Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-23 / 38. szám
1917. szeptember 23. Békés 3 melyért eznton is hálás köszönetét mond a bizottság nevében Beliczeg Géza gazd. egyleti elnök, országgyűlési képviselő. Az elmúlt hét időjárása hatalmasan rácáfolt ama hiedelemre, hogy a meleg napoknak a hó közepén lehullott eső és nyomban bekövetkezett őszies hideg végét vetette. Nyolc nap óta nemcsak meleg, hanem Julius derekára beváló forró napsugárban van részünk, természetesen a forróságtól elmaradhatatlan szárazsággal. Két esztendővel ezelőtt a maihoz hasonló szeptember vég kincseket ért volna, de akkor tudvalevőleg egy hirtelen bekövetkezett erős fagy és dér tönkre- silányitotta a tengerit. Az idei tengerinek, bármily késői vetés is, a mostani meleg idő többé ^ nem használ, mert nincs az a késői tengeri, mely teljesen meg nem ért és törés alatt nem volna. Sőt mezőgazdasági szempontból inkább káros, mint hasznos a forróság. főképpen pedig a száraz idő, amennyiben részint megnehezíti, sokhelyt pedig lehetetlenné teszi a szántást és őszi vetést. A hét folyamán nagy általánosságban megkezdték a szüretelést is. A bortermés igen változó. A régi szőlők gyenge, az uj szőlők, amelyek területe azonban még igen csekély a határban, jó középtermést adnak, mindazáltal idestova egy évtized óta nem szűrtek le annyit, mint az idén. A bor minősége pedig határozottan kitűnőnek mondható. Az uj must ára hl.-ként 2—300 korona. Rendelet a fűtésről, a világításról és a záróráról. Szombaton jelent meg a hivatalos lapban a kormány legújabb rendelete a tüzelőanyagokkal való takarékosságról, a világításról és az uj záróráról, A kormány rendelete értelmében október tizenötödike előtt tilos fütni a lakó, irodai, üzleti és munkahelyiségeket, azonkívül az oktatás céljára szolgáló helyiségeket. Ugyancsak tilos a gáz- és villamosvezetékbe uj bekapcsolások létesítése, vagy a meglevőknek kibővítése. A világításra vonatkozólag akként intézkedik a rendelet, hogy az utcák közvilágítását annyira beli korlátozni, amennyire a közbiztonság megengedi, Gyűjtemények, múzeumok, kiállítások csak napvilágnál tarthatók nyitva, a reklámvilágitás, az üzletek külső világítása, a szállók, vendéglők, kávéházak, színházak, hangversenytermek, egyletek és más hasonlók kívülről való megvilagitása tilos. Az üzletek kirakatai csak a sötétség beálltával világíthatok meg. A belső világítás is csak a feltétlen szükség mértékéig történhetik meg. Nem engedik meg a korcsolyapályák megvilágítását sem. A magánlakásokban egyszerre legfeljebb három lakszoba és konyha világítható egy-egy lánggal. Gázzal és villanynyal egyszerre világítani nem szabad. A fűtőanyagokat korlátozni kell az elkerülhetetlen szükségesség mértékére. A szállók és más intézmények melegvizszolgáltató készülékeit csak szombaton, a nyilvános fürdőket pedig vasárnap és a hét másik bárom napján szabad üzemben tartani. A magánlakásokban 1 egfölebb három szoba és'a konyha füthető. Meghatározott időre tilos a csupán szórakozásra szolgáló nyilvános helyiségek fűtése, kivéve a színházak, hangversenyek és az oktatásra szolgáló helyiségeket. A nyilvános étkezőhelyiségeket esti tizenegy óránál tovább nyitva tartani és reggeli őt óránál előbb kinyitani nem szabad. Tizenegy után a magánlakásokban sem fogadhatók vendégek. A szórakozóhelyeket” is be keli zárni tizenegy órakor, a mozik pedig nem játszhatnak többet napi öt óránál. A holtokat reggeli hat óránál előbb kinyitni és esti hét óránál később nyitva tartani nem szabad. Az élelmiszerárusitó üzletek esti kilenc óráig maradhatnak nyitva. A rendelet hétfőn, e hónap tizenhetedikén, lépett életbe. Házasság. Szabó Lajos gyulai ifjú szabó iparos folyó hó 19-én házasságot kötött Nyíri József gyulai szabómester Ilona leányával. Gazdátlan ló és kocsi. Hétfőn este jelentették a hídnál őrködő rendőrnek, hogy a Kakas- téreD, Kellner Lőrinc italmérése előtt már reggel 9 óra óta egy pár kifogott ló ácsorog gazdátlanul paraszt szekér mellé kötve. Az egyik deres, a másik pej, mindkettő négy éves. A rendőr bevitte a gaznátlan fogatot a városházához. Ha tulajdonosa nem jelentkezik, október 10-én a rendőrfőkapitány árverésen eladatja. Fclülfizctés. A gyulai rokkant ifjak által a vöröskereszt egylet javára rendezett táncmulatság alkalmából gróf Almásy Dénes 20 korona felül- íizetést küldött a vöröskereszt gyulai fiókjához. Újabb betöréses lopás. Sebestyén Antal kétegyhaz-csabai országút mentén fekvő gyulai tanyáján folyó hó 14-én kora reggeli órákban betöréses lopás történt. A tulajdonosnak 1800 korona készpénzét és több értékes holmiját lopták el. A csendőrség az ismeretlen tettest erélyesen nyomozza. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi minister a gyomai statusquo izraelita hitközségnek lelkészlakása helyreállítási költségeinek törlesztésére 300 korona államsegélyt utalványozott. Megbüntetett árdrágító. A szertelen áruuzsora mellett sok árdrágító ellen folyik a kihágási eljárás hatóságainknál. A vármegye alispánja má sodfokon 10 napi elzárásra és 100 korona pénz- büntetésre Ítélte Szálkái János békési lakost, aki a maximális ár túllépésével a babnak literjét 1 koronáért árusította. Cser mis Mihály háborús nótái és egyházi énekei kaphatók a Dobay-féle könyv- kereskedésben. A tengeri lefoglalása s maximális árának megállapítása. A hivatalos lap keddi száma közli a kormány régvárt rendeletét az idei tengeritermés lefoglalásáról, felhasználásáról, forgalomba hozataláról, valamint maximalis árának megállapításáról. A rendelet szerint minden termelőnek 1917. évi tengeritermését a kormány közszükségleti célra lefoglalja és a terméssel csak a rendeletben megállapított korlátok közt van joga a termelőnek rendelkeznie. A termésből visszatarthatja a gazda azt a mennyiséget, a mennyi házi és gazdasági szükségletére kell, Ennek a mértékét a földmivelésügyi minister a Közélelmezési Hivatal elnökével együtt fogja megállapítani. Ugyancsak külön rendelet fog intézkedni a ser- téshizlalásrói is. A termelő a közélelmezés céljaira lekötendő sertések hizlalására — ez már a sertéshizlalási rendelet előintézkedése — az 1917. évi zár alá vett tengeritermésből a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó résznek csak a felét használhatja fel, feltéve hogy a kiadandó sertéshizlalási rendelet értelmében erre engedélye lesz. A saját házi és gazdasági szükségletet meghaladó tengerimenpyiséget csak a Haditermémj R. T. utján szabad értékesíteni. A H, T-en kívül csak azoknak lehet eladni tengerit, a kik vásárlási igazolványt kapnak. A termelő azonban csak feleslegének felét adhatja ily célra. A tengerinek, illetve őrleményeinek a község határán kiviil való szállítása csak a H. T., illetve ezenkívül csak az jogosult, a kit a hatóság szállítási igazolványnyal lát el. Mihelyt a tengeritörés végétért, a törvényhatóság első tisztviselője a tengeri-felesleg lefoglalását rendeletileg köteles végrehajtani. A lefoglalt mennyiségek azonnal bejelentendők. A megromlott tengerikészletek fel nem használhatók, el nem adhatók és azok csak a Haditermény részére ajánlhatók fel. A nem termelők, vagy azok, kiknek szükségletét saját termésük nem fedezi, saját házi és gazdasági szükségleteik részére a főszolgabíró (polgármester) által kiállított vásárlási igazolvány alapján tengerit közvetlenül a termelőtől bármely törvény- hatóság területén is vásárolhatnak. E jogosultság azonban október hó 31-iké után megszűnik. Hogy milyen mennyiséget vásárolhatnak, erre a kiadandó rendelet lesz irányadó. Az igy beszerzett tengerit csak hizlalásra lehet felhasználni, eladni pedig csak a H. T. utján szabad. A tengeriért követelhető legmagasabb ár métermázsánként tiszta súlyban a következő : Közönséges és csöves tengeri : Szeptember—októberben csöves állapotban 34, morzsolva 42 50 A következő hónapokban havonként 90 fillérrel emelkedik az ár. A fajtengeri ára 2—4 koronával nagyobb. A tengeri csutka ára: januárban 8.— februárban 8.50, márciusban 9.—, áprilisban 9.50, májusban és később 10.— korona. A rendelet bármely részének megszegése hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer korona pénzbírsággal, azonkívül a lefoglalt készletek elkobzásával büntetendő. Mennyi tengerit lehet vásárolni? A híva talos lap pénteki száma közli a földmivelésügyi minister rendeletét, mely a házi és gazdasági szükséglet címén visszatartható, illetve vásárolható tengerimennyiséget megállapítja s amely rendelet főbb intézkedéseit a következőkben közöljük : Gazdasági szükséglet cimén csak a cselédek konvenciója, vetőmagra pedig kát. holdanként legfeljebb 25 kilogramm, csalamádénak 1 mázsa szemes tengeri tartható vissza. Igáslóra legfeljebb 5 mázsa, egész évben nehéz munkát végző ló részére 7 mázsa, nehéz lovakra 10 mázsa. Igás ökröknek őszi és tavaszi szántás idejére darabonként 2 mázsa tengeri oldható fel. Tenyészkocának, amennyiben az állattartó árpával nem rendelkezik másfél mázsa, sertéshizlalásra csak annyi sertés számára lehet szemes takarmányt számításba venni, ahány sertés a termelő háztartásában és gazdaságában rendszerint természetbeni ellátást (szalonnajárandóságot) élvező személyek részére a most következő gazdasági év alatt szükséges. A feloldható tengeri sertésenként 5 mázsát meg nem haladhat. Akinek árpatermése is volt s hízónként 2 mázsa árpát visszatartott, tengerit hízónként csak 3 mázsát tarthat vissza. Süldősertésnek egy fél mázsa tengeri oldható fel. Aki maga nem termelő, vásárlási igazolvánnyal csupán lóra, sertés és baromfi hizlalásra szerezhet be tengerit és pedig 5 családtag után 1 darab, öt családtagon felül 2 drb sertés, vagy pedig 10, illetve 20 darab liba részére. A nem termelő 1 drb hizóra 4 mázsa tengerit, 10 libára 1'5 mázsát vásárolhat. Ha a ,nem termelőnek árpája is van, úgy az esetben egy hizóra 2 mázsa, 10 libára 1 mázsa tengerit vásárolhat. Tehát nem termelő legfeljebb 2 sertésre 8 mázsa, vagy 20 libára 3 mázsa szemes tengeri beszerzésére kaphat vásárlási igazolványt. A termelő tengeri terméséből saját házi nemkülönben gazdasági szükségletétjjmeghaladó részének (feleslegének) felét minden körülmények között köteles a hadsereg és közszükségleti célokra beszolgáltatni. Feleslegének csak másik felét adhatja el, vagy használhatja fel a közélelmezés céljaira lekötendő sertések hizlalására. A sertéshizlalást külön rendelet fogja szabályozni. Tengeri vásárlás a H. T. részére. A 3443. számú kormányrendelet alapján a Haditermény Részvénytársaság felhatalmazta bizományosátBőhm J. és Társa Hoffmann Antal békéscsabai céget, hogy csövestengerit vásárolhasson Gyula r. t. város és a gyulai járás összes községeiben a rekvi- rálás megkezdéséig. Vásárlási jog kiterjesztése. A földmivelésügyi minister megengedte, hogy Gádoros község lakosai gazdasági gabonaszükségletüket, Gyoma község lakosai pedig gazdasági árpaszükségletüket az egész vármegye területén közvetlen vásárlás utján megszerezhessék. Nagy baj, hogy a minister a vármegye ismételt kéréseit csak ily kis részben teljesiti, holott a vármegye több részének hasonló kiterjesztésre nagy szüksége volna és különösen a szeghalmi járás lakosai vannak igen súlyos helyzetben, ahol igen gyenge termés leven, első sorban lett volna indokolt a vásárlási jog kiterjesztése. Hevesebb cukrot kapunk. A cukorközpont arról értesítette az alispánt, hogy a gyengébb cukortermelésre tekintettel a vármegye eddigi cukor ellátmányát 40°/o-kal csökkenteni lesz kénytelen és megkereste, hogy az elosztást ehhez képest eszközölje. Az alispán adatokat kívánt be a fo- szolgabiráktól, amelyek alapján arányosan oszthassa szét a vármegyének jutó cukrot. Petroleum a dohánytermelőknek. A pénzügyminiszter értesítette a vármegye alispánját, hogy mindazon dohánytermelők részére, a kik 5 holdnál nagyobb területen termelnek dohányt, a munkák elvégzésére még szeptember hóban a dohánybeváltó hivatalok utján petróleumot fog kiutalni. A hadifoglyok munkabérpótléka kormányrendelettel újból szabályoztatok és a mezőgazda- sági munkát végző hadifoglyok részére legkevesebb 30 fillérben, az ipari és egyéb munkát végző hadifoglyok részére legkevesebb 50 fillérben lett megállapítva azzal, hogy a munkaadó jogosult ennél többet is fizetni, de ha különleges munkateljesítményért bármily magas pótdijat is fizet, hetenként csak legfólebb 25 koronát adhat át a hadi fogoly kezeihez, a többit hatósági letétbe kell helyezni. A kik e rendelkezés közzététele után hadifoglyaikat vissza nem adják, úgy tekintetnek mint akik a megállapított minimális pót- dij fizetésére kötelezettséget válláltak. . Törvényszéki csarnok. Bírói kinevezés. A király dr. Tóth Kálmán gyulai' kir. törvényszéki jegyzőt a mocsi járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki.
