Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-19 / 33. szám

puritán egyszerűség után, közvetlenül minden átmenet nélkül, a föispáni fénybe, — egész uj viszonyok közé és ép oly időben, mikor a már 3 éve dúló világháború egyébként úgyis mindent felforgatott.

S ha mégis vállalkoztam, s ha mégis mint újonc sikra merek szállani a demokrata eszmék kivivására, teszem ezt azért, mert mellettem áll vezérként a demokrata eszméknek az a lánglelkü bajnoka, kinek kezében az a kis papirzászlócska, amelyre legelőször a demokrácia jelszavát irta, rövid időn belül az egész ország által észrevett lobogóvá fejlődött.

S mert ha a demokrata eszmék zászlóját felemelem s vele megindulok — vissza sem kell néznem — úgyis tudom — tántorithatatlanul követni fogja pártállás nélkül Békésvármegyének a haladást megértő közönsége, amely a mostani világháborúban is oly sok dicsőséget szerzett a hazának.

Büszkén vallom magam újoncnak az ilyen régi, kipróbált, a demokrata elvek hü népe között.

Politikával eddig nem foglalkoztam, tehát politikai programmot nem is adok, de mert ismeretlen vagyok ebben a vármegyében, azért mondom meg, hogy ki vagyok ? — ki akarok lenni? — s minek látom én a vármegyét?

Egy gyümölcsös kertben az összes fák és bokrok, bár egy és ugyanazon talajból táplálkoznak, mégis egymástól alakra, zamatra teljesen külömbözö gyümölcsöt hoznak. Azért még sincs olyan kertész, aki ne egyforma gonddal kezelné a kert összes fáját és cserjéjét, mert bölcsen tudja, hogy az ezek által hozott gyümölcsök összessége képezi az ő értékét.

Vajon mi lenne, ha az egész világ ösz- szes kertésze csak egyféle gyümölcsöt teremelne?

A megye területén élő sok ember is kü- lömbözik egymástól, testi erejére, alkatára, anyagi és szellemi képességére; más az élete melyben kezdi és más melyben végzi, és tudjuk, hogy mégis ezen egymástól külömbözö emberek sokaságának, különféle munkája, külömbözö munkájának összessége, gyümölcse képezi a megye értékét. És ugyan hová vezetne, ha az egész ország, vagy a megyék területén csak egyforma társadalmi állású emberek lennének ?

Ép azért kérdem szabad-e a polgári jogok gyakorlatánál, különbséget tenni köztük?

Szabad-e főleg akkor, mikor a most folyó világháborúban annak a történeti osztálynak, mely ezt az országot ezer éven át vész és vihar közt megtartotta, önzetlenül segítségére sietett minden kikötés nélkül, életét és vérét felajánlva az ország többi részben jog nélküli társadalmi osztálya.

Nem-e nyerte meg már ezzel is a hazának minden egyes polgára az ország területén érvényben levő összes jogok gyakorlatához való igényét, mely nézetem szerint őt, mint embert is méltán megilleti — hiszen minden embernél egyforma a születés és egyforma a vég is.

Ha a hazáért életét, vérét feláldoznia szabad a liánban, nem-e méltányos, hogy egyenlő jogok birtokában a haza javára békében is közreműködhessen.

Kétségtelen tehát, hogy a polgári jogok gyakorlatának egyenlőségére kell törekednünk,

a kormány feladata tehát, hogy a cultu- rális intézmények fejlesztésével ennek megszer- zésésére a polgároknak segédkezést nyújtson, mert nézetem szerint annak aki ezekkel a jogokkal élni kiváD, magának is törekedni kell arra, hogy a jogok gyakorlásához szükséges feltételeket megszerezze, — kívánatos, hogy mindenki tudjon magyarul beszélni és Írni, — ez ép oly jogos követelmény a polgárokkal szemben, mint az, hogy ne egyedül a születés adja meg a jogot.

Vannak ugyan, kik a választói jog kiterjesztésében veszélyt látnak és akadályozzák a megvalósulását. —

Azonban ma, mikor az emberi elme a repülőgéppel a levegőben a madárnak a repülésben, a tengeralattjáróval a vízben a halnak az úszásban recordot szab, az eszme diadalát — hátráltatni igen — de megakadályozni nem lehet.

A hegy belsejéből kitörni készülő viz is szét veti az ellenálló sziklát és rombolva rohan le a völgybe, hogy azután ott virágos partok között a földet öntözze, halat neveljen, malmot hajtsoü, csónakot, majd gőzöst emeljen és így az emberiség céljaira szolgáljon.

A rombolás tehát nem az emberiség terhére, de az akadályul szolgáló szikla ellen irányul.

1917. augusztus 19.

i

Békés

Ép igy az általános választói jog is, ha talán eleinte rombolna is, ez a rombolás^ nem az emberiség terhére, hanem az emberiség javát célzó működést gátló akadályok letörésére fog irányulni.

És.tessék nekem elhinni, hogy a mostani kormány helyzete — minden akadályozás dacára — könnyebb és tisztább, mint a volt kormányé,

mert mig a volt kormány pártvezérének minden akaratát vakon követte, addig a mostani kormány a néppel egyetértő király akaratát józanul teljesiti.

Nem-e kötelessége a polgároknak ily körülmények közt az érdekében működő kormánynak lelkes támogatása ?

Hiszen maga ellen vét, aki a mostani kormány ellen vét.

Tisztelt közgyűlés, de hiába minden erőfeszítés. minden fondorlat, a demokrata eszmék és a választói jog kiterjesztésének diadalát megakasztani többé nem lehet.

Mert ma, mikor az öt világrész minden zugából eljöttek a fehér és színes emberek Európa harcmezejére,

ma mikor a harcmezőn az emberiség vére társadalmi osztályra való különbség nélkül összekeveredett és a talajt megtermékenyítette,

az igy megtermékenyített talajból fog kinőni ellenállhatatlan erővel az emberi jogok az a szabadságfája, melynek virága az örök béke, gyümölcse az emberi jogok gyakorlásának egyenlősége. Végezem :

Balsors akit régen tép. hozz reá vig esztendőt, megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt.

Isten áldása Békésmegyén és közönségén !

A székfoglaló beszéd politikai fejtegetései megújuló tetszést és helyeslést váltottak ki, ott azonban a hol a jelenlegi többségről mondott bírálatot, az eddig figyelemmel hallgató munkapártiak nyugtalansága, majd zajos „Éljen Tisza“ kiáltásai szakították félbe. A hangulatos szép beszéd további részében ismét lekötötte a figyelmet és általános éljenzés között nyert befejezést.

Üdvözlök.

A székfoglaló beszéd után Fábry Károly emelkedett szólásra, hogy a közönség nevében válaszoljon a főispán programmjára és üdvözölje a vármegye uj főispánját. Késön kapta az erre vonatkozó felszólítást, azért engedelmet kér, ha őszinte szavai nem megfelelő szónoki formában nyernek kifejezést. Pártállásánál fogva örömét fejezi ki, hogy oly főispán jutott a vármegye élére, aki a megváltozott politikai irányzat hive és harcosa a nemzet politikai függetlenségét célzó ideáloknak. Ezek a politikai végcélok minden pártállásu magyar ember szivében egyaránt élnek és azért bízik abban, hogy az uj főispán működése és vezetése alatt is egyetértő békés munkában fog a vármegye közönsége találkozni. A nagy háborúban óriási teljesítményekkel, szenvedéssel, vérrel adózott nemzet reá szolgált, hogy jogait teljességükben megkapja és az ezekért való küzdelemben legyen a főispán hivatott vezérünk. Tudja, hogy a főispán mint biró általános közbecsiilést érdemelt ki is ez biztosítéka annak, hogy a vármegye élén is pártatlanul igazságos lesz és összetartás és béke megóvására fog törekedni, a mire most oly nagy szüksége van a nemzetnek. Hangulatos befejezéssel újból üdvözli a főispánt és sikereket kíván működéséhez.

Dr. Bikád// Antal jelentkezett azután szólásra és a függetlenségi és 48-as pártállásuak nevében üdvözölte a vármegye uj főispánját. A rendkívüli viszonyok között, még inkább indokolt, hogy a kormányváltozás rendszerváltozást hozzon. A kormány elődei 50 éven át uralkodtak és demoralizálták a nemzetet (Ellenmondások). A demokratikus elvek, a melyeket a főispán hirdet, minden magyar ember szivében élnek és az 1848-iki törvény- hozás hozta a legdemokratikusobb törvényeket és politikai változásokat. A függetlenségi párt a népjogok kivívásában nemes versenyre kel a demokrata párttal és a közös célokért való munka sikere reményében üdvözli a főispánt.

Belicsey Géza, mint az országos munkapárt tagja szívesen és tisztelettel üdvözli a főispánt kijelentvén, hogy közigazgatási és közgazdasági téren kifejtendő munkájában számíthat a párt teljes támogatására, a főispán politikáját azonban a munkapárt nem támogathatja, mert a jelenlegi kormány radikális választójogi programmját károsnak és veszélyesnek tartja a magyar nemzeti állam jövője szempontjából. A főispán mint valami újságot hozza a demokrácia jelszavát, pedig hát Békés az országnak legdemokratikusabb vármegyéje, a hol a demokratiát nem tanítani kell, de tanulni lehet. A munkapárt veszélyes robbantás nélkii[ munkálja a haladás útját. Remélve, hogy a munka

3

terén meg fogják érteni egymást ismétli a párt üdvözletét.

Grünfeld Jakab a szociálisták és a politikai jog nélkül munkások nevében szólal fel. megállapítván, hogy első eset, hogy ez a párt a főispánt üdvözli. Ennek oka az, hogy a főispán oly kormány képviselője, a mely becsületét. és fennmaradását az általános választói jog megvalósításához kötötte. Ez a kormányprogramm még messze áll a szociáldemokrata párt céljaitól, de legalább a haladás útjára lépést bizonyítja és lehetővé teszi, hogy a parlamentben az ország népe a társadalmi osztályok és érdekek aránya szerint legyen képviselve. A hazát ma is a dolgozó nép, a munkások milliói védik meg és azért ne féltsék az országot attól, ha ezek politikai jogokat kapnak, hanem adják meg e követeléseket a népnek, mig azt ki nem erőszakolja.

Dr. Ladies László nem akart felszólalni, de az elhangzottakkal szemben kényszerítve van bizonyos előterjesztéseket tenni. Kijelenti, hogy a főispánt a közérdekek fejlesztésére és általában a lakosság érdekében kifejtendő munkájában az ellenpárt is a legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíteni, de udvarias figyelemnek tartja már most megállapítani, hogy politikai felfogások dolgában jelentékeny kiilömbségek vannak közöttük. Meggyőződése, hogy nem a választójog kérdése volt a sarkpontja a politikai fordulatnak, de miután ez a kérdés bevettetett a napi politikába, foglalkozni kell vele. Az a beállítás, hogy csak a munkás nép fiai védik a hazát, tehát ezek politikai jogokban részesitendök. hamis, mert minden társadalmi osztály egyenlően vérzik a harcmezőn, ott van minden osztálynak szine-java, de ott van az alja is. Arra hívatlanoknak és érdemetleneknek pedig az ország ügyébe beleszólást engedni, káros és veszedelmes, de igazságtalan is. Vigyázni kell arra, hogy amikor jogokat adunk, jogokat ne sértsünk! A magyar politikai nemzetet a választó közönség képviseli, a melynek túlnyomó nagy többségét a földművelő osztály képezi, ezt a többséget a magyar földmivelő osztály kezéből kivenni igazságtalan volna. Bízik abban, hogy a magyar választóközönség hazafias felfogása meg fogja adni a választójogot azoknak, akiket megillet, de ellentál! annak az áramlatnak, mely az érdemetleneket is ugyanazon jogokkal kívánja felruházni és demagóg, destruktiv irányzatnak nyit utat. Békésvármegye kiválóan demokratikus közszellemü, de az egész magyar társadalom is teljesen át vau hatva a demokratikus szellemtől és ez a felfogás uralja egész közéletünket. De a demokratizmus, mint frázis nem hódit, mert a nemzet a lényeget keresi és nem frázisokat, a maga felfogását az igazi demokratikus munkában is nem jelszavak hangoztatásában látja megvalósítva és elfordul a demokratikus frázisok által takart pöffeszkedő elbizakodottságtól. Újból kifejezi azon reményét, hogy a viszonyok megismerése után a főispán sok dologban találkozni fog felfogásával és üdvözli a vármegye uj‘ főispánját.

A programmon kívüli felszólalások során mindinkább hangosabb lett a terem és különösen a bizöttság tagjain kívüli hallgatóság köréből hangzottak el mindig sűrűbben helyeslő és elítélő, sokszor éles közbeszólások, ismételve arra indítván az uj főispánt, hogy a nyugalom fenntartása érdekében elnöki szóval éljen.

Elnöklő főispán a felszólalások befejezése után válaszolt a munkapárti felszólalóknak erőteljesen hangoztatva, hogy nála a demokratia nem frázis és pöffeszkedés, „Jövő működésűnk során összemér- hetjüic erőnket és remélem, hogy hol én leszek felül. hol önök alul.“ Megnyugtatom a türelmetlen- ke döket, hogy a választójogot mi fogjuk megcsinálni és nem a munkapárt. A rövid éles visszavágás a terem egy részében élénk visszhangot keltett, amelynek elhangzása után a főispán törvényes jogára hivatkozva a következő tiszteletbeli tisztviselőket nevezte ki :

tiszteletbeli fószolgabirákká dr. Debreczeni Lajos és dr. Márky Barna szolgabirákat, tiszteletbeli főügyészekké dr. Szegedi Kálmán békési és dr. Berthóty Károly orosházi ügyvédeket, tiszteletbeli főorvosokká dr. Szondi Lajos járás orvost és dr. Feldmann Ignác kórházi főorvost, tiszteletbeli alügyészekké dr. Herzog Henrik békéscsabai és dr. Jeszenszky Ferdinánd gyulai ügyvédeket, tiszteletbeli járás orvosokká dr. Godán Ferenc dobozi, dr. Hódy János gyulavárii és dr. Csermák Béla orosházi községi orvoskat.

Ezután a főispán a hitelesítő közgyűlés határidejét kitűzvén, megköszönte a törvényhatósági bizottság tagjainak a beiktatáson való részvételét és a közgyűlést a személyének szóló általános éljenzés közben berekesztette.

Közgyűlés után a főispán 27 tisztelgő küldöttséget fogadott. Megjelentek előtte a megyei