Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-29 / 30. szám
4 Békés 1917. julius 29 Öngyilkosságok. Ivacskó György orosházi lakos 70 éves volt már. Testi ereje megfogyott, egy év óta beteges volt, megunta az életét. Többször emlegette, hogy öngyilkos lesz, meg is kísérelte néhányszor, de felesége mindannyiszor megakadályozta szándéka kivitelében. F. évi julius 14-én egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát. Ugyanígy tett Turbucz István 69 éves vésztői lakos, aki amiatt esett búskomorságba, mert három fiát elvitték a harctérre, ő maga keresni nem tudott, a vetést elvitte a viz s amellett a sok háborús baj és nyomorúság bántotta. Szerencsétlenség a botpuskával. Bagó Sándor vésztői lakos f. évi julius 17-én átment a vele szemben lakó Földesi Imréhez, akivel beszélgetni kezdett. Közben odajött látogatóba Vajda Imre vésztői lakos is, aki a kezében volt botot Bagó felé tartva, kérdezte tőle : láttál-e már ilyen botot ? Bagó Sándor váltig húzódozott tőle, deVajda- megnyugtatta: ne félj, nincs megtöltve. Ennek cáfolatául azonban a bot — amely botpuska volt — hirtelen és véletlenül elsült s a lövedék Bagó Sándornak a ballábába hatolt s rajta súlyos sérülést ejtett. Gyilkossági kisérlel Orosházán Csete Antal orosházi lakosnak első felesége 1905. évben halt el s tőle 4 gyermeke maradt. Ezek időközben elhaltak, csak az Emilia nevű — ma már 20 éves — leánya maradt meg. Az első asszonyról hagyatékul maradt 8 kis hold föld és 2000 kor. készpénz, ami Csete Emíliát illette nagykorúságától fogva. Cseté Antal 1906-ban újból megházasodott és a család rendesen éldegélt. Csete Emilia mostanában emlegetni kezdte, hogy szeretne már nagykorú lenni, nyilván, hogy az apja első feleségétől származó vagyont megkaphassa. Nemrég Csete Antal levelet kapott a postán, hogy valakinek el kell pusztulni a Csete Antal tanyájáról. Majd az orosházai csendőrörs is kapott egy levelet, melyben az állott, hogy az igazi Csete Antalt régen agyonlőtték Békéscsabán. Csete Emilia beszélgette is a szomszédok előtt, hogy Csete Antal nem az ő igazi apja, csak annak bőrébe van bujtatva, mire egy babonás ismerőse elmondotta neki, hogy egyszer egy macskát balkézzel meglőtték s emberré változott, meg lehetne ezt próbálni, hátha az igazi apád jönne elő. E hó 19-én Csete Emilia átment Nagy Zsófihoz és elkérte a bátyja revolverét 3 golyóval, azzal az ürügygyei, hogy az ő rósz revolverüket olyanra akarja igazittatni. E hó 23-án délelőtt Csete Antal kocsira ült, hogy a tanyára menjen. Vele volt Csete Emilia is, aki a hátulsó ülésen ült. Amint a Komlósi-utcában haladtak, Csete Emilia revolverrel hátulról az apjára lőtt, aki felugrott és hátranézett. A leány nyugodtan azt mondta: nem tudja honnan és ki lőtt? Csete Antal ezután egyenesen az orvoshoz hajtott, majd jöttek a rendőrök és csendőrök, akik Csete Emíliát letartóztatták és beszállították az orosházi kir. járásbírósághoz, mely viszont a kir. ügyészséghez kisértette. Csete Emilia — amint hírlik — azt mondja, hogy azért lőtt rá az apjára balkézzel, hogy átváltozzék az igazi apjává. Majd a vizsgálat kideríti, hogy a gyilkos leány bolond-e, vagy gonosz, aki csak színleli a bolondot és kapzsiságból lett gyilkos. Csete Antal sérülése súlyos és életveszélyes, mert tüdőlövést kapott. A termésrendelet. A hivatalos lap vasárnapi számában két rendelet jelent meg az 1917. évi termés értékesítéséről. Az egyik a gabonanemüek zár alá vételéről, a másik az 1917, évből eredő búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és kölesért követelkető legmagasabb árakat állapítja meg. Az első rendelet a termés átvevő bizottságok megalakításáig — am i valószínűleg csak szeptember hóban fog megtörténni — szabad vásárlást engedélyez. A termelő termésfeleslegét a Hadi Termény bármely bizományosának eladhatja. Uj dolog, hogy aki maga nem termelő, jogositva van a községi elöljáróság (város) által kiállított vásárlási igazolvány alapján, annak a községnek (városnak) területén, .ahol lakik, a községi elöljáróság által kijelölt és a vásárlási igazolványban névszerint megjelölt termelőtől vásárolni. Az előző rendelet szerint csak a Hadi Termény utján vásárolhatott Uj dolog, hogy a községek bizonyos mérsékelt jutalékot szedhetnek azon lakosok részére eszközölt vásárlások után, akik aratás után közvetlenül nem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy vásároljanak s akik részére a község vásárolt. Ezek az ujitások könnyebbé akarják tenn1 a magánosok vásárlását és a módosított rendelet világos célja, hogy lehetőleg szűk körre szorítsa a hatóságilag ellátandók számát. Nagy hibája azonhan a rendeletnek, hogy nem tartalmaz határozott utasítást arra nézve, hogy a községek kötelesek termelőket kijelölni, akik kötelesek lennének a náluk hatósági vásárlási igazolvánnyal jelentkezőknek a terményt kiadni. Ilyen intézkedés hiányában aztán könnyen megismétlődhetik a tavalyi eset, hogy a termelő nem akart a sok apró vásárlóval vesződni és vagy egyátalán megtagadja az eladást, vagy aki apró vásárlóknak ad el, az titokban magasabb árat, esetleg egyéb külön előnyt köt ki magának. — Erre vonatkozólag dr. Lovich Ödön polgármester a vásárlás módját ismertető hirdetményében kérést intéz a gazdaközönséghez, hogy termés- feleslegükből elsősorban saját polgártársainkat lássa el s csak az ezen felüli megmaradó meny- nyiséget adja el a Hadi Termény részvénytársa Ságnak. Bizonyosok vagyunk benne, hogy gazdáink meg is hallgatják a polgármester felkérését, annál inkább, mert mindannyian sajnálkozó tanúi voltak egész éven át annak a nyomorúságos állapotnak, annak a sok nélkülözésnek, melyen a hatósági ellátásra szorultaknak keresztül kellett esniük, s h.ozzá fognak maguk is járulni ahhoz, hogy ez a jövőben teljesen megszűnjék A gazdaközönség támogatása nélkül maga a hatóság képtelen volna ezt a célt valóra váltani. Épp ezért, mert mint említettük, a vásárlási igazolványokba be kell íratni a termelő nevét is, csak azután menjen mindenki vásárlási igazolványért, ha a búzát már'előre kialkudta s megtudja mondani, hogy kitől akar vásárolni. A gazdasági szükségletnek közvetlen vásárlás utján való beszerzéséről, valamint a liszt, korpa árakról, őrlési díjról és őrlési arányról csak ezután lesz intézkedés. A módosított termésrendeletnek a gazdákat és közönséget érdeklő intézkedései a következők : Az 1917. évi búzát, rozsot és kétszerest állatok . etetésére felhasználni egyáltalán tilos. Hasonlóképen tilos az áipának ily célra való felhasználása mindaddig, amig a megfelelő intézkedés meg nem történik. Az alakítandó átvevő bizottságok működésének megkezdéséig a termelő termésfeleslegét az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének rendeletében megállapított módozatok mellett a H T. részvénytársaság bármely bizományosának eladhatja. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi szükségletét saját termése nem fedezi mindaddig, amig az átvevő bizottság a község területén működését meg nem kezdi, legkésőbb azonban az 1917 évi október hó 15 ik napjáig a községi elöljáróság (városi polgármester) által részére kiállított Vásárlási igazolvány alapján jogositva van a saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát annak a községnek területén. ahol lakik, készáru vétel utján a községi elöljáróság által kijelölt és a vásárlási igazolványban név szerint megjelölt termelőtől vásá rolni. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke a vásárlási jogosultságot indokolt esetekben a község területén túl más község vagy járás területére is kiterjesztheti. Ha az átvevő bizottság működését a község területén megkezdette, a vá sárlási igazolványok hatályukat vesztik, de csak annyiban, hogy a vásárlásra jogosított a megjelölt termésmennyiséget nem a vásárlási iga zolványban megnevezett termelőtől, hanem az átvevő bizottság utján és annak közbenjöttével a H T.-től vásárolhatja meg. Az igy vásárolt termény után, ha a H. T , illetőleg bizományos a gabonát a termelőtől még tényleg át nem vette, sem a H. T., sem a bizományos jutalékot nem számíthat fel Azok a községek • amelyek olyan lakosaik élelmezési igényeit fogják a közvetlen vásárlás lehetővé tétele után biztosítani, akik az aratáskor nem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy összes egy évi. őket megillető szükségletüket készpénzben kifizessék, a földmivelés- ügyi miniszter által megállapítandó mérsékelt jutalékot a vevőkkel szemben felszámíthatják. Ha az átvevő bizottságok működése utján a házi szükségletek beszerzése olyan akadályokba ütköznék, amelyek a közélelmezés érdekeinek biztosítását veszélyeztetik, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke rendeletben megadhatja az engedélyt arra, hogy a jogosultak a vásárlási igazolvány alapján továbbra is közvetlenül a vásárlási igazolványban megnevezett termelőtől vásárolhassák meg a megjelölt mennyiséget. A gabona ára Békésvármegye területén a következőképpen van megállapítva: Busa alapára 47 K, de ezen alapáron felül az 1917. évi augusztus 31-ig tényleg kicsépelt és eladott búza, rozs és kétszeres készletek után a termelőnek métermázsánkint két korona szállítási prémiumra van igényük, tehát a búza tényleges ára .1917. augusztus 31-ig 49 korona, augusztus 31-től november 1-ig 47 korona, november 1-től 44 korona. Rbből látható, hogy a 47 koronás alapárból 3 korona levonásnak van helye azon búza készletek után, melyeket a termelők 1917. évi november elseje után jelentenek be az átvevő bizottságnak, vagy a H. T. társaságnak eladásra. Ross és kétszeres ára 1917. évi augusztus 31-ig 47 korona, augusztus 31-től november 1-ig 45 korona, november elsejétől 42 korona. Árpa 45 korona. Zab 44 korona. Köles 46 korona. Azoknak a termelőknek, akik az Országos Közélelmezési Hivatalnál igazolják, hogy búza, rozs, kétszeres termésüket a csépléshez szükséges szén hiánya miatt nem voltak képesek 1917 november elsejéig kicsépelni, illetőleg a Hadi Termény részvénytársaságnak átadni, az Országos Közélelmezési Hivatal engedelmével a Hadi Termény részvénytársaság az alapárat köteles megtéríteni. Nincs helye a 3 korona levonásnak oly igazolt készletek átvétele esetében, amelyek a termelőknél 1917. évi november elseje után váltak feleslegessé, például: konvenció, vetőmag stb. Árpára, zabra és kölesre nézve sem szállítási prémiumnak, sem a fenti levonásnak -nincs helye. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árakat, melyek magukban foglalják a rakódó állomásig való szállítási költséget is, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. Az 1916. évi termésű búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és kölesre nézve, az eddigi érvényben álló legmagasabb árak maradnak irányadók A rendelet még a szokásos büntető intézkedéseket tartalmazza. A gabonatermés felhasználása ügyében a várva-várt rendelet végre a két elején megjelent a hivatalos lapban, de amennyire egyrészt örvendetes intézkedéseket tartalmaz annyiban, hogy a házi szükségletre szolgáló kenyérmagvakat közvetlenül a termelőktől lehet megvásárolni, annyiban hiányos is még, mert több kérdés részletes szabályozásával adós marad és a gazdasági szükségletre való gabona felhasználás szabályozását csak későbbre Ígéri, egyúttal kínos és veszedelmes helyzetet teremtve, a gabonaféléknek — tehát az árpának is —: állatok etetésére való fel- használását megtiltja. Hatóságaink nyomban megtették az intézkedéseket a rendelet végrehajtó részeinek életbeléptetésére. A vásárlásra nézve nagy nehézségeket fog okozni a rendeletnek az az intézkedése, hogy a vásárlási igazolvány csak az elöljáróság által kijelölt és a vásárlási igazolványban megnevezett termelőtől való vásárlásra ad jogot. A fogyasztónak tehát előbb alkuba kell lépni a termelővel és csak azután járhat a vásárlási igazolvány után, ha pedig az igazolványban kijelölt termelőtől nem tudja meg venni az egész szükségletét, igazolványának más termelőre való kiállításáért kell zaklatnia az amúgy is tul- halmozott hatóságot. A vármegye alispánja a rendelet megjelenése után azonnal több rendbeli fel- terjesztéssel élt a kormányhoz. így kérte, hogy a vásárlási jogosultság a lakóhelyen kívül az illető járás egész területére megadassék, a nagyobb számú fogyasztóval bíró Gyula városra nézve úgyszintén a gyengébb terméssel biró szeghalmi és gyomai járásokra nézve a vásárlás a szomszédos járásokban is megengedtessék. írásban, majd táviratilag sürgette meg az alispán a gazdasági szükségletek kielégítésére vonatkozó rendeletnek azonnali kiadását és az árpa feletetésére vonatkozó tilalom azonnali megszüntetését, miután az állatoknak semmi más evőtakarmányuk nincs és árpa nélkül az állatállomány elpusztul, illetve kizárt dolog, hogy a súlyos gazdasági következményekkel .járó tilalmat meg lehessen tartani. Ugyancsak kérte az alispán a sertéshizlalás szabályozására vonatkozó rendelet sürgős kiadását, miután a télre hizlalandó sertéseket már legtöb
