Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-06 / 6. szám
Békés 1916. f szomszéd tanyatulajdonos és fia felfedezve a gyilkosságot, annak az istállónak az ajtaját, ahol a gyilkosság történt, dróttal bekötözték és aztán elmentek a rendőrségre jelentést tenni. Időközben Túsznak eszébe jutott, hogy a botját a helyszínén hagyta. Vissza fordult és Szilágyi tanyáján a dróttal bekötött istálló ajtót kibontotta és botját magához véve, eltávozott. A nyomozó csendőrök előbb mást vettek gyanúba, de csakhamar nyomára jutottak az igazi tettesnek Túsz Ferenc személyében, akit letartóztattak és átadtak a kir. ügyészségnek. A helyszíni szemlét és boncolást — utóbbit Dr. Zöldy János kir. törvényszéki orvos és Dr. Feldmann Ignác kórházi főorvos közbejöttével — a kir. ügyészség megkeresésére Nyusztai Béla békési kir. járásbiró teljesítette. Katonai kitüntetés. Poszt Ferenc a gyulai róm. katb. főgimnázium szorgalmas növendéke az északi harctéren, mint a 32. honvéd gyalogezred hadapródja, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a II. osztályú ezüst és bronz vitézségi éremmel lett kitüntetve. Elvi döntés. A belügyminiszter egy konkret eset kapcsán kimondotta, hogy a háborúban levő havidíjas községi orvos a fuvarátalányra igényt nem tarthat, továbbá, hogy a bevonult havidíjas tisztviselők azon fizetésük után, amelyet hadba- vonulásuk folytán levontak, a már kivetett adó visszatérítésére igénnyel bírnak és illetőleg fizetésükből levont részlet után adóval nem róhatok. A dobozi kabaré tiszta jövedelméhez gróf Wenckheim Geiza é? családja 20 korona felülfize- téssel járultak hozzá, amit ezúttal pótlólag közlünk. / Távirat orosz hadifogságból. Kedden délután Kiewből távirat érkezett a város katonaügyosztályához amelyben Krausz Nándor 2-ik honvéd- gyalogezredbeli hadapródőrmester, Krausz Jakab szobafestő fia és Gulyás István tizedes, néhai Gulyás János rektor fia közük, hogy a galíciai harcokban orosz fogságba kerültek. Hólyagos himlő Bucsatelepen. Minthogy a hólyagos himlő Bucsatelepen nagyobb arányú elterjedést mutat, a belügyminiszter az alispán előterjesztésére a felnőtt lakosságnak kötelező beoltását elrendelte. Drágasági segély. Mezőberény község a községi rendőrök és hajdúk részére a folyó év folyamára havi 10 korona drágasági segélyt engedélyezett, mig a lovas rendőrök részére ezenfelül a folyó évre 100 korona takarmány beszerzési pótlékot szavazott meg. Ugyancsak megszavazott a község 8 kisebb alkalmazottjának 15 százalékos drágasági segélyt is. Pusztaföldvári artézi kút. Pusztaföldvár községében ahol a múlt évben a fertőzött viz miatt tífuszjárvány uralkodott, 2 ártézi kút létesítését mondották ki. Egyelőre az az ártézi kút lesz elkészítve, amely nincs a község központján, mig a másik, amely a központon létesittetik, csakis az első kút elkészülte után vétetik munkába. A most létesítendő ártézi kút helye ellen több pusztaföldvári lakos felebbezéssel élt és a kútnak más alkalmasabb helyen való létesítését kérik. A község elöljárósága a felebbezést beterjesztvén, részletesen megokolja hogy azért lett a kút helyéül a felebbezők által kifogásolt hely választva, mert ha a másik ártézi kút is elkészül, akkor a község lakosai is mindnyájan megfelelő közelségből szerezhetik be vízszükségleteiket. Az ártézi kút vízjogi engedélyezése iránt a község kérvényét benyújtotta az alispánhoz, továbbá a létesítendő ártézi kút fúrásához szükséges készülékek a belügyminiszter által — aki az ártézi kutak létesítésében a községet segélyezi —• már leküldettek. Háborús segélye azon vármegyei alkalmazottaknak, akik nem a házi pénztártól, hanem a vármegyei közúti alapból kapják fizetésüket ez- ideig még nem lett kiutalva, mert amint megírtuk, a kereskedelmi miniszter rendelete nem érkezett meg. A napokban végre kiadta a kereskedelmi miniszter rendeletét és felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a szóban levő alkalmazottak részére a részükre járó háborús segélyt folyósíthassa. Ily körülmények között most már a vármegyei valamint községi alkalmazottak részére folyósítva lett a háborús segély. Halálos ütés. Lipták Pálné tótkomlósi lakos egy szép napon arra a gondolatra ébredt, hogy az ura nagyon forgolódik Bogár Mihályné körül és úgy vélekedett, hogy sok pénzt költ rá. Ezért &' két asszony. között halálos gyűlölet keletkezett. Állítólag Bogárné egyszer rálőtt Liptáknéra, máskor meg mészszel leöntötte, igy találkoztak minden alkalommal, mig az utolsó találkozás végzetessé nem lett. Liptákné ugyanis a múlt év julius hó 29-én a Tótkomlósról Makó felé vezető utón találkozva Bogárnéval, a sokszorosan érzett bántalom indulatba hozta. Ennek hatása alatt a kezében volt sörös üveggel úgy fejbe ütötte, hogy a sörös üveg eltörött, Bogár Mihályné pedig elesett. Az ütés folytán Bogárné sebfertőzést és merev görcsöt kapott, mely halálát okozta. Erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés miatt a kir. törvényszék 1 évi börtönre Ítélte Lipták Pálnét. Halálozás. A régi tanítói gárda egyik érdemes és közbeesőidben álló tagja Pedsztrelen György orosházi nyugalmazott evang. tanító életének 63. évében f. hó 1-én rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult, ki közel negyven évig tanitóskodott, pár évvel ezelőtt ment nyugalomba. Egyik tevékeny s agilis tagja volt az orosházi tanítói karnak, kinek a közoktatás körül nagy érdemei vannak. Temetése f. hó 3-án ment végbe nagy részvét mellett. Áldás és béke poraira! Leforrázott gyermek. Márk Jánosné csabai asszony múlt hónap 29-én, amikor ebédet főzött egy nagy fazék forró vizet tett az asztalra. Alig fordított hátat a víznek, a fazekat a harmadféléves kis leánya, Irénke magára rántotta. A forró viz úgy összeégette a kis leányt, hogy f. hó 1-én meghalt. Gondatlanság miatt az anya ellen megindították a vizsgálatot. Egy kiórdemült tanító halála. Lautner Adolf nyugalmazott evangélikus tanító, a békéscsabai takarékpénztár gyomai fiókpénztárának könyvelője 55 évében január 31-én meghalt. Lautner Adolf tanító, János nevű fia, ki a békéscsabai evang. főgimnázium egyik tehetséges tanára volt, 1914. augusztus 23-án mint zászlós tiszt a kraszniki csatában hősi halált halt, az addig erőteljes ember azóta nagy bánatában folyton sorvadt, mig végre ő is kedves fia után a boldog hazába költözött. Még 2 fia maradt életben Gyula, rákosligeti polg. isk. tanár és Lajos, végzett gyógyszerész. Mind a kettő harctéren küzd és nem lehettek jelen az édesatyjuk végtisztességén, kinek temetési szertartását Bárdi mezőberényi evangélikus lelkész a templomban németül s magyarul tartott emelkedett hangú szent beszéddel búcsúztatta el a család, egyház tanítóság és a gyásztiszteséget tevő közönségtől a halott meghűlt porait. Közgazdaság. Az I. Gyulavárosi Takarékpénztár f. hó 2-án délelőtt 10 órakor tartotta meg dr. Zóldy János elnöklete alatt 43. évi rendes közgyűlését, melyen 42 részvényes 429 részvény képviseletében jelent meg. Elnök a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta s mindenek előtt megállapította, hogy a közgyűlés napja és tárgysorozata alapszabályszerü módon és időben lett meghirdetve, hogy a részvényesek kellő számban és a szükséges részvénymennyiség képviseletében jelentek meg s igy a közgyűlés minden irányban határozatképes. Napirend előtt lendületes szavakkal búcsúzik el az intézet vezetésétől visszalépő Czinczár Adolf eddigi elnökigazgatótól 8 annak a reményének hangsúlyozásával, hogy a jövőben is részesíteni fogja ezt az intézetet értékes támogatásával, elnöki minőségében is hozzájárul az igazgatóságnak azon ványához, hogy a közgyűlés Czinczár Adolfnak az intézet fejlesztése és vezetése körül szerzett maradandó és kiváló érdemei felett való elismerésének jegyzőkönyvben adjon kifejezést. A közgyűlési jegyzőkönyv vezetésére Spielmann Gyula, annak hitelesítésére Dobay Ferenc és Beisner Ede részvényesek kérettek fel. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentések felolvastattak s ezeknek alapján a mérleg megállapittatott és a felmentvény az 1915. évre megadatott. A tiszta haszon felosztására vonatkozólag elfogadtatott az igazgatóság javaslata, mely szerint az 53 679 K 29 f tiszta nyereményből 24.000 K osztalékra, 11.716 K 67 f a tartalékok gyarapítására, 8919 K 91 f alapszabályszerü jutalékokra, 1450 K az alkalmazottak jutalmazására, 800 K jótékonycélra és 6792 K 74 f nyereségátvitelre fordítandó. Elhatároztatott még, hogy az 1915. évi szelvény február 3-tól kezdődőleg váltassák be. A tárgysorozat 3. pontja során az alapszabály egyes elavult szakaszának javasolt módosítása szakaszonkint egyhangúlag elfogadtatott. Miután az összes mandátumok lejártak, elnök megköszöni úgy a maga, mint az igazgatóság és a felügyelőbizottság nevében is az eddigi bizalmat, a közgyűlést a választás megejthetése végett felfüggeszti s a szavazatszedő küldöttség tagjaiul Stern László elnöklete alatt kiküldi Lukács Endre és Bekker Endre részvényeseket. A választás befejeztével elnök újra megnyitja a közgyűlést s S;ern László előterjesztése alapján Kihirdeti az eredményt, mely szerint 3 évi időtartamra egyhangúlag megválasztattak: elnökül dr. Zóldy János, alelnökül Czinczár Dezső; igazgatósági tagokul: dr. Follmann János, Scherer Benedek, dr. Jantso- vits Emil, Schmidt Gyula (uj), Moldoványi István (uj); felügyelőbizottsági tagokul: Lukács Endre, Bekker Endre, Bandhauer György, póttagokul: Winkler Lajos és Zuzmann János. Dr. Follmann János az újonnan megválasztottak nevében köszönetét mond az egyhangúlag megnyilvánult megtisztelő bizalomért. Végül elnök indítványára a közgyűlés Nagy Erzsébet könyvelő kiváló szorgalma felett való elismerésének ad kifejezést. Több tárgy nem lévén, a közgyűlés beiekesztetett. Rézgálicotsürgetneka gazdák. Szőlősgazdáink mind sűrűbben keresik fel dr. Lovich Ödön polgár- mestert, hogy a közeledő szezonra szükséges permetező anyagról igyekezzék gondoskodni részükre. A rézgálic szükséglet fedezése azonban olyan nehéz probléma, amelynek megoldását az arra hivatott földmivelésügyi minisztérium semmiképen sem tudja megtalálni. A szőlősgazdáknak a permetezésre szükséges rézgálic idejében való beszerzése annyira fontos, hogy nagy mértékben ettől függ szüretünk hozama. Ebben a tárgyban legutóbb a képviselőház ülésén kérdést intéztek a földmivelésügyi miniszterhez. A miniszter válasza alig tartalmazott valami konkrét kijelentést, csupán arra szorítkozott, hogy az érdekelteket a legnagyohb jóakaratáról biztosította. Beszédében célzott arra, hogy a hadvezetőség a hazai rézgálic gyáraknak olyan mennyiségű rezet szándékozik rendelkezésre bocsátani, hogy abból 800— 1000 waggon kékkő legyen termelhető. A rézgálic beszerezhetésére tehát ezidő szerint még határozott választ senki sem tud adni. A gyulai csizmadia ipartársulat folyó hó 2-án tartotta, élénk érdeklődés mellett évi rendes közgyűlését, melynek legfontosabb tárgya az évi zárszámadás bemutatása, amit a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt a számvizsgáló bizottságnak megadta. Ebből kifolyólag elhatározta, hogy a betegsegélyző alapot, ami 2000 koronán felüli összeget tesz ki és amely összeg a helybeli pénzintézeteknél részvényekben van elhelyézve, jövedelmét a jövőben az elaggott csizmadia iparosok felsegélyezésére fordítja. Következő tárgya a gyűlésnek Túri Károly volt társulati elnök elhalálozása folytán megüresedett elnöki állás betöltése, amely állásra nagy többséggel Krisán Andrást és az ezúttal megüresedett
