Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-27 / 9. szám
1916 február 27. Békés 5 nagy baj, hogy a hatóságilag megrendelt tavasz- búza és árpa még mindig nem érkezett meg, — pedig nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is lett volna, hogy túlnyomó része még februárban elvetessék. Házasság. Síefán György gyulai borbély iparos folyó hó 23-án lépett házasságra Tóth Lajos asztalos Mariska leányával. Jegyzőválasztás Gyulavarsándon. A Maki Ardelean Demeter elhunytéval megüresedett gyulavarsándi községi jegyzői állásra a képviselő- testület folyó hó 15-én egyhangúlag Grozeszku Sándor galsai jegyzőt választotta meg. A gyulai honvédeknek Szegedi Zsuzsika által készített zászlóra, amelynek ünnepélyes felavatása ma délelőtt fél 11 órakor lesz a református templomban, a következő adományok folytak be : — Szegedi Zsuzsika 50 K, Weisz Mór, Kovács P. Jusztika (Budapest), Győri Lajosné, Túri Mariska és növendékei 10—10 K, Níjmann nővérek 8 K. ifj. Balog Istvánná, Szabó Józsefné, Schröder Elza, Kovács Ilonka, Kálmán Istvánná, Schröder Kornél, Gebei Mariska, Kocsis Lászlóné 5 — 5 K, Dr. Kurtucz Valéria, Kopasz Rózsika, Kneifel Katica. Szász Mariska, Szász Mariska, Békési Imréné, Sándor Juliska 4 — 4 K, Gróf Bolza Alfonzne, Ladies Lászlóné, Küment Mariska, Csikós Annuska, Furka Rozika, Tokai Györgyné, Pfaff Teruska, Kiss Mariska, Bányai Katica 3—3 K, Moldoványi Eilike, Listai Sandorné, Mikler Sándorné, Balassa Árpádné, Murvai Mariska, Murvai Erzsiké, Thurzó nővérek, Makrai Juliska, Makrai Sándorué. B ró Rózsika, Enyedi Mariska, V. Tar Jánosné, Tarjányi Rózsika, Tárnái Teruska, Szilváéi Istvánná, Bakos Józsefné, Dombi Lajos, Kiss Rózsika, Monori Mariska, Kellner nővérek, Héven Mariska, Gyulai Juliska, Dr, Berkes Sán- dorné, Steigerwald Ilonka, Berndt Tercsiké, Fábián Esztike, Pillinger Jakabné, Kiss P. Istvánná, Hanusz Mariska, Domokos Mariska, Sipos Jánosné, Ludvig Józsefné, őzv. Imrei Gusztávné, Kertész Juliska, Portörő Erzsiké, Szabó Teréz, ifjú Balogh .Józsefné, Braun Annuska, R^meczki Erzsiké, Rostás Erzsiké, Nyitrai Katica, Orovtez Jenőné, Csőke Rozika (Kétegyháza), Tar Katalin, K. Kiss Izabella, Paksy Böske (Nyíregyháza) Mészáros Erzsiké, Karácsony Piriké, Lukács Bözsike, Gombkötő Juliska, Szigeti Erzsiké, Gyarmati Mariska, Berndt Erzsiké, Nagy Sárika, Takács Zsuzsika, özv. Furka Andrásné, Rozsos György, Szilágyi Katalin, Szigeti Rózika, Szigeti Juliska 2-2 K, Ulicska Margit 1’40 K, ifj Tokai János P20 K, Kovács Albertné, Kéler Istvánná, Kukla Györgyné. özv. Rapport Istvánná, özv. Túri Ká- rolyné, Veres Lazár, Hummel Gyuláné, Bordé Istvánná. Glatz Jánosné, Lindenfeld Józsefné, Tokai Erzsiké, Molnár Ilonka, Szilvási Ilonka, Beck Baba és Totyi, Márki Jánosné, Néveri Ilonka, Rózsa Margit, Oláh Erzsiké, Lang Mariska, Marton Margitka, Bilog Rozália, Mózes Ilonka, Csete János, Tarkó Tercsiké, Vitrael Liliké, Szilágyi Katica, Hoffmann Mariska, Müller Tercsiké, Müller Erzsiké, Balog Jánosné, Slachta Margit, Ludvig Teréz, Hack Mariska, Ebrenfeld Salamonná, Sebestyén Teréz, Sándor Katicza, E. Nagy JuPska, E. Nagy Mariska, Domokos Andrásné, Krasznai Istvánná, Fazekas Mariska, Pikó Tercsiké, Pikó Mariska, Kocsis Gizella. Lenárd Bözsike. Tokai Mariska, Tokai Erzsiké, Erdős Mariska (Sarkad), Arató Matild, Vidó Juliska, Sonkolyos Margit, Furka Juliska, Kertész Istvánná, Nagy Fereucné, Hanzsala Klára, Fábián L íjosné, Imrei Gusz.távné 1—1 K, Bagi Károlyné, Csíki Lajosné, N. N 60—60 fillér. , Két baleset. Veres Gergely 23 éves béres — aki Illich Jánosné gyulai kisbirtokosnő szolgálatában áll, folyó hó 24-én egy kóróval megrakott szekér tetejéről a lovak közé zuhant. — Könnyebb sérülésein kívül, egyik ujja eltört. — Berta Kálmán kétegyházi kerékgyártó 12 éves Márton nevű és 10 éves György fia fát aprítottak. Az idősebbik fiú tartotta, a kisebbik vágta a fát. A György gyerek az éles baltával mellé suhintott és bátyja balkezének középső ujját teljesen levágta, mutató ujját pedig erősen megvágta. Mindkét baleset szenvedőjét a békésmegyei közkórházban kötözték be. A »Kétegyházi Vöröskereszt Fiókegylet« által a helybeli kórház ápoltjainak közreműködésével rendezett »Vigécek« cimü darab február 20-án harmadszor került előadásra. Ez alkalommal Kétegyháza közönsége újból tetemes összeget adott az egyesület céljaira ; 275'30 koronát kitevő, alább felsorolt felülfizetésekért ezúton is hálás köszönetét mond a Vezetőség, özv. gróf Almásy Kálmánná 100 K, Cziráky Almásy Erzsébet grófné 100 K, Böhm Miklós 20 K, bpitz Rudolf 8*70 K, Virágh Endre dr. 7'40 K, Popovics M. Aurél 7 40 K, Smajzer Matild 5 K. ti. N. 4 K, Böhm Rózsi 2-40 K, Gyúró Antalné 2 40 K, Lenhardt Miklósné 2 K, Csorvási Szabó Istvánná 2 K. Kopcsák Lujza 2 K, Bácskai Mátyás P70 K, Muntyán Mihály P30 K, Weisz Miksa P30 K, Pelley Lajos 1-30 K, Oravecz András 1 K, Dávid András 1 K, Mikus Margit 1 K, Farkas István 1 K, Mikus Mihályné 1 K, Gális György 70 f. Sitter Ferenc dr. 70 fillér. A Vöröskereszt gyomai fiókjának 1914—15. évi működéséről általános jelentést a választmány határozata értelmében Mányinó Prigl Olga egyesületi jegyző állította össze, mely jelentés hü tükre az Egyesület két évi sikerdus működésének. Még a világháború kezdetén a járás főszol- ganirája dr. Konkoly Tihamér gyüjtőivet bocsáj- tott ki, minek folytán olyan tekintélyes összeg gyűlt egybe, hogy a Vöröskereszt fiókját megalakíthatták s ezzel kapcsolatban a sebesülteket ápoló kórház létesítéséhez is hozzáfoghattak. — Kórházi helyiségül a községi ipariskolát s a 48-as kör helyiségét rendezték be 82 ággyal. Ágyneműt, ágyfát és szükséges ruhaneműket legnagyobb részben a lakosság hordta, össze. Alapitó tagokul beléptek az egyesületbe 29-en, rendes tagokul 259-en s pártoló tagokul 85-en. A kórházban fennállása óta 472 sebesült katonát ápoltak. Az egyesület összes bevétele 44 ezer korona, kiadása 34 ezer korona s igy készpénz-vagyona 10 ezer korona, melyből 7000 koronát hadikölcsönre jegyeztek. A kórház ritka szép sikere abban leli magyarázatát, hogy a lakosság nemcsak erkölcsi, de lankadatlan anyagi támogatásban is részesíti az egyesületet, úgyszólván vetélkednek abban, hogy ki mivel és mennyivel szolgálhat, mily anyagi áldozatokat nyújthat a véres harcokból visszatéiő sebesült és beteg hőseink fájdalmának enyhítéséhez, az egyedül ezt szolgáló vöröskereszt áldásos működésének megkönnyítéséhez. A békéscsabai kántor választás megtartása e hó 16-ára volt tervbe véve dr. Lindenberger János apátplébános elnöklete alatt. Mivel azonban a választás alkalmával kételyek merültek fel atekintetben, hogy a választás az egyháztanácsot vagy pedig az iskolaszéket illeti-e, ennélfogva a vitás kérdés eldöntés végett a nagyváradi püspök elbírálása alá terjesztetett fel. Minthogy most már illetékes részről eldöntetett, hogy a kántorválasztás a fent említett két szerv közül melyik illetékes, ennélfogva a választás kitűzése legközelebb megtörténik. A Mudin-fiuk kitüntetése. Európaszerte ismerik a két Mudm fiú nevét, kik legelső suly- athlétái Magyarországnak. Európa összes nagyobb városaiban megfordultak s mindenütt elismerést és diadalt arattak. Most a harctéren vannak, hova m űt önkéntesek vonultak. Az öregebbik, István már hadnagy, a fiatalabbik, Imre pedig zászlós s mindketten tulajdonosai a nagy ezüst vitézségi éremnek, melyet kiváló hősies magatartásukkal érdemeltek ki. Minket békésmpgyeieket közelebbről érint a két hős kitüntetése, mert ők a mi fiaink, békésmegyeiek, kétegyházi születésűek. Az Orosházán elhelyezett orosz foglyoknak nagy örömük van. Ruhát kaptak a hadügyi vezetőség utján. Nadrágot, kabátot, uj inget és bakancsot. Egyelőre csak azokat a foglyokat látták el uj ruhákkal, akiket a brüxi fogolytáborból he yeztek Orosházára. Szökött katona. Folyó hó 19-én az orosházi rendőröknek föltűnt, hogy egyik korcsmában egy fiatalember feltűnő módon költekezik. Igazolásra szólították fői. Előbb Kovács Pálnak mondta magát, majd Kiss Mihálynak. Megmotozáskor a civil ruha alatt katona ruhát találtak, amikor is töredelmesen bevallotta, hogy a szegedi kerületi fogházból szökött fogoly. Harmadfálszáz korona volt nála, melynek eredetéről nem tudott fölvi- lágositást adni, illetve nem akart. Megvasalták s csendőri fedezettel visszaszállították a szegedi katonai fogházba, hol megindították ellene a hivatalos eljárást. Simon Judit. Csütörtökön és pénteken este zsúfolt nézőtér előtt mutatta be a Király mozgó- szinház az. első Jókai filmet, a Szegény gazdagok cimü regényből alakított drámát. A közismert romantikus regény megelevenedett jeleneteit lázas érdeklődés kisérte mindvégig. Legközelebb irodalmunk egy másik gyöngyét lesz alkalmunk a vászonról szemlélhetni. Koszorús nagy költőnknek Kiss Józsefnek szintén széltében ismert Simon Jndit-)ht, a magyar filmgyártás legújabb szenzációs alkotását március 15 és 16-án mutatja be a mozi a gyulai közönségnek, amely nagy várakozással tekint az érdekes irodalmi esemény elé. Legújabb harctéri hir. Érk. szombat délután 5 órakor. Berlin február 26. Nagy főhadiszállás jelenti : Douaumont páncélerődöt, Verdun vára állandó erődítési vonalának északkeleti sarokoszlopát tegnap délután a 21-ik számú brandenburgi gyalogezred rohammal elfoglalta. Páncélerőd szilárdan német kézben van. Miniszterelnökség sajtóosztálya. Gyula város gazdasági bizottsága folyó hó 24-én délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen résztvettek Szikes György, Pettner József, K. Schriffert József, M. Schriffert József, Ravai Gábor, Toldi András, Csőke István és Dávid János bizottsági tagok. A megvitatás tárgyát a tavaszi mezőgazdasági munkálatok végzésére alakítandó gazdasági bizottság szervezése és annak teendői képezték. Megállapította az értekezlet, hogy Gyulán ezen bizottság újjáalakítása nem szükséges, mert a bizottságban levő tagok volnának úgyis kijelölendők. A földmivelésügyi miniszternek azon intézkedése, hogy a tavaszi munkálatok végzéséhez a személyes szolgálat és fogatos jármüvek kirendelési joga, illetőleg a közerő igénybevételére a felhatalmazás kiadatott, általános helyesléssel találkozott, mert csak ez utón van mód és alkalom arra, hogy a gazdasági munkák elvégezhetők legyenek. Ha a közigazgatási hatóságok és a helyi gazdasági bizottságok e tekintetben a felhatalmazást már a múltban megkapták volna, a ma még nagy részben műveletlenül álló szántóföldek tekintélyes része lett volna még az ősz folyamán megmunkálható, mert a háború folyamán szerzett szomorú tapasztalatok igazolják, hogy minden rábeszélés eredménytelen maradt arra nézve, hogy a mező- gazdasági munkák végzésében a szomszédok egymást támogassák. A személyes szolgálat és a fogatos jármüvek hatósági kirendelésének lehetősége most már biztosítja azt, hogy a parlagon maradt földek lehetőleg teljes egészükben bevettessenek. Azonban a küszöbön álló újabb bevonulások következtében előállhat az a helyzet, hogy rendelkezésre fog ugyan állani a szükséges igaerő, de az eke mellé nem lesz munkabíró dolgos kéz. Azért a bizottság felterjesztést intézett az alispánhoz, hogy megfelelő számú hadifogolyról sürgősen gondoskodni szíveskedjék. A múlt esztendő tapasztalatain okulva, megállapította a bizottság, hogy a hadisegélyes asszonyok mezőgazdasági munkára való kötelezése is más feltételek mellett kell hogy történjék. Tavaly ugyanis a kirendelt hadisegélyes asszonyok minden elképzelhető kifogást felhasználtak arra, hogy munkára való kirendelés esetén magukat a kötelesség teljesítése alól mentesítsék. Legtöbben arra hivatkoztak, hogy gyermekeiket idehaza gondozás nélkül nem hagyhatják. Ezzel szemben a bizottság megállapítja, hogy normális időkben is földmives családok tagjai tekintet nélkül gyermekeikre, kenyerük biztosítása céljából ellátták, részt vettek a mező- gazdasági munkákban és az asszonyok csecsemőik dacára részt vettek a kukorica kapálási, aratási és egyéb munkákban. Ma amidőn az asszonyok munkájára nagyobb szükség van, mint valaha, kényelmi szempontokra és üres kifogásokra figyelemmel lenni nem lehet. Ennek következtében a bizottság üdvösnek és feltétlenül követendő példának tartja Jásznagykunszolnokvármegye példáját, ahol az alispán elrendelte, hogy lehetőleg minden mezőgazdasági munkára alkalmas hadisegélyben részesülő asszony köteles egy katasztrális hold
