Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-24 / 25. szám

Békés 1917. juníus 24. •2. ládi vagyoni és egyéb körülményei és a helyi vi­szonyok szempontjából kivizsgáltassanak és véle­ményeztessenek, esetleg megcafoltassanak. Az iga­zolás és vélemény a kérvényre dij és bélyegmen­tesen vezetendő rá. Ezen rendelkezés természete­sen nem vonatkozik a mezőgazdasági szabadsá­gokra, amelyek külön rendelet szerint továbbra is a katona által szóval kihallgatáson kérendő. Királyi kitüntetés, üf •lsége a király a kor- mányvaltozassal kapcsolatos kitüntetések között megemlékezett dr. Bartóki) József v. b. t. t. földmivelésügyi ministeri államtitkárról is, akinek egyik legmagasabb rendjelet, a Ferenc József rend nagykeresztjét adományozta. Vármegyénk jeles szülöttét egyébként, administrativ államtitkárt a kormányváltozás nem érinti s ő tovább is meg­marad az ország, különösen .pedig a gazdatársa­dalom által érdeme szerint méltányolt fontos működési köröben. Változások az egyházmegyében. Lapunk múlt heti szama vonatkozó hírének kiegészítéséül jelezzük, hogy a váradi püspök Csillag Nándor uj- misést Orosházára, Morclavszky Józsefet pedig Békésszentandrásra rendelte kapiannak. Báró Apor Vilmos gyulai káplán, mint papnevelő intézeti tanár s tanulmányi felügyelő, egyben pedig mint Szent Vince intézeti lelkész fog Nagyváradon működni. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása és kitűnő Szol­gálatai elismeréséül Bachó Gyula, a 314. honv. gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezred­beli főhadnagynak a 3. oszt. katonai érdemke­resztet a hadidiszitménnyel és kardokkal, Scheibert Jakab gyulai divatáru kereskedő, 101. gyalogez­redbeli I. oszt. számvivő altisztnek, beosztva a harmadik hadtest parancsnokságnál különösen kötelességhü szolgálataiért a koronás vas érdem­keresztet a vitézségi érem szalagján, Borsos György gyujai szabóiparos, 16-dik hegyi vo­natosztálybeli szakaszvezetönek a vas érdemke­resztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Elrendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő el­ismerés a kardokkal tudtul adassák Koblitz Ká­roly 101. gyalogezredbeli tart. főhadnagynak. A hadsereg parancsnokság a 2. honvéd gyalogez­redben Pozsár Ernő népfölkelőnek a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet újólag, Menczer Sándor tart. zász­lósnak, Szentkereszti János népfölkelő őrvezető­nek és Reszeli Sándor népfölkelőnek a másodosz­tályú ezüst vitézségi érmet, Szabó György hon­védnek a bronz vitézségi érmet adományozta. Katonai előléptetések A király a ÍOI. gya­logezredben kinevezte Bialokurszky Ödön hadna­gyot főhadnaggyá, Altmann Gábor, Köllensber- ger Valter és Marti János egészségügyi zászló­sokat egészségügyi hadnagyokká. Áthelyezés. A nagyváradi posta és távirda igazgatóság Dósa István gyulai posta segédtisztet saját kérelmére a nagykárolyi postahivatalhoz át­helyezte. A gyulai nőegylet múlt vasárnap délután gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. Elnöknő a napirend előtt meleg elismerő szavakkal méltatta Ambrus Sán- dorné elhunyt alelnök tevékeny működését, me­lyet a jótékonyság terén buzgón és sikeresen ve­zetett ; halála feletti részvét jegyzőkönyvbe fog­laltatott, és nevére a koszorú megváltás címen befolyt összegeket 300 K*ra kiegészítve örök alapít­ványként tőkésittetett. Hasonló részvéttel Somogyi Jánosné elhunytéról, kinek raktárnoki működése példaképen áll, s nevére elnöknő 50 K alapít­ványt tett. Az alapítványok kiegészítéséhez Lovich Ödönné 16 K, Puskás Andrásné 10 K. járultak. A pénztári jelentés jóváhagyatott, Follmann Ja- nosne pénztárosnak, Nagy Erzsiké számvizsgáló­nak köszönet mondatott. A tagdijbeszedés a szolga aránytalanul magas díjkövetelése miatt úgy lett megoldva, hogy a tagok tagdíjaikat a háború tar­tama alatt a pénztároshoz küldjék be csak a ké­sedelmes fizetőkhöz küld az egylet beszedőt. Uj tagokul fel lettek véve: Berthóty Istvánná, Am­brus Jenőné, Papp Gyuláné, Otrok Mariska, D mkó Mihályné, Kiss Józsefné, Garzó Gyulánp, Szilassy Gézáné, Terényi Péterné. A raktárnői tisztségre egyhangúlag Puskás Andrásné lett megválasztva. Indítványok során tárgyaltatott gróf Almásy Kálmánná előterjesztése, hogy a József ápolda, mint a nőegyleti Stefánia menhelynek testvér-intézete, a nőegylet keretébe vétessék át, mely esetben az alapító gróf Almásy Kálmánná úrnő a szükséges tőkét leteszi. Az előterjesztés általános helyesléssel fogadtatott ; az átlépéssel egyidejűleg szükséges épület kibővítést az egylet elhatározta s apróbb részletkérdések felderítése után az egyesítés végérvényesen el lett intézve. A városi tisztviselők ruhabeszerzési segé­lyének kifizetési módozataira vonatkozó kormány- rendelet leérkezett a városhoz. A rendelet az államsegélyre jogosultak névjegyzékének jóváha­gyását a képviselőtestületnek teszi feladatává, miért is e végből a képviselőtestületet a hét folyamán rendkívüli közgyűlésre hívja össze a polgármester. A közgyűlésnek ezenkívül még csak néhány apró ügyben kell határoznia, köztük a rendőrség ideig­lenes elhelyezése felöl is. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat folyó hó 21-én a társulat hivatalos helyiségében gróf Széchényi Antal társulati elnök elnöklete alatt választmányi ülést és ezt követőieg közgyű­lést tartott. Jelen voltak dr. Jantsovits Emil tár­sulati alelnök, dr. Follmann János társulati jog­tanácsos, Misley Elemér társ. pénztáros, Bodoky Kálmán műszaki tanácsos, ministeri megbízott, továbbá Ádám Gusztáv, Aszalay Gyula, dr. Ba­lázs József, dr. Bucskó Koriolán, Haan Béla, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön, Morvay Mihály, Ondrus Cyrill, K. SchrifLrt József, Szabó István, dr. Török Gábor és dr. Zsilinszky Endre társu­lati tagok. Mint a lapunk junius 10-iki számában közölt meghivóból kitűnik, a választmány és köz­gyűlés jobbára adminisztratív ügyeket tárgyalt. Kiemeljük dr. Lovich Ödön polgármester felszó­lalását, aki szóvá tette a sitkai szivattyútelepnél jelentkezett bajokat. Indítványozta, hogy ott állan­dó erőgép állíttassák be és állandóan megfelelő mennyiségű kőszén tartassák készletben, hogy a felgyülemlő csapadék és talajvizek szükség esetén bármikor szivattyúzhatok legyenek. Az utóbbi években ismételten tapasztalható volt, hogy a gyulaváni uradalom területéről összefolyó vízle­vezetőkből a csatorna gyorsan betelik, nem képes a nagy víztömeget befogadni és az ár elönti az oláhréti földeket. Kiemelte a polgármester a gyu- lavárii uradalomnak azt a szives készségét, hogy á szivattyúzáshoz szükséges két lokomobilt az ármentesitő társulatnak e célra az idén és az előző években is rendelkezésére bocsátotta ugyan, mint­hogy azonban ezek a gépek cséplők tartozékai s igy nyártól késő őszig cséplésnél vannak elfog­lalva, megtörténhetik, hogy nagy esőzések követ­keztében ilyenkor is szivattyúzás szüksége merül fel, de viszont a dűlő utak már annyira fel van­nak ázva, hogy a gépek szállítása lehetetlen. Ép ezért kéri, hogy költségekre való tekintet nélkül a társulat stabil-gépet vásároljon saját számlájá­ra. Egy másik terület víztelenítését is sürgette a polgármester. A bánomokban és ökörjárási par­cellákban évek előtt belvizlevezető csatornát épi- tessék, amelyen azonban sem zsilipről, sem szi­vattyútelepről gondoskodás nem történt s a va­kon végződő csatorna messze területeket elönt. Kérte, hogy miután a társulatnak van benzinmo­toros centrifugális szivattyúja, mely oda alkal­mas, az itt szereltessék fel egy állandó bódéban. A pejréten szintén sok bajt csinálnák a belvizek, ami ugyancsak halaszthatatlan rendezést igé­nyel. Dr. Jantsovits Emil alelnök kijelentette, hogy minden lehetőt el fog követni a belvizek levezetésének végleges rendezésére. Felemlítjük továbbá Adám Gusztáv felszólalását, aki viszont az idegen területekről lefutó belvizeknek az alsó vidékek érdekében leendő visszatartása érdekében szólalt fel. Dr. Balázs József békési községi mér­nök Békés község érdekében az Élővíz-csatorna vízállásának leszállítása ügyét hozta ismét felszín­re s más, a községet érdeklő ügyek mielőbbi meg­oldását kívánta. Künzl Ernő társulati igazgató­főmérnök betegsége következtében nyugdíjazását kérte. A közgyűlés őt junius 30-ikával állásától felmentette s az állás betöltése céljából pályázat kiírását rendelte el. Mint a legtöbb közintézmény, a társulat is méltányolva a rendkívüli viszonyo­kat, főmérnöke részére 15%, más tisztviselői, al­tisztjei és irodai alkalmazottjai részére 1917. évre 40% os drágasági pótlékot szavazott meg, sőt — igen méltányosán----a fuvardijak és napidijak meg felelő pótlásáról is rendelkezett. Az elnökség és egyes bizottságok megbízatása lejárván, az uj választások következőképen ejtettek meg : Elnök gróf Széchényi Antal. Alelnök dr. Jantsovits Emil. Jogtanácsos dr. Follmann János. Választmány: Adam Gusztáv, dr. Balázs József (uj), dr. Foll­mann Janos, Goldis János (uj), Haan Béla, Ko- rosy László, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön, Ondrus Cyrill, K Schriffert József, dr. Szegedi Kálmán, dr. Török Gábor. Számvizsgáló küldött- ségi rendes tagok: Aszalay Gyula, dr. Bucskó Koriolán, Morvay Mihály, póttagok Goldis János és Krasznai István. Nyugdijválasztmányi tagok : Elnök gróf Széchényi Antal, alelnök dr. Jantsovits Emil, tagok dr. Bucskó Koriolán, dr. Ladies László és dr. Lovich Ödön. Fegyelmi választmányi ta­gok : Elnök gróf Széchényi Antal, tagok Adám Gusztáv, dr. Lovich Ödön, dr. Szegedi Kálmán, Ondrus Cyrill és Goldis János. Az ülés délelőtt fél 9 órakor vette kezdetét és 11 óra után vég­ződött. A lakosság törzskönyvezése. A háborús közélelmezés intézése során állandó hiányát érezte a város egy olyan nyilvántartásnak, amelyből a lakosság és az egy háztartásban élők számát bár­mely pillanatban könnyűszerrel meglehetett volna állapítani Ilyen nyilvántartás hiányában nem le­hetett ellenőrizni az élelmiszer-jegyek kiadásakor az egyesek által bemondott személyi adatok va­lódiságát s mi sem természetesebb, minthogy rengeteg visszaélés történt a közönség részéről úgy a liszt-, mint a cukorjegyek váltása körül. Akiket sikerült rajtakapni a hamisságon, szigo­rúan meg is büntették. A tavasszal a közélelrne- zés céljaira országos népszámlálást rendeztek ugyan, de ezek az összeirási lapok eredetben fel­küldettek a statisztikai hivatalhoz, azokról a vá­ros másolatot nem tarthatott vissza. Gyula város főszámvevője eddigi tapasztalatainak felhasználá­sával egy állandó törzskönyv elkészítését vette munkába, amelyből családonként, illetve háztar­tásonként csoportosítva a város egész lakossága név és kor szerint feltüntetve bármely pillanat­ban megállapítható. Erre vonatkozólag összeirási lapok osztattak szét, amelyeket kitöltve három nap alatt a városháza nagytermében kell beadni. Aki az összeirási lapot beadni elmulasztja, ^ma­rad a nyilvántartásból és hatósági ellátásra nem támaszthat igényt. A törzskönyv elkészülte után ha nem is lesz teljesen kizárt dolog a visszaélés elkövetése, de mindenesetre nagyon nehéz és rit­ka lesz. A Mandorf-féle gőzfürdő évek előtt saját telkén ártezikutat furatott. Az engedély okiratban ki volt kötve, hogy a kút felesleges vizét köteles közcélokra átengedni. A környékbeli lakók panasz- szal fordultak a városhoz, hogy a tulajdonos őket udvaráról kitiltotta s nem engedi meg az onnan való vizhordást. A panaszt a vármegyei közigaz­gatási bizottság tárgyalta, amely elismerte ugyan,' hogy a tulajdonosnak jogában áll az idegeneket kizárni telkéről, viszont a város az engedély oki­ratban foglalt kikötés értelmében jogosítva van az utcára kifolyó csövet vezetni, hogy a közönség a kút vizét igénybe vehesse. A határozat vétele után a városi tanács intézkedett, hogy a Terényi Lajos utcába kivezető cső mielőbb elkészíttessék. A fürdő ellen a hét folyamán az a pánasz is ér­kezett, hogy kéménye nincsen ellátva szikrafogó­val s igy a környékbeli házakat állandó tűzve­széllyel fenyegeti. Felmerült az a gyanú is, hogy a szomszéd Deimel Lajos házon keletkezett tűz is innen származott. A tanács utasította a fürdő- tulajdonost, hogy a kéményre haladéktalanul szik­rafogó hálót alkalmazzon s annak elkészültéig, ami két napig tartott, az üzemet betiltotta. Lefoglalt szalonna Néhány hét előtt hírt adtunk róla, hogy a csabai főszolgabíró Farkas Antal csabai kereskedőnél két waggon szalonnát foglalt le, amelyet a maximális áron felül adott el és akart elszállítani. A nagymennyiségű szalon­nát elkobozták és hatósági áron áruba bocsátot­ták. A nyugtalanvérü kereskedőnek — úgy lát­szik -- annyi nem volt elég az intő példából, mert üzelmeit tovább is folytatni próbálja. — Elek István, a gyulai rendőrség ügyeskezü detek- tivje ugyanis folyó hó 18-án délelőtt a pejréti tanyák között feltartóztatott egy kocsit, amely 58 oldal szalonnát szállított igazolvány nélkül Csa­bára, Farkas Antal részére. A becses szállítmányt vivő kocsit a detektív visszakisérte Gyulára, a fel­rakott 1445 kg. szalonnát a vágóhídi hatósági elárusító helyiségébe beraktározta és jelentést tett Tanczik Lajos rendőrfőkapitánynak, aki elrendelte a csempészett szalonna elkobzását, egyidejűit g határozatát közölte az országos közélelmezési hi­vatallal is. A rendőrség a szalonna eredete után kutatva megállapította, hogy azt Farkas Antal Démusz Ferencné gyulai hentestől vásárolta 8 korona 60 fillérjével, vagyis nagybani maximális árnál 1 koronával drágábban. Ugyancsak meg­állapítást nyert, hogy előzőleg május hóban már ugyanattól 10 mázsa szalonnát és 1 mázsa zsírt szállított el Farkas Antal, szintén az előírásnál drágábban. A közélelmezési hivatal hozzájárulá­sával a romlásnak kitett szalonnát pénteken a vá­ros elárusította kicsinyben. A rendőrség Farkas Antal ellen megindította a kihágási eljárást, sőt mivel árdrágítás vétsége is látszik fennforogni, az esetről jelentést tett a kir. ügyészségnek. A hadiözvegyek és árvák nyugtája bélyeges. A közig, bizottság kívánságára a gyulai pénzügy­igazgatóság előterjesztésére a pénzügyministerium kimondotta, hogy a hadi özvegyeknek és árvák­nak járó nyugdijak, hadsereg, haditengerészet, honvédség és néfelkelés tiszti stb. és legénységi özvegyeink és árváink ellátásáról szóló 1887. évi XX. t. c. végrehajtása iránt kiadott 7009—1887.

Next

/
Oldalképek
Tartalom