Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-20 / 20. szám
1917. május 20. Békés 3 előadja, hogy a jövedelmi és vagyonadó kivetésére a pénzügyminiszter két -bizottságot szervezett Gyula és Békéscsaba székhellyel. A két bizottság kevés és azoknak szaporítása úgy az államnak, mint az adózóknak érdeke. Számítása szerint a békéscsabai bizottság elé több mint 2000 tétel kerül és ha a bizottság komoly mu< kát akar végezni, egy nap 15 tételnél többet nem tud elintézni. így több mint 4 hónapig fog egy bizottság állandóan tárgyalni, a mire pedig bizottsági tagot kapni nem lehet, mert senki sem teheti, hogy saját ügyeivel 4 hónapon át ne törődjék Indítványozza, hogy a bizottság írjon fel a kivető bizottságok szaporítása iránt. Dr. Török Gábor hozzájárul az indítványhoz azzal, hogy a vármegye eredeti álláspontjához képest négy bizottság volna szervezendő Gyula, Békéscsaba, Orosháza ói Békés székhelylyel Zádor Mór pártoló hozzászólása után a bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy négy kivető bizottság szervezése iránt felír a pénzügyminiszterhez. Török Gábor arra kór felvilágosítást, hogy a hadi özvegy k nyugdíj nyugtái bólyegköte- lesek-e, mert e tekintetben eltérők a vé emé- nyek. Zádor Mór megígéri, hogy az ügyben felsőbb hatósági döntést fog kieszközölni. Mikler Sándor tanfelügyelő az április hóban végzett nagyobb számú iskolalátogatásról tett jelentést, a tanítás menete rendes volt, egyes iskolákban az évzáró vizsgák megtartattak. A taneredmény az annak hátrányára szolgáló körülmények (tanitóhiány és kényszerszünetek) dacára általában kielégítő. Kiss István orosházi állami tanító ellen sajtóügyi eljárásból kifolyólag javaslatba hozott fegyelmi eljárás megindítását dr. Berthóty István felszólalására mellőzte a bizottság. A tanfelügyelő többi előadását, a tiszti főügyész, államépitószeti hivatali főnők és az árvaszóki elnök előterjesztéseit szó nélkül elfogadta a bizottság. Tanügy. Tanítók és óvónők jutalmazása. A vármegye közművelődési bizottsága folyó hó 12-én dr, Berthóti) István megyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a vármegyei közművelődési alapból szabályrendeletileg a magyar nyelv tanításáért és hazafias szellemben való eredményes nevelésért szabályrendeletileg megállapított jutalomdijakat ítélte oda. A bizottság a kir. tanfelügyelő és az iskolákat megszemlélő bizottság javaslatára a 300 koronás jutalmat id. Such János békéscsabai állami elemi iskolai igazgató-tanítónak, a két 200—200 koronás jutalmat pedig Lacsó Endre békéscsabai ág. ev. tanítónak és Székely Zsigmond gyulai róm. kath. tanítónak, az óvónők részére megállapított két 100—100 koronás jutalmat pedig Schröder Istvánné gyulai és Kovács Ida vésztői óvónőknek Ítélte oda. Kiutalt a bizottság 100 koronát is a megjutalmazott tanítók jeles növendékei között kiosztandó jutalomkönyvek vásárlására. A kiváló tanítók és óvónők részére a jutalom az iskolai felügyelő hatóság jelenlétében ünnepélyesen, lehetőleg az évzáró vizsgákon fog átadatni. Arany emlékünnep. A vallás- és közoktatás- ügyi minister rendelkezése folytán legmagyarabb költőnk : Arany János születésének száz éves évfordulója alkalmából ma az összes gyulai iskolákban emlékünnepély lesz, melyen a halhatatlan poéta élettörténetét és müveit ismertetik meg a tanulóifjúsággal. A főgimnázium nyilvános ünnepélye délelőtt fél tizenegy órakor kezdődik az iskola tornatermében. Az ünnepi emlékbeszédet Táby Andor tanár fogja tartani, a tanuló ifjúság pedig a költő müveiből fog néhányat elszavalni és énekszámok gazdagítják az ünnepély prog- rammját. * Vizsgák a főgimnáziumban. A tanügyi kor mány tudvalevőleg a naborus viszonyok miatt egy hónappal megrövidítette az iskolai évet s elrendelte, hogy az oktatást május 26-án be kell fejezni. Ezzel egyidejűleg a kuliu-zminiszter a középiskolákban rég kívánatos reform keresztülvitelét is bevezeti kisérletkepen és pedig a vizsgák eltörlését. Nevezetesen az eddigi vizsgák módot nyújtottak a szekundára Ítélt gyenge tanulóknak, ha időközben pótolták a mulasztottakat, érdemjegyeik megjavítására. Ez a körülmény valóságos tortúrának tette ki a gyenge tanulókat és gyakran tragikus következményeket vontak maguk után. A miniszter szakított ezzel a rendszerrel s az idén először elrendelte, hogy vizsga helyett az iskolák befejező összefoglalásokat tartsanak. Az összefoglalásokon feladott kérdéseknek arra alkalmasoknak kell lenniök, hogy a tanulók nagyobb összefüggésben adhassanak számot ismereteikről. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban a vizsgákat helyettesitő évvégi összefoglalások május 21-én kezdődnek és délelőtt, délután bezárólag 25-éig tartanak. 26-án reggel Te Dmm lesz a József városi róm. kath. templomban, azután a tanárok kiosztják a bizonyítványokat. A magánvizsgák junius 4-én és 5-én délelőtt tartatnak. A VIII. osztály osztályvizsgái május 8—15-ig tartattak meg, s az Írásbeli érettségi vizsgák 16, 18 és 19-éu voltak. A szóbeli érettspgit a tanan kar május 29-ere tűzte ki, s azon Németi József fő- gimnaziumi igazgató, mint miniszteri megbízott fog elnökölni. Érettségi vizsgaia mindössze három tanuló jelentkezett, miután többi osztálytársaik az év folyamán katonai szolgálatra vonultak be. Debreczeniek tanulmányul ja Orosházán A debreceni városi tanac, kiküldöttei elén dr Márk Endre udv. tan. polgármesterrel és dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsossal f. hó 21-en Orosházára érkeznek, hogy az ottani VII. oszt. polgári fiúiskolát, mely gazdasági irányú s igy ma egyedülálló iskola, tanulmányozzák acélból, hogy a reform, polgári iskola megfelelne-e annak a célnak, hogy ott értelmes gazdaközönség neveltessék, akik a többtermelés eszméjét megértik s s meg is tudják valósítani. Debrecen város tanacsa behatóan foglalkozik e nagy horderejű socialis kérdés megvalósításával s mindjárt hozzátehetjük, hogy igen helyes nyomon jár, mert ilyen gazda- iskolára magyar nemzeti szempontból is igen nagy szükség van. Hírek. Hősök kitüntetése. A király a háború alatt kitűnő szolgálatai elismeréséül dr. Geszti József főorvosnak a debreczeni 1. tartalékkórháznál a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, az ellenség előtt teljesített különösen kötelességhű szolgálataik elismeréséül Király Árpád őrmesternek és Vancu György népfölkelő címzetes I. oszt. számvivö altisztnek a 2. honvédgyalogezredben a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassák Bium Ferenc 101. gy.-ezredbeli t. hadnagynak. A hadsereg parancsnokság az I, oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta az ellenség előtt elesett Varga János népf. őrvezetőnek és Mari György népfólkelőnek a 2. honvéd gyalogezredben. A II. oszt. ezüst vitézségi érmet Kudar Lajos t. hadnagynak, Papp Tivadar és Kovács Gábor népf. tizedeseknek a 2. honvéd gyalogezredben. A bronz vitézségi érmet Biró Lajos népf. őrmesternek, Hotorán Péter és Csekő Lajos népf. tizedeseknek, Pop István, Kardos János, Müller Antal, Kovács Pál népf. őrvezetőknek, Branitz György, Dobrovics Mihály t. honvédeknek, Mikucz Elek, Szuszán György, Szabó István honvédeknek, Alberti György, Vérten Lajos, Varga János, Gálik János, Gázse József, Vlán Péter, Lézó Demeter, Balogh János, Berár János, Blohucsák Márton, Halabrin István, Grama Tra- ján, Tóth K. Antal, Aufmuth János, Molnár Vendel, Vas István, Petkuc János, Faulháber György, Argyelán János, Kaprár Tódor, Tarkó János, Brindás János, Gornik Miklós, Mungyeráu Szilárd, Bunyika Antal, Baul Pál, Balázs Károly, Pakurár József, Nikora György, Fekete Bálint, Tóth Mihály, Rossi Mihály, Keller András, Serb Péter, Sztanoj Emil népfölkelőknek a 2. honvéd gyalogezredben. Bartóky József kitüntetése Őfelsége legfelsőbb elnataiozasaval dr. Bartőky József v. b. t. t. löldmi velésügyi ministen államtitkárnak a vörös kereszt körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a vöröskereszt hadi ékitményes I. oszt. diszjelvó nyét díjmentesen adományozta. A vármegye közbiztonsága A debreczeni csendőrkerületi parancsnokság által április hóra összeállított kimutatás szerint a Békésmegyében elhelyezett csendőrörsök április hó folyamán 316 esetben folytattak le nyomozásokat. A nyomozás tárgya 10 testi sértés, 63 lopás, 31 egyéb vagyon elleni vétség, 6 tüzeset, tüzokozás, 32 fegyveres erő elleni vétség, 157 kihágás volt, mig a többi különféle más bünc-iel-kmény között oszlott meg. A vármegye választói A vármegye központi választmánya toiyo nó 14-én dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a még hátralékos szavazókörök által beterjesztett választó összeírásokat vizsgálta felül és ezzel az összes szavazókörökre nézve megállapította a képviselőválasztók 1918 évre érvényes ideiglenes névjegyzékét, amely minden községben közszemlére fog kitétetni, az érdekeltek által megtekinthető és felszólalással támadható mpg. Az igy befejezett munkálatok szerint a vármegye szavazókóreiben a következő számú választó íratott össze : (Áttekinthetőség céljából közöljük az 1917 évi adatokat is) Szavazókor 1917. 1918. Gyula jobb 1519 1531 Gyula bal 832 830 Gyulavári 233 247 Doboz 361 350 Kétegyháza 329 330 Újkígyós 454 459 tiékéscsaba I. 1008 1150 Békescs.ba II. 1224 1258 Békéscsaba III. 819 907 Békéscsaba IY. 1091 1188 Gyoma 1044 1065 Eudrőd 948 961 Kondoros 425 438 Szarvas I—a 810 786 Szarvas I —b 164 166 Szarvas II. 627 638 Szarvas III. 656 661 Bpkésszentandrás 394 382 Öcsöd 870 867 Orosháza I. 922 869 Orosháza II. 1060 966 Orosháza III. 199 198 Szentetornya 405 392 Csorvás 460 441 Nagyszénás 377 358 Pusztaföldvár 368 380 Gádoros 170 176 Tótkomlós 962 1007 Bekéssámson 350 363 Szeghalom 787 751 Füzesgyarmat 727 764 Vésztő 658 645 Körösladány 510 494 Kóröstarcsa 487 454 Békés I. 1102 1128 B^kés II. 1221 1286 Mezőberény I. 930 962 Mezőberény II. 765 948 összesen : 26268 26769 Házasságok. Barát István gyulai asztalos- mester folyó no 15-én házasságra lépett Fábián Imre vendéglős Anna leányával. — Kolozsi Tivadar békési kereskedő folyó hó 13-án kötött házasságot Gyulán Nadabán Ilonával, Nadabáu Mihály földmives polgártársunk leányával. Még nem fogták el a csendőrgyilkosokat. Múlt lapszámunkban jelentettük, hogy a nagy- zeréndi őrmestert és tizedesét négy katonaszökevény lelőtte. A merénylők után nagyszabású hajszát rendezett a csendőrség — sajnos — azonban a katonaszökevényeknek sikerült a csendőrgyürü- ben talált réseken kibújni és még mindig nem kerültek kézre. A csendőrség gyűrűje Kisjenőn összpontosult. A hajtóvadászat alkalmával 51 katonaszökevényt fogtak el, akik közül 14 cigány volt. A szökevényeket csapattestükhöz küldték és megállapították róluk, hogy öt nagyobb betöréses lopást követtek el, azért aztán letartóztatásban maradnak. Megírtuk, hogy a merénylők Elek felé menekültek. A cseudőrség átkutatta az eleki járásban a Nagykamarás mellett levő tavat, mert tapasztalat szerint a cigányok vízbe szokták dobni a bűnjeleket. A kutatás meglepő eredményre vezetett, mert egy hintó került a kutató dorogra, amely mögött még.eddig ki nem derített bűntett lappanghat. További keresésnek az lett az eredménye, hogy összetört állapotban megtalálták a csendőrgyilkos cigányok által Orosházán ellopott kocsit, vaiamint az elhajtott két ló hulláját. A merénylők ugyanis a lovakat előbb megölték, azután hullájukat a tóba dobták. A csendőrség tovább nyomozza a tetteseket. Rendkívül megnehezíti munkájukat, hogy a közönség köréből sok hamis nyomot kapnak. Oiah Ja .os a súlyosan megsebesült csendőrőrmester allapota napról-napra örvendetesen javul és rövid idő múlva elhagyhatja a gyulai közkórházat.
