Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-28 / 4. szám
1917. január 28. Békés 3 Öngyilkos önkéntes Pflaum József a gyulai 2. honvéd gyalogezred önkéntes tizedese, Pflaum József gyulai kőmivfs mester fia a pótzászlóalj jelenlegi állomáshelyén Makón, f. hó 21-én délután revolverrel szivén lőtte magát és azonnal meghalt. A szerencsétlen véget ért 18 éves fiatalember a múlt évben mint a gyulai főgimnázium VII-ik osztályának szerény, szorgalmas növendéke soroztatott be és a nyáron tartott négy hetes kurzuson megszerezte a hadi érettségit. Legutóbb két hónapig ; kórházban betegeskedett s felgyógyulása után a menetszázadba osztották be. Az egyébként is gyenge szervezetű fiatalember, mint barátai mondják, visszariadt a reá váró testi fáradalmaktól, amelyek elviselésére gyengének érezte magát, s ez adta kezébe a gyilkos fegyvert. Mélyen sújtott hozzátartozói csütörtökön haza szállították halottjukat Gyulára és pénteken délután katonai dísszel temették el, óriási közönség részvételével a Józsefvárosi temetőben. Fehér világ. Az időváltozást ezúttal nem Pálfordulója hozta meg, amennyiben a hét eleje óta van hideg, fagyos idő, noha csak mérsékelt alakban. Az eddig észlelt legmagasabb hideg R. szerint 6 fok volt, de átlag 2—3 fok között váltakozik. Gazdaközönségünknek az a része, amely lapos réti földeken gazdálkodik, sok aggodalommal fogadta a bekövetkezett fagyot, különösen ott, ahol buzavetését a viz borította el. Ezeket a vetéseket most jégburkolat fedi, ami tetemes károkat fog okozni, a búza egyrésze teljesen megsemmisül, amennyiben a kipálás veszélye fenyegeti. Sokkal kedvezőbb az idő, különösen pedig a két nap óta eső hó a magasabb fekvésű földekre. Kívánatos volna, ha a hó tartós és ezzel egyidejűleg keményebb idő lenne, már csak azért is, hogy a két év óta üresen álló jégvermek megtölthetők lennének. A József szanatóriumban ápolt tüdőbeteg katonák karácsonyára a következő készpénz és természetbeni adományok folytak be: Sándor Károly (Magyarbodza) 10, Papay János (Nagyszalonta) 10. Nagy Jenő gyógyszerész és Nagy Srefánie (Gyula) 20, Lutz Ede és társa (Budapest) 10, Neumayer Lipót (Budapest) 5, Wein Károly ós társai (Budapest) 10, Braun és Czin- czár (Gyula) 20, Lakos Jenő (Gyula) 20, Weisz Mór és társa (Gyula) 10, Schriffert Pál (Gyula) 10, Schneider József (Gyula) 5, Szepesi Sándor (Gyula) 10, Török József (Budapest) 20, Márkus Pál (Budapest) 10, Thallmayer és Seyz (Budapest) 10, Szollás és Molnár (Budapest) 50, Magyar Siemens Schuckert (Budapest) 50, dr. Wander r.-t. (Budapest)lO, Alfa Separator (Budapest) 30, Körner Vilmos és társa (Budapest) 20, Fábián Lajosné (Gyula) 20, Benedt Károly (Fiume) 3, Zuzmann János (Gyula) 15, Reichert Károly (Budapest) 5, »Tudor« Acumulátor r.-t. (Bpest) 10, Freudiger Mózes és fiai (Budapest) 20, Schwartz Samu (Budapest) 20, Pfister Róza (Lajtaszentmiklós) 50, Licht Arthur (Gyula) 5, Vöröskereszt egylet (Gyula) 150, Zuzmann Já- nosné (Gyula) 10, Garay Samu és társa (Bpest) 20, Weisz Fülöp (Békéscsaba) 40, Faulhaber József (Gyula) 20, Schillinger Lipót (Gyula) 20, Frank Henrik Fiai (Kassa) 30, Apjáry János (Békéscsaba) 30 koronát, Sugel Károly (Budapest) 50 karácsonyfa-lámpa és foglalat, Weisz Mór és társa (Gyula) 150 üveg sör, Benes Testvérek (Győr) 9 kgr. cipőkrém, Posner Károly Lajos és fia (Budapest) írószer, Kirchknopf és Adám (Budapest) 3 ingre való kelme Mely adományokért az intézet vezetősége ezúton is úgy a maga, mint a katonák nevében is a nemesszivü adakozóknak hálás köszönetét mond. Öngyilkos hadnagy. A jelenleg Gyomán állomásozó honvéd pótzaszlóaljban jogügyi előadói szolgálatot tevő dr. Tiltscher Pál, 25 éves ügyvéd és tartalékos hadnagy, f. hó 20 án Szerető István vizmester házánál szivén lőtte magát s rögtön kiszenvedett A boldogult rokonszenves ifjú erdélyi úri családból származott és jegyben is járt egy előkelő bájos leánnyal. Az élet tavaszán mi adhatta kezébe az öldöklő fegyvert, titok marad. Hátra hagyott leveleiből — a halála okára nézve — semmi magyarázat nincsen, csupán szeretteitől, édes anyjától, jegyesétől és az alezredesétől, mint az itteni legfőbb parancsnokától veszi búcsúját. A megboldogult az északi harctéren balkarjában lősebet kapott, amiből már kigyógyult, csupán némi idegbénulási tünetek maradtak fenn, de attól hivatását minden zavar nélkül folytathatta. Temetését a róm. kath. egyház szertartása szerint Urbanec tábori lelkész két lelkész segédletével f. hó 23-án délelőtt, katonai pompával és a közönség nagy részvéte mellett végezte el. Temetésén jelen volt a megboldogultnak édes atyja és árván hagyott jegyese. A sírnál Reichert Róbert tanító, tartalékos hadnagy vezetésével — katonatisztekből álló énekkar vett búcsút elköltözött bajtársától. Temetése után a róm. kath. templomban az elhunyt lelki üdvéért gyászistentisztelet tartatott. Elöljárósági választások Gyulaváriban január 13-án Lukács Endre főszolgabíró vezetésével a következőket választották meg : Biró : B. Bálint Antal. Törvénybiró-gazda : Erdődi Lajos. Pénztárnok : Túri Gábor. Közgyám: Széles Mátyás. Esküdtek : Horváth Sándor, Horváth Lajos, Nagy Gy. János, Bálint József. — Kétegyhásán január 16-án volt a választás. Bíró Muntyán Mihály (uj). Törvénybiró : Tyeluk János (uj) Pénztárnok : Szécsényi Lajos. Gazda-esküdt: Kundicz István. Közgyám : Sztán Tódor P. (uj). Esküdtek : Isztin Mihály P. Kalcsó János (uj). Rotyis György F. (uj). Tóth János (uj). Kulesztra András (uj). — Doboson január 17-én ejtették meg a tisztujitást. Bíró : iszabó Sándor. Törvénybiró .• Gyenge Lajos. Közgyám: Nagy István. Pénztárnok : Komáromi Lajos. Gazda: Szilágyi István. Gátbiró-esküdt: E. Szabó István. Esküdtek : M. Nagy Ferenc, Kárnyáczki Mihály, Orbán János. Végrehajtó : Jónásy László. A tisztelt hölgyközönségnek b. tudomására hozom, hogy modelek és tavaszi újdonságok beszerzése végett elutaztam, február 1-ig szünetet tartok, addig is a tavaszi idényre előjegyzést elfogadok. — Rosenthal Mariska női divatszalon Békéscsaba. Kolduskirály cimmel néhány hét előtt egy hirt adtunk lapunkban, melyet egyik megyei laptársunktól vettünk át. Most utólag értesülünk, hogy a Kolduskirály nem volt se koldus, se király; nem is Sátor Pálnak hívták, hanem Sátori Pálnak. Pénze sem állt garmada számra, hadikötvényei sem voltak. Ember volt ; egy különc ember, aki egy másban áthágta a szokás törvényeit s a társadalmi korlátokat megvetve a maga módja szerint élt. Mindezeket Körösladányban élő testvére hozta tudomásunkra a következő levélben : B. lapjának 1916 november 12-én megjelent 46-ik számában a hírek között azon cim alatt, hogy «Kolduskirály» közlemény jelent meg helyesen Sátori (és nem Sátor) Pálról, aki nekem testvérem volt, s tényleg körösladányi, mert idejének több évét itt töltötte. Ezen közleményük, melyre már régebben akartam válaszolni, de mindeddig maradt helyesbítésre szorul s kérem is ezt az alábbiaknak raegfelelőleg köztudomásra hozni. Az igaz, hogy nevezett testvérem különc volt sállásához és hivatásához nem megfelelőleg élt az utóbbi időkben a társadalomban, de az nem áll, hogy kére- getett volna s Budapesten a szénatéri templom lépcsőjén ilyen kéregető minőségben egyszer is megjelent volna. Tényleg nem volt rászorulva s vagyonát, amely mégis nem volt olyan sok, mint a közlemény mondja, itthon volt vagyona eladásából s régebbeni munkájából nyerte, de nem a kéregetésből s holmi szemétből szedte össze. — Szeretném tudni, ki volt a közlemény szerzője s igy beküldője, talán az megtudná mondani jobban, hogy hol vannak azok a nagyobb menynyiségü betétek és értékpapírok (hadikölcsönkötvények) s igy engem, illetve minket is útba tudna igazítani, hogy hol keressük azokat ! A koldus elnevezés ellen tehát tiltakozunk. Vagyok teljes tisztelettel K. Tóth Jánosné, Pafcsuga (Sátori) Teréz.» Aenieslelkii alapítvány. Kita András szarvasi földesgazda a.Szarvason létesítendő Árvaház javára 4000 koronás alapítványt tett. A derék gazdának négy fia küzd a harctéren, kik közül egy már hősi halált halt, egy pedig eltűnt. A nemes lelkű apára, büszke lehet úgy Szarvas községe, mint a fiai is, mert nemes cselekedetével példát mutatott arra, hogy az apátlan-anyátlan árvákról kiknek és hogyan kell gondoskodni. Malac és báránylopás. Csomós Jánosné panaszt tett a rendőrségnél, hogy f. hó 21. és 23-ika között pejréti tanyájának istállójából, az ott levő 4 drb. három hetes malac közül kettőt elloptak. Az őrzésükkel megbízott béres gyerek a lopás körülményeiről semmit sem tud. A kár 100 korona. — Flinta Péter Kálvária dűlő 5 számú tanyájáról január 24 én virradóra egy hathetes fe- hérszőrü báráuyt vittek el. A tettesek az ablakot felfeszitették és úgy hatoltak be az istállóba. A rendőrség keresi a tolvajokat. Szerelmi dráma Buesaleiepen Véres szerelmi dráma játszódott Is fdlyó hó 20-án szombaton délelőtt Bucsatelepen. Keresik Jenő 25 éves r. kath. iskolai tanító, vadászfegyverrel agyon- lőttegazda iszonyát Soczó Terézt, aztán önmaga ellen fordította a fegyvert, de ez a lövés bár életveszélyes, nem okozott azonnali halált. A dráma áldozatai 8 oldalas hosszú levélben Írják meg, hogy közös elhatározással mennek a halálba, a tanító pedig holmijáról végrendelkezik. A végzetes elhatározás oka az volt, hogy a tanító elöljárói, nevezetesen a presbitérium görbe szemmel nézték a szerelmi viszonyt és emiatt fegyelmi eljárást is indítottak éppen 20-án délelőtt tartott ülésen Keresik ellen, akinek amidőn ez tudomására jutott, kölcsönös megállapodásból kifolyólag végrehajtotta a páros öngyilkosságot. A tanító valószínűleg életben marad. Az ötödik kadikölesön. A gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz érkezett kimutatás szerint Békésvármegye területén a kir. adóhivatali székhelyeken a pénzintézeteknél, illetőleg egyéb jegyzési helyeken történt vetkező : Gyula Békéscsaba Szarvas Orosháza Csorvás Szeghalom Békés hadikölcsön jegyzés a kö1.897.150 kor. 9.125.700 „ 5.831.350 „ 5.096.200 „ 68.600 „ 363.050 „ 1.556.300 „ összesen 23.938.350 kor. Az adóhivatali székhelylyel nem biró nagyobb és kisebb községekben is jelentékeny jegyzések történtek, amelyekről azonban a pontos adatokkal nem rendelkezünk. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár székház flgye. A kerületi munkásbiztositó pénztár székház megkezdett építése a közbejött háború miatt megakadt. Erről már többször tettünk lapunkban említést. A pénztár igazgatósága a múlt évi augusztus 13-án úgy határozott, hogy felter- terjesztéssel él a m. kir. állami munkásbiztositó hivatalhoz, küldjön ki egy szaktanácskozmányt annak megvizsgálására mikép lehetne az építkezést folytatni és tető alá juttatni a háború alatt, hogy az eddigi építmények az idő viszontagságai folytán tönkre ne menjenek. Folyó hó 18-án az állami hivatal rendelkezésére össze ült az építési bizottság. Az állami hivatal részéről Ssobotka Rezső kir. műszaki tanácsos és az Országos Pénztár részéről Müller József műszaki titkár vettek részt benne. Diósy Béla igazgató ismertette a tanácskozás célját és kért8 hogy az építés akadályainak megvizsgálása után keressenek módot arra nézve, hogy a tervezett építkezés, a mely a háború következtében nagy nehézségek elé került, úgy hogy előtte különböző okoknál fogva a székház építésének terve belátható időn belől kivihetetlennek látszik, mikép lehetne mégis az építkezést folytatni. Bányai András építőmester az anyag és munkabérek nagymérvű emelkedése miatt nem volt hajlandó szerződésében vállalt kötelezettségeinek eleget tenni. Az építési bizottság vele szemben azon álláspontra helyezkedett, hogy ügyét az Országos Pénztár jogtanácsosára bízza. De arra az esetre ha vele nem boldogul két kibontakozási lehetőségben megállapodott. Az egyik az, hogy redukálja az eddigi terveket. Mert a pénztár teher biró képessége szem elől nem téveszthető, a járulék jövedelem első sorban a pénztár céljára és rendeltetésére — a munkás egészségügyi kiadásokra — fordítandó, s csak bizonyos részt lehet a kezelési költségre felhasználni, A székház bérlet és annuitásos évi terhe csak ebben a keretben mozoghat. — Nem szabad nagyzási eszméknek a teret megadni, a munkás egészségügy rovására A másik terv az, hogy a békésmegyei casinó háza és mintegy 900 négyszög öl telke vétessék meg a pénztár céljára és ott munkás jóléti intézmény épiiésére. Ez a terv látszik kedvezőbbnek. A pénztár igazgatósága f. hó 21-én el is fogadta az építési bizottságnak ezen terveitl Dr. Ssobel Dávid pénztári főorvos a munkás egészségügy felkarolásának érdekében az eredeti tervekben szépen volt megoldva, nyomós érvvel argumentált. Ezer koronát ajánlott fel a maga részéről a székház eredeti terveinek keresztülvitele érdekében és indítványt tett, minthogy a megvalósítás kérdése tisztán anyagi természetű, indítson a pénztár a munkaadó érdekeltség körében gyűjtést. Úgy hiszi, hogy az a szeretet, a mellyel a munkaadó érdekeltség a pénztár iránt viseltetik és az a megbecsülés, a mellyel a munkaadó a muukásság iránt viseltetik, az érdekelteket
