Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-19 / 12. szám

6 B « k « s 1916. március 19. A 300. honvédgyalogezred zászlójára adomá­nyoztak : »Halló itt 403« c. tábori újság kiadója 43 K, Weisz Mór 20 K, Dr. Lovich Ödönné, Kopcsák Lujza (Kétegyháza), Szabón Istvánná és Lucy (Pécs), Eácz Sándor, Apor Vilmos báró, N. N„ Soltész Béláné, Sehillinger Márta és Klára, Féhn Mariska, Margit és Olga, Nájmann Mária és Anna, Szabados Irma és Béla, Schröder Istvánná (Nagy­szőlős), Fábián Margit, Kocsis Lászlóné, Scheibert Annusba, Dr. Lindenberger János, Dombayné (Ókigyós), Dombay M. Bayer M.-né, Schröder Ist­vánná, Schröder Elza, Schröder István, Schröder Miklós, Weisz Mór és Társa, Zuzmann Sári, Bősbe és Manci 10—10 K, Münch Bella (Budapest) 8 K, Domonkos Erzsébet, Horti Mária, Lenke Er­zsiké, Frenkel Amália, Oláh Gizella. Kellner Erzsiké és Manci, Bárdos Margó 6—6 K, Spalek Maziska, Titz József, Török Etelka, Góg nővérek, Fenyves Bózsika, Szegedi Zsuzsika, Szegedi Gá- borné, Wiszt Mariska, Scherer Lujza és Margit, Lorber Margit, Dr. gróf Bolza Alfonz, Dr. Daimel Sándorné, Erdős Gyuláné, Kardos Rózsika (Ka- csuláta), özv. Némethy Károlyné, Némethy Jó­zsef, Mundruczó-nővérek, Schröder Kornélné, Ambrus Sándorné, Thury Mária, Schwarc Mariska (Rákospalota) 5—5 K, Rácz Marisba, ifj. Csűri Andrásné, Kopasz Rózsika, M. M., Dobos Ist­vánná, Császár Ferencné (Gyulavári), Soltész Mar­git, Domanek Margit és Manyus, Pettner, Balázs Pannika, Reisner Emil, Novák Kamillné, Kukla Fánika, Pénzes Irén és Vali, Bordé Bözsike és Balluska, Ludvig-nővérek, Marosán Lukrécia, Tarjáni Bözsike, Dávid Sándorné 4—4 K, So­mogyi Erzsiké, Berndt Tercsibe, Mayer Bözsike, Titz Jánosné, Alcser Mariska, Tarnay Viki, Költő Rózsa (Nagyszalonta), Tarján Jánosné (Nagysza­lonta), Goldberger Ilonka, Dávid Erzsiké, Zimmer Ilus, Hegyi Józsefné, Mazurekné és Aliszka, Va­das Mártonná, Wiriszlay Gizi, Pfaff Bözsi, Gitta és Józsiba, özv. Bállá Károlyné, Szabó Blanka (Szentes) 3—3 K, Tarnay Teruska, Nagy Stefi, Weisz Salamonné, Schreiber Annuska, Csűri Andrásné, Csűri Juliska, Kalmár Ilona, Monori Erzsiké, Biró Rózika, Krausz Rózsika, Tőrök Mar­git, Dr. Márky, Olrashatlan aláírás, Schmidt Mariska, L.-né, Schmidt Istvánná, N. N., Sál Margit, Békés Dessőné, Huszka Ferencné, Marik Sámuelné, Vizváry L.-né, Dr. Varga Gyuláné, Ritsek Jánosné, Papp Gyuláné, Bísitz Elekné, Geist Györgyné, Frailer Margit, Kulizsák Ferenc, Alcser Klárika, Katona Elekné, N, N. Dundler Ferencné, Pfaff Ferencné, Domonkos Erzsiké gyűjtése (Gyulavári), Kertész Mártonná, Békés Gyuláné, Békés Böske, Tisch Zsigmondné, Gödri Illus, Lehrmann Böske, Remele Margit és Rózsi, N. N., Heilinger Károlyné, Szahó Jánosné Dr. Frailer, Kurcz Antal, Konrád Alice és Annié, Debreczeni Ilonka, Garay Jánosné, Dr. Majomé, Wernerné, Dr. Salamon Károlyné, 8al Mariska, Olofson Miksáné, Schneider Mátyásné, Dr. Foll- mann Jánozné, Dr. Márky Jánosné, Márky Lili, Piroska Mihályné, Hegyi Istvánná Btkker Böske, Leopold Béláné, Dávid S.-né, Leitner Böske és Klára, Székely Böske, Kiszel Antalné, Haviár Iza, Turay Ferencné, Erdős Baba, Lindl Etelka és Jolán, Licska Ica, Tanczik Sárika, Kertes Ilonba és Gyuri, N. N. tanítónő, Denhof Milcsi, Lusztig Mariska, Somogyiné, Goldmanné, Réh Böske, Szikesné, B. néni, Stern Irén, Zárt borí­ték 2—2 K, Ulicska Margit, Pavlovszky Gita, Furka Istvánná, Furka István, Sajti Imre, Laka­tos' Istvánná, Gyulai Gáborné, özv. Tury Károlyné, Tar Zsuzsika, Hevesi József, Oláh György, N. N., özv. Kelemen Béláné, Márton Margit, özv. Dr.-né, Krasznai Istvánná, TTlelai Aranka, Dörfler Margit, I. Kallina Anna, Schmidt Margit, Nagy Juliánná, Rusz Illésné, Czóbel Károlyné, özv. Kovács Ist­vánná, Frankó Flóra, Köpösdy Jolán, Ehrenfeld Ágnes, Multas Margit, Kiss Margitka, Draskovicb Józsefné, özv. Lindenberger R -né, Dörflerné, Misitsné, Ködmön Ilonka, Tóttal Sándorné, Olgica, Lindenbergerné, Gróh Györgyné, Implom Jánosné, Sshwarz Margit, Névery Irén, Démusz • Lajos, Démusz Teruska, Dr. Széki Armin, Ila Tóthné, özv. Tőmöry L.-né, özv. Japport J.-né, Titz Rein- hardtné, K. Schriffert J.-né, M. Schriffert J.-né,Ruff Lili, Martos Katinka, Kun Erika, Lukács Klára, Aigner Márta, Spielmann Tubi, özv. Fábry Már­tonná, Haasz Mariska, Goldberger Olga, Rózsa Stefánia, Licska Ella, Warlam kislányok Hanzsala Fánika 1—1 K, Nizsalovszky Endréné 90 fillér, Monori Lanci, Erdész Lenke, Gergely Mária 60—60 fillér, Bogár-nővérek, Máté Balázsné, Fá­bián Jánosné, Grünfeld Jakabné, Képiró Irmuska, Hegedűs Rózsiba 50—50 fillér, Szöllősi Lajosné, Kukláné, Csűri Jánosné, Oláh Erzsiké, É. Nagy Juliska, E. Nagy Mariska, Ulelai Lajosné, N. N., Légrády Eszter, Marik Ella 40—40 fillér, Lemann Józsefné, Szabó Mária, Biró Annuska, Sánta Er­zsébet, Tóth Erzsi, Szabó Mária 30—30 fillér, Venczel Katica, Adler Márta 20—20 fillér, Wag­ner András 2T0 f, Bálint-nővérek 2 50 f, Tottál Elli és Nusi F50 f, Józsefvárosi rk. elemi isk. I. oszt. gyűjtése 5‘60 f, Nagyrománvárosi rk. elemi iskola gyűjtése 9 K, Zászlóünnepély jövedelméből pótlás 48 K, Görög Ilonka és ÍFnger Harcsa gyűjtése (Hezőkovácsháza) 58 K, A gyulai ref. elemi iskola gyűjtése 14’40 K. Begyült összesen 978 korona, zászlóért fizettetett 978 korona. — A Király Mozgószinházban tartott zászlóünnepély jegyek utáni bevétele 670 K. Győri Lajos őrmes­ter felülfizetett 1 koronát. A jelen volt magyar tiszt urak adománya 52 K. összes bevétel 723 K. Kiadás a zászló költségének pótlásával együtt 223 K. Tiszta jövedelem 500 K, mely összeg a gyulai rokkant katonákat segélyező alapba jut­tattatok el. Közgazdaság. Levezetik a vadvizeket. Többszőr foglal­koztunk mostanában a város belterületén, a Holtkörözs meder és Hajósér mentén felgyü­lemlett belvizek kártételeivel. A kiszáradt medrek sohasem tapasztalt módon megárad­tak és a közeli házakat a viz elöntötte. Több épület romba dőlt, nehány veszélyesen meg rongálódotl ^házból pedig a.lakókat ki kellett telepíteni. Es ahogy a tavasz közeledett, úgy emelkedett állandóan a viz magassága is. A környékbeli lakosok nap-nap után panaszol­ták, hogy nemcsak a magasra emelkedett föld­árja önti el őket, hanem az oláhváros egyes részeiből mesterségesen eresztik reájuk az esővizet. A polgármester maga is tapasztalta, hogy egyes utcákból a lejtés tényleg oda ve­zeti a vizet és intézkedett, hogy azok a vizek másfelé vezettessenek el. De tapasztalatok mutatták, hogy két esőmentes nap után is emelkedett az említett holtmedrek vize, ami azt bizonyítja, hogy felfakadó talajvizekké állunk szemben, aminek elvezetésére emberi erő és tudomány képtelen Miután ezidőszerint a városnak mérnöke nincsen, dr. Lovich Ödön polgármester a belügyminisztérium műszaki osztályától kórt szakértő közeget, aki véle­ményt adjon a teendőkre nézve. Csütörtökön leérkezett a miniszter megbízottja Joó István műszaki tanácsos, aki Alcser Antal főszám­vevő kíséretében megszemlélte a veszélyezte­tett helyeket és a teendőkre nézve részletes útbaigazítást adott. Véleménye szerint, ha nem is az egész viz, de annak nagy része leve­zethető az Élővíz csatornába. E végből a Sittyo utcával szemben a gátat átvágják, itt a viz a Bődösön keresztül a körgát mentén húzódó anyaggödör részbeni mélyítésével vezettetnék a körgáti csőszházig, ahol, a körgátat keresztül vágják, hogy a viz az Élővizcsatornába le­folyjon. Ez a csatorna egyúttal levezetné az elárasztott városi szegény-föld és bánomok vizeit is. Ennek a csatornának az elkészítését a város már meg is kezdte, s ha ez a leve­zetés eredményes lesz, a nagyoláhváros vizeit is levezetik, még pedig úgy, hogy a nagy­váradi utat a Szarka- és Apáca-utcákkal szem­ben átvágják és betonátereszeket helyeznek el, amelyek a jövőben is szolgálni fogják eme re'deltetésüket. — Itt emlitjük meg, hogy a homokbánya vizszine is emelkedett, aminek kárát szenvedi a Rószvónytársulati gőzmalom. Ugyancsak nagy a vízállás a Szt -Pál árká­ban is. Ez utóbbinál érdekelt államvasuti osztálymórnöksóg átirt a városhoz, hogy a kötőgyári festókes vizek odavezetésót tiltsa be, miután emgedóly okirat szerint a gyár csak bizonyos vízállásig jogosult vizét oda vezetni. A polgármester a megkereséshez ké­pest be is tiltotta ideiglenesen a kötőgyári vizek levezetését. A jégsziiksóglet fedezése. Pár év óta, mi­óta a gyulai jéggyárat megépítették, fagymentes tél után is kevés gondot okozott a nyári jég­szükséglet előteremtése a városnak és közönség­nek egyaránt. Legfeljebb üzemzavarból keletkeztek rövid ideig tartó kellemetlenségek, de azért mü- jég volt mindig. Most azonban az enyhe tél után ismét ott állunk, hogy sem természetes jegünk, sem jéggyárunk nincs. A müjéggyár nyersolaj­motorja tudvalevőleg az ősszel felrobbant és háború miatt azt megjavítani nem volt lehetséges, aminek következtében a jéggyár nincs üzemképes állapotban és sokféle akadálya van annak, hogy a részvénytársaság a gyárat működésbe helyez­hesse a reánk következő idényben. A városnak azonban már jó előre gondoskodnia kell a köz­vágóhíd hűtőjének, valamint közegészségügyi szükségletekre az Erzsébet-ápoldai jégveremnek idegenből hozott jéggel való megtöltéséről. A polgármester tárgyalásba is bocsátkozott Nagy­várad városával, hogy az ottani jéggyárból vásá­roljon mesterséges jeget, megkeresést küldött azonkívül Dobsinára és Csorbatóra, ahol termé­szetes jég szállítása felől tudakozódott. Előbbi helyről már megérkezett a válasz, hogy jégszál- litással nem foglalkoznak, Csorbató pedig még nem válaszolt. A polgármestertől vett értesülés alapján megnyugtathatjuk különösen a husiparo- sokat, hogy jegünk feltétlenül lesz és annak szál­lítása idejében meg fog kezdődni. Amennyiben lehetséges lesz, magánosok háztartási szükségle­téről is fog gondoskodás történni. Állami tűzifa a gyulai tisztviselőknek. Köz ismertek azok a nehézségek, amelyeket a téli tüzelőanyag beszerzése körül a közelmúltban át- szenvedtüuk. Eltekintve attól, hogy 120—140 ko­ronát kellett adnunk egy öl tűzifáért, gyakran még ily hallatlan áron sem lehetett tűzifához jutni- De ha egyes foglalkozási ágakhoz tartozók képesek voltak is megfizetni a horribilis árakat, a fix fize­tésre szorított tisztviselők egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy a négyszeresére emel­kedett faárakat költségvetésükbe beilleszthessék, Egyrészük ugyan a környékbeli uradalmaktól fedezte már a múlt évben mérsékeltebb áron tüzelő szük­ségletét, azonban az uradalmak sem voltak képesek vállalt kötelezettségüknek teljesen megfelelni, a kitermelési nehézségek miatt. így sok tisztviselő, aki ellátottnak hihette magát fa dolgában, Ínséges helyzetbe került. — Előre látható volt már a tél folyamán, hogy jövő szezonban még súlyosabb viszo­nyok fognak bekövetkezni a fa ellátás körül. Ennek tudatában egyik legagilisabb egyesületünknek, a Békésmegyei állami tisztviselők körének, a tiszt­viselők érdekét páratlan ügyszeretettel és tisztelet­reméltó önzetlenséggel istápoló elnöke Zádor Mór kir. tanácsos pénzügyigazgató, a kör nevében folyamodványt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez, hogy a kincstári erdőkből bocsásson tűzifát a gyulai tisztviselők rendelkezésére, mér­sékelt áron. A kérelem kedvező elintézésének támogatására felkérte Bartóky József államtitkárt- aki tudvalevőleg a békésmegyei főjegyzői székből emelkedett mai díszes pozíciójába s e réven meg­őrizte szimpátiáját egykori otthonának tisztviselőt iránt. Az indokolt kérelemnek meg is lett a ked­vező eredménye, amit jóleső örömmel és hálával vesznek a tisztviselők tudomásul. Bartóky József államtitkár csütörtökön levélben értesítette Zádor Mór pénzügyigazgatót, hogy a földművelésügyi miniszter a gyulai tisztviselők részére kétezer köbméter tűzifát utalt ki a lippai állami erdőből, fele részben kemény, fele részben puha fában. A közelebbi feltételeket a főispán utján fogja a mi­niszter tudtúl adni. Az egyesületnek ez a sikere is bizonyítja, hogy a tisztviselők tömörülésével milyen eredményeket lehet elérni. A bókésmegyei gazdasági egylet folyó hó 8-áu Sealay Lajos alelnök elnöklete alatt tartott igazgató választmányi ülésében elhatározta, hogy az egylet székházában titkári lakást rendez be, illetőleg az épületet e célra 7500 korona költ­séggel átalakítja. — Előterjesztették a kormány nak a rézgálic kiszolgáltatására, a cukorrépa ter­melésre a kártékony állatok és rovarok pusztítá­sára, a szalma és széna bejelentésére, s a tengeri rekvirálásra vonatkozó rendeletéit, melyek többek hozzászólása után tudomásul vétettek. A választ­mány a gyulai pénzügyigazgatóság megkeresésé­vel szemben, tekintettel az abnormis viszonyok folytán rendkívül megnehezedett mezőgazdasági viszonyokra, fenntartja a már előzőleg megálla­pított holdankinti tiszta jövedelmi megállapításo­kat, amelyek a hadiadó alapjául szolgálnak. A Vármegyi közúti tartalékalapnak 1914.. évi zárszámadása szerint az alapnak tiszta cse­lekvő vagyona 90000 koronát tesz ki, a kereske­delmi miniszter a zárószámadást ezzel a marad­vánnyal állapította meg, s hagyta jóvá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom