Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-22 / 29. szám
1917. Julius 22. Békés 3 máry Géza ezredes volt az, aki a vár feladását közvetlenül megelőzőleg a 2-es honvédek élén hősi elszántsággal az ostrom gyűrűből való kitörést kísérelt meg, mely azonban az éhségtől elcsigázott hősök harcképtelensége miatt nem sikerült és a kísérlet számos földink életébe került. A Gyulai Kereskedők és Kereskedőifjak Társulata folyó hó 15-én d. u. 2 órakor tartotta meg helyiségében rendes évi közgyűlését Czinczár Adolf elnöklete alatt. A közgyűlés a lefolyt társulati évre vonatkozó titkári jelentést tudomásul vette, úgyszintén jóváhagyta az 1916. évre beterjesztett zárszámadásokat és a választmánynak a szabályszerű felmentvényt megadta. Ennek megtörténte után elfogadta a közgyűlés az 1917. évre összeállított költségvetést és ezzel az ülés befejezést nyert. Eljegyzés. Bncskó Gyula gyulai fényképész, a 2. honvéd gyalogezredben katonai szolgálatot teljesítő őrmester eljegyezte Tóth Viczát, özv. Tóth Sámuelné leányát Makón. Az aratás Békés vármegye területén csaknem befejezettnek tekinthető. Kilométernyi területet kell bejárni, hogy elvétve is lábon álló búzát, árpát, vagy zabot látni lehessen ; az is ami még aratatlan, jobbadán késői zab vagy tavasz- búza. Most már csaknem teljesen kidomborodik a termés úgy minőségileg, mint mennyiségileg és ha nem is fényesnek, de kielégítőnek, a négy hét előtti rósz kilátásokhoz képest pedig várakozást meghaladónak mondható. A termés hozadók — mint azt már lapunk múlt heti számában megírtuk — a járásokban, de nemcsak a járásokban, hanem az egyes községek különböző határrészeiben is nagyon változó. Általában igen jó Orosházán, Szarvason, Békéscsabán és a velük határos községekben, ugyanilyen a békési, gyomai s gyulai járások magasfekvésü földein, a gyulai határban a szeregyházi, biczerei, lencsés-uti s pejréti dombosabb részeken, a szabadkai, benedeki, eperjesi, szlányii, farkashalmi s kispéli dűlőkben, ellenben középen aluli, sőt — sajnos — határozottan rossz a sárréti községekben, a gyulai járás és Gyula városa tavasszal vadvízzel borított laposabb területein. A búza hozadéka — még mindig becslés, habár most már reális becslés szerint — Békésmegye területén 1600 Q-ölenkint, vagyis katasztrális boldankint öt métermázsára~ értékelhető, csép- lésre kedvező idő mellett még egy fél métermázsa többlet is remélhető. A múlt hét időjárása egyébként igen kedvező volt. Hétfőn hajnalban jó csendes eső, kedden este heves villámlás és menydörgés mellett erős zápor áztatta meg a növényzetet, anélkül hogy az aratás, összehordás és csép- lés huzamosabb időre akadályozva lett volna. A forróság nagyon kívánatossá tette ezeket az esőket, amelyek különösen jótékony hatással voltak a veteményekre, tarló legelőre, kaszálókra, tengerire, mely utóbbi most már mindenfelé szépen csövezik és további kedvező idő mellett szintén kielégítő, sok sok helyütt jó termést is Ígér. Gál Gyula vendégjátéka Gyulán. Előkelő, magas színvonalú műélvezetben lesz része városunk közönségének f. hó 26-án csütörtökön este. Gál Gyula a budapesti Nemzeti színház országos nevű művésze s az országos színművészeti • akadémia tanára egy pompás kis társulattal az Erkel Ferencz színkörben egy estére terjedő értékes müsoru előadást tart. Gál Gyulát nem kell felfedeznünk a gyulai közönség előtt, hiszen az ország első színpadának elismert nagy drámai művészét csaknem mindenki ismeri a Nemzeti színház színpadáról, nálunk Gyulán azonban ezúttal vendégszerepei először. Fellépte iránt épp azért már is páratlan érdeklődés nyilatkozik meg s bizonyosra vesszük, hogy a színkör minden talpalatnyi helye tömve lesz a csütörtöki egyetlen előadáson. Az est műsora a következő : Előszó. Mondja : Gál Gyula. Csipkerózsa. Irta: Sas Ede. Előadja: Andorffy Ida. »A vásár« népies életkép 1 felvonásban, dalokkal és táncokkal. Irta : Gál Gyula. Személyek : Susák János, biró Gál Gyula. Zsuzsa, a leánya Andorffy Ida. Fábry Dani, fiatal gazda Kuthy László. Cziczele korcsmáros Bádai Dénes. Fáni, a felesége Hegyi Eózsi, történik egy falusi csárdában. Tosea nagyáriája .Előadja :Hegyi Eózsi. Katona fiam verseiből. Előadja : Gál Gyula. Dalok. Énekli : Kuthy László. »Jól játszottam« tragikomédiaA 1 felvonásban. Irta: Gál Gyula. Személyek : Ékszerész Gál Gyula, Laura a második felesége Andorffy Ida. Fóris Pista, Laura rokona Szőke László. Anna, gazdasszony Hegyi Eózsi. Csendes, öreg paraszt Eádai Dénes. Een- des színházi helyárak. Előadás kezdete este pont fél 9 órakor. Jegyek előre válthatók á „Corvina“ nyomda papirkereskedésében. Pénztárnyitás az Erkel Ferenc Színkörben este pont 7 órakor. Zenecstély a Komlóban. A közkedveltségnek örvendő szokásos művészi színvonalú vasárnap esti hangverseny a Komlóban ma este is megtartatik. Tisztviselők beszerző csoportja a vármegyében. A pénzügyminiszter felhívására és támogatásával megalakult a vármegyei állami, törvény- hatósági és községi tisztviselők beszerző csoportja. E megalakulás tárgyában már hetek óta folytak a gyulai közhivatalok vezetőivel az előkészítő tárgyalások, melyeket Ambrus Sándor főispán vezetett és irányított. Ezen tárgyalások eredményes befejezésével folyó hó 20-án meg lehetett tartani az alakuló közgyűlést, mely a vármegye közgyűlési termében folyt le folyó hó 20-án délután Ambrus Sándor főispán elnöklésével és nagyszámú köztisztviselő részvételével. Az előkészítők megbízásából dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki biró ismertette a szervezeti szabályok tervezetét, melyet a közgyűlés csekély módosítással egyhangúan elfogadott és ezzel a csoport megalakulását kimondotta. Nyomban megválasztatott a csoport ügyeit vezető intéző bizottság, melynek tagjai lettek Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök, Zador Mór kir. tan. púig., dr. Madarász Kálmán törvény- széki tanácselnök, dr. Nagy Kálmán kir. Ítélő táblai biró, Sárosy Gyula árvaszéki elnök, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Makler Sándor tanfelügyelő, Horváth Béla és Palasovszky Sándor műszaki tanácsosok, Lukács Endre főszolgabíró, dr. Lovich Ödön polgármester, Kurcz Antal és Megyesy Ágoston törvényszéki bírák, Schmidt Iván árvaszékí ülnök, Deimel Lajos számvevőségi főnök, Kalmár Lajos pénzügyi titkár, dr. Yangyel Endre m. Il-od főjegyző, Holló György gazdasági felügyelő, Schmidt Gyula közkórházi gondnok. Megválasztatott továbbá az utalványozási joggal biró három bizalmi férfi és pedig Blaur Gyula h. pénzügyigazgató, Berthóty István m. főjegyző és Deimel Lajos számvevőségi főnök. Az ekként megalakult beszerző csoport célja a békésvármegyei köztisztviselőket mindennemű szükségleti cikkel az egyenlő elbánás elve alapján ellátni. Az egyesülés közismert előnyein kívül ez az egységes szervezkedés azzal a nagy előnnyel jár, hogy a pénzügyminiszter által folyósítandó, nagy összegű kamatmentes állami kölcsönt biztosit, ami lehetővé teszi a tagok befizetései mellőzésével való nagyobb arányú bevásárlást. A gabonának és egyéb legelsőrendü élelmi cikkek beszerzését már is biztosította az intéző bizottság akként, hogy átvette az eddigelé hivatalok szerint külön alakult csoportok által idevonatkozóan kötött ügyleteket. A csoport további működése különösen ruházati és más elsőrendű szükségleti cikkek közös beszerzésére fog irányulni. Addig is, mig a belépésre való f lhivások a vármegye hivatalaihoz szét mennek, bármelyik intéző bizottsági tagnál lehet belépésre jelentkezni. A tagsággal semmiféle anyagi kötelezettség nem jár. Kereskedő és Iparos Ifjak bálján befolyt összeg. A hadiárvák és özvegyek javára felülfizettek : Faragó Erzsébet 10 kor., Lénárt Ferencné, Néveri Istvánná 6—6 korona, Csűri András, Kiss László, Gebei Mariska 5—5 kor., Kállai Sándor, Steigeiwald Ádámné, Jámbor Istvánná 4—4 kor., Lang Józsefné, Szegedi István, Cswidái Pál 3—3 korona, Nádor Mór, özv. Licska Jánosné, Yelner János, Tulkán Péter, Kocsis Laj ísné, Stifter Margitka, Tímár Jánosné, K. Kiss Celuska, Mait Márton, Gál Lajos, Vészeli Béla, Kukla Pál, Galbács Imre, Nagy István, Békési Mihály, Lin- deisz Annuska, Bájer Bözsike, Element Mariska, Pécsi Lajosné, Dávid Áron 2—2 korona, Faragó József, Ráfi Ferenc, Krizsán Péter, Baudermann Károly, N. N. őrmester, N. N. őrmester, N. N. szakaszvezető, N. N., Képiró Lajos, D. L., 'Dóezi Andrásné 1—1 korona. * Zsebmetszés a vasalnál A napokban özv. Stéger Gézáné nagyváradi tanítónő Gyulán járt atyjának Schock Ferencnek látogatása végett, s a délutáni vonattal szándékozott Nagyváradra hazautazni. A felszállásnál egy fekete pápaszemes, fekete fejkendős, alacsony zömök cigány asszony hátulról mellé furakodott és többször meglökte. Stégerné felszállt és ölében vitt nagy csomagját elhelyezte egyik fülkébe s ekkor észrevette, hogy karján csüngő ridikülje nyitva van és abból 188 koronát tartalmazó pénztárcája hiányzik. Lármát csapott s azonnal a fekete pápaszemes asszonyra terelődött gyanúja. Az utasok látták is a cigányasszonyt felszállni, de az a kocsi másik végén nyomban leszállt és egy katona kíséretében eltűnt az állomásról. A károsult megtette panaszát a rendőrségen, ahol a személyleirás alapján megállapították, hogy a tolvajlást Lakatos Borosa gyulai cigányasszony követte el, aki Huszár Mátyás nevű többször büntetett s most is körözés alatt levő csabai illetőségű katonaszökevény barátjával utóbbi időben zsebvágásokból él. A jeles szerelmespár eltűnt a város területéről. Betörések Szarvason. Sohase volt annyi betörés Szarvason, mint ebben az évben. Minden napra jutott eddig két-három eset. Elvétve, ha egy-egy „fehér“-nwp csúszott tévedésből a többi közé. 12-én éjjel Boros György gazdálkodó kamarájának ajtaját feszítették föl a még ismeretlen tettesek s onnan egy zsák lisztet, két oldal szalonnát, hat rúd nyárikolbászt, sonkát, továbbá köleskását és zöldségféléket elemeitek. Találtak még a kamarába babot, borsót, lencsét, korpát és mákot, de ezeket nem vitték el, hanem a kamara közepén garmadába öntötték s összekeverték. Fürdők élelmezése. Szent László Püspökfürdőn a fürdőigazgatóság szállodáiban elhelyezett fürdővendégek élelmezéssel való ellátásáról teljes mértékben az egész idényre gondoskodott. Fürdővendégek száma a mai napig 1576. 3—3 Mezőberényben vasárnap tartják a vásárt. A kereskedelemügyi minister megengedte, hogy Mezöberény községben a minden évi április 8-át julius 12-ét és október 6-át megelőző péntekre szombatra és és vasárnapra engedélyezett és a háború tartama alatt e határnapokat megelőző pénteki napokon tartani rendelt országos vásárokat a háború tartama alatt a fent elsorolt határnapokat megelőző vasárnapokon tartsák meg. Törülközők és asztalkendők felajánlása. A kereskedelmi minister rendelete értelmében a Pamutközpontnak fel keli ajánlani megvételre a tisztán pamutból készült nyers, fehérített, festett, nyomtatott vagy takán szőtt bármilyen nagyságú és mértékű használatlan törülközőket és asztalkendőket, tekintet nélkül a súlyra, vagy fonalszámra, mégpedig úgy a méterárut, mint a konfekcionált levágott vagy beszegett darabokat, ha a tulajdonos készlete az áruk valamelyikéből 500 méter vagy ha ennnél keaesebb is, de a felajánlás alá eső összes árukkal együttvéve legalább 1000 méter, a készen konfekcionált darabokból pedig legalább 10 tucat asztalkendő és törölköző együttvéve. A felajánlás azonnal eszközlendő (Magyar Pamutközpont Budapest Y., Arany Janos utca 27.) s julius 7-e óta tilos a felajánlásköteles pamutárut bármiképen felhasználni, eladni vagy elszállítani. Mütanrcndőri bejárás. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Békéscsaba állomásán végzett nagymérvű kibővítési munkálatainak, vontatótelepének, fütőházi és javítóműhelyének mütanrendőri bejárása folyó hó 19-én tartatott meg Békéscsabán. A bejárást Honhauser Aladár vasúti és hajózási főfelügyelő vezette és az államvasutak, valamint a gazdasági vasút képviselőin kívül a vármegye és Békéscsaba község képviselői vettek azon részt. Az eljáró bizottság megállapította, hogy a munkálatok végrehajtása az engedélyezett terveknek megfelel és igy a forgalom biztonságára vonatkozó feltételek részletes megállapításával a vasúti építmények használatára az engedély megadatott. A cséplés eredményének bejelentése. Az 1917. évi termés elosztására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának egyik alapja az, hogy a termés eredmények mindjárt a cséplés végeztével pontosan bejelentessenek. Az ezen intézkedés végrehajtására vonatkozó részletes utasítás a héten érkezett meg a községekhez. E szerint mindazok, akik a cséplést már befejezték azonnal, a többiek pedig a cséplés befejezte után, vagy ha a hosszabb ideig tart, hetenként tartoznak az elcsépelt gabonamennyiségeket pontosan bejelenteni. A bejelentést a cséplőgép tulajdonos és a csépeltető gazda együttesen teszik meg és annak helyességéért mindketten felelősek. A szükséges nyomtatványokkal a községi elöljárók (polgármester) látják el a feleket. Figyelmeztetjük a gazdaközönséget, hogy a bejelentést saját érdekében is pontosan tegye meg, mert mulasztás vagy helytelen bejelentés súlyos büntetést von maga után, másrészt pedig miután annak alapján fogják kiszámítani az ő szükségletét és feleslegét, a gondatlan bejelentés saját kárával is fog járni. A vásár áthelyezések és pótvásárok engedélyezésének joga eddig a kereskedelemügyi mi- nisternek volt fenntartva, amit az a törvényhatósági közgyűlés véleményének meghallgatásával gyakorolt. Ez az eljárás oly hosszadalmas volt, hogy a legritkább esetben fordult elő, hogy e tárgyú kérvények kellő időre elintézést nyerjenek. Ez indította a kereskedelemügyi ministeriumot arra, hogy a vásár áthelyezések és pótvásárok engedélyezését a vármegyékben az alispánok hatáskörébe utalja, kikötvén, hogy az országos és heti vásárok áthelyezése ezek kivételes indokolt esetben és a 15 km.-es körzetben levő vásárjogtulajdonosok sérelme nélkül, pótvásárok engedélyezése pedig csak a tényleg elmaradt vásárok helyett lehetséges.
