Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-08 / 27. szám
1917. julius 8. Békés 5 latot ehhez a darabhoz, amely egy multszázadbeli szenvedélyes asszonynak egy báléji drámáját vonultatja el előttünk. Ez a színmű, a mai vér- zivataros időben halk visszamenekülés a régi boldog világba, amikor az is dráma volt, hogy valakinek magánúton dúlták fel egy kicsit az életét A régies ruhák, a régies szavak, a régies kalandok most mintha az emberiség boldog gyermekkorát jelentenék a színpadról. Gömöry Vilma játszotta, a „Farsang“ kalandos asszonyát, aki élni vágyik, aki egyetlen forró, szenvedélyes éjszakán diadalmaskodni akar az urán, aki az okosságával, a szigorúságával leigázza, de aki mellett szenved. Gömöry Vilma csodákat müveit e szerepben, fényesen oldotta meg nehéz feladatát Ez a kivételes tehetségű értékes művésznő ebben a parádés szerepben újból meghódította a gyulai közönséget. Miklóst, az udvarlót László Tivadar játszta, s bár elsőrangú színész voltát számtalanszor bebizonyította, ebben a szerepben minden igyekezete mellett sem tudott elfogadhatót nyújtani. Mentségéül koncedáljuk, hogy ez az alakítás szerepkörén kívül esik, s ő csak a beteg Körmendy Kálmán helyettesítéseképpen vállalta. Hálás szerepe volt Lendvay Lolának {Liszka), aki hűen általános elismerés mellett hozta színpadra egy finomlelkü, disztingvált, szub- tilis asszony alakját Szeghő Endre (Oroszi) a férj a’akját előkelőén játszta meg. A főszereplőkön kívül Szilágyi, Rogoz. Harsányi és Ihász jól egészítették ki a darab epizód szerepeit. Csárdáskirályné Hirére rászolgált. Régi idő óta a legsikerültebb oper-tt. Meseszövése a megszokott, táncait, vagy legalább ehhez hasonló táncokat már százszor láttunk, trükjei az unalomig ismertek. De a zenéje végtelenül kedves. Üde, egészséges, friss dallamai olyan pompásan csengnek-bongnak, elevenen változó ütemei, kecsesen hajladozó áriái olyan szépek, hogy nun csoda ha rekordot ért el előadásai számával Déry Rózsi, mint Szilvia a darab minden sikerét biztosította csengő szép hangján előadott énekeivel, pompás eleven- ségü játékmodorával, igen szép toilettjeivel és egész megjelenésével. Sugár Gyula (Edvin) szin - tén talpraesett játékkal és csinos tenorján sikerültén előadott énekléssel gyarapította a közön ség élvezetét. Solymossy Sándor (Kancsiánó gróf) elemében volt Incselkedett, rögtönzött, mulattatott. A rendesnél is elevenebb mókázásának sok élvezője volt. Kunossy Ella fSztázi kontesz) táncával szépségével hatott Ihász Lajos (Kerekes Ferkó), Rogoz Imre (Rohnsdorff főhadnagy), Harsányi Miklós (a herceg), Cserényi Adél (a herceg neje), valamint a többiek is mind sikerült igyekezettel és jó játékkal vették ki részüket az est kiváló sikeréből. Heti műsor : Hétfőn a színkör javára bérletszünetben Csiky Gergely örökbecsű poetikus vigjátéka a Nagymama kerül színre. Csiky mulatságos darabja, már nálunk több év óta nem adatott és ma teljesen az újdonság ingerével hat. Az igazgatóság elsőrendű kiosztásban és gondos előadásban hozza színre Csiky remekét, melynek címszerepét, Prielle Cornélia hires szerepét Vécsey Ilona játsza, a kinek ez egyike legjobb szerepeinek. Mártát Lendvai Lola. A fiatal Ernő grófot Matány. Örkényi ezredest Ungvári, unokáját Piroskát Biró Erzsi, Tódorka tanárt Solymossi, Lángo Szera- fint Cserényi Adél, Kálmán bárót László és a tiszteletest Szilágyi Aladár játszák. Kedden Matány Antal jutalomjátékául a Családfő kerül színre. Egy kitűnő mulattató szép zenéjü operett, mely Berlinben és Bécsben évekig uralta a műsort. Az újdonság zenéjét Walter Kolo, a berliniek Lehárja szerzetté, csupa invenció. Dallamos és pattogó tánc és énekszámok váltják fel egymást, a hogy a színpadi helyzet kívánja. A szövege pedig zene nélkül is mint vígjáték megállná helyét. Az igazgatóság gondos előadásban és elsőrendű kiosztásban hozza színre ezt a pompás operettet, melyben az egész énekes személyzet játszik. Kitűnő hálás szerepe van Déri Rózsinak. Ő játsza a dadát, aki a ház zsarnoka. Pompás tánc és énekszámaival jelentékenyen hozzájárul az operett sikeréhez. Solymosi egy pipogya férj szerepében kacagtat. Matány egy afrikai törzsfőnök groteszk alakításában elsőrangú alakítást nyújt. Kunosi Ella egy bájos kis lány szerepében, Viola egy spanyol táncosnő, Szilágyiné egy harapós anyós, Cserényi egy pedáns nevelőnő szerepében külön-külön és együtt is nagyban hozzájáralnak, hogy a közönség egy megelégedett színházi est emlékével hagyja el a színházat. A címszerepet Sugár Gyula játsza, ő a családfő, egész'este uralja a színpadot, ő énekli az operett legszebb számait. Szerdán a színtársulat utolsó előadása és Ferenczi Frigyes búcsúja. Ez alkalommal színre kerül Kálmán Imre, a Csárdáskirályné szerencsés ke^HÁ szerzőjének hires operettje a Tatárjárás Ferenczit, aki regi ismerőse a gyulai közönségnek, szeptembertől a m. kir. operaházhoz szerződtettek mint rendezőt. Ez estén búcsúzik a gyulai közönségtől, egyik legjobb szerepében, Lobonyai generálist játsza. Az igazgatóság ez alkalommal elsőrendű kiosztásban hozza színre a Tatárjárást és a búcsúzó főrendező iránt való szeretetből a legkisebb szerepet is elsőrendű színész játsza. Riza bárónét Hilbert Janka, a ka- dettot Déri Rózsi,- Lőrenteit Sugár Gyula, Tresz- kát Viola Margit, az öreg Bencét Szilágyi, Imédi kapitányt Ungvári, Gerő intézőt Rogoz, Túri szakaszvezetőt Harsányi, Elekes hadnagyot Matány. Ezzel az előadással fejezi be a szegedi színtársulat 4 hetes gyulai idényét Előadás a gyulai színművészeiét pártold egyesület javára A még hátralevő előadások közül a hétfői, a színészetet pártoló egyesület pénztára javára fog tartatni. Az egyesület tudvalevőleg már évtizedet meghaladó idő» óta lemondott a tagsági dij szedéséről és egyetlen jövedelmét az az előadás bevétele képezi, melyet a körünkben működő színtársulatok erre a célra fordítanak. Rme jövedelemből fedezi az egyesület ama kiadásait, amelyek a színkör csinosítására s a közönség több kényelmének fokozására szükségesek. Ennek következtében kérjük az egyesület tagjait és általában a közönséget, hogy tömeges jegyváltás által szíveskedjenek a hétfői előadás jövedelmét biztositani. Ez annál köny- nyebb és indokoltabb, mert az igazgató előzékenysége folytán a közönség elsőrangú műélvezetben is íog részesülni Ugyanis Csiky Gergely, legjelesebb magyar színműíróin' egyikének kiváló s élvezetes darabja, a Gyulán régóta nem adott Nagymama cimü pompás vigjátéka kerül színre, mely a közönség túlnyomó részének valóságos premierje lesz Az előadás bérletszünetben adatik és igy azok is szerezhetnek jó helyeket, akik a bérlet miatt ennek lehetőségétől megvoltak fosztva. Ferenczi Frigyes az opera rendezője. A szegedi színtársulat szezonzáró szerdai előadása egyúttal bucsufellépte Eerenezi Frigyesnek, mint színművésznek a világot jelentő deszkától, a színpadtól. Ferenczi Frigyes neve a magyar Thália iegjobo hangzásúi közé tartózik, úgy is mint színészé, úgy is mint nagy intelligenciájú, széles látkörü szeretetreméltó, szelíd lelkületű, szerény, kedves egyéniségé, de mindenek fölött mint nagy tudású, talentumos, sokoldalú rendezőé, aki utóbbi minőségben a vidéken elvitázhatianul első helyen áll. Hogy a szegedi az elsőrangií magyar színtársulatok között évek óta a vezető szerepet tölti be, ebben nagy érdeme s osztályrésze volt és van Ferenczi rendezői minőségének is. Csak akik a színpad, a színpadi élet misztériumait ismerik, képesek méltányolni, mit jelent a hivatása magaslatán álló 8 hivatásán rajongással csüggő rendező, szerzőre, színészre s közönségre egyaránt- Ferenczi mestere a színpadnak ; sokoldalúságának bizonyítéka, hogy finom Ízlését, invencióját illetőleg egyformán utolérhetlen úgy a classikus tragédiák és a középfaju drámák, mint az énekes darabok, az opera, operette s népszínmű rendezésében. Csak — hogy megfelelő jelzőt ne használjunk — a mi „sajátságos“ viszonyaink között történhetik az meg, hogy olyan talentum, egyben őserő, mint aminő Ferenczi, három évtizedes hányattatás után jut tehetségéhez méltó s jogos ambíciójának megfelelőbb pozícióra, midőn a magyar kir. opera rendezőjének szerződtetett és állását szeptember 1-én fogja elfoglalni. Annak a kiváló műélvezetnek, amelyben, mióta a szegedi színtársulat körűnkbe jár, osztályrészünk volt és van, kiváló részese Ferenczi Frigyes, akit jövőben fájó szívvel fogunk tehát nélkülözni, ami határozott veszteség úgy az őt tisztelet és szeretettel övező pályatársaira, mint a szegedi s gyulai közönségre» de akinek régóta kiérdemelt érvényesüléséhez szivünk mélyéből gratulálunk és művészi szempontból országos jelentőségű pozíciója betöltéséhez, minden kétségen felöl álló tehetségéhez és hiva- tottságához, erőt, egészséget és szerencsét kívánunk. Irodalom. Szimfónia. A nyári hónapok alatt, a zenei események idején, havonként csak egyszer, kettős számok alakjában jelenik meg a Szimfónia zenei folyóirat. A most megjelent első kettős szám terjedelméhez képest, megfelelően gazdag tartalmú. A cikkek sorából különösen kiemeljük Kern Aurél cikkét, gróf Apponyi Albertról kultuszminiszteri kineveztetése alkalmából, továbbá Harsányi Zsolt »Az opera és annak fordítása« cimü rendkívül szellemes és nagy nagy tudással megírt tanulmányát. Liszt Ferencnek egyik nálunk teljesen ismeretlen cikksorozatát »A művész társadalmi helyzetéről« kezdi meg e számában a Szimfónia. Ugyanerről a kérdésről és modern szempontból ir cikket »Istenek alkonya« címmel dr. Sapka Géza. Tóth Árpád folytatja »Tananyagkultusz« cimü ciklusát, Weiszmann Adolf német zeneiró pedig Berlin zenei évadjairól számol be rendkívül érdekes írásában. A rendes rovatok: Operaház, Hangversenyek, Magyar zeneélet, Külföldi hírek, A zene irodalma, Lapszemle, a szokottnál is gazdagabbak és felölelik a hazai és külföldi zenei élet minden nevezetesebb eseményét. A Szimfónia megjelenik minden hó 1-én és 15-én, a nyári hónapokban havonként egyszer és előfizetési ára egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, YI, Teréz-körut 40—42, Törvényszéki csarnok. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Vedlik Andor soproni kir. jbirósági önnálló működési körrel fel nem ruházott betétszerkesztőirnokot a békéscsabai jbirósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. önálló működésikor. Az igazságügyminister dr. Schröder Gábor gyulai kir. törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. 2299-917. üjahb felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a fegyveradóra vonatkozó bejelentésüket a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a bejelentésüket 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Gyula, 1917. julius hó 2-án. 282 í-i Szikes> adóügyi tanácsnok.
