Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
1 A vármegyei központi választmány folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Ezen az ülésen hivatalból felülvizsgálta a választmány a már beterjesztett 9 névjegyzéken felül, 28 összeiró küldöttség által elkészített, illetőleg kiigazított s a jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzék tervezetét az országgyűlési képviselőválasztóknak s a hivatalból észlelt hiányokat pótolta, illetőleg a nyilván tévesen felvett választókat törölte a névjegyzék tervezetből. Egyben intézkedett, hogy min- denik községnek igy elkészített választói névjegyzéke május 15-től juníus 15-ig, az illető községben, továbbá mindegyik választókerület székhelyén is kitétessenek megtekintés s lemásolás végett. A választmány kibocsájtotta egyben a hirdetményt, amelyen részletesen fel van sorolva, hogy a névjegyzékbe történt felvételek ellen s az azokból történt kihagyások miatt kik s mely idő alatt élhetnek felszólalással s kik s n ely idő alatt tehetnek észrevételeket és ezek hol nyújtandók be ? Az eddigi megállapodások szerint, a választók száma végeredményben némi emelkedést tüntet fel, a békéscsabai kerületben, ahol szaporulat 2000 körül van, több községben azonban — habár csekély mértékben — a múlthoz viszonyítva, kevesbedett a választók száma. Gyulán: 1914 évben 2187, az 1915 évben 2260 volt a választók száma, a most kiigazított névjegyzék szerint 2351 választó van a névjegyzékbe felvéve, ez utóbbi szám azonban még változhat. A vármegye község jegyzői nyugdíj szabályrendeletét, az azon keresztül vezetett módosításokkal, a belügyminiszter lényegtelen kiegészítéssel jóváhagyta. — A szabályrendelet most már ugyanazon humánus rendelkezéseket tartalmazza, amelyeknek alapjai az állami nyugdíj törvényben le vannak fektetve. A szabályrendelet az 1913 évi január 1-től kezdődő joghatállyal van felruházva, minélfogva az említett idő óta bekövetkezett nyugdíjazások tekintetében a szabályrendeletben biztosított előnyök s kedvezmények, ezen időre visz- szamenőleg is megfognak az illetőknek adatni s viszont a magasabb hozzájárulások a nyugdíj intézet tagjait, ezen időtől kezdve terhelik. A belügyminiszter a szabályrendelet ellen beadott felebbezéseket elutasította. Ezen felebbezések azt célozzák, hogy azon időből, amelyet az illető jegyző vagy segédjegyző alkalmaztatását megelőzőleg nem rendszeresített álláson (írnok, segédjegyzői helyettes) de már jegyzői oklevél birtokában töltött, legfeljebb 5 év, nyugdijába beszámitassék. A miniszteri elutasítás indoka az-, hogy ezen módosítás keresztülvitelére, a törvényhatóságot, törvényes alap hiányában nem kötelezheti. Jóváhagyta a miniszter a törvényhatóságnak azt a határozatát is, hogy mivel Gyulaváros jegyzői ezentúl a városi nyugdíj intézet tagjai lesznek, az eddig úgy a jegyzők, mint a város által a község jegyzői nyugdíjalapba befizetett járulékot, a városi nyugdíjalapnak kamatmentesen visszafizeti. Katonai előléptetések. A király Werner Józsefet az I. Gyulavárosi takarékpénztár főkönyvelőjét, dr. Etnperl Gyula békési ügyvédet, B. Kovács Gábort, Lóvész Györgyöt és Grossmann Ödönt a 101. gyalogezrednél tartalékos főhadnagyokká nevezte ki. Kitüntetés nyugdíjazással. A király Arnót- falvy Alfréd és Obnncsák István m. kir. honvéd- ezredeseknek nyugalomállományba helyezésük alkalmából a háború idején teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül a Ferenc József rend tisztikeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adományozta. Mindkét kitüntetett törzstiszt hosszú éveken át teljesített a 2. honvédgyalogezrednél szolgálatot s társadalmunknak előkelő, közbecsü- lésben álló tagjai voltak. Obrincsák István a háború első évében több hónapig volt Gyulán zászlóaljparanemok is és szigorúságáról, de egy ben jószívűségéről és humánus gondolkozásáról ■vált ismeretessé. Békés Kitüntetés a halál után. A király az ellenség előtt elesett Sáfáry Lajos 2. honvédgyalogezred- beli főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt teljesített különösen kötelességhü szolgálatai elismeréséül Fichtinger Ferenc szakaszvezetőnek a 2. népf. gyalogezredben az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A hadseregparancsnokság vitéz magatartásukért a 2. honvéd, illetőleg népfölkelő gyalogezrednél Lénert Miklós tizedesnek az I. oszt. ezüst vitézségi érmet; Sándor Lajos, Trunnel József és Finszter József szakaszvezetőknek, Lökös József, Veres István, Marksteiner Antal tizedeseknek ésVerasztó •Lajos őrvezetőnek a II. oszt. ezüst vitézségi érmet; dr. Kornea János népf. hadnagynak, Bonisch Miklós, Lump Péter őrvezetőknek, Kurucz György és Ángyé Román honvédnek a bronz vitézségi érmet adományozta. A gyulai vöröskereszt egyletnek Révész Ignác városi állatorvos 150 korona névértékű 6 százalékos hadikölcsön kötvényt adományozott. Zenés temetés egy orosz fogolynak. A dobozi Rudolf-majorból három hét előtt betegen hozták be a békésmegyei közkórházba Miuskow Iván 22 éves orosz közkatona hadifoglyot. A kárpáti harcokban fogták el és már hosszabb idő óta gazdasági munkán volt a dobozi uradalomban. Betegsége olyan súlyos természetű volt, hogy nem lehetett rajta segíteni, e hó 16-án meghalt. Csütörtökön délután egy nagyváradi gór. kel. szerb pap végezte el a gyásszertartást s a koporsó fölött magyar búcsúztatót mondott. Dacára annak, hogy csak közember volt, a cs. kir. 11. gyalogezred egy szakaszt vezényelt ki a temetésre diszkiséretül, az ezred zenekara pedig a temetőig kisérte ki. Ilyen tisztességben részesül nálunk az ellenség ! Vájjon igy bánnak-e odaát a mi fiainkkal ? A Gyulai Kereskedők és Kereskedöifjak Társulata május hó 21-én, ma délután 2 órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart a kövekező tárgysorozattal : Két jegyzőkönyvhitele- sitő kiküldése. Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. Az 1915. évre vonatkozó zárszámadások beterjesztése. A számvizsgáló-bizottság jelentése és ennek alapján a választmány felmentése iránti határozathozatal. Az 1916. évi költségvetés tárgyalása. Időközben beérkezett indítványok. Tisztujitás. Gyula város rokkant katonák alapját újabban a következők gyarapították adományaikkal : bzegedi Zsuzsika a vasárnapi népünnepély és kabaré jövedelméből 1000 korong, Pántos Györgyné 200 korona, Misits Emil I. oszt, gimn. egy házi mozielőadás jövedelméből 5 K 66 fillér. Népünnepély. (Beküldetett.) Jól sikerült népünnepély volt vasárnap, kabaréval egybekötve a népkeitben s a színkörben. Az idő kedvező volt és kellemes délutánt szerzett az ott megjelent nagyszámú közönségnek, amely confetti és virágvásár között élvezte a 11. gy.-ezred zenekarának sétahangversenyét. Az esti kabaré kimagasló számát a Hymnusszal kezdődő élőkép képezte. Jó volt Dózsa István szavalata és o. kis Müncz Henrik éneke. Meglepetéssel szolgált Pénzes Valika szavalata és kitűnő alakítása a rövid színdarabban, nagyon helyes volt Pénzes Irénke néhány énekszáma. Az éneket Müncz Sándor önkéntes tizedes kisérte hegedűn. Az igazán kellemes és jól eltöltött kabaré estét méltóan zárta be Ulicska Margitka énekszáma, ki csinos hangjával és szép zongorajátékával sok tapsot aratott. A rendezés nehéz munkáját Szegedi Zsuzsika ügyesen és fáradhatatlan odaadással végezte. Az ünnepély tiszta jövedelme 1200 korona volt, amelyből 1000 korona a gyulai rokkant katonák részére, 200 korona pedig a cs. és kir. 11. gyalogezred zenealapjara jutott. Dicséret illeti azokat is, kik délután tevékenykedtek és elősegítették az ünnepély anyagi sikerét. Itt közöljük a névsort; Békés Erzsiké 1916. május 21. 120, Weisz Fricike Szegedről 63'60, Goldberger Ilonka 60, Schvimmer Elza 50'66, Brill Margitka 41, Merza Vilma 4076, Biró Rózsika 40, Májer Bözsike, Tóth Margitka és Radnai Ilonka 30 K, Hoffmann Maca 20, Alcser Mariska 17, Frőlich Ibolyka 15, Brill Erzsiké 13 koronát árultak. — Felülfizettek: Gróf Almásy Dénesné a díszítéshez szükséges virágokat ajándékozta, Szegedi Zsuzsika egy kosár rózsát, a cs. és kir. 11. gyalogezred tisztikara 50 K, Weisz Mór és Társa cég 1 hordó sört eladasra, Szegedi Gábor 20 K, Dr. Lovich Ödön 10 K, Császár Sándor 10 K, Győri Lajos 10 K, Sülé József 7 K, Brill Margitka 5 K, gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet 5 K, Leopold-nyomda 5 K, Brünner Armin (Orosháza) 5 K, Steiner Jenő (Vadász) 4 K, Goldberger Ignácné 3 K, Brill Rozsika, Nádor Mór, Gáspár József, Néveri Antal, Ifj. Hölczer Kálmán, Kéler Istvánná, Spielmann Gyula 2—2 koronát, Fischer D. Lucskó Mari l-80 K, Jámbor István 160 K, Faulhauber Józsefné 1-40 K, Erdélyi nővérek, Farkasházy Vilmos D20 K, Turzó Etuska, Bíró György 1 korona. Dicséretet érdemelnek a rendező és a szereplők, kik odaadással fáradoztak, hogy a nemes cél minél szebb eredménynyel végződjék. M. S. Ismét ebzárlat. Hétfőn az Újvároson egy veszettségre gyanús kutya megmarta Csordás Fe- rencnét, Csordás Ferencet, Csordás Istvánt, Szekeres Rózát. Mind a négyet felküldték beoltás végett a Pasteur intézetbe. Az eset következményeképp a polgármester 40 napi ebzárlatot rendelt el, amelyet a gyakran ismétlődő veszett- ségi esetek miatt a legnagyobb szigorúsággal fognak ellenőrizni. Amennyiben a közönség a zárlati intézkedéseket be nem tartja és újabb marasi e3et fordulna elő, az összes kutyák kiirtása fog elrendeltetni. Körözsbe fűlt leány. Múlt vasárnap délelőtt özv. Ristye Györgyné remetei lakos gyermekei a tanyájuk mentén húzódó Fekete-körözs partján játszadoztak. Egyszerre észrevették, hogy a viz egy kisebb hálót hoz feléjük. A 9 éves Katalin lehasalt a viz szélén és a háló után nyúlt, de elvesztette az egyensúlyt s a vízbe bukott. Ezen a helyen 4 öl mélységű a viz, amely a kis leánykát elnyelte. Még aznap a halászok kutatták át a medernek azt a részét, de nem találták meg a hullát. A viz még máig sem vetette fel. Cséfai Péter előkerült, Multheti számunkban hírül adtuk, hogy Cséfai Péter a kétszeres rablógyilkos csütörtökön megszökött a békésmegyei közkórház elmebetegosztályáról. Lehet, hogy újabb íossz szándékot terveit ki kórházi magányában, de a rég nélkülözött szabadlevegőn meggondolta magát és három napi bujdosás után önként visszatért a városba anélkül, hogy valakinek ártott volna. A kutatására indult rendőrség jól sejtette, hogy bizonyára a benedeki pusztán Mány Illés tanyáján lakó édesanyjához fog vinni első útja. Valószínű, hogy igy is történt, de az ott több ízben megfordult rendőrök még sem akadtak rá, mert bizonyára rejtegették családtagjai. Szombaton délután Péter József rendőrbiztos erélyesen lepett fel az anyával szemben. Kijelentette neki, hogy ha másnap elő nem keríti fiát, őt fogja le- csukatni. Ez a fellépés használt. Az — állítólag — vasárnap reggel a tanyára érkező Cséfait anyja és húga rábeszélték, hogy térjen vissza a kórházba, nem lesz bántódása. Cséfai engedelmeskedett és rövid otthon tartózkodás után neki indult a város felé vezető útnak. Az utón már többen felismerték és telefonon jelentették a rendőrségnek, hogy merre jár. Délután a városba érve még látogatást tett ismerősénél, a Reisner malom főgépészénél, akinek azonban csak a felesége volt otthon és képzelhető ijedséggel fogadta a váratlan látogatót. Éppen abban az időben ment el a ház előtt Krizsán Mojsza lovasrendőr, aki tudomást szerzett a járókelőktől Cséfai ottlétéről. Utána ment és bevitte a rendőrségre. A hozzá intézett kérdésekre szökését azzal indokolta, hogy
