Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
6 Békés 1916. március 25. Gyulaiak a szalontai «Toldi»-malom igazgatásában. — A nagyszalontai «Toldi» mümalom részvénytársaság múlt vasárnap tartott Yl-ik évi közgyűlésében Weiss Mórt a gyulai kötőgyár vezérigazgatóját igazgatósági tagjává, Vámos Sándort a kötőgyár temesvári gyártelepének igazgatóját és Spielmann Gyulát a gyulai kötőgyár irodafőnökét felügyelőbizottsági togokul választotta meg. A malom társaság, melynek elnöke eddig Tisza Kálmán gróf volt, Hj elnökéül Beöthy László v. b. t. t. volt kereskedelemügyi minisztert válasz, tóttá meg és a múlt évi mérlegét 143047 korona tiszta nyereséggel zárta le. A gabona és liszt requirálás a közeli napokban most már kezdetét veszi. A kormány kiadta a requirilás végrehajtási utasítását, melynek értelmében mindenkinek házi és gazdasági szükségletét meghaladó feleslegét át kell venni,bármily csekélyek is legyenek ezek a mennyiségek. Uj rendelkezés az, hogy a gazdasági szükséglet megállapításánál a vetőmag, cselédek konvenciója és az állatállomány eltartására szükséges árpa és zab visszatartható. — Nagy gondot okozott a városnak, hogy kikkel hajtassa végre a requirálást, miután saját alkalmazottai annyira meg vannak fogyatkozva, hogy közülük senkit sem nélkülözhet. A kormányrendelet értelmében elsősorban az önként ajánlkozók közül kell kijelölni az alkalmas egyéneket» önkéntes jelentkezők hiányában pedig a törvény- hatóság első tisztviselője bárkit kirendelhet. Dr. Lovich Ödön polgármester felhívott az ügyvédek, magántisztviselők, tanítók közül 20 egyént a tisztség elfogadására, de sajnos legtöbben önként nem vállalkoztak a requirálási teendőkre. Pedig nem volna szabad ezt a működést ellenszenvesnek tekinteni, mert hiszen a mai viszonyok mellett ez hazafias kötelesség. Háború van. Az ellenség kiéheztetésünkre törekszik. Az itthonlevőknek kötelessége ezt minden erejével megakadályozni, de gondoskodnunk kell harcoló katonáink élelmezéséről is. Azért aki még ma is elrejti feleslegét, kíméletet nem érdemel és annak feljelentése hazafias cselekedet. Az alispán különben a mpokban hivatalosan is kirendeli a vonakodó megbízottakat. A vármegye gazdasági munkabizottsága folyó hó 18-án délután dr. Daimel Sándor vm. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés összehívására az a körülmény szolgáltatott okot, hogy a vármegye részére mezőgazdasági munkálatokra a honvédelmi miniszter által rendelkezésre bocsájtott lovak ki- osztandók voltak. A honvédelmi miniszter először 260 lovat helyezett kilátásba, tényleg azonban csak 100 darab ló lett rendelkezésre bocsájtva. Igényeltek 500-t, ennélfogva minden igényelt 6 ló helyett egyet lehetett folyamodók részére adni. A kiosztás ezen arányban már meg is történt. A bizottság táviratban kérte a minisztert, hogy még a megígért 160 lovat is utalja ki a vármegye részére. Ha ez megtörténik, akkora a szétosztás aránylagosan — a bizottság összehívása nélkül — alispánilag történik. A bizottság azután még tárgyalás alá vette a Berettyó ármentesitő társulatnak kérvényét, melyben katonai munkásosztagok vagy hadifoglyok rendelkezésre bocsátását kérte azon csatorna építési munkálatok sürgős keresztülvitelére, amelyek a szeghalmi járásban belvizek által okozott károk további megakadályozása céljából szükségesek. A bizottság a kérelmet, bár az csak közvetve szolgál gazdasági érdekeket, pártolólag terjesztette fel a honvédelmi miniszterhez, egyben kimondotta, hogy ha a vármegye által kért hadifogoly többlet engedélyeztetik, az esetben abból adni fog a társulatnak az említett munkálatok elvégzésére. A bizottság ezenfelül több kisebb jelentőségű tárgyat intézett el, továbbá elnök jelentést tett az előző ülésen hozott határozatok miként történt végrehajtása tekintetében. A Gyulai Kereskedők és Iparosok Szövetkezete múlt vasárnap tartotta meg Y. rendes évi közgyűlését a tagok élénk résztvétele mellett. A szövetkezet évi jelentéseinek adatai ismét igazolták annak életrevalóságát s bár a nagy bankokhoz mérten kis keretekben mozog, mégis igen élénk tevékenységet fejt ki s főleg a kisiparosok, kiskereskedők és kishivatalnokok érdekeit szolgálja A váltók forgalma az elmúlt évben dacára az általános üzlettelenségnek 226,569,65 koronát, az előlegek forgalma 32634 koronát tettek ki. A tagok száma az év végén 436 volt összesen 2976 üzletrésszel, a folyó évi YI. évtársulatba a tagok igen nagy számban jelentkeztek eddig 133 tag 916 üzletrésszel iratkozott be. A folyó üzletév 4888 korona 68 fillér tiszta haszonnal zárult melyből az alapszabályszerü jutalékok leszámítása után a 3 évtársulat haszoneredmény tartaléka összesen 2529’66 koronával a veszteség tartalék alap 421 korona 02 fillérrel gyarapittatott; a III. évtársulat összes vagyona 29502 korona 87 fillér s igy a teljesen befizetett 356 üzletrész közt egyenként 82 korona 87 fillérrel osztatik fel. A kifizetés a közgyűlést követő napon megkezdődött. Az igazgatóságban lemondás folytán megüresedett két tagsági helyre a közgyűlés egyhangúlag Alcser Antalt és Baráth Istvánt, a felügyelő-bizottságban megüresedett egy helyre pedig Győri Lajost választotta meg. A gyulai általános ipartestület folyó hó 19-ikére hirdetett évi rendes közgyűlését, miután a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, holnap délelőtt 10 órakor tartja saját helyiségében. A nagyváradi erdőfelügyelöség a vármegyei erdők múlt évi állapotáról szóló és a közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéséből alábbi érdekesebb adatokat közöljük. Az időjárás az erdők felújítása és növekvése szempontjából eléggé kedvező volt. Fagyok vagy szárazság nem volt. Nem fordultak elő széltörések, erdei tüzek, vagy, nagyobb rovarkárok. Az erdőállomány 109 kataszt. holddal apadt. A törzskönyvileg nyilvántartott erdők kiterjedése 9316 kát. hold. Magánerdő abből 5387 kát. hold. Az erdők 57°/0-a üzemterv nélkül kezeltetik. A múlt évben az előirányzott 192 hold helyett csak 48 kát. hold erdő erdősittetett. A kevesebb erdősítés oka munkáshiány. Erdőrendészeti kihágás nem fordult elő. Üzemtervtől eltérő rendkívüli tűzifa termelését előmozdító kihasználás 34 kát. holdon történt. Irodalom. • __ Zo ia regénye a világháborúról. Mintha a történelem megismétlődni készülne: a német ágyuk megint ott dörögnek és a német csapatok ott törnek diadalmasan előre a Maas-mentén, ahol a francia nemzet nagy tragédiája, az 1870—71-es háborúban lefolyt. A francia-német háborúnak csodálatosan izgalmas és oly sokban napjainkra emlékeztető képét idézi fel Zóláiiak, a legnagyobb francia regényírónak »Összeomlást cimü regénye, amelynek első teljes fordítása most jelent meg magyar nyelven a francia eredetinek 117-ik kiadása után. A hatalmas regény a nagy művész tökéletes fegyverzetével vezet végig bennünket a francia-német háború izgalmas tragédiáján: a hadseregek felvonulásától egész a forradalom lángjaiban elhervadó Páris gigászi képéig. Ami a világtörténelem e két pillére között van : a sedani csata, a francia hadsereg züllése, Metz, a forradalom Párisban, Napoleon bukása, Bismarck és Napoleon találkozása, a háború vaslépteinek nyomában elpusztuló élet és világ: mindezt utolérhetetlen művészettel, megrázó erővel, mély erkölcsi érzéssel mutatja meg Zola. Akit a háború érdekel és izgat: olvassa el az »Összeomlás«-t, amely Kunfi Zsigmond művészi magyaros fordításában a Népszava könyvkereskedés kiadásában jelent meg. A vaskos, ízléses kiállítású kötet ára 5 korona és minden könyvkereskedésben kapható. ADUNK\ HASZNÁLATRA MŰVÉSZI KTVITELÜ TŰZ ES BETÖRÉSMENTES,UJ PÁNCÉL TAKARÉKPERSELYT ~ BÁRKINEK Jr/rß PESTMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRpt BÜDAPKT.i v. Kötö utca 8. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónikar Csalás a hadisegélylyel. Lakatos János békési lakos az 1914. évi nyarán hadbavonult. — Felesége Ilyés Zsófia Békés község elöljáróságánál mint az ura után hadisegélyre jogosult jelentkezett, mert akkor Békésen lakott Meg is állapították az igényét és rendesen fizették neki a segélyt. Lakatosné azonban szeptemberben elköltözött Békéscsabára és mert a Békésről kapott segélylyel nem elégedett meg, elment a békéscsabai elöljárósághoz, ahol szintén mint hadisegélyre jogosult jelentkezett, persze ravaszul elhallgatva, hogy Békésen már kap segélyt. A békéscsabai elöljáróság ki is fizetett Lakatosnénak összesen 459 K 80 fillér segélyt. A dolog azonban kiderült és Lakatosné csalás büntette miatt került a bíróság elé, mert őt tekintettel arra, hogy a felvett 489 K 80 fillért a feljelentés megtétele után visszafizette — csalás büntette miatt 15 napi fogházra és 20> K pénzbüntetésre ítélte. A rendőr ellenségei. Természetesen, lármázó fiatal emberekről van szó, akik Újkígyóson 1914. évi november hó 27-én az utcán lármázva, zajongva mentek végig. Ezek a fiatal emberek Tóth Mihály, Gedó János és Győrfi István voltak. — Juhász Károly községi rendőr kelletlenül nézte és hallgatta a dolgot, remélve, hogy majd csak megunják a virtuskodást és elcsendesednek. — De mert ezt
