Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-26 / 13. szám

4L Békés 1916. március 25. A gyulai róm. kath. főgimnázium természet­rajzi tanszékén eddig helyettes tanárként működő Manyák Ödön tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a munkácsi áll. főgimnáziumhoz ideig­lenes helyettes tanárrá nevezte ki. Manyák tanár, aki már harmadik éve működött főgimnáziumunk­nál f. hó 21-én távozott el Gyuláról. Az ily mó­don megüresedett tanszék betöltésére a főgimná­zium vezetősége megtette a szükséges intézke­déseket. Előlépés. A vall. és közokt. miniszter Né­met Dezső pusztaföldvári áll. el. isk. tanitót a Il-ik fizetési osztály 3-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő. Iskolafelügyelők megbízása A vallás és köz- oktatásügyi miniszter a múlt tanévben kiküldött iskola-felügyelők megbízatását a folyó tanévre is kiterjesztette. Eszerint Békésvármegyében a kö­vetkező iskola-felügyelők fogják a körzetükbe tartozó el. iskolák Vl-ik fiu-osztályánál az évzáró vizsgálatokat vezetni: 1. A gyulai városi körzet­ben Abapi János nyug. állami polg. isk. igazgató. 2. A gyulai járási körzetben (Újkígyós hozzácsa­tolásával) Ettig Károly kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre beosztott áll. tan. 3. A békési járási körzetben Szabó Árpád mezőberényi áll. polg. isk. igazgató. 4. A békéscsabai községi kör­zetben id. Such János békéscsabai áll. el. isk. igazgató. 5. A szarvasi járási körzetben Moltiár János szarvasi iparostanonc-iskolai igazgató. 6. A gyomai járási körzetben Horváth Jenő békéscsa­bai áll. polg. isk. tanító. 7. A szarvasi községi körzetben Nikelszky Zoltán szarvasi ág. ev. tanitó- képezdei igazgató. 8. Az orosházi járási körzet­ben Keller József pusztaföldvári áll. isk. igazgató. 9. A szeghalmi járási körzetben valamint a szarvasi ág ev. tauitóképezdével kapcsolatos gya­korló el. iskolánál Mikler Sándor kir. tanfelügyelő fog elnökölni. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1916 év 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mind­azokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 6 korona, negyedévre 3 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhiva­talának czim alatt küldendő be. Lapunk mai száma a Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnep következtében vasárnap helyett a mai napon jelenik meg. Előlépósek a vármegyei tisztikarban. Ambrus Sándor főispánná történt kinevezése folytán a vármegye tisztikarában előreláthatólag nagy vál­tozások fognak bekövetkezni. A változások dim- mensiójáról ezidőszerint még korai dolog volna beszélni, annál kevésbé kombinációkba bocsájt- kozni, amennyiben számos tényező működik közre, melyek a helyzet kialakulását erősen befolyásol­ják. Positivum csupán annyi, hogy május hó első felében, amikor is a tavaszi rendes közgyű­lés lesz, betöltésre kerülnek az alispáni szék, amelynek egyedüli jelöltje dr. Daimel Sándor a vármegye főjegyzője,ki egyedüli jelöltje a törvény- hatósági bizottsági tagoknak és a tisztviselői kar­nak egyaránt. Dr. Daimel Sándornak egyhangú megválasztása következtében megüresedik és be­töltetik a főjegyzői állás. Amennyiben — és ez, ha nem is végleg befejezett, de több mint való­színű — a főjegyzői állásra dr. Berthóthy István, az orosházi járás főszolgabirája pályázik, vele szem­ben a tisztikar kebeléből szintén nem lesz pályázó és az ő megválasztása is biztos. Ez esetben föl­tétlenül betöltetnek az orosházi és a Popovics Szilveszter elhalálozása következtében üresedésbe jött békésuföszolgabirói székek is. Az előbbire a leg­komolyabb, sőt ezidőszerint egyedüli reflektáns dr. Konkoly Tihamér gyomai főszolgabíró; a békési főszolgabírói állásra pedig Moldoványi János Il-od főjegyző és Baross Dezső a békési járás szolgabi- rája. Noha nem befejezett tényként, de mint erő­sen valószínű eshetőséget említjük, hogy a májusi tisztviselő választás a fennebb megnevezett tiszti állások betöltésénél tovább nem fog terjedni. — Irányadó körökben ugyanis az a felfogás, hogy miután a vármegyei tiszviselők közül sokan hadi szolgálatot teljesítenek a méltányosság és az osztó igazság követelményei szerint a még megüresedhető tisztviselői állások betöl­tése a háború befejezte utánra halasztandó. Az irányadó körökön kívül óhaja ez a törvényható­sági bizottság tagjai nagy részének s érdeke a tisztviselői karnak is, Ismételjük, hogy ezirány- ban döntésről még ezidőszerint nem szólhatunk. Eme körülmény azonban lehetővé teszi nekünk, hogy félremagyarázások és félreértések megkoc- káztatása nélkül nyomatékosan hangsúlyozzuk ama nézetünket és komoly óhajunkat, hogy a tisztviselők választásánál, illetőleg előléptetésénél a rátermettség mellett az ansziennitás etikai köve­telményei vétessenek figyelembe úgy a pályázók, mint a törvényhatósági bizottság tagjai részéről is. Katonai kitüntetések, őfelsége a király Zöld Mór m. kir. honvéd alezredesnek a hpdiékitményes III. osztályú vaskoronarendet adományozta. Zöld Mór mint a gyulai 2. honvéd gyalogezred köte­lékében álló őrnagy a háború kitörésekor a gyulai népfölkelőkkel a dalmáciai harctérre vonult és a montenegróiak elleni harcokban tüntette ki magát, amiért is még az 1914. év folyamán al­ezredesnek lépett elő s legfelsőbb királyi elisme­résben is részesült. Az ősz folyamán az északi harctérre vonult és közel egy félév óta a buda­pesti 30. honvédezred kötelékében mint zászlóalj parancsnok s több Ízben mint ezredparancsnok is működött. Toporouc és Raranee között kará­csonytól heteken át tartó óriási harcokban a Höfer jelentés két Ízben is megnevezte a 30. bonvéd- ezredet, amelynek rendkívül nagy érdeme és egyik döntő osztályrésze volt az orosz túlerő le­küzdésében. Eme titáni harcokban Zöld hervad hatatlan nagy érdemeket és dicsőséget szerzett, melyeknek honorálása a mostani szép kitüntetés, mely őszinte örömöt kelt tiszttársai s hős katonáin kívül gyulai tisztelői és barátai, sőt az egész város közönsége körében. — A király a.háború alatt telje­sített kitűnő szolgálatai elismeréséül Nagy Arthur honvéd ezredesnek, a gyulai honvéd kiegészítő parancsnokság vezetőjének a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján, Ulicska István alezredesnek a 2. honvéd népfölkelő parancsnokság vezetőjének pedig a signum láudist adományozta. A negyvenhét és negyvennyolc évesek be­vonulása. A honvédelmi miniszter rendelete ér­telmében mindazok az 1868. és iSóp. években született és a népfölkelési bemutató szemlén nép- fólkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezettek, továbbá az 1865. évi január elseje és az 1897. évi december harminc­egyediké között született és a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján kiren­delt (igénybevett), de ebből a szolgálatból idő­közben elbocsátott magyar állampolgárok (mun­kások, kocsisok, hajcsárok), akiket népfölkelési bemutató szemlén, népfölkelési felülvizsgálaton, pótszemlén vagy utóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak, az idei április ötödikén — amennyiben nincsenek név- szerint fölmentve — népfölkelési tényleges szol­gálatra bevonulni tartoznak a népfölkelési igazol- ványi lapon feltüntetett honvédkiegészitő, illetőleg közöshadseregbeli kiegészítési kerületi oarancs- nokság székhelyére. Azok, akiket önkéntes belé­pés folytán a houvédséghez vagy a közös hadse­regbe — akár mint egyévi önkénteseket is — a fent megjelölt napig besoroztak, tekintet nélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoznak, szintén az idei április ötödikén kötelesek bevonulni tényleges szolgálatra. Az 1865—72. évbeli születésű és népfölke- kelési szemléken már alkalmasnak talált egyének felülvizsgálata január hóban volt a vármegyében megtartva. — Erről a felülvizsgálatról azonban Bucsatelepről és Yeresmajorból 33 egyén lemaradt azért, mert abban az időben a községben és azon a vidéken hólyagos himlő járvány volt. Ezeknek a felülvizsgálata tárgyában a honvédelmi miniszter most aként rendelkezett, hogy a lemaradt nép­fölkelésre kötelezettek Szegeden a legközelebb ki­tűzendő vegyes felülvizsgáló bizottság előtt fognak megjelenni és ott fognak felülvizsgáltatni Az 1898. évben született népfölkelésre kö­telezettek összeírása és népfölkelői szemlére való elővezetése tárgyában kiadott honvédelmi minisz­teri rendelet szerint a népfölkelési szemlék április hó 14-töl május hó 3-ika közti időben tartandók meg. A vármegye alispánja az egyes sorozó járá­sokra a szemle napokat a katonai hatósággal együtt legközelebb megállapítja és intézkedni fog a polgári elnökök és orvosok kirendelése iránt, minthogy a szemlék vegyes bizottság előtt fognak megtartatni. Ezekre a szemlékre megjelenni tar­toznak mindazok a népfölkelésre kötelezettek is, akik az eddig tartott szemlékről bármely oknál fogva elmaradtak. — Egyébként a jelentkezés és összeírás tekintetében a már mindenütt kiragasztott hirdetmények adnak tájékoztatást. A katholikus növédő iroda Gyulán, Várme- gyeház-utca 7. sz. a. március 27-én megnyílik s vasárnapot kivéve minden nap délután 4—6 óráig a közönség rendelkezésére áll. Baumgartner Endre gyulai róm. kath. segéd­lelkész igen szép, hazafias és hangulatos alkalmi egyházi beszéde, melyet a háborús istentiszteletek egyikén a hívek nagy tetszésére elmondott a róm. katb. anyatemplomban, nyomtatásban megjelent. Ara 20 fillér és a jeles egyházszónok a füzet tiszta jövedelmét azon márványtábla beszerzésére fogja fordítani, amelyen a gyulai elesett hősök nevei lesznek megörökítve. Destek Károlyné halála. Szerdán délutáni órákban futó tüzként terjedt el városunkban Destek Károlyné Hiike Szeréna halálhíre. A gyász- hir, sajnos, nem jött váratlanul, mert hosszas, súlyos betegség készítette elő reá szeretteit, tisz­telői, ismerősei nagy táborát, akik mégis amikor bekövetkezett, mélységes fájdalmat éreztek a de­rék asszony elmúlta fölött. A boldogult a 70-es és 80 as évek gyulai leánykoszorujának legékesebb, legbájosabb virágszála volt, akit szépségéért, pá­ratlan kedvességéért valósággal körülrajongtak. Mint hitves és édesanya a legjobb, a leggyön- gédebb lények közé tartozott és e tulajdonságai­ért köztisztelet és szeretetnek lön minden körben megérdemelt osztályrészese. A minden női eré­nyekben bővelkedő, derék, kedves úrnőt már rég­óta súlyos betegség sújtotta. A háborús izgalmak még fokozták kínjait. Férje már a mozgósítás ele­jén bevonult és azóta megszakítás nélkül teljesít őrnagyi rangban katonai szolgálatot. Fia a ta­valyi oroszok elleni dicsőséges offenziva alkal­mával sebesülten jött haza a harctérről, ahová különben ismét visszatért, úgy hogy szerető édes anyja halála a fronton találta, s nem is vehetett részt végtisztességén. Egyetlen leányának férje ifj. Veres József megyei aljegyző orosz hadifog­ságban meghalt. Mindezen izgalmak fokozták testi fájdalmait, melyek az utóbbi hetekben csaknem elviselhetetlenekké váltak, úgy hogy a szerettei ál­tal félve, s rettegve várt halál, csaknem való­ságos megváltás volt reá nézve. Már hónapok­kal ezelőtt felutazott leányával Budapestre, a vele közeli rokoni kötelékben levő Szénási család ked­ves körébe, ahol a leggondosabb szeretetben és gyöngéd ápolásban részesült. — Ott is halt meg — mindenki mély fájdalmára és bánatára. Teme­tése pénteken délután 3 órakor volt Budapesten Szénási Dénes Mészáros-utcai házából , a farkas­réti temetőbe. A lesújtó gyászesetről kiadott csa­ládi gyászjelentés a következő: Destek Károly m. kir. houvédőrnagy, a maga, valamint a harctéren távol levő Jenő fia és leánya : özv. Veress Jó- zsefné szül. Destek Margit nevében is ; továbbá: özv. Czingulszky Józsefné (azelőtt özv. Hüke Ala- josné) szül. Nuszbek Mária, mint édesanya, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom