Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-19 / 33. szám
1917. auguzstus 19. Békés T tanyára. Az ember alaposan beszeszelve este 8 óra tájban támolygott ki a tanyára, ahol az asszonyt a báz előtt egy idegen férfivel beszélgetve találta. Amint hozzájuk közeledett, az ismeretlen idegen köszönés nélkül elment. A mámoros állapotban levő Duma György kérdezni, majd követelni kezdte, hogy ki volt az az ember és mit akart. Az asszony bizonyára azért, hogy embere féltékenységét felébressze, nem akart felvilágosítást adni, sőt gorombán válaszolt, keményen összekaptak, az asszony széket ragadott fel, hogy azzal nagyobb nyomatékot adjon a vitatkozásnak. De az ember sem volt egészen elázva. Felkapott egy másik széket s azzal az asszonyt leütötte. Mikor a földre zuhant, szeges bakkancsával még alaposan össze is rugdosta. Az asszony még ezután is feltápász- kodott, de Duma György behúzta a konyhába, ott tovább ütlegelte, majd rázárta az ajtót. Ő maga pedig a tanya előtt lefeküdt a fa alá. Reggel tudatára ébredt cselekményének s nem mert benyitni a konyhába, csak hallgatóz.ott, de nem hallott belülről semmi neszt. Visszajött a városba, felvette a postán érkezett rokkant nyugdijat és ismét sorra járta a korcsmákat, ahol nagyokat ivott. így került el a nagyoláhvárosi Lelik-féle italmérésbe. Itt koccintás közben elmesélte egy ismerősének az előző estén történteket, ama nézetét nyilvánítva, hogy az asszony alig ha fog többet reá nyelvelni. A korcsmáros, aki akaratlan hallgatója volt a beszélgetésnek, inasával beüzent a rendőrségnek, hogy jöjjenek ki a gyanús emberért. A rendőrségtől egy rendőr és négy katonából álló őrjárat ment ki és behozta Duma Györgyöt a városházára. Bessenyei Vendel alkapitány vallatóra fogta, aki előtt töredelmesen bevallotta a történteket. A rendőrség jelentésére a vizsgáló- biró az ügyészszel és városi orvossal kisiete'tt a tanyára, ahol Kárnyáczki Zsófiát holtan találták. A vizsgálóbíró intézkedésére a holttestet másnap felboncolták, a gyilkossá lett embert pedig letartóztatták. Öngyilkosság Orosházán. Torda Mihály 43 éves napszámos egy fatelep színén felakasztotta magát. Mire végzetes tettét észrevették, meg volt halva. Zeneesíély a Komlóban. A közkedveltségnek örvendő szokásos művészi színvonalú vasárnap esti hangverseny a Komlóban ma este is megtartatik Jótékony adomány. Bally Vince József szanatóriumi gondnok 50 koronát adományozott a kath. nővédő iroda hadiárva alapja javára. Halálozás. Brandt József tüzérszázados, a román betörés óta Békésre telepitett 5. honvéd- tábori pótüteg parancsnoka, a III-ik katonai érdemkereszt tulajdonosa, folyó hó 11-én Békésen elhunyt. A közszeretetben álló parancsnokot a békésiek tömegesen, kisérték ki a vasút állomásra, honnan Kolozsvárra szállították. Tragikomikus bolhairtás. Bagi György pusztaföldvári tanyáján mód nélkül elszaporodtak a bolhák. A tulajdonos ki akarta őket füstölni, aminek az lett a következménye, hogy a bolhák elmenekültek, ellenben az istálló teljesen elhamvadt. Tüzek. Nagy csapás érte Varga Sándor békési gazdát. Cséplés közben a géptől meggyuladt az asztagja, mely teljesen elégett. De leégett a tanyája is. Megsemmisült 200 kereszt búza, 130 kereszt árpa, 36 kereszt zab és 4000 kor. készpénz, mely a tanyai szobájában volt. A kárt növeli az, hogy a szerencsétlen gazdának semmije sem volt biztosítva. — Ugyancsak a békési határban pusztitott a tűz hétfőn Winter Ádám tanyáján. Ott egy hatalmas szalmakazal hamvat el. A A kár közel 14 ezer korona, mely azonban biztosításból megtérül. Agyonlőttek egy fogolyőrt. A Nagyszénáshoz tartozó Cifra-majorban a napokban 1 munkás- osztagbeli katona agyonlőtt egy fogolyőrt. A majorbeli szálásukon munka végeztével nyugodtan beszélgetve töltötték idejöhet az uradalomban kivezényelt honvéd munkásosztagbeli katonák. Köztük volt egy Cserép Ignác nevű fogolyőr is, ki a muszka foglyok őrizetével volt megbízva. Cserép Ignác az ágyon fekve beszélgetett s később el is aludt. Közben egyik Mózes Mihály nevű honvéd a fogolyőr fegyverét babrálni kezdte s játékból hol erre, hol arra célzott vele. Célbavette a nyugodtan alvó fogolyőrt is. Ekkor a fegyver elsült s a golyó teljesen szétroncsolta a szerencsétlennek a fejét. Az esetről rögtön jelentést tettek, a vizsgálat meg is indult. A katona, ki a gyilkosságot elkövette, tagadja, hogy szándékosan cselekedte, sőt azt állítja, hogy töltetlennek hitte a fegyvert. Adóügyi Útmutató. Irta dr. Pongrácz Jenő. Az adóügyi irodalom terén megjelent sok munka között egy sincs, amely röviden, népszerűén és kizárólag a gyakorlat igényeit kielégítő módon tárgyalná az uj adók óriási anyagát. Hiánypótló munka e téren tehát dr. Pongrácz Jenő munkája, amely a most kezdődő adótárgyalásokkal kíván a feleknek útmutatóul szolgálni. A könyv négy részből áll. Az első rész a jövedelem-, vagyon és hadinyereségadót ismerteti, a törvények, végrehajtási utasítások és a közigazgatási bíróság gyakorlata alapján. A második rész felkarolja, mik az adózó teendői a tárgyalás előtt. A harmadik rész az uj adók tárgyalásának szabályait ismerteti, a negyedik rész az adókivetés ellen használható jogorvoslatokra nyújt útmutatást. A csinos kiállítású könyv ára 3 korona, a Népszava könyvkereskedés (VII., Erzsébet körút 35) kiadása, kapható minden könyvkereskedésben. Közgazdaság. A visszatartható terménymennyiségek megállapítása. A hivatalos lap szerdai száma közli az idei búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa és zabtermésből gazdasági szükséglet ciméa feloldható, illetve vásárolható termények mény- nyiségónek meghatározására vonatkozó rendeletét, a mely intézkedik a vásárlás mikénti eszközlése, az őrzési és raktározási dij megállapítása tárgyában is.. Gazdasági cselédek és alkalmazottak részére csak annyi terményt szabad visszatartani, a mennyi a termelő által kötött szerződés szerint a cselédnek vagy alkalmazottnak 1917. évi augusztus 16-tól 1918. augusztus 15-ig tényleg jár. Vásárlás utján azonban csak azon cselédek részére biztosítható a konvenció, akik a vásárlás idején tényleg szolgálatban vannak. A lelkészek és tanítók s más házi és községi (közbirtokossági) alkalmazottak járandóságát legkésőbb 1917. október 15-ig kell kiszolgáltatni. Az időszaki munkások élelmezése címén csak ott lehet feloldásnak*, illetve vásárlásnak helye, a hol a természetbeni ellátás eddig is szokásban volt. Ily cimen fejenként és havonként feloldható készlet 15 kilogrammot meg nem haladhat. Aratórész, cséplörész címén még az idei termés után járó és az 1918. évi aratásnál és csóplésnél előlegképpen szükségek mennyiségek tarthatók vissza. Vetőmag címén annyi vásárolható, a mennyit az illető vidéken 1 kát. holdra felhasználni szoktak. Búzánál ez a mennyiség nem lehet több 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbükkönynél 90, kölesnél 20 kgr.-nál. Az állatállomány etetésére búza, rozs, kétszeres és köles fel nem használható s a gazdák csak a rendes állatlótszámnak megfelelő mennyiséget tarthatják vissza. Nehéz munkát végző ló — hatósági igazolvány alapján — 7 q zabot igényelhet egy gazdasági évre, a többi legfeljebb 5 q-t, de csak ott, a hol legszigorúbban szükség van a zabbal való etetésre. Ménlóra 12 q. Két éven aluli csikóra 2 q vehető számításba, egy éven aluli csikóra semmi sem. Öszvér és szamár részére ezen mennyiség kótharmadrósze oldható fel. A kik tengerivel etetnek zabbal csak 1917. október végéig láthatják el magukat. Szarvasmarha részére 7 q abraktakarmány, hágóbika részére 7 q árpa vagy zab, a fél éves koron aluli borjú részére napi 50 deka árpa vagy zab tartható vissza. Egyébként marhahizlalásra árpa és zab nem oldható fel, úgyszintén sertés, juh és kecske eltartására részére sem. Sertésállomány hizlalására ugyan árpa, zab fel nem oldható, de a háztartásban élő személyek szükségletének részére minden sertés után legfeljebb 5q árpa visszatartható. Akinek tengeri termése is van, csak 2 mázsát tarthat vissza, vagy vásárolhat. A termelő gazdasági szükségletét meghaladó számú sertést csak akkor hizlalhat, ha ezeket a sertéseket a közfogyasztás számára leköti. A hizlalásnak ezen módjára vonatkozólag külön rendelet fog intézkedni. Baromfiállomány eltartására csak ocsu oldható fel, még pedig tyúknál 35 kg., kacsánál, libánál és pulykánál 50 kg. A rendelet ezután részletesen ismerteti a gazdasági szükséglet feloldásának a vetőmagvásárlásnak, a gazdasági szükségletre eszközlendő egyéb vásárlásnak a módozatait. Közli a rendelet a vásárlási igazolvány másolatát is. A visszahagyott gabona minden mm. után havi 30 fillér őrzési dijat és raktározási dijat állapit meg a rendelet. Magas föld-árak. Hihetetlenül magasra felszökött a földek ára. Az örök ára is, meg az évi haszonbére is. Egy-egy hold főid árendája ma annyi, hogy azon a pénzen háború előtt örök áron meg lehetett venni egy-egy holdat. Orosházán Kürthy róm. kath. tanító az eklézsia temető-földjét kis holdanként 250 koronáért vette haszonbérbe, ugyanott egy gazdae.mber vett 3 hold tehéulegelőt 12.000 koronáért, a pusztaföldvári egyház ezelőtt 10 évvel vett 19 hold szántóföldet 13 ezer koronáért, most eladta árverésen közel 54 ezer koronáért. A szőlő, meg a gyümölcsös pedig megfizethetetlen. A mák maximális ára. A hivatalos lap két rendeletet közöl a mák legmagasabb árának megállapításáról és az idei máktermés zár alá vételéről. A mák maximális ára métermázsánkint 250 korona, a rakodó állomáshoz való szállítással együtt, de zsák nélkül. A termésnek azt a részét, mely meghaladja a házi fogyasztást és a vetőmagszükségletet, a termelő köteles felajánlani az Olajközpontnak, mely métermázsánkint 30 kg. olajpogácsát visszatérít. A máknak vasúton, hajón, vagy gépkocsin való szállításához igazolvány szükséges. Az uj liszt árak. A hivatalos lap keddi számában megjelent a kormány rendelete a különböző lisztfajták és korpafélék maximális árának megállapításáról. A legmagasabb árakat, melyek búza és rozslisztért 1917. augusztus 15-től köve- telhetők, a rendelethez tartozó jegyzék tartalmazza, amely szerint az árak ország részenként csekély változással majdnem egyenlőek. így Békésvármegye területén a finom tésztalisztnek és darának métermázsánként 135 korona, főzőlisztnek 59 korona, kenyérlisztnek 40 korona 50 fillér, rozslisztnek 64 korona 40 fillér lesz a maximálására. A kicsinyben való eladásnál az árak épen úgy mint tavaly, valamivel magasabbak lesznek. Ezeket a kicsinybeni árakat az alispán fogja mindenütt előírni. A korpa ára — búza-, rozs- és árpakorpa ára, korpa alatt értve a gabonanemüek minden egyéb hulladékát — az egész országban 25 kor. Az eddig érvényben volt árakat összehasonlítva az uj rendeletben megállapított liszt árakkal, azt látjuk, hogy a tésztaliszt és kenyérliszt ára nem változott, viszont azonban a finom liszt erősen megdrágult, az ára ötven százalékkal emelkedett. Tavaly még 95 koronába került a finom tésztaliszt, ezidén pedig 135 korona lesz a maximális ára. Szociális szempontok voltak ennél az ármegállapításnál irányadók. Ez az egyetlen lisztfajta, mely elbírja a lisztnek a felemelt gabonaárak miatt szükségessé vált megdrágítását. Hhsz mázsa pótkávé. Egy gyulai kereskedőkből alakult alkalmi társaság hónapok előtt száz métermázsa külföldi pótkávét vásárolt, amelyet Gyulára leérkezése után az eladó rendelkezésére bocsátottak, miután az nem felelt meg az alkuban kikötött, háború előtti minőségnek. Az eladó fővárosi kereskedő, mivel a pótkávé ára időközben emelkedett, örömest visszavette volna az árut, amelyből egyrész már elkelt, azonban Tan- czik Lajos rendőrfőkapitány a még meglevő 81 mázsa mennyiséget lefoglalta és elszállítását megtiltotta. Az ügyben árdrágítást is látott fenforog- ni a rendőrség és bűnügyi eljárás folytattatott le, de a törvényszék a vádlottakat felmentette. A lefoglalt kávé sorsa feletti intézkedés az országos közélelmezési hivatal hatáskörébe tartozván, a város kérelmezte, hogy az egész mennyiséget Gyula város közélelmezése céljaira bocsássák rendelkezésre. Most jött meg a közélelmezési hivatal válasza, amely szerint csupán 20 mázsát enged át Gyula városának, a többit el fogja szállítani. A város a pótkávét a kereskedők utján fogja forgalomba hozni, ami nagyon üdvös dolog lesz, mert ehhez az árucikkhez, mióta maximálták az árát, alig lehet hozzájutni.
