpeuyeget fordító po­litikával és mennyire befolyásolja ez az oro­szoknak velünk való tárgyalását. A keleti csapatok lekötésére vonatkozó angol kívánság azt mutatja, hogy az entente el van szánva, hogy Oroszország nélkül, Amerikára támasz­kodva, korábbi hadicéljai mellett tovább is kitart. Az a körülmény azonban, hogy az entente a bolseviki kormánnyal nem szakított, sőt ismételten tárgyal, könnyen feltehető, hogy minden lehetőség számára — és ezek közé tariozik az általános béketárgyalás is — nyitott ajtót akar magának biztosítani. Köz­vetítésére Trockij akaratszilárd politikája mindedesetre alkalmas alap volna, Kopenhágai hírek szerint a velünk legutóbb tárgyalt orosz bizottság egyik tagja: Kamnev, állító­lag az entente megnyugtatására hivatalosan is kijelentette, hogy egy félhivatalos meg­egyezés máris létrejött, amely szeriut Német­ország kötelezi magát, hogy keletről egy csapatot sem visz a nyugati frontra. Kame­nev még hozzá fűzi, hogy ez a kijelentés máris teljességgel kötelezőnek tekinthető Németország számára. Illetékes helyen vitat­ják a jelentés valódiságát és hangoztatják, hogy hivatalosan' máris közzétett megeggye- zésen kivül semmiféle megegyezés nem tör­tént, amire különben alkalom se volt. Németország valószínűleg nem is megy bele az ilyen kötelezettségbe, de nagyon természetes, hogy Oroszország szövetségesei­nek élénk vágya, hogy létrejöjjön egy ilyen megegyezés, amint, hogy e pillanatban látszó­lag ez az alapja annak, hogy közvetve leg­alább szóbaálluak az orosz kormánnyal. Mivel azonban az entente 'úgy sem zárta még ki a lehetőségek sorából, hogy az egész orosz vál­lalkozást meghiúsítsa, náluk nagyon kemény konzervatív sziklába ütköznének a bolseviki elvek. A központi hatalmak diplomáciáján a sor, hogy ezeket a tárgyalásokat olyan elő­zékenységgel és a békekészséguek akkora erejével folytassák, hogy az entente-nek, de különösen az angoloknak ez irányú szándéka meghiúsuljon az események gyors egymásu­tánján. Csak céltudatos békepolitika hozhatja meg azt a gyümölcsöt Oroszországgal szem­ben. amely ebhez a megegyezéshez talán el- választhatalanul hozzákapcsolja az általános béke gondolatát is. Diplomáciai köreink nem veszítik el bizalmukat aziránt, hogy az orosz kormány olyan direktívákkal látta el megbí­zottait, amely számol a helyzettel, a reális lehetőségekkel, amely nem törekszik arra, hogy oly bókét kössön, amely ' Németország szabad mozdulását — amennyiben kénvteleu volna az eutente-Val tovább harcolni — meg­gátolja. Mi a legnagyobb előzékenységgel igyekszünk az orosz kívánságokat honorálni és kívánatos, hogy a megértés vágya köl­csönös legyen. Az orosz kormány, amely is­meri az angol imperializmust, bizonyára nem is fogja tűrni, hogy Anglia mesterkedései és.céljai kedvéért, a béke ügye megbukjék. És ha meglesz — amire biztosan lehet számítani az újabb fegyverszünet, ez a legkedvezőtlenebb esetben is legalább az orosz külön békére fog vezetni. Minden jó, ha jó a vége. Sokat szenvedtünk és vérzettünk a világ­háború ránk szakadt zivatarában, melyhez fogható még nem volt a földön, de isten se­gítségével s a magunk és szövetségeseink lel­kesen összeszedett erejével nem pusztultunk el benne s már látni is a haragos felhők mö­gül biztató kicsillanását a béke áldott verőfé- nyónek. Es ha majd egészen ránk derül az nemzeti ügyünk diadalával, akkor senki sem fog sopánkodni az átélt bajokon, hanem abban lesz újjá teremtő megnyugvásunk, hogy minden jó, ha jó a vége Addig azonban pillanatra sem szabad lankadnia erőfeszítésünknek. Jóvátehetetlen hiba, kegyetlen tragédia lenne, ha éppen a cél előtt roskadnánk össze. Ezért életbevágó fontosságú az, hogy a hetedik magyar hadi kölcsönben a magyar nemzetne egész pénzbeli ereje megmutassa magát. Igazán most vagy soha. Ennek a kölcsönnek a történetében némi ingadozás látszott. Voltak akik azt hitték, hogy pénzüket másutt jobban s gyümölcsöz- tethetik. Gyökeres tévedés A hadikölcsönnól képzelni sem lehet biztosabb s egyúttal hasz­nosabb és hazafias bb elhelyezését a tőkének Mások viszont azt gondolták, hogy a béke küszöbben már nincs szüksége a hazának az előbbieknél nagyobb hadikölcsönre. Ez népi áll, mert képtelenség, bogy a végső tusához kevesebb pénzbeli erő is elég legyen, mint. volt a küzdelem bármely szakában. Sőt éppen a döntés kívánja a lehetőség szélső határáig fokozását minden erőnknek, Még van idő ujesztendeig, amely alatt tökéletes sikerre vihetjük a hadikölcsön ügyét, ha mindenki kitesz magáért. Akkor, de csakis akkor, senki sem fogja számon kérni, hogy kik és miért kósedelmeskedtek idáig. A közigazgatási bizottság ülése. — december 10 — A közellátás kérdései körül ülésről ülésre kifejlődő eszmecserék között is rekord számba megy a vármegyei közigazgatási bizottság hétfői ülésének tárgyalása, a mely csaknem délig foglalkozott az alispáni jelentés kap­csán az ezzel összefüggő külömböző kérdé­sekkel. Az így szokatlanul hosszúra nyúlt ülés legnagyobb részét ez a tárgy foglalta le és a napirend többi részét kis érdeklődés mellett intézték el Az ülés kezdetén dr. Diáméi Sándor al­ispán, majd később dr. Fiizésséry Zoltán főis­pán elnököltek és rajtuk kivül jelen voltak: dr Berthcty István főjegyző, dr. Zöldy Géza, főüg'yósz, Sárossy Gyula árvaszóki elnök, dr. Zöldy dános főorvos, Zádor Mór kir. pónzügy- • igizgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Dóla államépit. hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő. BHiczey Géza, dr. Berthóty Károly, dr. Ladies László, dr. Márky János, Morvay Mihály és dr. Török Gábor választott bizottsági tagok. Az üiós megnyitása után dr. BeHhóty István főjegyző terjesztette elő az alispánnak november hóról szóló terjedelmes jelentését, a mely a következőket tartalmazza : 1. Közbiztonság. Közbiztonságunk állapota, viszonyítva a múlt hónapéhoz, javulást mutat. A személybiztonság 18 esetben volt meg­támadva, még pedig 1 súlyos, 1 halálos bal­eset, 2 verekedés és 9 öngyilkosság által A vagyonbiztonságot megzavaró esemé­nyek száma 87. Ebből 72 kisebb-nagyobb lo­pás, 4 betörés, 1 sikkasztás és 10 tüzeset. A közigazgatási hatóságok a közbiztonság megóvása, a közbiztonság ellenes cselekmé­nyek megakadályozása, kinyomozása és meg­torlása céljából szükséges intézkedéseket mindenkor megtették. A tüzokozta kár legna- nagyobb része biztosítás utján megtérül. II. Föld/nivele'sügy. A külső mezőgazdasági munkálatok kö­zül az elmaradt őszi búza és rozs vetésével, továbbá az őszi káposzta és cukorrépa kisze­désével foglalkoztak. Az őszi káposzta általá­ban gyenge, a cukorrépa közepes termést adott. Az elvetett őszi-búza és rozs vetésekre a novemberi időjárás igen kedvező volt. Az esőzések után a vetések jól kikeltek és a november utolján beállott napos időjárás kö­vetkeztében megerősödtek Általában a vármegye mezőgazdasági helyzete a novemberi kedvező időjárás után jónak mondbató ; kívánatos volna most már a hó, mely vednó a veteseket a száraz fagyok ellen. A kézi munkaerőt a beállott teli időjárás következtében, leginkább erdőben, favágással foglalkoztatták. A kincstári lovaknak a mezőgazdasági munkálatokra leendő kiadását sürgető -indo­kolt felterjesztéseim még most sem jártak eredménnyel. Ugyancsak eredménytelenek maradtak mindezideig a vármegye területéről kicserélés gémte mellett bevont 1100 hadifo­goly pótlása céljából lett többrendbeli felter­jesztéseim is. Időközben e részben csupán annyi történt, hogy megérkezett az a rendelet, amely megszabja azokat az egészségügyi rendszabályokat, a melyeket a még ezután Xja.pi3.n.Js: mai szama © oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom