Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-02 / 14. szám

3 Kékes 1916. április 2. alapszik — tudakozódás történt a tábori száza­doknál, a hadifogoly tudósitó hivatalnál, az ezredirodákban és a kórházakban összesen 2152 esetben; válasz érkezett 882 esetben. A katonák közül, akikről értesítés jött, fogoly 288, halott 115, eltűnt 85, sebesült 79, kórházba szállított 52, nem érkezett hir 158-ról, nincs semmi baja 44-nek. Pénz küldetett hadifoglyoknak Szerbiába 190 K, Olaszországba 647'39 K, Oroszországba 4290’38 K, összesen 5126 korona 77 fillér. Ezután dr. Z'óldy János megyei tiszti-főor­vos, kórházparancsnok tette meg a választmány által fenntartott kisegítő kórházról szóló jelentését. A hangulatos, szép stílusban szerkesztett jelentést, ahelyett hogy kivonatosan ismerternénk, annak közérdekű volta folytán egész terjedellné- ben fogjuk lapunk jövő számában közölni. Ezúttal csupán annyit, hogy a jelentés megtétele közben dr. Lovich Ödönné nevének említésekor a hosszas fáradhatatlan alapvető munkásságáért érzett hála eléül tüntető éljenzés hangzott fel. Ugyanilyen ovációban részesültek : özv. Brenner Jaroszlávné a kórház fehérruha raktárának nagy munkát igénylő kezeléséért és Dr. Berényi Arminné, aki az önkéntes ápolás terén megbecsülhetetlen példát mutatott. A jelentés el­hangzása után Dr. Lovich Ödön polgármester emelkedett szólásra és miután Dr. Z'óldy János mindenkinek megemlékezett érdemeiről, holott a választmány kisegítő kórházának mintaszerű mű­ködését Dr. Zöldy János lelkiismeretes parancs­noki működése emelte arra a kiváló színvonalra amelyen áll, indítványára a közgyűlés Dr. Zöldy Jánosnak a jelentés tudomásul vétele mellett értékes munkájáért köszönetét szavazott. A titkári jelentést valamint a szintén Schreiber Ottó által előterjesztett gondnoki jelentést a köz­gyűlés tudomásul vette. Schmidt Iván pénztárnok a múlt évi bevételekről és kiadásokról szóló pénz­tárnoki jelentést amely szerint tagdijakból, ado­mányokból, ápolási dijakból bevétel volt 152573 korona 22 fillér, kiadás volt 135035 kor 38 fillér •és a pénztári maradvány 17537 korona 64 fillér, a közgyűlés tudomásul vette. A számvizsgáló bizottság jelentését amely jelentés szerint a gond­nokra valamint a pénztárnokra bízott értékek ke­zelése rendben levőnek találtatott a közgyűlés tudomásul vette és Weisz Mórnak azt az indít­ványát, hogy a rokkant katonák részére begyült adományok 2486 kaiona 55 fillér összegét amely az 1915 dec. 31-én tett ki annyit a választmány adja át további kezelés végett és illetve a Gyula város által létesített hasonló alaphoz csatolás végett a polgármesternek, mert mint dr. Lovich Ödön e tárgynál való felszólalásában jelezte a jelzett összeg nem a Yöröskereszt tulajdona és nem a Vöröskereszt céljaira adatott, hanem az adakozók azt avval a határozott megjelöléssel adták, hogy a rokkant katonák alapjához csatoltassék és kizá­rólag a rokkant katonák céljait szolgálja. Kiinzl Ernő indítványozta, hogy a rokkant alaphoz a központ jóváhagyásával a Vöröskereszt maga is járuljon hozzá 5000 koronával és ezt szintén szol­gáltassa át a polgármesternek. A közgyűlés az indítványokat elfogadta és a szokásos felmentvé­nyeket megadta. Scmidt Iván pénztárnok ezután előterjesztette a következő évi költségelőirányzatot és felhatalmazást adott arra, hogy az egyik cím­nél felvett összeg a másik cim szükségletére for- dittassék. Ezek után Dr. Adler Ignác poetikus stílusban tartott igen szép és tartalmas beszéd­ben emlékezett meg Dr. Lindenberger Jáno3 és Dr. Lovich Ödönné társelnökről, mint a Vörös- kereszt választmánya vezéreinek, akiknek indít­ványára a közgyűlés köszönetét mondott. Elnök n jegyzőkönyvhiteiesitő kijelölése mellett a ezutábeközgyülést bezárta. Taxiügy. Kitüntetés az akadémián, A M. T. Akadémia egyik 1000 koronás Wodianer alapítványát, melyet az alapitó kívánsága szerint évenként oly néptanító kapja, aki tanítói kiválósága mellett nagy ered­ményt ér el a magyar nyelv oktatásában, ezidén békésmegyei tanító kapta : Uhrin Károly Békés­csabai ág. ev. igazgató, ki e nagy kitüntetésre méltán rászolgált. Uhrin Károly példaképe az igazi tanítónak. Szorgalmas, lelkiismeretes hiva­tását szerető testtel-lélekkel igazi népnevelő, kit fölöttesei, kartársai és ismerősei is szeretnek, tisz­telettel és becsüléssel vesznek körül. Nagy. kitün­tetése őszinte örömet kelt az egész vármegyében. Az Akadémia a kitüntető jutalmat április 10-én összes-ülés keretében nyújtja át Uhrin Károlynak az Akadémia dísztermében. A szabadoktatásban elért eredményes mun­kásságért a vall. közokt. miniszter könyvjuta­lomban részesítette Supkégel Aladár gyulaszent- benedeki áll., Sas János orosházi ág. ev. 'és Breznay Imre vésztői el. isk. tanítót. Az Endrődön létesítendő önálló szaktanítói gazdasági népiskola szervezési tárgyalásaihoz a kultuszminiszter dr. lóth István miniszteri tikárt és Serényi Jakab közp. szolgálattételre beosztott kir.< tanfelügyelőt küldte ki. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1916 év 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mind­azokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 6 korona, negyedévre 3 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhiva­talának czim alatt küldendő be. A közigazgatási bizottság áprilisi ülését folyó hó 10-én tartja. Korházi alkalmazottak drágasági segélye. A belügyminiszter a háborús segélyt a vármegyei kórházi alkalmazottak részére kiutalva kimondotta, hogy a kórházi ápolók, valamint a kórházi szol­gák részére ez a segély nem jár. Az utcai elárusitás tárgyában a vármegye szabályrendeletet alkotott, amelyet jóváhagyás végett felterjesztett a belügyminiszterhez. A bel­ügyminiszter a szabályrendeletet nem- hagyta jóvá, hanem több rendbeli észrevételt tett arra nézve, így kifogásolja azt a intézkedést, hogy oly helyen nem lehet árulni, melynek közelében oly üzlet van, amelyben ugyanazt lehet venni, amit az illető utcai árusító árusít. Ez a tilalom indokolatlan. Úgyszintén nem lehet eltiltani — mint a szabály- rendelet kívánja — a tejnek, túrónak, vajnak és egyéb tejtermékeknek utcai eladását sem. Korlá­tozások ebben a tekintetben csak a közegészség- ügyi vagy rendészeti szempontból tehetők. Nem fogadja el a miniszter azt a rendelkezést sem, hogy az árut kézzel nem lehet kiszolgálni, hanem csak kanállal vagy fémfogóvai lehet azt teljesíteni. Ilyen szigorú rendelkezés még Budapesten sincs, tehát indokolatlan, hogy sokkal kisebb helyeken ily túlzott követelmények támasztassanak. Nem lehet megkívánni az utcai elárusítóktól a fény­képes igazolványt meg a karszalagot. A szabály- rendelet csak akkor lenne Gyula városára kiter­jeszthető, ha ahhoz a város hozzájárul, mert más­ként ellenkezik a város autonómiájával az, hogy a szabályrendelet Gyula városára is kiterjesztessék. — Végül kifogásolja a miniszter a kihágási ren­delkezésekre vonatkozó részt, mert az ellenkezik a kihágási törvénnyel. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Rácz Jenő 301. honvéd gyalogezredhez beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli tartalékos főhadnagynak, valamint az ellenség előtt eleseti Brandt Imre 305. honvéd gyalogezredhez beosztva volt 2. hon­véd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak a ha- didiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. Az I. osztályú ezüst vitézségi ér­met nyerték a következő 2. honvéd gyalogezred­beliek : Krohn Ferenc tartalékos zászlós, Mészáros Imre, Palinké Lajos és Renye János hadapródok; a II. oszt. ezüst vitézségi érmet: az ellenség előtt elesett Schwarcz Sándor honvéd; a bronz vitéz­ségi érmet: Kiss József és Ványa Mihály tart. zászlósok, Zielbauer Antal tart. hadapród, Popity Miklós, Madácsi Imre, Rózsa Miklós és Kotroczó István honvédek. A király az ellenség előtt tel­jesített különösen kötelességhü szolgálatai elisme­réséül Markovics Imre 2. honvéd gyalogezredbeli őrmesternek, Sebestyén Emil és Illovska Mihály 1. oszt. számvivő altiszteknek a 2. népfölkelő gyalogezrednél a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Pro patria. Bódai István és Karácson Béla vésztői ref. el. isk. tanító hősi halált halt. Nem veszik a tisztviselők az állami tűzifát. Megírtuk, hogy a békésmegyei állami tisztviselők körének kérelmére a íöldmivelésügyi miniszter a lippai állami erdőből 100 waggon tűzifát engedé­lyezett 250, illetőleg 245 koronás mérsékelt áron a gyulai állami és egyéb köztisztviselőknek. A részletes feltételek leérkezése és áttanulmányozása után azonban a tisztviselők arra a meggyőződésre jutottak, hogy az olcsónak képzelt fa nem is olyan olcsó, sőt határozottan rosszabbul jönnének ki vele, mintha napi áron a kereskedelem utján szereznék be szükségletüket. A miniszter jóaka- ratu segítségét megköszönve, ajánlatát nem fo­gadták el és ha a miniszter nem módosítja a kedvezőtlen feltételeket, a favásárlás meghiúsult­nak tekinthető. A tisztviselő kör ugyanis 50 wag­gon kemény tűzifát kért, a miniszter azonban leirata szerint csak úgy hajlandó kemény fát adni, ha ugyanannyi lágy (nyár, nyir, fűz) lomb fát is átvesznek a tisztviselők és a kétféle fa között csupán 5 korona árkülönbözet van, dacára az utóbbi {'aminőség közismert silányságának. A mi­niszter feltételeit tartalmazó famegrendelési ivek az összes állami hivatalokban köröztettek és en­nek eredményeként mindössze 35 waggonra tör­tént előjegyzés. A keményfát ugyanis szétkapkod­ták volna, de az a megszorítás, hogy fele részben lágy lombfát is át kell venni, csaknem minden­kit visszatartott a vásárlástól, bármily fainségben szenvednek is. Szakértők mondják, hogy a nyár- és fűzfa fűtésre nem alkalmas és háztartások ré­szére annyira értéktelen, hogy a 70 korona szál­lítási és vasúttól való befuvarozási szintén magas költségnél alig ér többet. Különösen a fűzfa fel- aprózása pedig olyan nehéz munka, hogy arra nem akadna vállalkozó sem, eltekintve attól, hogy a fűzfa a lehető legrosszabbul ég. A városi tiszt­viselők a részükre biztosított 50 waggon fából egyáltalán nem kértek. A tisztviselő kör ennél­fogva felkérte dr. Lovich Ödön polgármestert, hogy ezeket az indokokat, melyek az állami aján­lat elfogadását a tisztviselők részéről lehetetlenné teszik, a miniszternek terjessze elő és támogassa azon óhajuk teljesítését, hogy a miniszter tekint­sen el a lágy fa átvételének feltételétől s ha csak 50 wagonnal is, de tisztán kemény hasábfát en­gedélyezzen, mint azt a tél folyamán a fővárosi tisztviselőknek már megcselekedte. Lopások. Mióta*a talpbőrök requirálva vannak, leleményes emberek rájöttek, hogy gépszijjbo*! a legkitűnőbb cipőtalpat lehet készíteni. Azaz, hogy ez nem is valami uj találmány, de az embereknek ezelőtt nem volt szivük a drága gépszijjakat e célra pazarolni. A szükség azonban sok mindenre ráviszi az embereket. Valami élelmes embernek eszébe ötlött, hogy a jéggyárban használatlanul heverő, kitűnő szíjjak vannak őrizetlenül. Március 24-én éjjel álkulcs segélyével behatolt a gépházba és a 20 meter hosszú, 30 cm. szélességű főszijjból 2 és fél meteres darabot kivágott és elvitte. — Bizonyosan talpbőrnek fogja értékesíteni, A jég­gyár kára, miután az elvágott szijj hasznavehetet­lenné vált, körülbelül 1000 koronára tehető. A rendőrség nyomoz a tettes után. — A drágaságok kedvelői (drágaságok alatt most a tyúkok értetőd­nek) szintén újabb akcióba léptek a multhéten. Hegyi András kocsmáros Vida-utcai házának udvaráról március 27-én este 2 tyúkot, másnap este egy tyúkot és egy kakast emeltek el. Ugyan­csak 27-én Szikes Márton Dűrer-utca 4. számú házának kerítésén valaki bemászott és 6 tyúkot zsákmányolt. Egy másik tyuk esetnek, amelyhez tojás és egyéb holmik is járultak, megkerült a nem ismeretlen tettese is. — Hollósi Mihályné gyulai hadiözvegy Aradon szolgált egy év óta és hogy nem tette a vendéglátásra magát ott érdemessé, az a bizonysága, hogy az aradi rendőrség múlt hó elején haza toloncolta. Vagy három hétig élős­ködőit anyjának Kalló Józsefnének lakásán. Már- sius 26-án reggel a házkőrül összeszedett 60 drb tojást, 2 pár tyúkot és Opra Erzsi cselédleánynak majdnem minden ruhaneműjét. A szárnyasokat és a tojást pénzzé téve, Aradra utazott. A károsultak

Next

/
Oldalképek
Tartalom