Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-05 / 31. szám
1917. augusztus 5. Békés vezetője eddig ismeretlen okból öngyilkossá lett. Az önmagával meghasonlott 21 éves ifjú a felső ipar iskola építészeti szakának hallgatója volt. Derék, szerény, szorgalmas és ügyes iparos, atyjának segítő jobb keze és minden reménysége volt. Két év óta teljesít katonai szolgálatot. Alig két hét előtt még itthon járt szabadságon és semmi jelét sem árulta el, hogy ilyen sötét tervekkel foglalkoznék, épp azért örök rejtély marad végzetes tettének rugója. Semmiféle Írást nem hagyott bátra. Hozzátartozóival a katonai parancsnokság szerdán reggel táviratilag közölte a szomorú hirt. A lesújtott szülők könnye még nem száradt fel a háborúban hősi halált halt két fiuk siratásában, az újabb sorscsapás fájdalmas hírére megtört szívvel utaztak harmadik gyermekük kihűlt teteméhez. Kedves halottjuk földi maradványait haza hozatták Gyulára és tegnap délután, a rokonok, barátok és igen nagyszámú részvevő közönség jelenlétében a róm. kath. egyház gyásszertartása szerint adták át az anyaföldnek, annyi megsemmisült reményüket. A szülők fájdalmában, bánatában osztozik és részt vesz az ismerősök igen nagy tábora. Áthelyezés A pénzügyminister Wárlárn Zoltán gyulai m. kir. adóhivatali tisztet saját kérelmére a veszprémi m. kir. adóhivatalhoz áthelyezte. Vízbe fűlt. özv. Tapodi Istvánná 12 éves István nevű fia csütörtökön délután szolgálatadójának Pakucza Mihálynak lovait úsztatta meg a sarkadi cédulahaz mögötti kubikgödrökben. Egy sereg pajkos gyerek lubickolt körülötte a mély vízben. A nagy hancúrozás közben a Pista gyerek leesett a lóról és nyomtalanul elmerült. Órákig tartó kutatás után bírták csak hulláját kiemelni. Talált tárgyak. Folyó évi julius hó 28-án O-yulán, a szeretetház közelében egy tölgyfavéka, e hó 20-án tartott országos vásár alkalmával pe- úig egy darab ■; hónaposnak látszó fehérszőrü üsző-borjú találtatott a gyulai sarkadi cédulaház közelében. A gazdátlan jószágokat igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitánynál átyehetik. Reform a MÁV.-nál. Eddig úgy volt, hogy a III-ad osztályú utas, a Il-ik, sőt az I-ső osztályon is utazhatott, ha hely nem volt a IlI-tk osztályon ; most ez a tarthatatlan állapot megszűnik. A MÁV. a napokban a következő rendeletet adta ki : Helyhiány miatt utasokat magasabb kocsiosztáiyokba csak úgy szabad elhelyezni, ha azok a magasabb kocsiosztályoknak megfelelő utánfizetést teljesitik, ellenkező esetben az utasok az utazást abbahagyni kötelesek. Ilyen utasoknak a beszállást megengedni nem szabad. Ezentúl tehát, ha a második osztályban nincs hely. az első osztályba csak úgy lehet beszállani, ha a III. és I. osztály közötti külömbözetet az utas az egy korona pótilletékkel együtt megfizeti. Tűz. Orosházán kedden délután kigyuladt Csicsova András hizlaló telepén a trágjadomb, melytől hamarosan tüzet fogott a közelében levő szalma és széna kazal, Szerencsére a gyorsan kivonult tűzoltóság az épületeket megmentette, de a takarmány elpusztult. A kár több mint tízezer korona, mely nem térül meg, mert a kazlak nem voltak bebiztosítva. Szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlenség érte Szarvason SsakdcsPims fütő fiát. A gyerek a gépbe tolta a szalmát. Puszta kézzel. Egyszer erősebben nyomta a csomót s a gép hengere elkapta a üu kezét. Mire kiszabadították már az egész karja össze volt égve és morzsolva. Az -eszméletét vesztett üut a szarvasi kórházba szállították. Dunába flllt. Sebestyén Ernő, csabai polg. fiúiskolái tanár Pécelen nyaralt és ott — valószínűleg fürdés közben — belefuladt a Dunába. A régi 50 koronások bevonása Az Osztrák- Magyar Bank az alábbi hirdetményt teszi közé : A most forgalomban lévő, 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koronás bankjegyek behívatnak és bevonatnak. Eziránt a m. kir. és a cs. kir. osztrák kormányok az Osztrák-Magyar bank főtanácsával egyetértőleg a következőket állapították meg : A most forgalombao lévő, 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koronás bankjegyek az Osztrák-magyar bank fő- és fiókintézeteinél 1919. évi julius 31-éig szolgáltatandók be fizetéskép vagy átváltás végett, úgy, hogy e bankjegyek bevonásának végső határideje 1919 évi julius hó 31-rke. Ettől az időponttól kezdve e behívott bankjegyeket az Osztrák-magyar bank fő- és fiókintézetei már csak átváltás végett fogadják el. 1925, évi julius hó 3l-ike után az Osztrák-magyar bank többé nem köteles (az alapszabályok 89. cikke) az 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koronás bankjegyeket beváltani vagy átcseréltetni. Háborús délután Körösladányban. Körösla- úány községének vezető férfiai egy háborús délután tartására megnyerték a debreceni »Bokréta« társaságot: Baja Mihály turkevei ref. lelkészt, dr. Gyökössy Endre MÁV. fogalmazót, dr. Máday Gyula, Oláh Gábor főgimn. tanárokat és Gulyás Józsefet, a Békésmegyei Közlöny szerkesztőjét. A »Bokréta« szétszórt tagjai szombaton délután találkoztak a szeghalomi állomáson, honnan együttesen rándultak át Körösladányba. A háborús délutánt Baja Mihály költő-pap magas színvonalú imája vezette be. A neves poéták mindenike tehetségének legjavával szerepelt s igy a nagyszámú közönség ritka műélvezetben részesült. A háborús délután közel 1000 komát hozott a jótékony célra. Palatinos József adóügyi biztos. A hivatalos lap közlése szerint a pénzügyminister Palatínus József lapszerkesztőt, a »Békésmegyei Közlöny« volt felelős szerkesztőjét a győri m. kir. pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biztossá nevezte ki. A jótollú hirlapiró Békéscsabáról való távozása után már egy Ízben, mint kir. adótiszt állami alkalmazásba lépett. Ezt az állását azonban csakhamar otthagyta és a »Magyar nemesi családok története« cimü díszmunka szerkesztésébe fogott, amely vállalkozása az első füzet megjelenése után szintén abban maradt. Hirlapirótarsunk most újból az állami szolgálat révében kötött ki. Betörés. Múlt hónap 27-ére virradó éjjelen szürkeruhás katonák betörtek Dobay Kálmán békéscsabai droguísta-üzletébe, elvittek onnan egy ezüst órát, 70 korona készpénzt és egy vaskazettát, melyben nagyobb összeg volt. A betörők munkájuk végezte után az utcán találkoztak egy fiatal társasággal, melynek láttára a betörők a vaskazettát eldobták, futásnak eredtek s úgy elpárologta, mint a jó kámfor, A vaskazettát még nem törhették fel a jó madarak s igy a kár nem igen nagy. Közgazdaság. Az uj burgonya ára. Az országos közélelmezési hivatal elnöke az idei uj burgonya árát augusztus 1-től kezdődő hatálylyal további intézkedésig métermázsánként ÍO koronában állapította meg. Haltenyésztés a homokbányában és Bikában. Pár hónap előtt megírtuk, hogy dr. Lovich Ödön polgármester felterjesztést intézett a földmivelés- ügyi ministerhez, küldjön ki szakértőt annak megvizsgálása végett, nem-e lenne alkalmas a homokbánya és Bikának nevezett két nagyterületű állóvíz haltenyésztés céljaira. A minister intézkedésére pénteken Gyulára érkezett Kuttner Kálmán kir; főmérnök, az országos halászati felügyelőség kiküldöttje, akinek véleménye szerint a két vízmedence nem nagyon alkalmas halastónak, mivel semmiféle tápláló forrással nem állanak kapcsolatban, ami vizüket felfrissítené. Miután azonban tapasztalat szerint egész éven át bőven van bennük viz, kisérletképen ajánlani fogja a ministernek, hogy néhány száz egy éves halat adományozzon e célra, melyeket február hóban fognak elhelyezni. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya vasarnap délelőtt Belicsey Géza elnöklete alatt, ülést tartott amely iránt a választmányi tagok szokatlan nagy érdeklődést tanúsítottak. Különösen szenvedélyes vitát keltet a kormánynak az idei termés zár alá vételéről szóló rendelete. Az elnök rámutatott a rendelet szerinte sérelmes főbb pontjára, különösen, hogy a termelők és a termés előállításához szükséglendő munkások részére csak 15 kilós fejkvótát engedélyeztek, hogy az árpának állattartásra való felhasználását megtiltották, amely sérelmes intézkedések helyesbítése végett sürgős felterjesztéssel éljen az Egyesület. Almády Géza a méltatlankodás keserű hangján támadja a gazdaközönséget semmibe sem vevő rendeletet. Felsorolja azon sok bántódást, amelyet a gazdáknak a háborús redelkezések járma alatt kellett szenvedniük és amely szenvedéseket teljes megadással tűrtek mindenkor. De e tűrésnek az lett az eredménye, hogy mindig mostohább elbánásban részesültek. Kern is lehet mást várni egy oly szervezetlen társadalmi rétegnek, mint a gazdák. Elismeri, hogy nincs más módja most a reperációt elősegítő eljárásnak, mint felterjesztéssel élni a minisztériumhoz, szervezkedni kell, hogy amikor szükség van ügyünk sikere érdekében felszólalni, egyetemlegesen, együtt tömörülve tehessük, hogy fellépésünknek nyomatékot adhassunk. Mor- vay Mihály nem táplál semmi reményt arra nézve, hogy az irka-firkának eredménye legyen. Menni kell személyesen sokaknak, ha kell az egész vármegye gazdáinak. Felvilágosítani a faktorokat az állapotokról, hogy igazságosan járjanak el a termelőkkel szemben, különösen velünk, akik megmutattuk minden időben áldozatkészségünket. Ne kényszerítsenek bennünket hamis utón járni és ne akarják, hogy ezen útra tévedve, minden termelő börtönbe kerüljön ! Békésmegyei gazda nem fogja Hámory példáját követni. De nem engedi azt sem, hogy minden igyekezettel előállított terményéből, még csak jól se lakhasson és azt esetleg más ér- demetleD, talán hazánk iránt ellenséges indulattal viseltető nemzetiség táplálására elvigyék. Bocsásson ki az elnökség felhívást, vezesse a gazdákat a kormányhoz, megy nemcsak az egész választmány, de a megye minden gazdája. Frank Ferenc szintén a nagyarányú személyes interveniálást tartaná célravezetőnek. Serly Kálmán nem tartja kivihetőnek ezt a monstre küldöttség eszméjét, mert a gazdák most vannak legjobban elfoglalva a hordás és csépeléssel és nincs megbízható elem sem, akire bizhatnák a közvagyont. Belicsey elnök indítványozza, hogy legtanácsosabb lenne a vármegyei törvényhatóság utján tolmácsoltatni tisztán agrárius vármegyénk jogos kívánalmait és a sérelmes rendelkezésnek megváltoztatását. Kérje meg a választmány az alispánt, hogy záros határidő alatt hívjon össse eyy rendkívüli kösgyiilést, melynek tárgya egyedül csak a fejkvóta felemelésének kérdése és ezzel kapcsolatosan a mezőgazdasági munkálatok biztosítására szükséglendő eljárás legyen. Ezen a rendkívüli közgyűlésen mondják el a bajokat és terjesszék a kormányhoz a sérelmek orvoslása végett. Ennek nyomatékéül aznap szüneteljen az egész vármegyében a csép- lés, demonstrálásául annak, hogy a gazdák jogos követeléseik kivivására szervezkednek. A választmány nagy lelkesedéssel igy határozott. Tudomásul vette a választmány a Szatmárvármegyei társegyesület átiratát, melyben kéri, hogy a tulajdonosok az aratás utáni tarlózást (kalászszedés) engedjék még a Vöröskereszt egylet által fenntartott katonai üdülők részére, akiknek élelmezésére szolgálna az igy az országban összegyűjtött sok ezer métermázsa elhullott és a pusztulástól megmentett kenyérmag. Bemutatta a titkár a mezőtúri. gazdasági egyesület által megküldött határozati javaslatot a munkásügyi törvény revíziója, a gazdasági kamarák felállításával a gazdatársadalom tömörülése és a mezőgazdasági termények előállítására szükséglendő ipari cikkek maximálása tárgyában. Bemutatta a titkár az OMGE, átiratával leküldött azt a felterjesztést, melyben az ország- gyűlés képviselőházához fordul a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón való rendezése tárgyában. Ugyancsak az OMGE. kezdeményezésével hívja fel a birtokosok figyelmét azon körülményre, hogy termeljenek minél több területen repcét, melyhez vetőmagot biztosit és a termést minden esetben 75 korona árban veszi meg mm.- ként a zsir- és olajkózpont. Ssathmáry Elek panaszolja azon nagy veszedelmet és a gazdaság menetét teljesen megbénító rendelkezést, hogy a gazdaságokban már évek óta foglalkoztatott és nagy vesződséggel, türelemmel betanított, beszoktatott hadifoglyokat kifogják cserélni, ezzel ismét fényesen igazolva a mostoha elbánást, amiben a gazdákat részesítik. Almády Géza nagy megbotránkozással veszi tudomásul a fenyegető veszedelmet és általában elítéli a foglyok ügyében tett mindennemű ez ideig is tapasztalt absurd rendelkezéseket, melyek ellen ö már a tapasztalt és konkrét esetek felsorolásával illetékes helyen lépéseket tett. Serly Kálmán hasonló panaszait sorolja elő, amelyek fényesen világítják meg, különösen a megyénkbeli visszás állapotokat, mikkel a fogoly ügy kezeltetik. Frank Ferenc szintén a foglyok ügyében tapasztalható rendetlenségekről fest általa érdekes, de a gazdaság ügymenetére annál szánalmasabb képeket. A választmány elhatározza, hogy minden módon meggátolni igyekezik e rendelkezés végrehajtását. A választmányi ülés elején Oláh György vármegyénk jóemlékü néhai főügyészének hagyatékában maradt »Békésvármegye Mezőgazdasága* cimü munkája terjesztetett elő, melyet az örökösök az egyesületnek felajánlottak. Megkeresik a földmivelés- ügyi minisztériumot, hogy a részben forrás, részben hézagpótló munkát vegye át saját tárcája terhére. Sólyomy' Lipót titkárnak pedig egy havi szabadságidőt engedélyeztek. A békétlenség zugó morajában oszladozott szét — jól túl a délen járva az idő — az igazgatóság a székházból és az elégedetlenség csak ott változott békés megelégedettséggé,amikor az elnök tapintatosságával az ő ünneplésével és javaslatának elfogadásával elhatározták, hogy a tömörülést azzal is dokumentálják, hogy a gyűlések után a fehér asztalnál is együtt maradnak barátságos utón kidolgozni azon eszméket melyeknek keresztülvitele a közre hasznos. A gyűlésen jelen voltak Belicey Géza elnöklete alatt: Szalay Lajos alelnök, Kiss László, Laubner József, Almády Géza, Rosenthal Adolf, Bajcsy Gusztáv, Chrisztián György, Pfeiffer István, Korosy László,
