Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

4 Békés 1916. április 2. Ellenőrzik a mezei munkákra szabadságolt katonákat. A honvédelmi miniszter rendelete ér­telmében a mezei munkára szabadságolt katonák­nak kötelességük idejüket földjük megmunkálására és a munkaerő nélkül maradtak kisegitésére for­dítani. Amelyik katona nem erre fogja felhasz­nálni szabadságát, attól azt a hatóság közbelépé­sével azonnal megvonják és szigorúan megbüntetik. A katonai ügyosztályok a gazdasági munkára szabadságoltakról pontos nyilvántartást vezetnek és a gazdasági munkabizottságok ellenőriztetik őket. Hogy ezt az ellenőrzést mily szigorúan ve­szik, mutatja az a tény is, melyet Kecskemétről jelentenek, hogy eddig már öt szabadságolt ka­tonát, kik nem dolgoztak, sörgönyileg hívtak vissza csapattestükhöz és szigorúan megbüntették az illetőket. Igen sokan járnak a katonai ügyosz­tályban, hogy katona hozzátartozójuknak mező- gazdasági munkára való szabadságolására kérvényt írassanak. Az ügyosztály figyelmezteti az érde­kelteket, hogy a szabadságot a katonának magá­nak rapporton kell kérni és ahhoz semmiféle igazoló okmány nem szükséges. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében ilyen tárgyú kér­vények nemcsak^mellőzendők, hanem figyelembe sem vétetnek. Szabadságoltatni csak a mögöttes országrészekben állomásozó nélkülözhető katonák fognak, harctéren levő legénység semmi körül­mények között sem kaphat mezőgazdasági munka címén szabadságot. A gyulai általános ipartestület a március 19-ről határozatképesség hiányában elhalasztott Ill-ik évi rendes közgyűlését március 26-án, múlt vasárnap délelőtt tartotta meg Dobay Ferenc elnöklete alatt. A közgyűlésen az ipartestület 61 tagja vett részt. Az elnök által szóbelileg előter­jesztett évi jelentés szerint a háborús esztendő nem volt alkalmas a testületben semmiféle alkotó munkára. A tagok közül 190-en vonultak hadba, közöttük a testület jegyzője: Gyepes Gergely és Nádházy Gyula iparhatósági biztos is. A jegyzői teendőket ideiglenesen Szabados János pénztár­nok intézi, az iparhatósági biztost pedig Szikes György városi tanácsnok helyettesíti. Kegye­lettel emlékezett meg az év folyamán elhalt Tury Károly és Schneider János elöljárósági ta­gokról, valamint a testület ügybuzgó érdemes tagjáról: Papp János elhunytáról. Az 1915. év elején a tagok száma 496 volt, felvétetett az év folyamán 2, töröltetett 19, maradt az év végén 479. A bejelentett segédek száma az év eleji 161-el szemben 132-re csökkent, ami a bevonu­lásokban leli magyarázatát. A tanoncok száma 350. A tagdíj hátralékok felszaporodása termé­szetes következménye annak, hogy a tagok több mint egyharmadrésze katonáskodik. A nyomtatás­ban is megjelent múlt évi zárszámadás és jövő évi költségelőirányzat hozzászólás nélkül elfogad­tatott. Azután a következő esztendőre újból egy­hangúlag megválasztották az eddigi elől járósági tagokat és számvevőket, tekintettel arra, hogy úgy a választók, mint a régi tagok nagyrésze a harctéren teljesitik hazafiui kötelességüket. Hadifoglyok. A vármegye részére a mező­gazdasági munkálatokra — tudvalevőleg — a föld müvelésügyi miniszter a vármegye területén levő mintegy 700 hadifoglyon kívül még 1650 hadi­foglyok engedélyezését helyezte kilátásba. Ez a szám a szükségletet távolról sem fedezi, épen ezért a vármegyei gazdasági munkabizottság a kontin­gens felemelését kérte; a kérelem elintézéséig az engedélyezet 1650 hadifogoly aránylagos szét­osztása iránt intézkedett. — A pozsonyi fogoly­tábor értesítése szerint azonban még az 1650 hadifogoly helyett csak 1500, tehát 150-el keve­sebb osztatott ki és ezek már útnak is indíttatnak. A vármegyei munkabizottság elnöke táviratban kérte a minisztert s a fogolytábort, hogy az ere­detileg kilátásba helyezett fogolylétszám levonás nélkül utaltassák ki a vármegye részére annál inkább, mert különben is sokkal töbhfe volna szükség. Nincs spárgahiány. Kereskedőinket és mind­azokat, akik a spárgahiányt érzik, figyelmeztetjük a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank R -T. pécsi áruosztályának mai számunkban megjelent hir­detésére és ajánljuk a pécsi papirspárga és zsák­zsineg beszerzését, mert az a kenderfonalat telje­sen pótolja, s jó erős és olcsó. Megindul a gabona és liszt requirálás. A most következő héten kezdetét veszi vármegye- szerte a régóta tervezet); requirálás, melynek célja a feles gabona és lisztmennyiségek lehető teljes összegyűjtése és átvétele, az elrejtett készletek felkutatása és elkobzása. A kormányrendelet szerint a házi vagy gazdasági szükségletet meghaladó minden készlet átveendő tekintet nélkül a felesleg csekély, vagy nagyobb mennyiségére. Nincsen olyán kis mennyiségű készlet, amelyre közérdek­ből szükség ne volna. A requirálással megbízott egyének házról-házra járva fogják összeírni a készleteket, ott nyomban kiszámítják a házi szük­ségletet, a vetőmag és a cselédség ellátására szükséges gabonamennyiséget és ezek levonása után előálló felesleget. — A feles gabonát és lisztet nyomban be is szállítják a Haditermény Rész­vénytársaság helyi megbízottjához, a Reisner-ma- lomhoz, ahol az átadott gabona, vagy liszt árát nyomban készpénzzel kifizetik. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy csak az eddig bejelentve volt gabona árát fizetik meg, míg az eddig eltitkolt készlet árát csakis akkor kaphatja kézhez, ha a feleslegét önként beszolgáltatja, mielőtt a rcqmráló közeg nála megjelenik. Az önként át nem adott felesleget kártérítés nélkül elkobozzák és az el- titkolót még érzékenyen meg is büntetik. Gyula város területén részint önkéntes jelentkezés, részint aZ alispán kirendelése folytán a következők fogják végezni a requirálás hazafias munkáját : dr. S^éki Armin, dr. Major Simon, dr. Lusztig István ügy­védek, Schriffert Pál, Reisner Endre gyárosok, Székely Lajos, Székely Zsigmond, Balogh János, Bene Ferenc, Szentirmai Mihály, Loós Lipót, Goldbecher Tóbiás, Domonkos János, Iván József tanítók, Erdélyi Andor banktisztviselő, Jontz Fe­renc magánzó. Csütörtökön délután a városháza termében dr. Lovich Ödön polgármester és Tanczik Lajos rendőrfőkapitány nevezetteket összehívta és a rendeletek megmagyarázásával részletesen ki- tanitották őket teendőikre. — Azon biztos remé­nyünknek adunk kifejezést, hogy a lakosság a nála megjelenő megbízottakat közérdekű feladatuk teljesítésében támogatni fogja. A Berettyó ármentesitö társulat Füzesgyar­mat község határában létesítendő csatornázási munkálatokra munkásosztagokat vagy hadifogoly munkásokat kért a vármegyei gazdasági munka- bizottságtól. A kérdéses munkálatok azért sür­gősek, mert a folytonos esőzések következtében a felszaporodott belvizek még a bevetett területeket is elöntéssel fenyegetik és igy ezen a veszedelmes helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha a társulat a belvizek elvezetésére mintegy másfél kilometer ' hosszú csatornát létesít. — A gazdasági munka- bizottság, bár a kérelem csak közvetlen szolgál gazdasági érdekeket, pártolólag terjesztette fel a kérvényt a honvédelmi miniszterhez, aki 5 katonai munkásosztagot összesen 100 embert engedett át a társulatnak a szóban levő munkálatok létesíté­sére ; a munkásosztagok már azóta a helyszínére érkeztek és működésben vannak. Legeltetés az állatvásártereken. Az állat­vásárterek a fennálló szabályok értelmében legel­tetésre nem használhatók. A földművelésügyi mi­niszter azonban ezt a tilalmat megszünteti, mert arra a felfogásra jutott, hogy nincs értelme a le­geltetési tilalomnak oly helyeken, ahol évenként egy-két országos vásár tartatik azért, mert a be­tegség csirái elszáradnak, részben a nap melege folytán 8—10 nap múlva elvesztik ragályozó ké­pességüket. — Megállapítja a miniszter, hogy a takonykor, a ragadós száj és körömfájás, a ragadós tüdőlob nem ragad át a lovakra, illetőleg a hasí­tott körmü állatokra és viszont. — Mindezeknél fogva a föidmüvelésügyi miniszter a vásártereken legeltetési tilalmat feloldja a lovakra, szarvasmar­hákra, juhok és kecskékre, izokon a helyeken, ahol 4-nél több országos vásár nem tartatik, vagy ott ahol az országos állatvásár a heti vagy havi állat­vásároktól külön tartatik meg. Azonban a legel­tetés megengedésének az az előfeltétele, hogy a vásárteret minden vásár után alaposan ki kell takarítani, a talajt mészszel le önteni és igy desinficiálni kell és az eként kitakarított vásár tereken a legeltetés 8 nap múlva kezdhető meg és ugyanilyen feltétel mellett használható a vá­sártér csikó kifutóul is. A vármegyei építkezési szabályrendeletből tudvalevőleg a vármegye törvényhatósága a bel­ügyminiszter kívánságára kivette a munkáslaká­sokra vonatkozó rendelkezéseket és azt külön, szabályrendeletbe foglalta. Mivel pedig az eként megmaradt építkezési szabályrendelet nemcsakj,a bel- hanem a külterületi építkezésekre is vonat­kozik, a belügyminiszter most azt kifogásolja, hogy a szabályrendelet nem tartalmaz intézkedéseket az árterületen történő építkezésekre nézve. Mivel pedig az árterületi építkezésekre nézve a várme­gyének külön szabályrendelete van, ezért azt kí­vánja a miniszter, hogy az árterületi építkezési szabályrendelet érvénye a bemutatott szabályren­delet mellett kifejezetten fentartassék, vagy pedig az építkezési szabályrendeletbe felvétessenek azok a rendelkezések is, amelyek az árterületen történő építkezésekre, a vármegye külön szabályrendeleté­ben meg vannak állapítva. Irodalom. Hőseink öröme. A Nap a harctereken és idehaza, a háborús munka otthonában, katonának és polgárnak egyként hü bajtársa, szerető barátja: A világháború egymásra torlódó eseményeiről áttekinthető, világos képet ad és legelsőnek közli a harctéri hivatalos jelentéseket. Friss, lelkes, gyors hírszolgálata a harcterekről és a világ sor­sát eldöntő események diplomáciai kohójából rö­píti a diadalok szárnyas hírét, a háború minden mozzanatát a tábortűz mellé és a polgári munka műhelyeibe. Sóváran várt, örömmel látott ven­dég A Nap hőseink lövészárkaiban és mindenütt A Nap előfizetési ára bármely tábori postára ne- gyedévenkint 4 korona 50 fillér. A Pesti Napló a legtökéletesebb hírszolgá­latot nyújtja a közönségnek. Külön tudósítói minden semleges országból érdekfeszitő és hiteles értesítéseket küldenek a háború eseményeiről, A szövetséges államok minden nagy városából ere­deti és megbízható értesüléseket szerez. A harc­terekről és a sajtóhadiszállásról több kiküldött tudósítója küldi a legfrissebb híreket. — Állandó rovatai, az asszonyoknak és gyermekeknek Írott tanulságos és érdekes cikkek, riportok érdekes és bőséges uapihir rovat, és a napi kérdéseket meg­vitató sok értékes irás teszik nélkülözhetetlenné és népszerűvé a Pesti Naplót. Album-ajándéka páratlanul áll a hirlapkiadás történetében. Elő­fizetési ára negyedévre 8 korona. Kérjen mutat­ványszámot a Pesti Napló kiadóhivatalától, Buda­pest VI., Vilmos Császár-ut 55. Törvényszéki csarnok. Hősi halált halt ügyvéd törlése. Az aradi ügyvédi kamra közhírré teszi, hogy dr. Mobidr János békéscsabai ügyvédet, ki az olasz harctéren hősi halált halt, 1915. december 15-rki hatállyal az ügyvédek lajstromából törölte és irodája ré­szére dr. Deutsch Henrik békéscsabai ügyvédet rendelte ki gondnokul. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Fejes Árpád celdömöki kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a békáscsabai járásbírósághoz hivatalból át­helyezte. Heti biinkrónikar Súlyos testi sértés. Csizmadia Lajos pusztaföldvári lakos 1915 augusztus 22-én éjjel a folyósón aludt. E köz­ben észrevette, hogy valaki jár az udvarán. Magához vette két csövű vadászfegyverét, amely négyes söréttel volt megtöltve és ezze'l a felesége és Csizmadia István társaságában a nyitott szín­hez ment. Miután ott egy embert látott kucorogni, rákiáltott s nevét kérdezte, midőn pedig az fel- emelkedett, a fegyverből rálőtt Szerencsére nem idézett elő halált az idegennél, a ki Farkas Ká­roly cigányfiunak bizonyult. Minthogy a múlt heti főtárgyaláson Farkas Károly úgy mutatta, hogy a lövés miatt elvesztette helyes gondolko­zó képességét. — elme állapotának megállapítása végett vizsgálat rendeltetett el. A rendőr bántalmazója. Kozma Rebeka békési lakos, Békésen 1915 november .4-én délelőtt a piacon azzal a pa­nasszal fordult Takács István rendőrhöz, hogy Hégely Sámnelné egy kevés krumplit 50 fillérért akar adni. A rendőr odament s megmérve a krumplit kijelentette, hogy azt 25 fillérért kel­adni Erre Hégelyné a rendőrt szidta, pofonütés­sel fenyegette, majd mellbe ütötte.Mire a rendőr bekísérte a község házára. A kir. törvényszék Hégely Sámuelnét hatóság elleni erőszak vétsége miatt 140 korona pénzbüntetésre Ítélte. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom