Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-29 / 30. szám
X MX. évfolyam. <wjuld, 1917. .j ul ins 39. 31). szám. Előfizetési árak- P ^ ___ _ Szerkesztőség,kiadóhivatal: ££| p BÉKÉS Ilii Hirdetési dij előre fizetendő — Nyílt,ér som 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kézirat „=m adatik vissza. Egyes szőni ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIÍ\ DÁVIO. Megjelenik minden vasárnap Békésvármegye főispánja — dr. Füzesséry Zoltán. A »Budapesti Közlöny« pénteki száma közli az uj főispáni kinevezések második sorozatát, közöttük vármegyénk uj főispánjának kinevezését is. A legfelsőbb királyi kéziratnak idevonatkozó része a következőleg szól: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére dr. Füzesséry Zoltán Ítélőtáblái bírót Békésvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Reichenauban, 1917. évi julius hó 25-én. KÁROLY s. k. UGRÓN GÁBOR s. k. Múlt heti számunkban jeleztük, bogy a főispáni állás betöltéséhez fűződő sokféle híreszteléssel nem foglalkozunk és a szóbeszéd szárnyára .vett komolynak látszó és alaptalan jelölések során szóba került nevek felemli- tésétől is tartózkodunk. Álláspontunk ezúttal is helyesnek bizonyult. Már vasárnap illetékes helyről megbízható és később más oldalról is megerősített hirt kaptunk arról, bogy az eddig emlegetett egyének egyike sem lesz Békésvármegye főispánja, mert a kormány ezen állásra dr. Füzesséry Zoltánt jelölte és terjesztette fel királyi kinevezésre. A kinevezés azóta ténnyé vált és dr. Füzesséry Zoltán személyében uj főispánja vau vármegyénknek. Füzesséry Zoltánt tndtunkkal semmiféle kötelék nem fűzi vármegyénkéhez és idegenül jön közénk a vármegye kormányzatára. Eddig az igazságszolgáltatásnak volt elismert nevű munkása, mint a budapesti kir. büntetőtör- vónyszéknek Ítélőtáblái cimmol és jelleggel felruházott bírája és mint ilyen a magyar bírói karnak mély jogi képzettségű kiváló tagjaként volt általában ismeretes. A mikor bírói hivatalát a kormány bizalma és a legfelsőbb királyi kinevezés alapján a főispáni állás diszes méltóságával cseréli fel és a sokféle vonatkozású és a közviszonyokra való kihatásában mindig nagyobb jelentőségű közigazgatási szolgálat részesévé és ellenőrzőjévé lép át, tudjuk róla, hogy egyéni kiválóságát, lényegévé vált törvény és igazság szeretetét, szép hivatásában kipróbált munkásságának sok érdemét és — hitünk szerint — vármegyénk közjavának szeretetteljes gondozására való készségét hozza magával, hogy közviszonyaink megismerésével, törekvéseink átérzésével minket megértő és támogató munkása és vezére legyen vármegyénk közéletének. Ebben a tudatban és reményben őszinte szóval és bizalommal köszöntjük Békésvármegye uj főispánját. A győzelem záloga. E lap hasábjain sokszor hangoztattuk már, hogy sorsunk ugyan Isten kezében van, mégis emberi számítás szerint tőlünk függ, hogy az egész világgal vivott harcunkból becsülettel és úgy kerüljünk ki, hogy ezeréves országunk megmaradjon. Nem kell hozzá más, mint kitartás. Amint Hindenburg mondotta: az győz, akinek az idegei tovább birják. Nemcsak .kicsinyelni nem lehet és nem szabad, de egyenesen csodálni kell azt a vitézséget a harctéren, azt a türelmet, önfeláldozást itthon, a mellyel népünk a harcot, a győzelmet és ezzel együtt a hókét szolgálja. Ez áll általánosságban. Yau azonban egy kisebbség is: a türelmetlenek, a kicsinykitüek kisebbsége, és van az egészséges idegzetüek lelkében is egy kérdés, mely arra vár feleletet: ez az áldozatokban gazdag háború mégis, mikor érhet véget? A nyugtalankodókkal nem törődünk. A puha lelkű és politikai viszketegsógben szenvedő embereknek úgy is hiába beszélünk.. Ezek elvakultak, szemük nem lát, fülük nem hall, csak rémüldöznek, jajgatnak, vagy pedig csak a saját érvényesülésüket lesik, várják. — Az ország sorsát pedig bitangjára hagyják. Ám a bátor ember, ha körülötte minden ég is, körülnéz s az utolsó pillanatig hisz, küzd és ment. A veszéllyel, szembe néz és minden erejével szembe száll. Ez a bátor lélek tette erőssé a magyar ember karját, T A H C A. is jött rá, hogy az ezred vonuljon vissza de Zöld Mór alezredes a helyén' maradt, ő szemtől- szembe akarta látni magát az ellenséggel, szemtanúja volt az ütközet lefolyásának, akkor is, mikor a veszély legnagyobb volt. Ilyen példával járt elől, példát mutatva mindenkinek a harci dicsőségben. Inkább lehetne az ezred atyjának nevezni, mert mindenre kiterjedő figyelme erre méltónak predesztinálja. Ideálisan gondoskodik a legénységének ellátásáról. Fő gondja jó étkezés, tiszta ruházat, emberi bánásmód. Ez Zöld Mór alezredes munkaprogramja, ez a három feltétel emelte őt arra a kitüntető szeretetre és becsülésre, mely minden alantasának szivében és lelkében él, személye iránt, ez a hármas cél eredményezte azt a fényes győzelmet, amelyet a 308-asok julius elején arattak az oroszok felett. A gyulai honvédek ezen a napokon véghezvitt hőstetteit igy írja le egy szemtanú : Junius hó 29-én, Péter és Pál napjára virradtunk, a magyar embernek erre a hagyományos, várva-várt naptárbeli szép napjára, mikor jóformán országszerte, de főleg nálunk az alföldön kaszapengése megcsendül, vagy most már legtöbb helyütt az aratógép munkához fog, hogy egy reményteljes esztendőnek epedve várt terméskilátásait a szemünk elé tárja. És ezen a hagyományos szép napon kezdődött el nálunk az orosz offenziva bevezető pro- cessusa. Reggel 6 óra van, (régi időszámítás szerint öt) de a nap már szétterpeszkedatt az ég hor- rizontján, bőven küldi le hozzánk éltető sugarait. Csipognak az erdő dalosai. A bakák mosdanak, egyik-másik levelet ir, van idő hozzá, xtijjel dolgozott és most pihenhetne. De ki álmos itt ? Egyszerre több helyről menydörgésszerü robajjal csap le állásaink felett vagy 30-40 gránát ; mint a derült égből a villámcsapás, úgy hatolt ez ránk. És megállás nélkül kezdett dolgozni az orosz ágyú. Az egész rajvonal legénysége azonnal a rókalyukakba vonult le, csupán a figyelők maradtak kün, várva az orosz gyalogság támadását, de az nem következett be. Az ágyúzás percről percre fokozódott. A legnagyobb kaliberű nehéz gránátok ezerjeit szórta a francia és angol parancsnokiás alatt álló tüzérség állásainkra, egész nap, sőt szombaton is szünet nélkül, vasárnap délelőtt 10 óráig. Pont. Itt meg kell állni, pihenni, egy kissé elmélkedni a csodás erejű rókalyuk felett. Ez a mi mentő várunk, mert ennek köszönhetjük legfőképp az orosz támadás kudarcát, ennek az erősségén és utóbb a támadásnál á 308, 309. és 310. honvédgyalogezredek bátor és hősies- magatartásán tört le és állt meg ez a mostani angol és francia módra előkészített muszka rablótámadás. a rókalyuk a föld mélyébe ásott, mesteri kézzel kidolgozott erősség, melyen a 28-as és 24-es ekrazit gránátok, kimondhatatlanul sok ezer, még csak a legcsekélyebb kárt sem tudtak előidézni. Lesz aki ennek a leírásnak olvasásakor csodálkozni fog. De úgy van. A háromnapos pergőtűz alatt legalább 200000 lövedéket bocsátottak le ránk. Szakértők betudása szerint ily kis mértékű fronton, ahol ez a támadás elő volt készitve, — bátran lehet mondani a világháború legnagyobb ágyutüzének. Ehhez hasonlót senki sem jegyezhet fel. Az orosz foglyok — akik a kezünk közé jutottak — elmondották hogy csak úgy voltak hajlandók támadásba menni, ha olyan pergőtüzet bocsát a tüzérség reánk, amely bennünket már jó előre teljesen elsöpör. De hála az emberi tudásnak és a teremtett rókalyuknak, ez nem következett be. Megvédett és a támadás A gyulai honvédek hőstettei. Orosz front, julius 14. Ha ennek a borzalmas világháborúnak befejezése után a történetírók hozzáfognak nagy munkájuk — a háború történetének a megírásához, külön lapot fognak szentelni Zöld Mór alezredesnek, a 308-ik honvédgyalogezred parancsnokának, az orosz offenziva letörésében szerzett érdemeinek ecsetelésére. Ebben, a korunk legnagyobb, de egyúttal legszomorubb irodalmi művében méltó helyet fog elfoglalni ő, a 2 ik honvédgyalogezred törzstisztje, a magyar honvédség harctéri hőse, a legideálisabb katona, kit egyénisége, szeretetreméltósága, finom modora, jó szive, de páratlan szigorúsága is arra a kitüntető pozícióra emelt : hogy a legegyszerűbb honvédtől legnagyobb rangú feletteséig mindenki szereti és tiszteli, A most junius 29-én rettenetes iszonyuság- gal megindult orosz offenziva megállításában az oroszlánrész az övé az ő taktikai intézkedéseinek köszönhető és hogy azt a lépést, melyre az ellenség minden reménységét, Brzezanyt és vele együtt a lembergi műutat elfoglalni szándékozott — megakasztotta — útját állta : Zöld Mór érdeme. Háromnapos pergőtűz után az ellenség támadásra indult; sikerült is nekik a jobb szárnyon, a sokat emlegetett Lysonián a frontot benyomni, s előre jutni valami 500 méternyire, a negyedik védővonalunkig, de hős honvédeink öt ellentámadással kiverték az oroszt elfoglalt állásunkból és visszakergették az ő vonalaikba. Ebben az ütközetben az ezredparancsnok- ság volt a legnagyobb veszedelemben. Parancs X-apTinis: mai szama © oldal.
