Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-16 / 37. szám
4 Békés 1917. szeptember 16. Lepény Mátyást és Iritz Aladárt felvették a névjegyzékbe. Horváth Béla a közutak állapotáról tett jelentést, majd előadta a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, a melyben megsemmisítette a bizottságnak a közutak vízlevezető csatornáinak betömését elrendelő határozatát, mert azokra az utak fentartása érdekében szükség van. Morvay Mihály felpanaszolja a miniszteri rendelkezésnek sérelmes voltát, de a legfelsőbb intézkedés ellen nem tehet semmit a b zottság. A jövő évi közúti költségvetést tárgyalta le és fogadta el ezután a bizottság és annak körétében az utkaparók silány fizetését lényegesen felemelni javasolja. Orosházának második postahivatal felállítása iránti kérvényét javasolólag terjesztik fel a kormányhoz. Sárossy Gyula árvaszéki elnök az árvaszék augusztusi működéséről tett jelentést, ezzel kapcsolatosan dr Berthóty Károly panaszolja, bogy a községi hadigondozó bizottságok nagy ügyszeretettel kezdték meg működésűket, de tovább haladni nem tudnak, mert az Ígért utasítás és szabályzatok még most sincsenek kiadva. Pontosnak tartja a portó- mentesség megadását a bizottságok levelezéseire Sárossy Gyula előadja, hogy tett ő ez ügyben több előterjesztést, de azok eredménytelenek maradtak. A vármegyei hadigondozó bizottságnak a főispán az elnöke, kéri tehát a főispánt, hogy terjessze ki figyelmét az ügyre. Dr. Füzessóry Zoltán főispán készséggel megígéri, hogy személyesen lesz tolmácso ója a kormánynál a fontos közérdekű ügyre vonatkozó kívánságoknak. Ezzel az ülés véget ért. Tanügy. A gyulai állami polgári leányiskola I-ső osztályába beiratkozott 80, a II-ba 58, a III-ba 73 és a IY-be 51, összesen 262 rendes tanuló, körülbelül negyvennel több, mint az előző évben. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Otrok Mihály békéscsabai állami felső- leányiskolai igazgatót a máramarosszigeti állami felsőleány iskolához áthelyezte. Hírek. A vármegye őszi közgyűlése az eddigi megállapodások szerint október hó 13-ik napján fog megtartatni. A közgyűlés megelőző első állandó választmányi ülést már szeptember 22-én megtartják, hogy az kellő időben letárgyalhassa a jövő évi költségvetéseket, a melyeknek a közgyűlést megelőzőleg 15 napon át közszemlére kell kitéve lenni. A közgyűlésen több fontos tárgy mellett napirendre fog kerülni az üresedésben levő tisztviselői állások betöltése és így igen népes és érdekes közgyűlésre van kilátás. Dr. Füzesséry Zoltán főispán, aki beiktatása után eltávozott a varmegyéből magánügyeinek rendezésére, e héten tért vissza hozzánk és jövetelét mindjárt felhasználta arra, hogy a vármegyével megismerkedjék. Volt Orosházán, Szarvason és Gyomán majd rövid látogatást tett Békésen és Békéscsabán is, a mely helyeken a vármegyei közélet tekintélyesebb tagjait kereste fel látogatásával. Hétfőt és keddet hivatalos ügyekkel Gyulán töltötte a főispán, taajd ismét a fővárosba utazott, a honnan Ígérete szerint a közeli napokban jön le újból, hogy a békési és szeghalmi járásokban folytassa látogatásait. Ros-hasono. Az izraeliták legnagyobb ünnepei az uj esztendő és a szigorú böjtnek szentelt engesztelő, köznéven hosszunap. Ujesztendő (ros- ha8Ónó) folyó hó 17-én és 18-án, vagyis hétfőn és keddi napon, a hosszunap pedig szeptember 26-án, szerdához egy hétre lesz. Az istentiszteletek 16-án este s/4 7 órakor, 17-én reggel 6 órakor, délután 4 órakor és este 3/4 6 órakor. 18-án reggel 6 órakor, délután 4 órakor kezdődnek. Hitszónoklat 17-én d. e. fél 10 órakor lesz. A jövedelemadó kivető bizottságok szaporítása. Ügy a varmugje vezetői, mint a közigaz- gatasi és törvényhatósági bizottságok is felirati lag kérték a pénzügyminisztert, hogy a jövedelemadó, vagyonadó és hadi nyereségadó kivetésére hivatott bizottságok számát, a mit kettőben állapított meg, négyre emelje fel. A feliratoknak meg lett az eredménye és a pénzügyminiszter teljesítette a vármegye kívánságát. A rendelet folytán alakítandó 4 bizottság a következő lessz: 1. Gyula székhellyel Gyula város és a gyulai járásra kiterjedő hatáskörrel, 2. Békéscsaba székhellyel a békéscsabai és gyomai járásokra kiterjedő hatáskörre). 3. Orosháza székhellyel az orosházi és szarvasi járásokra kiterjedő hatáskörrel. 4. Békés székhellyel a békési és szeghalmi járásokra kiterjedő hatáskörrel. A bizottságok tagjait a legközelebbi vármegyei közgyűlés fogja megválasztani. Visszaigazitják az órákat. A kereskedelmi miniszter utasította a vasutakat, hogy az uj (nyári) időszámításból a régi időszámításba való átmenetet akként hajtsák végre, hogy szeptember 17 én, hétfőn hajnalban, midőn az óra mutatója a nyári időszámítás szerint három órát mutat, az órákat két órára igazítsák vissza. Miután eszerint szeptember 17-én reggel kétszer lesz 2 óra, a nyári időszámítás szerinti két órát 2 AJ, a rendes időszámítás szerinti két órát 2 BJ-\e 1 jelöljék meg. Nyilvános nyugtázás. A vörös-kereszt egylet gyulai fiókjának javara a gyulai rokkant katonák által rendezett táncmulatságon felülfizettek: Horny András, Démusz Ferenc, Reisner Emánuel Barát István, dr. Márky János, Szegedi István’ Kürthy György, ifj. Szegedi István, N. N. 10 K, N. N. 7'50 K, Neumann Márton, Zuzmann János, Soltét Vilmos, Lusztig Adolf, dr. Lusztig István, ifj. Csűri András, Faragó Erzsiké, Karácsonyi Béla, N. N. 5—5 K, Marton Sándor, Rusznyák Margit, Demkó Gyórgyné. Blaskovits János, Barát Janos, Kiss István 4—4 K, Galbács Imre 3-50 K, Ludvig Istvánná, Goldberger Ig- nácné, Kocsis László, Kazay Teruska, Gyepes Etuska 3—3 K. Bíró György, Sohner Marton 2 50—2 50 K, Faragó Mariska, Tódor Juliska, Nádor Mór, Gyepes Katica, Névery Béla, Képíró János, Welner Annuska, Nyíri Ferenc, Múlta s Mór, Bogár Mariska, Imre Józsefné, N. N., Nyiri Sándor, Pocsay György, Element Mariska 2—2 K, Merza Mihály, Siflis János, Lusztig Béla, ifj. Túri László, Ordó Mihály, Tulkán Péter, Képiró Lajos 1 ■ 50—1 50 K, Zvaon Lajos, Baranyi Mihály, Kiss Rózsika, Kürty Lajos, B. K , Juhász Kiss István 1—1 K, Kolláry Annuska, Múlt Márton, N. N., Horváth Lajos, N. N. 50— 50 fillér. Hősök kitüntetése. A király a háború alatt kitűnő és önfeláldozó szolgálataiért dr. Berényi Károly népf. ezredorvos, mezőberényi községi orvosnak a Ferencz József rend lovagkeresztjét. Rács András az 1/2. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népf. főhadnagynak, Frost Vencel 101. gyalogezredbeli t. hadnagynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadidiszitménnyel adomá nyozta. Megparancsolta, hogy legfelső dicsérő elismerése, az ellenség előtt vitéz magatartásukért a kardokkal bgyidejü adományozása mellett a következőknek adassák tudtul: Serbán János 3. honvéd gyalogezredbe beosztott 2 honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak, Szarvassy János a 314. honvéd gyalogezredbe beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak, Zsilinszky Emil 308/2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak. Tiry Gyula, Opré Tivadar 101. gyalogezredbeli főhid nagyoknak. Ugyanezen kitüntetést újólag Qóczi Bela a gyulai kötőgyár aligazgatója, a 8/20. honv. tab. tarackezred lövőszer Mvételezési állomás parancsnokának és dr. Grossmann Alfréd 1/2. honvéd gyalogezredbeli népf. főuadnagynak adományozta. A király még a következő kitüntető seket adományozta: a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján Szalay L ijos, 101. gyalogezredben hadnagynak, az arany érdem keresztet a vitézségi éréin szalagján a háború idujén teljesített kitűnő szolgálataiért Tiller Károly 2 honvéd gyalogezredben I-ső osztályú számvivő altisztnek. A koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján Solymoskeöl Gyula nyilvántartó őrmesternek, a gyulai honvéd kiegészítő parancsnokságnál, Gorriceri Adolf őrmesternek a 2. honvéd gyalogezrednél. A másodosztályú ezüst vitézségi érmet Kovács Tamás 2. honvéd gyalogezredben tart. hadnagy (újólag) és Csete István népfölkelő. Bronz vitézségi érmet kaptak : And- réj András, Kimmel Vendel népf. őrvezetők, Skrób Péter, Márk János, Páska János, Fiokoz Demeter, népfölkelők a 2. honvéd gyalogezredben. A koronás vas érdemkeresztet Wolf József tiszt- helyettes kapta mpg. A hadseregparancsnokság Csonka Isrván 101. gy, ezredbali őrmesternek az elsőosztályu ezüst és bronz vitézségi érmet adományozta. A szociális inissióíársiilat gyulai szervezetének népjóléti szakosztálya szeptember 19-én, szerdán délután 5 órakor a belvárosi leányiskola 4 osztályában (emelet) előkészítő értekezletet tart, melyre megállapodás szerint ezúton hivja meg a működő tagokat az elnök. Egyúttal azt is jelezzük, hogy Margit nővér szeptember 23-án Gyulára jő az őszi munkát megbeszélni. Részletes tájékoztatást lapunk legközelebbi számábrn hozunk. A városi állatorvos választás határidejét dr. Daimel Sándor alispán f. hó 24-ére tűzte ki. A rendkívüli közgyűlést a polgármeter e napon délelőtti 10 órára hivja egybe. A képviselőtestület az alispán eluöklésével megejtendő választás után még néhány apróbb ügyet fog tárgyalni. A honvéd pótzászlóaijnak Karánsebesről elhelyezése ügyében báró Szurmay Sándor honvédelmi minister — mint az aradi lapokban olvassuk — Barabás Béla, Arad városa főispánjának tett Ígéretének megfelelően Írásban is értesítette őt, hogy amennyiben a honvédség részére tömeges férőhelyet biztosítani képes, a honvéd pótzászlóaljat Karánsebesről Aradra vezényli. Arad város polgármestere a minister Ígérete következtében olyképpen kísérli meg a tömeges férőhely megszerzését, hogy a temesvári katonai parancsnokságot megkéri, hogy a es. és kir. 33-ik gyalogezred á'tal kiüresitett kisszentmiblósi barako- kat bocsátaná a honvéd pótzászlóalj elhelyezésére. Az aradi polgármester az ügy sikeres elintézése céljából személyesen ment át Temesvárra. Kétséges azonban, hogy a katonai parancsnokság a kérdéses barakokat nélkülözheti, illetőleg a város rendelkezésére bocsáthatja-e ; ami különben rövid idő alatt el fog dőlni. Nem világítják az utcákat, mégis kérik az árát A tavasszal kiadott kormányrendelet a széu- hianyra való tekintettel a közvilágítással való takarékoskodást tette a városokra kötelezővé oly mértékben, amennyire azt a közbiztonsági viszonyok megengedik. Gyula város tanacsa annak idején foglalkozott a rendelettel s bár a város közvilágitása addig sem volt valami fényes s a közbiztonsági viszonyok megkívánták volna a világítás terjedelmének fentartását, mégis az országos érdekekre tekintettel a fél éjjel égő lámpákat kikapcsoltatta és csak az úgynevezett iránylámpák megvilágítását kivanta. A tanács nem kis meglepetésére azonban a villamossági részvénytársaság, annak dacára, hogy a lámpáknak alig egy harmadát világította, a kikapcsolt égőkre eső világítási dijat továbbra is felszámította. A város ugyanis az alapszerződés szerint évi 30 korona átalányt fizet lámpánként az utcai világításért s csak természetes, ha a használatból kikapcsolt lámpákért a meg nem szolgált dijat felszámítani nem engedi. A tanács meg is tagadta a jogtalan követelés kifizetését. A társaság erre beadványban kérte a számiak érvényesítését árra hivatkozván, hogy a megdrágult anyag és magas munkabérek folytán az alacsonyra megszabott 30 koronás átalányért nem képesek áramot szolgáltatni. A változott viszonyok miatt más varo okban a világítási dijakat mar felemelték s ha ők is kérnék az átalány árak felemelését, az sokkal magasabb összegre rúgna, mint a teljes világításért kívánt fizetség. A beadvány felett a tanaos nem hozott határozatot, miután annak elbírálása hatáskörén kivül esik, azért döntés végett a képviselőtestület elé fog az ügy kerülni. Nem tudhatjuk mit határoz majd a közgyűlés, azt azonban elvárja a polgárság, hogy a város ragaszkodni fog a társasaggal kötött szerződéses ár betartására, miként a társaság is igyekezett élni szerződésben biztosított jogával mikor a magánosok áramfogyasztásának egységárát a szerződésben megengedett legmagasabbra emelte fel. A. villamossági társasággal szemben semmiféle mél- tányossság gyakorlásának nincsen helye, mert az sincs semmi tekintettel a közvilágítás zavartalan ellátására. Alig van nap, hogy valamelyik városrész teljes sötétségben ne maradjon. Ezt már régóta figyeljük. Hogy csak a legutóbbit említsük csütörtök este 10 óra tájon zuhogó esőben a Munkácsy, Novak, Árpád, Corvin utcák s az oda torkolló összes mellékutcák tejes sötétségben maradtak. Másnap este ugyanez az eset ismétlődött azzal a kivétellel, hogy az Árpád utóin már volt világítás. Leggyakrabban az Erdélyi Sándor utat felejtik el világítani. Általános tapasztalat hogy a kiégőben levő lámpákat nem cserélik fel s azok csak alig pislognak. Sok, egyébként jó égő ki van csavarodva, minden kocsirobogástól elalszik s ezeknek a lámpáknak visszaigazitásával nem törődnek. Azt is tapasztaljuk, hogy lámpáink a redukált áramfogyasztás dapíra is rosszabbul égnek mint ezelőtt, mert nincs meg a szükséges áramerősség. Ahol ennyi nemtörődömséggel bánnak a közvilágítással, ott nincs helye méltányosságnak. Úgy is túlságos sokat takarítanak meg áramban akkor, amikor a fél várost nap-nap után sötétben hagyják. Gyilkosság a uagyoláhvároson A nagyoláhváros csendes vasárnap délutánját gyilkosság rémhíre kavarta fel. Kora délután a Fehérló-utca 9.
