Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

XXíIX. évfolyam 94. szám. Gyula, 1917, junius 17. Előfizetési árak • Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. «r / POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség-, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓfilV Megjelenik minden vasárnap Kormányváltozás, A magyar ember itt a vidéken csodál­kozva nézi a fővárosban folyó eseményeket, amelyek neki annyira idegenek, mintha nem is a magyar, hanem valamely idegen ország fővárosában folynának le. A nép, amelyet folyton emlegetnek Budapesten és amelyet sehol sem ismernek kevésbé, mint ott, ag­gódva lesi a harctéri híreket és az esőt, amellett szorgalmasan kapál és dolgozik a jövő évi élelem előteremtésén. Legkevésbé sem gondol sem az általános titkosra, sem más politikai kérdésre. A tisztviselő — ha szabad volna őket is a nép általánosabb meg­jelölése alatt érteni — görnyedten végzi há­romszoros munkáját és fut a megélhetés föl­tételeinek megszerzése után. Amikor egy or­szág lakossága olyan súlyosan megterhelve cipeli vállain egy világháború eddig soha nem érzett terheit és teljesiti kötelességeit, amellett türelmesen viseli a nélkülözést, ak­kor csak természetes, hogy visszataszítónak találja és ellenérzéssel nézi azt a huzakodást és civakodást, azt a kormánybuktatási törek­vést, amelv a szemünk előtt lefolyt. Vajon hát egy veszélyekkel telt, egy a nemzet életét kockára tevő világháború sem elég komoly és aggasztó helyzet arra, hogy egyéni és politikai ambíciók el ne pihenje­nek ; nem elég nehéz idő ahoz, hogy a fele­lősségérzetet fel ne költse teljes nagyságá­ban és a nemzet súlyos érdekeit előtérbe ne tolja? Ebben az országban hallunk politikai követeléseket. De senki sem vesz magának fáradságot arra, hogy a nemzet komolyan gondolkozó elemeinek aggodalmai ellenében a maga megnyugtató érveit oda állítsa. Pedig a kormányváltozással és az azt előidéző kérdésekkel kapcsolatban egész cso­mó aggodalmas kérdés merül fel, melyekre eddig tárgyilagos érvelést tartalmazó választ nem kaptunk. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az uj politikai törekvéseket tisztán az egyéni érvényesülés eszközének hajlandó tekinteni a közvélemény ? Aggodalmas kérdéseink közül csak egyet kettőt. Anélkül hogy a választójog fölött elmé­leti vitába bocsátkozzunk, sőt megengedve, bogy jóhiszemű hazafiuk lehetnek, sőt vannak is, akik ennek fanatikus hívei, kérdezzük, mi szükség volt épen most, amikor a leg­ádázabb ellenségek és esőtlen hetek vesznek körül bennünket — az általános választójog kérdését felvetni ? Miért olyan sürgős az most? Ha eddig — 3 évig — ki tudtuk állani a világháború minden ostromát radi- kalispms nélkül, miért lett egyszerre olyan sürgős a politikában a — nyílt titok immár, — hogy ismét Bécs legmagyargyüiőlőbb körei­ből felszínre vetett radikalismus ? Vagy egyéb is játszik itt szerepet, mint a háború tisz­tességes befejezésének kérdése ? Hallottuk az országgyűlésen azt a ki­áltást : az általános titkosat, különben forra­dalom lesz! Nevetséges. Háromszázezer vagy ötszázezer gyári munkás még soha sem csi­nált és nem is csinál forradalmat 17 millió 500 ezer ne'm gyári munkással szemben, de bizonyos az is, hogy a magyar gyári mun­kás sokkal higgadtabb és hazafiasabb, sem mint vezetői gondolják és bizonyára lett vol­na s van is hozzá türelme, hogy az általá­nos titkos választójogra vonatkozó, részéről tiszteletreméltó aspirációnak megvalósulását a háború utánra halassza. Nem értjük a politika fordulatait. És minket csak az ország boldogulása, jövőjének biztosítása érdekel és csak azt tudjuk : Vi- deant consules ! A közigazgatási bizottság ülése. — Junius 11. — Rövid lefolyású, érdeklődés nélkül való volt a vármegye közigazgatási bizottságának junius havi rendes ülése, a melyet hétfőn délelőtt tartottak meg. Az előadók előterjesz­téseit — egynek kivételével — felszólalás nél­kül vették tudomásul és az egész ülés egy rövid óra alatt véget ért. Ambrus Sándor főispán elnökölt az ülé­sen, a melyen részt vettek dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, dr. Zöldy János tiszti főorvos, Zádor Mór kir. pónzügyigazgató, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Mikler Száudor kir. tanfel­ügyelő, Horváth Béla államépit hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő, dr. Ladies László és Morvay Mihály választott bizott­sági tagok. A főispán a megjelentek üdvözlése után megnyitotta az ülést és dr. Berthóty István főjegyző előterjesztette a vármegye május havi TÁRCA. # Kertünnepély. Fényes sikerrel zajlott le a kertünnepély múlt vasárnap délután a Göndöcs-népkertben. Azok, akik rendezték, akik fáradoztak érte, hasz­nos szolgálatot tettek a gyöngyösi tüzkárosultak és a hadi árvák, özvegyek és rokkantak ügyé­nek. A humanismusnak ez a mindennél szebb munkája sok ember könnyét fogja felszántani, sok nyomort enyhít, sok szénvedőnek jelent eny­hülést. Mig azok, akik a kertünnepélyen részt vettek, jókedvűen, pompásan szórakoztatva ál­dozták filléreiket a jótékony célra. Különösen ki kell emelni, hogy az ünne­pély olyan jövedelmet eredményezett, amelyet Gyulán eddig még semmfiéle hasonló akció soha el nem ért. A legfőbb érdem a dr Berényi Árminnéé. Ő az ünnep eszméjének szerzője, kivitelének fá- radhatlan, leleményes energikus, legfőbb végre­hajtója és mindenek felett az ő nevéhez fűződik a Gyulán eddig rendezett jótékonycélu ünnepé­lyek között a legnagyobb jövedelmű ünnepély szerzősége és kivitele. Az ünnepély előkészítésében s a siker biz­tosításában elsőrangú szerepe volt a 11-ik gya­logezred végtelen szives, gavalléros magatartásá­nak és megbecsülhetetlen segítségének. Rziha ezredparancsnok minden alkalmat megragad amidőn a közérdeknek s a háborús jótékonyságnak a város közönségével karöltve hasznos szolgálatot tehet s előkelő szivessége révén egyénisége a legrokonszenvesebb. Az ünnepély szórakoztatóvá tételében igen nagy része volt a katonai zenekarnak, amelyet Blsnic J. karmester olyan kiválóan vezet. A város leányai és asszonyai is köszönetét érdemelnek az ünnepély idején teljesített kedves fáradozásaikért. A népünnepély délután 3 órakor vette kez­detét s a közönség növekedő számmal lepte el a népkertet. Soha még ennyi embert nem foga­dott be a népkert. Az ünnepély változatos szó­rakozásokkal szolgált a résztvevőknek. Volt ott minden. Vendéglő, italok, cukrászda, üditő sátor, szerencsekerek, virágsátor, papirsátor, több do­hánysátor. Volt tánchely, hol katona- s cigány­zene felváltva játszott s minden tánc 20 fillérbe került, mit örömmel fizetett a régen pihenő fiatal­ság A sátrakban szép asszonyok árultak s a bájos fiatal leányok a kertben hordozták a kon­fettit s egyebeket. 6 óra körül vette kezdetét a kabarét nyílt színpadon, a mi igen változatos programmot nyújtott, csak a nagy tolongás miatt sokan nem láthatták. Kis színpad volt állítva a tiszti tenisz­pályán s az előadást Alföldi László jelenleg vá­rosunkban időző tánctanár konferálása nyitotta meg, ki igen ügyesen, szellemesen töltötte be tisztségét. Az első szám Benkő József által előadott melodráma nagy hatást keltett. Utána Aigner Márta és Konrád Baba bájos kínai tánca, majd Tretán Baby utolérhetetlen kedvességgel kelle­mes hangon előadott cseléd nótái ragadták el a közönséget. Sok tapsot kapott Konrád Alice, két mint Fedák Zsázsát konferált be Alföldi s ki szép táncával grációzus mozdulataival meg is felelt a várakozásnak. Majd egy kigyóember csillogtatta művészetét, azután Domanek Margit és Alföldi gyönyörű tangója tett nagy hatást Azután kit német művész aratta egyenkint a babérokat nagy­szerűen előadott kuplékkal, teljes színpadi ráter­mettséggel, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Utolsó szám gyanánt a Il ik gyalogezred zene­karának 8 tagja női ruhában pompás mulatságot s nagy derűs tetszést szerzett mindenkinek Este 9 órakor az előadást közkívánatra egyes számok elmaradásával megismételték a pa- villonban s azután tánc következett s ezen az egy napon mindenki feledve a háborút mulatott, mint régen a boldog időkben. A kertünnepélyen tartott tombolához hoz­zájárultak : dr Lovich Ödönné régi tombolák­ról megmaradt tárgyakat, Farkasházy Fischer Vilmos 2 ibolyaváza, 1 indiai virágedény, 1 kis váza, 1 kis virágcserép aljával, 2 bütykös, 2 kis láboska, 6 hamutábla, dr. Décsi Károlyné i kis kézi táska, 2 pénztárca, 1 hímzett kép, Vámos Imréné 1 selyemfejkötő, 1 selyem kézi táska, 3 drb virágtartó, Zuzmann Jánosné 1 doboz cso­koládécigaretta, 1 doboz cukorka, 1 cukorkatartó, özv. Goldberger Ignácné 6 legyező, l kosárka, Ipolyi Stummer Auguszta 1 váza, 1 persely, 1 hímzett kis táska, 1 dohánykészlet, Hadházy Andrásné 4 baba, Novák Kamillné 3 kép, 1 le­véltartó, Braun Vilmosné l virágváza, 1 hamu­tálka, Berkes Ilonka 1 csomag cukorka, Deutsch Jakabné 60 darab különféle tárgy, Schwimmer Arnoldné 28 drb különféle tárgy, özv Féhn Ist­vánná 2 doboz szardínia, 1 üveg cognac, 1 cso­mó csokoládé, dr. Kun Pálné 6 üveg bor, Fábián Lajos 2 üveg bor, Faulhaber István 12 dísztárgy, Andrássy Ákosné 1 üveg pezsgő, 1 kosár rózsa, Bodoki Kálmánné 1 bársony doboz zsebkendő­tartó Márky Jánosné 1 legyező, 1 kenyér, Réh Böske 2 váza, l persely 1 hamutál, Czinczár Adolfnó 4 dísztárgy és 100 korona, Il ik cs. és kir. gyalogezred, Reisner Arthurné 50—50 kor., Ambrus Sándor főispán, Schroder Kornélné, dr. Major Simonné. Schillinger Lipótné 20—20 kor., id. Novák Kamill, dr. Berkes Sándorné, Sárosy Gyuláné, Braun Vilmosné, Braun Vilmos 10—10 koronát. A kertünnepélyen az elárusitást végezték: A cukrászdában : Mikler Sándorné, Dobos Istvánná Lindl Eta, Galacz Irma, Schillinger Klára, Elsnic Emmy, Deimel Sári Czinczár Dezsőné, Zuzmann Sári. — A virágsátorban : Andrássy Ákosné, Berthóty Istvánné, Nizsalovszky Endréné, Zöldy Jánosné, Jantsovits Em Iné. Hadházy Andrásné Xja.p'u.nls ma,i szama © oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom