Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
6 B « k « s 1916. március 19. A 300. honvédgyalogezred zászlójára adományoztak : »Halló itt 403« c. tábori újság kiadója 43 K, Weisz Mór 20 K, Dr. Lovich Ödönné, Kopcsák Lujza (Kétegyháza), Szabón Istvánná és Lucy (Pécs), Eácz Sándor, Apor Vilmos báró, N. N„ Soltész Béláné, Sehillinger Márta és Klára, Féhn Mariska, Margit és Olga, Nájmann Mária és Anna, Szabados Irma és Béla, Schröder Istvánná (Nagyszőlős), Fábián Margit, Kocsis Lászlóné, Scheibert Annusba, Dr. Lindenberger János, Dombayné (Ókigyós), Dombay M. Bayer M.-né, Schröder Istvánná, Schröder Elza, Schröder István, Schröder Miklós, Weisz Mór és Társa, Zuzmann Sári, Bősbe és Manci 10—10 K, Münch Bella (Budapest) 8 K, Domonkos Erzsébet, Horti Mária, Lenke Erzsiké, Frenkel Amália, Oláh Gizella. Kellner Erzsiké és Manci, Bárdos Margó 6—6 K, Spalek Maziska, Titz József, Török Etelka, Góg nővérek, Fenyves Bózsika, Szegedi Zsuzsika, Szegedi Gá- borné, Wiszt Mariska, Scherer Lujza és Margit, Lorber Margit, Dr. gróf Bolza Alfonz, Dr. Daimel Sándorné, Erdős Gyuláné, Kardos Rózsika (Ka- csuláta), özv. Némethy Károlyné, Némethy József, Mundruczó-nővérek, Schröder Kornélné, Ambrus Sándorné, Thury Mária, Schwarc Mariska (Rákospalota) 5—5 K, Rácz Marisba, ifj. Csűri Andrásné, Kopasz Rózsika, M. M., Dobos Istvánná, Császár Ferencné (Gyulavári), Soltész Margit, Domanek Margit és Manyus, Pettner, Balázs Pannika, Reisner Emil, Novák Kamillné, Kukla Fánika, Pénzes Irén és Vali, Bordé Bözsike és Balluska, Ludvig-nővérek, Marosán Lukrécia, Tarjáni Bözsike, Dávid Sándorné 4—4 K, Somogyi Erzsiké, Berndt Tercsibe, Mayer Bözsike, Titz Jánosné, Alcser Mariska, Tarnay Viki, Költő Rózsa (Nagyszalonta), Tarján Jánosné (Nagyszalonta), Goldberger Ilonka, Dávid Erzsiké, Zimmer Ilus, Hegyi Józsefné, Mazurekné és Aliszka, Vadas Mártonná, Wiriszlay Gizi, Pfaff Bözsi, Gitta és Józsiba, özv. Bállá Károlyné, Szabó Blanka (Szentes) 3—3 K, Tarnay Teruska, Nagy Stefi, Weisz Salamonné, Schreiber Annuska, Csűri Andrásné, Csűri Juliska, Kalmár Ilona, Monori Erzsiké, Biró Rózika, Krausz Rózsika, Tőrök Margit, Dr. Márky, Olrashatlan aláírás, Schmidt Mariska, L.-né, Schmidt Istvánná, N. N., Sál Margit, Békés Dessőné, Huszka Ferencné, Marik Sámuelné, Vizváry L.-né, Dr. Varga Gyuláné, Ritsek Jánosné, Papp Gyuláné, Bísitz Elekné, Geist Györgyné, Frailer Margit, Kulizsák Ferenc, Alcser Klárika, Katona Elekné, N, N. Dundler Ferencné, Pfaff Ferencné, Domonkos Erzsiké gyűjtése (Gyulavári), Kertész Mártonná, Békés Gyuláné, Békés Böske, Tisch Zsigmondné, Gödri Illus, Lehrmann Böske, Remele Margit és Rózsi, N. N., Heilinger Károlyné, Szahó Jánosné Dr. Frailer, Kurcz Antal, Konrád Alice és Annié, Debreczeni Ilonka, Garay Jánosné, Dr. Majomé, Wernerné, Dr. Salamon Károlyné, 8al Mariska, Olofson Miksáné, Schneider Mátyásné, Dr. Foll- mann Jánozné, Dr. Márky Jánosné, Márky Lili, Piroska Mihályné, Hegyi Istvánná Btkker Böske, Leopold Béláné, Dávid S.-né, Leitner Böske és Klára, Székely Böske, Kiszel Antalné, Haviár Iza, Turay Ferencné, Erdős Baba, Lindl Etelka és Jolán, Licska Ica, Tanczik Sárika, Kertes Ilonba és Gyuri, N. N. tanítónő, Denhof Milcsi, Lusztig Mariska, Somogyiné, Goldmanné, Réh Böske, Szikesné, B. néni, Stern Irén, Zárt boríték 2—2 K, Ulicska Margit, Pavlovszky Gita, Furka Istvánná, Furka István, Sajti Imre, Lakatos' Istvánná, Gyulai Gáborné, özv. Tury Károlyné, Tar Zsuzsika, Hevesi József, Oláh György, N. N., özv. Kelemen Béláné, Márton Margit, özv. Dr.-né, Krasznai Istvánná, TTlelai Aranka, Dörfler Margit, I. Kallina Anna, Schmidt Margit, Nagy Juliánná, Rusz Illésné, Czóbel Károlyné, özv. Kovács Istvánná, Frankó Flóra, Köpösdy Jolán, Ehrenfeld Ágnes, Multas Margit, Kiss Margitka, Draskovicb Józsefné, özv. Lindenberger R -né, Dörflerné, Misitsné, Ködmön Ilonka, Tóttal Sándorné, Olgica, Lindenbergerné, Gróh Györgyné, Implom Jánosné, Sshwarz Margit, Névery Irén, Démusz • Lajos, Démusz Teruska, Dr. Széki Armin, Ila Tóthné, özv. Tőmöry L.-né, özv. Japport J.-né, Titz Rein- hardtné, K. Schriffert J.-né, M. Schriffert J.-né,Ruff Lili, Martos Katinka, Kun Erika, Lukács Klára, Aigner Márta, Spielmann Tubi, özv. Fábry Mártonná, Haasz Mariska, Goldberger Olga, Rózsa Stefánia, Licska Ella, Warlam kislányok Hanzsala Fánika 1—1 K, Nizsalovszky Endréné 90 fillér, Monori Lanci, Erdész Lenke, Gergely Mária 60—60 fillér, Bogár-nővérek, Máté Balázsné, Fábián Jánosné, Grünfeld Jakabné, Képiró Irmuska, Hegedűs Rózsiba 50—50 fillér, Szöllősi Lajosné, Kukláné, Csűri Jánosné, Oláh Erzsiké, É. Nagy Juliska, E. Nagy Mariska, Ulelai Lajosné, N. N., Légrády Eszter, Marik Ella 40—40 fillér, Lemann Józsefné, Szabó Mária, Biró Annuska, Sánta Erzsébet, Tóth Erzsi, Szabó Mária 30—30 fillér, Venczel Katica, Adler Márta 20—20 fillér, Wagner András 2T0 f, Bálint-nővérek 2 50 f, Tottál Elli és Nusi F50 f, Józsefvárosi rk. elemi isk. I. oszt. gyűjtése 5‘60 f, Nagyrománvárosi rk. elemi iskola gyűjtése 9 K, Zászlóünnepély jövedelméből pótlás 48 K, Görög Ilonka és ÍFnger Harcsa gyűjtése (Hezőkovácsháza) 58 K, A gyulai ref. elemi iskola gyűjtése 14’40 K. Begyült összesen 978 korona, zászlóért fizettetett 978 korona. — A Király Mozgószinházban tartott zászlóünnepély jegyek utáni bevétele 670 K. Győri Lajos őrmester felülfizetett 1 koronát. A jelen volt magyar tiszt urak adománya 52 K. összes bevétel 723 K. Kiadás a zászló költségének pótlásával együtt 223 K. Tiszta jövedelem 500 K, mely összeg a gyulai rokkant katonákat segélyező alapba juttattatok el. Közgazdaság. Levezetik a vadvizeket. Többszőr foglalkoztunk mostanában a város belterületén, a Holtkörözs meder és Hajósér mentén felgyülemlett belvizek kártételeivel. A kiszáradt medrek sohasem tapasztalt módon megáradtak és a közeli házakat a viz elöntötte. Több épület romba dőlt, nehány veszélyesen meg rongálódotl ^házból pedig a.lakókat ki kellett telepíteni. Es ahogy a tavasz közeledett, úgy emelkedett állandóan a viz magassága is. A környékbeli lakosok nap-nap után panaszolták, hogy nemcsak a magasra emelkedett földárja önti el őket, hanem az oláhváros egyes részeiből mesterségesen eresztik reájuk az esővizet. A polgármester maga is tapasztalta, hogy egyes utcákból a lejtés tényleg oda vezeti a vizet és intézkedett, hogy azok a vizek másfelé vezettessenek el. De tapasztalatok mutatták, hogy két esőmentes nap után is emelkedett az említett holtmedrek vize, ami azt bizonyítja, hogy felfakadó talajvizekké állunk szemben, aminek elvezetésére emberi erő és tudomány képtelen Miután ezidőszerint a városnak mérnöke nincsen, dr. Lovich Ödön polgármester a belügyminisztérium műszaki osztályától kórt szakértő közeget, aki véleményt adjon a teendőkre nézve. Csütörtökön leérkezett a miniszter megbízottja Joó István műszaki tanácsos, aki Alcser Antal főszámvevő kíséretében megszemlélte a veszélyeztetett helyeket és a teendőkre nézve részletes útbaigazítást adott. Véleménye szerint, ha nem is az egész viz, de annak nagy része levezethető az Élővíz csatornába. E végből a Sittyo utcával szemben a gátat átvágják, itt a viz a Bődösön keresztül a körgát mentén húzódó anyaggödör részbeni mélyítésével vezettetnék a körgáti csőszházig, ahol, a körgátat keresztül vágják, hogy a viz az Élővizcsatornába lefolyjon. Ez a csatorna egyúttal levezetné az elárasztott városi szegény-föld és bánomok vizeit is. Ennek a csatornának az elkészítését a város már meg is kezdte, s ha ez a levezetés eredményes lesz, a nagyoláhváros vizeit is levezetik, még pedig úgy, hogy a nagyváradi utat a Szarka- és Apáca-utcákkal szemben átvágják és betonátereszeket helyeznek el, amelyek a jövőben is szolgálni fogják eme re'deltetésüket. — Itt emlitjük meg, hogy a homokbánya vizszine is emelkedett, aminek kárát szenvedi a Rószvónytársulati gőzmalom. Ugyancsak nagy a vízállás a Szt -Pál árkában is. Ez utóbbinál érdekelt államvasuti osztálymórnöksóg átirt a városhoz, hogy a kötőgyári festókes vizek odavezetésót tiltsa be, miután emgedóly okirat szerint a gyár csak bizonyos vízállásig jogosult vizét oda vezetni. A polgármester a megkereséshez képest be is tiltotta ideiglenesen a kötőgyári vizek levezetését. A jégsziiksóglet fedezése. Pár év óta, mióta a gyulai jéggyárat megépítették, fagymentes tél után is kevés gondot okozott a nyári jégszükséglet előteremtése a városnak és közönségnek egyaránt. Legfeljebb üzemzavarból keletkeztek rövid ideig tartó kellemetlenségek, de azért mü- jég volt mindig. Most azonban az enyhe tél után ismét ott állunk, hogy sem természetes jegünk, sem jéggyárunk nincs. A müjéggyár nyersolajmotorja tudvalevőleg az ősszel felrobbant és háború miatt azt megjavítani nem volt lehetséges, aminek következtében a jéggyár nincs üzemképes állapotban és sokféle akadálya van annak, hogy a részvénytársaság a gyárat működésbe helyezhesse a reánk következő idényben. A városnak azonban már jó előre gondoskodnia kell a közvágóhíd hűtőjének, valamint közegészségügyi szükségletekre az Erzsébet-ápoldai jégveremnek idegenből hozott jéggel való megtöltéséről. A polgármester tárgyalásba is bocsátkozott Nagyvárad városával, hogy az ottani jéggyárból vásároljon mesterséges jeget, megkeresést küldött azonkívül Dobsinára és Csorbatóra, ahol természetes jég szállítása felől tudakozódott. Előbbi helyről már megérkezett a válasz, hogy jégszál- litással nem foglalkoznak, Csorbató pedig még nem válaszolt. A polgármestertől vett értesülés alapján megnyugtathatjuk különösen a husiparo- sokat, hogy jegünk feltétlenül lesz és annak szállítása idejében meg fog kezdődni. Amennyiben lehetséges lesz, magánosok háztartási szükségletéről is fog gondoskodás történni. Állami tűzifa a gyulai tisztviselőknek. Köz ismertek azok a nehézségek, amelyeket a téli tüzelőanyag beszerzése körül a közelmúltban át- szenvedtüuk. Eltekintve attól, hogy 120—140 koronát kellett adnunk egy öl tűzifáért, gyakran még ily hallatlan áron sem lehetett tűzifához jutni- De ha egyes foglalkozási ágakhoz tartozók képesek voltak is megfizetni a horribilis árakat, a fix fizetésre szorított tisztviselők egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy a négyszeresére emelkedett faárakat költségvetésükbe beilleszthessék, Egyrészük ugyan a környékbeli uradalmaktól fedezte már a múlt évben mérsékeltebb áron tüzelő szükségletét, azonban az uradalmak sem voltak képesek vállalt kötelezettségüknek teljesen megfelelni, a kitermelési nehézségek miatt. így sok tisztviselő, aki ellátottnak hihette magát fa dolgában, Ínséges helyzetbe került. — Előre látható volt már a tél folyamán, hogy jövő szezonban még súlyosabb viszonyok fognak bekövetkezni a fa ellátás körül. Ennek tudatában egyik legagilisabb egyesületünknek, a Békésmegyei állami tisztviselők körének, a tisztviselők érdekét páratlan ügyszeretettel és tiszteletreméltó önzetlenséggel istápoló elnöke Zádor Mór kir. tanácsos pénzügyigazgató, a kör nevében folyamodványt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez, hogy a kincstári erdőkből bocsásson tűzifát a gyulai tisztviselők rendelkezésére, mérsékelt áron. A kérelem kedvező elintézésének támogatására felkérte Bartóky József államtitkárt- aki tudvalevőleg a békésmegyei főjegyzői székből emelkedett mai díszes pozíciójába s e réven megőrizte szimpátiáját egykori otthonának tisztviselőt iránt. Az indokolt kérelemnek meg is lett a kedvező eredménye, amit jóleső örömmel és hálával vesznek a tisztviselők tudomásul. Bartóky József államtitkár csütörtökön levélben értesítette Zádor Mór pénzügyigazgatót, hogy a földművelésügyi miniszter a gyulai tisztviselők részére kétezer köbméter tűzifát utalt ki a lippai állami erdőből, fele részben kemény, fele részben puha fában. A közelebbi feltételeket a főispán utján fogja a miniszter tudtúl adni. Az egyesületnek ez a sikere is bizonyítja, hogy a tisztviselők tömörülésével milyen eredményeket lehet elérni. A bókésmegyei gazdasági egylet folyó hó 8-áu Sealay Lajos alelnök elnöklete alatt tartott igazgató választmányi ülésében elhatározta, hogy az egylet székházában titkári lakást rendez be, illetőleg az épületet e célra 7500 korona költséggel átalakítja. — Előterjesztették a kormány nak a rézgálic kiszolgáltatására, a cukorrépa termelésre a kártékony állatok és rovarok pusztítására, a szalma és széna bejelentésére, s a tengeri rekvirálásra vonatkozó rendeletéit, melyek többek hozzászólása után tudomásul vétettek. A választmány a gyulai pénzügyigazgatóság megkeresésével szemben, tekintettel az abnormis viszonyok folytán rendkívül megnehezedett mezőgazdasági viszonyokra, fenntartja a már előzőleg megállapított holdankinti tiszta jövedelmi megállapításokat, amelyek a hadiadó alapjául szolgálnak. A Vármegyi közúti tartalékalapnak 1914.. évi zárszámadása szerint az alapnak tiszta cselekvő vagyona 90000 koronát tesz ki, a kereskedelmi miniszter a zárószámadást ezzel a maradvánnyal állapította meg, s hagyta jóvá.
