Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

1916. Junius 25.

Békés

Házasság. Vidor Sándor aradi kereskedő és Elefánt Irma (Doboz) junius 18-án Aradon házasságot kötöttek.

Eljegyzés Dr. Kovák Béla ügyvéd Vasvárról eljegyezte néhai Lengyel Sándor szarvasi ügyvéd és földbirtokos Aranka leányát.

Esküvő. Vintse Sándor battonyai szolgabiró szerdán vezette oltárhoz Adám Piroskát, Adám Gusztáv csabai főmérnök leányát.

Vásári tolvaj. Orosházára tehénvásárlás céljából átrandu't Varga Lajos szentesi tanító. A vásártéren megszólította egy ismeretlen ember: «Mit akar vásárolni»? A tanító mondta, hogy egy •tehenet. Az ember erre ajánlatot tett. Volna nekem egy jó kis tehenem, de nem hajtottam ki a vásárra, mert a paszusa körül némi kis hibák vannak, azonban alig pár lépés a házam, de meg olcsón is adnám. A tanító lépre ment. «Nézzük meg.» A vásári tolvaj, mert hisz az volt őkelme, a szokásos módon egy degesz bugyelárist talált s rögtön megtette a csábító ajánlatot :«Osztozzunk» Amint osztoznának, az előírás szerint ott termett a károsult, vagyis a cinkos, aki kereste a pénzét, az elveszett bugyellárist.«Száz pengő volt benne!» Üzér :«Kinél van»? Keresés, motozás, a szokásos recipe szerint. — A tanító már csak akkor vette észre, hogy a saját pénztárcáját 326 koronával együtt elvitték a jómadarak, amikor már azok köd előttem, köd utánam, szépen elfüstölögtek.

Ha meg lesz a béke, még azutan is sokáig fognak beszólni a háborúról és ezért lesz nagy értéke annak a pompás ajándéknak, mellyel Tolnai Világlapja kedveskedik olvasóinak. Ez az elterjedt képes hetilap, ugyanis »Tolnai Hadijátéka« címen művésziesen megtervezett hadieseményeket mutat be színes kivitelű, gyönyörű, felállítható alakokkal. A 30 és feles mozsarak, a tengeralattjáró hajók, a Vöróskeresztesek, á várak és égő falvak, a sorkatonák, tüzérek és vörösördögök százai sorakoznak fel ezekben a hadijátékokban, melyeket Tolnai Világlapja, mint ingyenes mellékletet ad olvasói százezreinek. Az e héten megjelenő 26-os számban is van egy ilyen védjegyezett hadijáték, melynek alakjait mindenki, akár gyermek, akár felnőtt — könnyen felállíthatja, úgy hogy évekre szóló kedves és nagyértékü emlék birtokába jut. Felhívjak olvasóink figyelmét erre a páratlan ajándékra, melynek második sorozatát hozza a Tolnai Világlapja 26-os száma és a következő számokban is hónapokon át minden héten mellékelni fog egy ingyenes sorozatot.

Halálozás. Beck József tekintélyes békési fakerekkedő, Békés társadalmának közbecsülésben álló tagja, 66 éves korában hosszas betegeskedós után elhunyt. A haláleset széles körben keltett őszinte mély részvétet, özvegyén kívül négy gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. Végtisztessége csütörtökön délután ment végbe nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében.

Kvasz András — él. Egy szegedi lap téves közlése nyomán a fővárosi és békésmegyei lapokat is bejárta az a szomorú hir, hogy Kvass András, a magyar aviatika egyik csabai származású úttörője és a világháború egyik J^pnaLkme- rőbb légi harcosa orosz fogságban meghalt. Möst örömmel adjuk hirül, hogy a kiváló aviatikus életben van és a Kaspi-tenger melletti Astra- chanban raboskodik. Onnan irt levelet Korosy László csabai főjegyzőnek, aki az érdekes Írást karlsbadi üdülése alatt kapta meg. Azt Írja, amit minden fogoly ir, hogy jól megy a dolga, de pénze nincs. A főjegyző társaságában levő karlsbadi magyaroktól e hírre hamarosan összegyűlt 150 márka, amely összeget kisebb részletekben el is, küldötte Korosy főjegyző a Kaspi-tenger mellett búslakodó lapos bugyellánsu magyar pilótának.

Az idei termés lefoglalásáról szóló kormány- rendelet a napokban egész terjedelmében falragaszokon közhírré lett téve. Felhívjuk úgy a termelő, mint a fogyasztó közönséget, hogy a rendeletet gondosan tanulmányozzák át, nehogy a rendelet nem ismerése miatt később kellemetlenségei támadjanak. A rendelet egyelőre csak a búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles zár alá vételére vonatkozik, tehát a kukvricára még nem terjed ki. Az árakról még nincs intézkedés. A szükséglet kiszabott porciója változatlan maradt, vagyis búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve bavonkint a termelő 18 kilót »más fogyasztó« 10 kilót vehet igénybe minden háztartásbeli »koponya« után. Ennyit tarthat vissza a termelő, illetve ennyit vásárolhat a fogyasztó — nyers termény alakjában — még pedig az 1917-iki augusztus 15-ig terjedő időt számításba véve, vagyis körülbelül tizenkét hónapos időszakot kalkulálva. »Magánfogyasztók« össz- vásárlásaikat ez évi október 15-ig végezhetik, vagyis e napon túl egyáltalán nem vehetnek. Ami a kölest illeti, a községi elöljáróságok fogják megállapítani, hogy minden fogyasztó mennyit vásárolhat. Nemcsak a fogyasztó vásárolhat gabonát, hanem az a termelő is, akinek termése nem fedezi saját házi és gazdasági szükségletét. Lisztet vagy más malomgyártmányt a fogyasztó közvetlenül a malomtól nem vásárolhat. A Haditermény részvénytársaság fogja az 1916— 17 esztendőben is a felsorolt cikkeket vásárolni. E társaságon kívül csak a magánfogyasztóknak van korlátozott vétel-jogosultsága. Az első hónapokban a termelők akármikor értékesíthetik gabonájukat vagy a Haditermény, illetőleg bizományosai utján, vagy a fogyasztónál. Később azonban a földmivelési miniszter rendeletileg meg fogja állapítani azt a határidőt, amelyen belül a gazdálkodók kötelesek terményeiket a Haditermény részvénytársaságnak fölajánlani. Megszűnt a malomnak eddigi vásárlási jogosultsága 30 kilométerre terjedő területen belül. A törvény- hatóságok feladata lesz a felsorolt terményekkel és liszttel el nem látott lakosság szükségletének biztosítása. Erre nézve részletes utasítások fognak megjelenni, azonban máris megállapították, hogy a törvényhatóságok szintén csak a Haditermény- részvénytársaság utján szerezhetik be a szükséges terményeket és a lisztet. A közönség azért helyesen cselekszik, ha idejében ellátja magát háziszükségletével, mert a két évi tapasztalat meg- tauitott bennünket arra, hogy a hatósági ellátás nehézkes és amellett, hogy sok gondot okoz a közigazgatásnak, rajta kívül álló okból gyakori fennakadások merülnek fel a közélelmezésben.

Xem hizlal a város — nincs kukorica. A

város képviselőtestületének május végén megnyilvánult ama örvendetes törekvése, melylyel a meglevő és napról-napra fokozódó zsir^inségen segíteni kívánt, nevezetesen, hogy elhatározta, miszerint a Békésmegyei takarékpénztári egyesülettel társulva sertéseket hizlal és azokat önköltségi áron bocsátja közfogyasztásra — sajnálattal jelentjük — az első lépésnél megbukott. Ebben a városban, ahol rendes körülmények között se szeri, se" száma a hizlalással foglalkozóknak, a kukorica rekvirálása miatt lassanként meg kellett szűnnie a hizlalásnak és bekövetkezett a hentes ipar teljes megbénulása, a zsir és szalonna teljes hiánya. Ez pedig nagy szó, különösen a nyári munkaidőben, mikor mezőgazdasági munkásaink semmi pénzért sem képesek úgyszólván egyedüli tápszerüket, a mindennapi szalonnájukat beszerezni. Nem csoda, ha aggodalommal tekint népünk a bekövetkező későbbi nélkülözések elé s örök rejtély marad előtte, honnan tudnak a nagybankok és nagy hizlalók, állandóan telt aklaik sertésállománya részére eleséget szerezni, amikor a város közérdekű akciója előtt minden raktár ajtaja zárva marad. Dr. Lovich Ödön polgármester személyesen járt el a szükséges kukorica meny- nyiség kiutalása iránt a földmivelésügyi és belügyminisztériumokban, valamint a Haditermény Részvénytársaságnál. A minisztériumokban azt az információt kapta, hogy egyedül a Haditermény Részvénytársaság volna abban a helyzetben, hogy kukoricát kiutaljon, de meglevő készlete a hadsereg élelmezésére szükséges s attól a rendeltetéstől el nem vonható. A belügyminisztérium ugyan hajlandónak nyilatkozott a városnak vásárlási engedélyt adni azon vármegyék területére ahol a termelők saját szükségletére meghagyott és időközben feleslegessé vált készletek szabadon

eladhatók. Az igy vásárlandó mennyiség felét azonban a Haditermégy részvénytársaságnak kell átengedni. Mindezeken felül azonban a belügyminisztérium csak úgy ad vásárlási engedélyt, hogy a hizlalandó sertések bizonyos mennyiségét leköti magának, s az általa átveendő sertések árát ő állapítja meg. Ez az ár ezidőszerint 4 K 20 f. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy ami kukorica még szabadforgalomban van, az legnagyobbrészt elrejtett készlet, tehát maximális áron megszerezni nem lehet, eltekintve attól, hogy a venni szándékozó városnak országszerte utaztatnia kellene megbízottját a kisebb mennyiségek össze- szedése végett, amit képtelenségnek tartunk, s legalább 60 koronát kellene fizetnie érte mázsánként és annak felét 28 koronás áron a H. T.-nek kellene átengedni, igy a városnak 92 koronájába kerülne legjobb esetben a kukorica mázsája. És ezen a drága kukoricán hizlalt disznót 4 K 20 fillérért kellene a miniszternek átadni ! Ilyen körülmények között a város üdvös terve, legalább erre az esztendőre végleg meghiúsult.

A requirálás eredménye. A folyó év tavaszán a vármegyében megtartott és házról-házra járás utján foganatosított requirálás eredménye a következő volt. Felesleges, tehát eddig fel nem ajánlott át nem adott és részben eltitkolt gabona összeirott és átvétetett és pedig búza 17272 mázsa, rozs 87 mázsa, árpa 558 mázsa, zab 310 mázsa, tengeri 296 mázsa és bab 130 mázsa.

A vármegyei gazdasági munkabizottság Dr.

Daimel Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 20-án népes ülést tartott, hogy közvetlen az aratás előtt megbeszélje és megtegye azokat az intézkedéseket, a melyek az aratás zavartalan lefolyásának biztosítására szükségesek. Az ülésen részt vett a vármegye valamennyi főszolgabirája is, a kik kimerítő részletességgel referáltak járásuk viszonyairól a learatandó területek és rendelkezésre álló munkaerőt illetőleg feltárva, hogy minő számú munkásra van feltétlenül szükség mindenütt az aratás biztosítására. Ezen jelentésekből, melyeknek gondos körültekintő volta miatt a bizottság több tagja felszólalásában teljes elismeréssel adózott főszolgabiráink munkálkodásának, — örömmel győződött meg a bizottság, hogy. a tett előkészítő intézkedések mindenütt biztosítják az aratás zavartalan befejezését, ha a vármegye a kilátásba helyezett munkaerőt megközelítőleg megkapja. Ez okból a bizottság újból távirati felterjesztést tett a kért munkaerőnek rendelkezésre bo- csájtása iránt, felhatalmazván a vármegye alispánját, hogy a rendelkezésre bocsájtando hadifoglyokat és katonai munkásosztagokat az ezen ülésben megállapított szükségletek arányában az egyes járások között ossza fel, a hol a nyert munkaerővel a járási főszolgabirák a községi gazdasági intéző bizottságokkal egyetértőleg fognak intézkedni. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy a kirendelhető közerő, különösen pedig a női munkaerő összeírása és nyilvántartása iránt intézkedik és több a foglyok felhasználása és velük való elbánás tekintetében felmerült kérdés- r ben folytatott megbeszélést. Itt említjük meg, hogy a vármegye területén az aratás biztosítására a kormány a megfelelő munkaerőt rendelkezésére bocsátotta. A héten érkezett meg a vármegye területére 500 hadifogoly, a mely erő nyomban szétosztatott, értesítést nyert az alispán, hogy további 500 hadifogoly és 140 katonai munkásosztag — egyenkint 20 emberrel a vármegye területére már kirendeltetett és igy közel 4000-re tehető azon munkásosztagok száma, ami a vármegyében az aratásnál segítségül kiadatott.

A vásárok és piac korlátozása. A hivatalos lap szombati számában megjelent a kormány rendelete, amely a vásári és hetipiaci alkalmakat a háború tartamára korlátozza, illetve megadja a kereskedelemügyi miniszternek azt a jogot, hogy vásáráthelyezéseket engedélyezhet, de csak feltétlen szükség esetén. A rendelet értelmében ha az országos vásárokat eredetileg több napra engedélyezték, ezeket a háború tartama alatt csak egy napon át és pedig az eredeti engedéllyel engedélyezett vásári napok első napján kell megtartani.

A vallásos jellegű, bucsucikkek árusítására szorítkozó búcsúkat ez a rendelet nem érinti. Olyan helyeken, ahol eddig hetenkint több hetivásárt tartottak, csak a hét kezdő napjához közelebb eső hetivásárt szabad megtartani, oly helyeken pedig, ahol eddig hetenkint csak egyszer tartót-