Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-21 / 42. szám

4 Békés 1917. október 21. jérem és a kardokkal diszitett Signum Laudis tu­lajdonosa, Kálmán, Jeanne és Erzsébet, továbbá testvérei: Erzsébet, férjezett gróf Cziráky Jánosné, csillagkereszteshölgy, Imre, cs. és kir. kamarás, a főrendiház örökös jogú tagja, az államtud. tu­dora, a III. oszt. Lipótrend tulajdonosa, neje ha- dadi báróWesselényi Cornélia, ő Felsége a Királyné palotahölgye és gyermekei: Dénes, cs. és kir. fre­gatthadnagy, aranysarkantyús vitéz, a III. oszt. kát. érdemkereszt és a .kardokkal diszitett Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa, Ilona, Imre, a cs. és kir. 13. husz.-ezred hadnagya, a nagy ezüst vitézségi érem, a kardokkal diszitett Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt tulaj­donosa, Mária; Emília, férjezett báró Trautten- berg Frigyesné és fia Imre, a cs. és kir. 7. huszár­ezred tart. főhadnagya, a kardokkal diszitett mind­két Signum Laudis, a Károly-csapatkereszt és II. oszt. vaskereszt és a kis német vitézségi érem tulajdonosa, továbbá sógora : beniczei és micsinyeí Beniczky Géza cs. és kir. kamarás, a magy. kir. 4. honv -husz.-ezred tart. kapitánya és leánya Minka, férjezett verőczei gróf Pejacsevich Márkné, csillag­kereszteshölgy és Ő Felsége a Királyné palota­hölgye és gyermekei: Miklós, Péter, Mária, Ste­fánia, László, Gabriella, Erzsébet-Marka, Géza, továbbá sógornője: özv. gróf Almásy Györgyué szül. zichy és vásonkeőy gróf Zichy Zenaida, csillag­kereszteshölgy és gyermekei: Irma, férjezett verő­czei gróf Pejacsevich Albertné és fia János, Geor­gina, férjezett székhelyi gróf Majláth Györgyné és leányai Zenaida és Zita, Pál, a magy. főrendiház örökös jogú tagja, az 1. honv.-tüzérezred önkén­tese és neje Rohrer Erzsébet, Jacqueline férjezett nippenburgi gróf Bissingen Károlyné és az összes rokonság nevében fájdalomtört szívvel jelenti, hogy a legjobb anya, nagyanya, dédanya, anyós és rokon özv. idősbb zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Kálmánná szül.Wenckheim Stefánia Mária grófnő, néhai Erzsébet‘királyné palotahölgye és az I. oszt. Erzsébetrend tulajdonosa, hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után 1917 október 13-án életének 81. évében Bad-Ischlben az Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 15-én fognak a bad-ischli plébániatemplomban beszenteltetni és későbbi idő­ben a kétegyházi családi sírboltban örök nyuga­lomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozatok Bad-Ischlben és a kegyúri templomokban fognak bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Bad-Ischl, 1917 október 13-án. WcDckheim László gróf főrend. A főrendi­ház f. hó 18-án tartott ülésében gróf Wenckheim Lászlót az örökös jogú főrendiházi tagok jegyzé­kébe beiktatta, egyben kimondotta, hogy képvise­lői megbízatása tartamára főrendiházi tagsági jogának gyakorlása szünetel. A rendőrségi bejclentőhivatal felállításáról Gyula város képviselőtestülete ez év tavaszán sza­bályrendeletet készített, melyet a belügyminister- hez terjesztett fel ijóváhagyás végett. A minister most visszaküldte a tervezetet azzal, hogy az 1879 évi XXVIII. t.-cikk 23. §-a a belügyministert ha­talmazza fel arra, hogy ezen törvényben körülirt bejelentési kötelezettséget esetről-esetre azon né­pesebb városokra kiterjeszthesse, melyekben an­nak szüksége mutatkozik. A bejelentőhivatal sza­bályrendeleti utón való életbeléptetésének helye nincs és a helyhatóságot csupán a bejelentőhiva­tal szervezetéről, ügykezeléséről szóló szabályren­delet alkotásának joga illeti meg. A minister fel­hívja a vármegye alispánját, tegyen jelentést, hogy a bejelentési kötelezettséget Gyula városra a helyi viszonyoknak megfelelő milyen módosítá­sokkal véli kiterjeszthetőnek. Tájékozásul közli a minister, hogy a bejelentőhivatal tiszti személy­zetét lehetőleg a városi rendőrség létszámához tartozó alkapitányok és kezelősegédek közül a fő­ispán van jogosítva kinevezni, továbbá, hogy a külső területen foglalkoztatott mezőgazdasági mun­kások s napszámosokra a bejelentési kötelezettség nem terjeszthető ki. Tanczik Lajos rendőrfőkapi­tány most a ministeri leiratban foglalt elvek alap­ján dolgozza ki a bejelentőhivatal szervezését., Az alispán Budapesten. Dr. Daimel Sándor alispán, pénteken Budapestre utazott, hol a vasut- igazgatósági gyűlésen vett részt és eljárt a vár­megyét érdeklő fontos ügyekben az egyes minis- teriumokban. Hősök kitüntetése. A király az elenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül Pish Zoltán 101. gy. ezredbeli főhadnagynak a 3. oszt. katonai érdemkeresztet a hadiékitménnyel és kar­dokkal adományozta. Elrendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassék: Nagy Imre főhadnagynak, Demelt Jó­zsef tart. főhadnagynak, Pongrácz István had­nagynak a 101. gy. ezredben és Kovács Tamás, az 5. népf. gy. ezrednél beosztott 2. honvéd gy. ezredbeli tart hadnagynak. A legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adatott az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartása elisme­réséül dr. Győri Pál 83. gy. ezredbeli tart. fő­orvosnak, a békésmegyei közkórház volt segéd­orvosának, továbbá vitéz megatartásukért Lambert István a 305. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli hadnagynak, Milyó János a 308. honv. gy. ezrednél beosztott 2. honv. gy. ezredbeli tart. hadnagynak, Neumann Henrik, Smuta János, Visaczky Tivadar 101, gy, ezrednél beosztott népf. hadnagyoknak, Csorba József, Wagner Ferenc, Klein Géza 101. gy. ez­redbeli tart. hadnagyoknak. A király megengedte, hogy Kardos Elek tart. zászlós a 2. honvéd, gy. ezredben a porosz királyi harcos érdemérmet el­fogadhassa és viselhesse. A hadseregparancsnok­ság Róth Alfréd t. zászlósnak a bronz vitézségi érmet újólag, továbbá a bronz vitézségi érmet adományozta a 2. honvéd gyalogezredben : Vajay Károly tart. zászlósnak, Kovalcsik Nándor, Török György népf. őrmestereknek, Tausz József tart. őrmesternek, Brankován Péter, Kanovics László hadapród jelölteknek, Czirenner Lőrinc egyévi önkéntes szakaszvezetőnek, Gazsó Imre, Molnár Gyula egyévi önkéntes tizedeseknek, Tamás Mi­hály szakaszvezetőnek, Molnár Bálint, Leszkó Pál, Rácz Ferenc, Barlovics János, Thamm Pál népf tizedeseknek, Farkas József, Nagy János, Kocsis Sándor, Pepó János, Onyica Pál, Baumgartner Ferenc, Prohászka Márton, Drgacs János, Zahn Jakab, Marosan János népf. őrvezetőknek, Har- sányi János, Bálint János, Hermann József, Bo­ros Imre, Gligor Dömötör, Pelle József, Delin Péter honvédeknek, Mladin István, Nagy András, Reinholz János, Szekeres Gábor, Szókai András, Multyan István, Yarga László, Zana Kálmán, Schneider Fülöp, Pelcer János, Szimonidesz La­jos, Hajdú Péter, Maruska János, Papp János. Bold Traján, Gajdács János, Hanyecz Mihály, Háj Károly, Muntyán Pál, Nyári Pál, Soltész András, Benkő Pál, Bognár János, Klepp Mátyás, Mercsanics János, Oravecz József, Ökrös István, Gajda György, Batrina Péter, Papp György, Va- csan György népfölkelőknek. Buff Ferenc honvéd ezredes, pótzászlóalj parancsnok. A Karánsebesen állomásozó gyulai 2. honvéd gyalogezred pótzászlóalj parancsnoksá­gában változás történt. Tatay István ezredes Jász­berénybe helyeztetett át és helyére Buff Ferenc honvéd ezredest, társadalmunk minden körében tisz­telt tagját nevezték ki a pótzászlóalj parancsnokává. A főispán Békéscsabán. Dr. Füzesséry Zol­tán főispán a vármegye közgyűlését megelőző na­pon Békéscsabán tartózkodott és Kiss László fő­szolgabíró, Korosy László főjegyző társaságában meglátogatta a kisgazdák körét és a népegyletet. Előbbi helyen dr. Sailer Vilmos egyleti ügyész üdvözölte, ösmertetve a főispán előtt a kisgazdák egyletének missióját, tevékenységét, amelylyel párt­különbség nélkül felkarolja és istápolja a kisbir­tokos földmivesek közgazdasági érdekeit. A nép­egyletben az épen akkor megválasztott uj elnök Lipták G. Pál katonakórházi élelmező üdvözölte a főispánt, aki mindkét helyiségben melegen biz­tosította az egybegyűlteket, hogy bármely köz­érdekű ügyben rendelkezésükre fog állani. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kiss Gyula szeghalmi kir. adóhivatali ellenőrt a felsőpulyai adóhivatalhoz helyezte át. Hadbírói kinevezés. A király a háború tarta­mára kinevezte dr. Jeszenszky Nándor gyulai ügyvéd 2. honvéd gyalogezredbeli szolgálaton kí­vüli viszonybeli főhadnagyot főhadnagy-hadbíróvá. Adomány. Dr. Zöldy János megyei főorvos Kun Erzsiké ravatalára szánt koszorú megváltása címén 50 koronát adományozott a gyulai vörös­kereszt-egylet vak katonák alapja javára. Adomány. Dr. Kun Pál kórházi főorvos ok­tóber 20-ika emlékére 50 koronát adományozott Gyula város rokkant alapjának. Segédlelkész áthelyezés. A nagyváradi püs­pök Baumgartner Endre gyulai segédlelkészt, miután Bélben az uj plébános mar elfoglalta állá­sát, Debreczenbe helyezte át. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitö, belviz­szabályozó és vizhasznositó társulat folyó hó 18-án tartotta őszi rendes közgyűlését, melyen gróf Széchényi Antal elnöklete alatt jelenvoltak dr. JantsovitB Emil alelnök, dr. Follmann János jog­tanácsos, Adám Gusztáv, Aszalay Gyula. dr. La­dies László, dr. Lovich Ödön, Ondruss Cyrill, dr. Török Gábor, Goldis János, Csőke István, Dávid Janos, Prekup Tódor, Sebestény Mihály és Szabó Sándor közgyűlési tagok, Palasovszky Sándor mű­szaki tanácsos, ministeri megbízott és Tiauttwein Gyula igazgató-főmérnök. A közgyűlés megállapí­totta a szeptember 29-től december 31-ig terjedő időszakról szóló költségszük’ségleti kimutatást és az 1918. évre szóló költségvetést, melyeknek kap­csán az 1917. évre a tisztviselőknek 500—500 korőffa, a gátőröknek 300—300 korona ruhabe­szerzési segélyt s az 1918. évre 20—40% drága­sági pótlékot, 300—500 korona ruhabeszerzési se­gélyt s a családi pótlékok 50% át szavazta meg. Báró Ghillány Imre volt földmivelésügyi minis- tértől a közgyűlés meleghangú feliratban vett bú­csút s ugyanilyen módon üdvözli Mezőssy Béla uj földmivelésügyi ministert is. Tárgyalta a köz­gyűlés a földmivelésügyi minister rendeletét a Fehér-Körözs mindkét partjának és a Kettős-Kö- rözs, valamint a Nagypól község mellett folyó Csohos balpartjának felemelésére nézve s e tekin­tetben kimondotta, hogy a Csohos partjának eme­léséről a tervek sürgősen elkészítendők, miután az 1915- évi nagy viz alkalmával a Csohos partját a viz több helyen átlépte, mig a többi partok eme­lésének tervei legkésőbb 1919 december 31-ig lesznek a közgyűlés elé terjesztendők. Ugyancsak sürgősen elkészítendők lesznek Nagypél község belvizeinek lévezetését célzó tervek is. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a társulatnak szénnel, vi­lágitó kőolajjal és benzinnel való ellátása tárgyá­ban a szükséges lépések raegtétettek s a társulat ezekből készletekkel is rendelkezik. Trauttivein Gyula igazgató-főmérnök szolgálati idejéből a köz­gyűlés 10 évet a társulat részére átvesz s ebből származó kötelezettségei fedezésére 20.000 koro­nás külön alapot létesített. A közgyűlés ezeken kívül nehány ingatlan eladását is elhatározta. A közgyűlés előtt választmányi ülés volt, melyen gr. Széchényi Antal elnöklete alatt dr. Jantsovits Emil alelnök, dr. Follmann János jogtanácsos, Adám Gusztáv, Goldis János, dr. Ladic3 László, dr. Lovich Ödön, Ondruss Cyrill és dr. Török Gábor választmányi tagok, Palasovszky Sándor műszaki tanácsos és Trauttwein Gyula igazgató­főmérnök vettek részt. Október hó utolsó harmadába léptünk és három hideg napot leszámítva még mindig derűs, meleg napokról számolhatunk be, sőt az utolsó két csütörtökön az esti órákról két jókora ziva­tart is meg kell örökítenünk. Mindkét Ízben vil- lámlott, menydörgött, akár augusztusban sem különben. Mezőgazdasági szempontból azonban aggodalmas az idő. Olykor olykor 2—3 mmnyi csapadék, de a kiadós eső sehogy sem akar, vagy tud beállani. Ennek következménye, hogy kötött talajú földeken igen nehezen, sőt réti fekete föl­deken sehogy sem megy a szántás. Felszántott és bevetett föld félannyi sincs, mint tavaly ilyen­kor. Az enyhe meleg időnek csak az a haszna és előnye, hogy az október 15-ike óta immár meg­engedett fűtést nem kell igénybe venni, ami az óriási faárak mellett, sőt az óriási árak mellett is beszerezhetlen tűzifa hiányában még valóságos szerencsének mondható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom