Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-30 / 39. szám
3 Békés 1917. szeptember 30. mat pedig olyan adóval terhelje meg, amely az adózás alól egyébként kibúvó jövedelmekből is biztosítaná a háborús terhek alatt roskadozó államkincstár megfelelő részesedését. A háborús tapasztalatok teljesen megérlelték nemcsak az árutőzsde, hanem az értéktőzsde gyökeres reformját is ! Tanügy. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minister kinevezte Bacsó Gyula gyulai róm. kath. főgimnáziumi tanárt a brassói felső kereskedelmi iskolához a IX. fizetési osztály második fokozatába rendes tanárra. Nevelési segítség hadi árváknak. A hadi árvák és hadi rokkantak gyermekei részére közép és felsőbb iskolai tanulmányok folytatása céljából létesített nevelési segítségének odaítélésére az országos hadigondozó hivatalban megalakított adományozó bizottság most tartott első ülésében nagyszámú gyermek részére Ítélt oda nevelési segítségeket. A hivatalos lapban közölt névsorban három békésmegyei tanuló nevét is olvassuk és pedig Gschwindt Márton mezőberényi II. polgári osztályú tanulóét, akinek 352 koronát, Boldis Pál mezőberényi III. polgári osztályú tanulónak szintén 352 koronát és Thiesz János békéscsabai IV. gimnázium osztályú tanulónak 400 koronát állapítottak meg. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1917. év 4-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 6 korona, negyedévre 3 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Állandó választmányi ülés. Az október 15-én tartandó vármegyei rendes közgyűlés tárgyainak előkészítésére az állandó választmány f. hó 22-én délelőtt tartotta meg első ülését dr. Püzesséry Zoltán főispán elnöklete alatt. Az ülésen mintegy harminc tárgy került előadásra, a melyek közül a legfontosabbak a vármegyei házi pénztár és a pátadó pénztár jövő évi költségvetései voltak. Az állandó választmány vita nélkül hozzájárult az ezekre vonatkozó részletesen indokolt javaslatokhoz, a melyeket jövő számunkban a közgyűlés egyéb fontosabb tárgyával mi is ismertetni fogjuk. A közgyűlésnek tárgysorozata a jövő hét végén fog közzététetni és előreláthatólag 100-nál több pontot fog magában foglalni. Az állandó választmány a közgyűlést megelőzőleg, október 13-án még egy ülést tart, a melyen a még el nem intézett ügyekben fogja legnagyobb hatástkeltő kifejezője. A 67-iki kiegyezés és a koronázás után Tompa a Deák párt hive lett, mely körülmény őt széles körben népszerűtlenné tette. Költeményei újabb kiadásában „A pozsonyi várban“ cimü versének utolsó strófáját a változott viszonyok következtében ki is hagyta. Eme csonkítással jelent meg a vers a Ráth-féle 1870 iki kiadásban. A Méhner-féle későbbi kiadás ezt a versszakot már ismét tartalmazza. Tompa Mihály közvetlenül halála előtt kiadatlan irodalmi hagyatékát tudvalevőleg a jászóvári premontrei rend levéltárában tétemé- nyezte le, ahol azt zárt borítékban nagy kegyelettel őrzik. Az irodalmi hagyaték Tompa rendelkezése szerint halála után 50 esztendő múlva, tehát 1918. julius 30-án bontható fel s válik a nemzet közkincsévé. Gyulai Pál fájdalmas re- zignációval mondotta nekem, hogy ezt a napot ő már nem fogja elérni. De hozzátette, azt hiszi, hogy ez a hagyaték igen kevés költeményt fog tartalmazni, hanem leginkább leveleket, azonkívül irodalomtörténeti szempontból rendkívül érdekes adatokat és egyéb feljegyzéseket, amelyeket Tompa életében, sőt halála után is csak félszázad múltán ítélt nyilvánosságra hozhatónak. Ez az irodalmi hagyaték a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát és jövedelmét fogja képezni. De bármit tartalmazzanak ez iratok, az minden kétségen felül áll, hogy megjelenésük után mint egyéb művei, ezek is nagy időkön át szintén a legértékesebb kincsei lesznek a magyar irodalomnak. Kohn Dávid. a közgyűléshez terjesztendő javaslatait megállapítani. A vármegye közigazgatási bizottsága október havi rendes ülését a jövő hétfőn, október hó 8-án fogja megtartani. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 22-én dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a tagok teljes számmal megjelentek. Az ülésnek legfontosabh tárgya volt a kórház jövő évi költségvetésének megállapítása, a melyben a háboius viszonyok okozta nagymérvű drágaságból, valamint a rendkívüli szükségletekből eredő többkiadások fedezéséről kellett gondoskodni. Az ide vonatkozó javaslatokat a bizottság beható tanácskozás után elfogadta, a költségvetésbe beiktatván a kórházi alkalmazottak javadalmának emelésére és háborús segélyére szükséges összegeket is. A költségvetés tételei legnagyobb emelkedést az élelmazésnél és a különféle anyagbeszerzéseknél mutatnak, amely szükségletek fedezhetése végett a napi ápolási dijak lényeges emelésére van szükség. A további tárgyak során az országos népegészségügyi kongresszusra a kórházi igazgatót kiküldötte a bizottság. Elhatározta továbbá, hogy a jövő évi szükségletek biztosítására az árlejtést kihirdeti. A kórház tulajdonát képező ingatlan bolgárkertészet céljaira szolgáló földet Di- mitrievics Naumcse gyulai lakosnak, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek adták bérbe. Az ülés végén kisebb pénzügyi kérdéseket intézett el a bizottság. Állatorvos választás. Nagy érdeklődés mellett töltötte be a képviselőtestület folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor tartott tisztújító közgyűlésében a városi vágóhídi állatorvosi állást. A választó közgyűlésen dr. Daimel Sándor alispán elnökölt. A kiküldött jelölő bizottság a tizenhárom pályázó közül tizet jelölt. A megejtett szavazás és a szavazatok összeszámlálása élénk izgatottság mellett ment végbe. Négy jelölt között folyt le a küzdelem s az eredmény széles körökben keltett meglepetést, mivel az került ki győztesként, akinek megválasztására a közvélemény legkevésbé számított. Szák György békéscsabai magán állatorvost választottak meg 43 szavazattal, mindössze nyolc szótöbbséggel. Utána legtöbb szavazatot 35-ot Bokor Ernő gyulai, 34-et Czike Kálmán békési és 16-ot Kis Sándor szeghalmi állatorvos kapott. A megválasztott Szák György, aki különben félév óta végzi helyettesként a gyulai vágóhídi teendőket, a közgyűlés színe előtt ietette a hivatali esküt. A képviselőtestület folyó hó 24-én délután dr, Lovich Ödön polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, mely iránt már sokkal csekélyebb érdeklődés nyilatkozott meg, mint az ugyanaznap délelőtti tisztújító közgyűlés irányában. Alig negyven képviselőtestületi tag jelent meg s volt tanúja annak a szokatlanul szenvedélyessé fajult szóharcnak, amelyet Gróh György város képviselő napirend előtt rögtönzött a polgármesterrel. Gróh György városatyának majdnem mindig ellenkező álláspontja van mint a közgyűlés összes többi tagjainak. Mostani felszólalásááal azonban önmaga alatt vágta a fát. Nevezetesen napirend előtt aziránt intézett kérdést a polgármesterhez, hogy miért adta ki vállalatba a most folyamatban levő városi építkezéseket, holott a közgyűlés határozata értelmében azokat házilag kellene végeztetni, sőt értesülése szerint a vállalkozóknak, arra az esetre, ha a munka az engedélyezett költségvetés keretében el nem készíthető, még ráfizetés is helyeztetett kilátásba. Dr. Lovich Ödön polgármester a mérnöki állás betöltetlensége miatt ezen munkák vezetésével közgyülésileg meg bízott Pfaff Ferenc építőmester városi képviselőt kérte fel a válasz megadására, Pfaff Ferenc részletesen kimutatta, hogy az építkezés vállalatba adásáról nincs szó, de azt nem lehet elképzelni, hogy a házilagos építkezés kedvéért, különösen mai viszonyok mellett a város lakatos, meg bádogos műhelyt állítson fel, azért az e szakmához tartozó iparosokkal alkudtak meg a végzendő munkákra kőmives munkást nem lehetett elegendő számban kapni és igy a sürgős építkezés semmire sem haladt. A munkába állott kőmivesek időközben béremelési követeléssel állottak elő amit teljesíteni kellett s igy bizonytalan volt, hogy menynyit emészt fel maga a kőmives munka ? Azért a város érdekében állott, hogy egy kőmivest bízzon meg a falazási munkákkal, aki kötelezte magát, hogy nagyobb munkaerőről gondoskodik, a munkásokról jegyzéket vezet és azok munkabérét a városi pénztár fizeti hetenként. A rendszer jól bevált és azóta gyorsabban halad a munka, több munkás dolgozik. Úgy nem lehet sürgős munkát vezetni, ahogy azt az interpelláló Gróh György kőmivesmester a múlt héten önmaga cselekedte, akit Pfaff Fereec a polgári iskola égetően sürgős belső átalakítási munkálatainak vezetésével bízott meg. Nevezetesen nemcsak Gróh maga hagyta ott a sürgős munkát, hanem az ott dolgozó két kőmives közül eggyet magával vitt, hogy saját szőlejében szüretelni segítsen neki, azt megelőzőleg pedig a felügyeletére bízott kőmiveseket a közérdekű városi munkától elvonta, hogy privát vállalkozásait csináltassa velük. Természetesen azt senki sem állítja, hogy a másutt töltött idő munkadija a városnak számíttatott volna fel, csupán azt kívánta Pfaff illusztrálni, hogy ilyen munka mellett évek múlva sem volnának befejez- hetők a városházi melléképületek. A derültséggel fogadott leleplezéssel el volt intézve úgy az interpelláció, mint maga az interpelláló. Utóbbi vitatkozni akart, azonban az ügyrend nem engedi meg a tárgysorozatba fel nem vett ügyek feletti vitát és az elnöklő polgármester nem adta meg a szót. Emiatt heves szóváltás kerekedett Gróh és a polgármester között. Gróh a közgyűléstől kért enge- delmet a szólásra, ezt azonban egyetlen tag kivételével a többi összes képviselők megtagadták. Napirend előtt még egy felszólalás történt. Dr. Ladic3 László annak az óhajának adott kizejezést, hogy a közgyűlés tegyen újabb kísérletet a három év előtt magasabb katonai okokból ideiglenesen elvitt 2. honvéd pótzászlóaljnak Gyulára visszahelyezésére. A polgármester kijelentette, hogy a városnak ily irányban már tett felterjesztését megújítja a honvédelmi miniszternél, nagyobb nyomaték okáért a közgyűlés határozatából kifolyólag. Ezután áttértek a tárgysorozatra, amelynek alig két pontjánál történt vitatkozás, a többinél nem volt felszólalás sem. A városi tisztviselők családi pótlékának felemelése és újabb beszerzési előlegek engedélyezése tárgyában a tanács által tett intézkedések tudomásul vétettek annyival inkáb, mert az összes újabb terhet a belügyminiszter viseli. A Békésmegyei Villamossági Részvénytársaság már ismertetett számla-többletének kiutalását, amit a nem világított utcai lámpákért kövelel, a közgyűlés megtagadta. Megütközéssel hallotta a képviselőtestület a társaságnak azt a bejelentését, hogy a megdrágult munkabérek és anyagárak következtében október 15-től magánfelek részére hektowattonként 9 6 fillér helyett 12 fillért, az ipari áramot 6 fillérért fogja számlázni, a közvilágítási átalány-árat 15 százalékkal szintén felemeli. A közgyűlés a bejelentést, mint a fennálló szerződéssel ellenkezőt nem vette tudomásul. A fólszázaára szóló szerződéshez viszonyítva a mostani, aránylag rövid idő óta tartó anyagdrágaság még nem ok a szerződés ellenes áremelésre, mivel a részvénytársaság megtalálhatja számítását abban a nyereségtöbbletben, amit a béke években elért azáltal, hogy 8 fillért szedett az áramért, amikor az ország egyéb helyein 5—7 filléres árak voltak érvényben. Egyébként is a szerződés nemcsak akkor kötelező, amikor a társaság abból jogokat merit, hanem állania kell az abból reá háruló kötelezettségeket is. A város fel fogja hívni a közönséget, hogy 12 fillérjével számított áram számlákat, mint jogtalanokat ne akceptáljon. Végül kimondotta a közgyűlés, hogy már most haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket, hogy a telep üzemének zavartalan fen- tartása a téli hónapokra mindenképpen, tehát akár a villamostársasaggal, akár a társaság ellenére is bíztosittassék. Gazsó Péter kerületi biztosnak rendkívüli tevékenységéért 100 korona jutalom szavaztatott meg. Az Erkel malom előtti 550 négyszögöl üres közterület díjtalanul átengedtetek a malom jelenlegi tulajdonosának a Békésmegyei Takarékpénztári Részvénytársaságnak oly kötelezettséggel, hogy azon köteles két éven belül olyan magtárt és raktárt építeni, amely csak a malomüzem fentartására, vagy a közönség részére legyen használható. Az Országos Hadigondozó Hivatal rokkant katonák részére ipari kereseti telepeket óhajt létesíteni. A telepen elhelyezést nyernének elsősorban olyanok, akik rokkantságuk előtt is már mint önálló iparosok működtek és iparukat most egyenkint nem, de helyes munkamegosztással csoportban folytatni tudják, másodsorban elhelyezést nyernének olyanok, akik a kereseti telepek iparágában mint segédek működtek, végül akik sérülésük folytán régi foglalkozásukhoz visz- sza nem térhetnek, kik azonban valamely rokkant iskolában ipari kiképzést nyertek. Az alispán megkereste a várost, hogy azon célból, miszerint a szóban forgó kereseti telepeken Békésmegye területérél való hadirokkantak is elhelyezhetők legyenek. indítson gyűjtést és adományával járuljon a nemes célhoz. A közgyűlés, az állandó választmány javaslatára pénzbeli támogatás helyett a rokkant katonák részére egy Gyulán létesítendő ipari telep, illetve azon építendő családi házak céljára a remetei parcellákban munkásházak építésére szánt telepéből 20 kataszt. holdat az Országos Hadigondozó Hivatalnak felajánl azzal, hogy amennyiben a szóban levő ipari kereseti
