Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-13 / 7. szám
1916. február 13. Békés 3 jelentése szerint Békésvármegyére az 1914—15. I. negyedére előírásba vett: állami egyenes adó összege 461857 K befizetés a múlt hó végéig 168403 K tényleges hátralék 293452 K csupán az elmúlt hónapban befizettetett 168403 K a múlt év hasonló időszakában befolyt 188169 K Minélfogva a január havi eredmény a múlt évi január havi eredménnyel szemben 19766 K kedvezőtlenebb, Hadmentességi dij hátralék volt összesen 55407 K, erre befizettetett a múlt hó végéig 813 K, a tényleges hátralék 54594 kor. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő •• fogyasztási és italadóban 33423 K szeszadóban 16984 K bélyeg és jogilletékben 47889 K söradóban — K dohányjövedelem ____________________297184 K összese n 395480 K Ideiglenes házadómentességet 17 esetben, adófizetési halasztást pedig 9 Ízben adott a kir. pénzügyigazgatóság. A 20000 koronás jövedelmi adó címén előirt 247898 koronára befizeti 190352 korona, hátralék tehát 57546 korona. Dr. Mikler S. tanf. havi jelentésében elődta, hogy az iskolázást az elmúlt hónapban járványos betegségek zavarták meg, amelyek Köröstarcsán az iskolák és óvodáknak, Orosházán egyik állami elemi iskolának, Békésen egy tanyai iskolának, Tótkomlóson és Mezőberényben szintén egy-egy elemi iskolának a bezárását tették szükségessé. A hadbavonult tanítók közül, mint segédszolgálatosak négyen hazabocsáttattak. Iskolalátogatást négy iskolában teljesített a tanfelügyelő. Dr. Z'óldy Géza tiszti főügyésznek három- négy ügyben teljesített referádáját változatlanul elfogadták. Horváth Béla az államépitészeti hivatal főnöke a szokásos havi jelentések megtétele után előterjesztette, hogy Doboz község postajáratának Békés községtől Békéscsaba községhez való átcsatolását kéri, miután a jelenlegi állapot szerint postáját többszöri átrakás után késedelmesen kapja. A kérelem pártolólag terjesztetik. Ismertette továbbá, hogy a kereskedelmi miniszter Békéscsaba község ama kérelmét, hogy Biczeie állomáson árurakodó létesittessék, csak az esetben hajlandó teljesíteni, ha a 37,000 koronában megállapított összes költséget ő viseli. fával is dirigált, de úgy dirigált, hogy Pétert először mellbe, majd a másik szempillantás alatt meg vállon ütötte. Mellbe és vállon. Egy regrutát. A császár fölesküdt katonáját. Való igaz, hogy Lidi asszony ősi szokás szerint adott volna még a jóból többet is, de nem volt hozzá ideje. Nem, mert a sodrófa ki- rántódott a markából, de úgy kirántódott, hogy majd utána szakadt az egész karja s azzal puff, puff! Olvasatlanul. — Hát mi vagyok én? Ki vagyok én ? Te merészköcc szömbe egy honvéd álgyus katonával ? Mi ? Ugy-e mondtam, hogy Lidi! . . . Be az udvarra, onnan végig az ámbituson szaladva, kergetve. Még olyan offenzivát nem látott a világ. De bizony még a dekungba is betörtetett a Péter. Csihi-puhi az asszony háta is, az almárium is, rajta a sok rózsás tányér, a fisonyér, az asztal-tető . . . A sodrófaból utoljára csak egy kis csutka maradt Péter kezében, ekkor aztán újból fölkérdezte az asszonyt: — Mi vagyok én ? No, mond mög, mi vagyok én ? Lidi asszony kikében összeesett egy egész világ. A bátorsága félelemmé formálódott, harciassága sírásba fűlt, de azért annyi kis lelkiereje még maradt, hogy az embere föltett kérdésére kiszepegte ; — Pétör . . . — Semmi Pétör ! Hanem . . .? — Hitös uram . . . — És meg? — Katona . . . — Még pedig, ezt jól mögjegyezd, vitéz honvéd álgyus katona! S azzal Péter levetette magát a nagy ka- rosszókbe; abba, amelyikre ennekelőtte még ránézni sem mert s az egyik lábát előre lökte: — Húzd le! S Lidi asszony mit tehetett, egy keserves sóhajt szalasztva a szép múlt irányában, mindkét kezével belekapaszkodott az ura uj csizmájába. Sárossy Gyula az árvaszék tevékenységéről szóló jelentésében az ügyforgalom rendes menetéről és arról számolt be, hogy a kezelő hivatal ellen kifogás fel nem merült. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész a gyulai kir. törvényszéki fogház múlt havi állását a következőkben ismertette : A letartóztatottak átlagos napi létszáma 103 volt és pedig e hó végén letartóztatásban maradt 104 egyén közül jogerősen elitéit volt 100, feleb- bező 1 és vizsgálati fogoly 3. Nem szerint 104 főnyi létszámból férfi 99 és nő 5. Az egészségi állapot jónak mondható, előfordult e hét folyamán 49 betegedési eset és a hó utolsó napján 5 beteg maradt ápolás alatt. A rabokkal mezei munka végeztetett. Az élelmezés tekintetében panasz nem fordult elő. Kiosztatott 1982 étadag. Fegyelmi eset a letartóztatottak közül 1 1 fordult elő. Holló György gazd. felügyelőnek nem volt előadni valója. Tanügy. A földrengés megrongált egy iskolát. A január végi földrengés városunk felett sem haladt el nyomtalanul ATöldlökéseket ugyan kevesen érezték, mégis nyilvánvalóvá lett, hogy emléket is hagyott maga után. A Kenyérsütő utca 6. szám alatti református iskola falain ugyanis aznap repedések támadtak. A tanfelügyelő megkereste a polgármestert, hogy az épületet lakhatóság szempontjából mérnökileg vizsgáltassa meg. Siketnéma növendékek fölvétele. A siketnémák aradi áll. s. intézetének első osztályába a jövő 1916—17. iskolai évre való felvételért mielőbb kell folyamodni. Felveszik az arad-, békés-, bihar- és csanádmegyei illetőségű 7—10 éves korban lévő mindkét nemű siketnéma gyermekeket nemzetiségre való tekintet nélkül. Szegénysorsuak ellátási segélyt is kapnak. Folyamodni óhajtók forduljanak azonnal az intézet igazgatójához. Hírek. Az országgyűlési képviselőválasztók az 1917 évre érvénynyel bírandó névjegyzékének közigazgatási munkálatai folyamatba tétele céljából a belügyminiszter rendelete leérkezett. Annak értelmében a vm. központi választmánynak legkésőbb március hó 1-ig meg kell alakítani az összeíró küldöttségeket s azoknak a közigazgatási munkálatokhoz hozzá kell kezdenie s az elkészített névjegyzék tervezeteket még oly időben kell a központi választmányhoz beterjeszteni, hogy a válaszmány azok felülvizsgálatához április hó 15-én hozzákezdhessen. Az összeíró küldöttségnek az illető község jegyzőjével együtt kell 3 tagból állani. A miniszteri rendeletet, figyelembevéve az eddigi tapasztalatokat, több kérdés tekintetében ad részletes utasításokat a központi választmányoknak, igy a jogorvoslatok beadásának idejére és felszerelésére nézve s különösen kiemeli, hogy az Írni olvasni tudást nem lehet községi bizonylattal igazolni, hanem csak az Írni olvasnitudás igazolásár a hivatott bizottság bizonyitványával, továbbá az összeíró küldöttség előtt lehet még az Írni olvasni tudást igazolni. Végül különös figyelmébe ajánlja a miniszteri rendelet az eljáró hatóságoknak, legyenek nagy gonddal a tekintetben, hogy a harctéren levő jogosult választók közzül senki ki ne maradjon a névjegyzékből. Ulicska István — alezredes. Széles körökben kelt örömet a Rendeleti Közlöny legutóbbi számának híradása, mely szerint a király Ulicska István őrnagyot, a gyulai 2. honvéd népfelkelő parancsnokságnak sok év óta közbecsülésben álló vezetőjét alezredessé nevezte ki. Ulicska István katonai pályájának legnagyobb részét városunkban töltötte el, s itt érte őt a fokozatos előléptetés egészen a mostani díszes pozíciójáig. Katonai ügyekben pedáns pontossága, a polgársággal szemben előzékeny, úri modora megszerezte neki a társadalom becsülését, szeretetét s újabb előléptetése városunkban ősz nte örömet kelt. Hősök kitüntetése. A király Be?iedicty Imre 2. honvéd gyalogezredbeli őrnagynak, egy népfölkelő zászlóalj parancsnokának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadi- diszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. Elrendelte továbbá, hogy az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataikért Gaál József 2 honv. gye.-beli népfölkelő főhadnagynak és Welser Kornél 2. honv. gye.-beli századosnak, egy hadosztály távbeszélő osztag parancsnokának a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. A hadsereg főparancsnokság Licht Lipót, a 302. honvéd gye. 412. zászlóaljánál beosztott hadapródnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az I. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta, melyet január 30-án tűzött fel ünnepélyesen a zászlóalj parancsnoka. A kitüntetett hadapród főgimnáziumunknak volt tanítványa. A kitüntetésre azzal a hőstettével tette magát érdemessé, hogy az oroszok bukovinai áttörési kísérleténél 33-ad magával, akik erre önként vállalkoztak, egy fontos ellenséges árokból rohammal kiűzte az oroszokat és állásukat megszállta. — Ferencz Szalvátor főherceg, a vöröskereszt védnök helyettese dr. Hesser János budapesti kórházi orvosnak a háború tartama alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi- ékitményes II. oszt. díszjelvényét adományozta. Dr. Hesser békéscsabai származású és a békésvármegyei közkórháznál is működött néhány óv előtt. — Dr. Holländer Lipót békéscsabai ügyvéd a 4. honvéd gyalogezred népfölkelő főhadnagya a signum laudisszal lett kitüntetve. Honvédtiszti kinevezések. A király a 2. honvéd gyalogezrednél dr. Schulhof Dezső tart. hadnagyot főhadnaggyá, Balog Béla, Pánczél József, Imre József, Petika János, Palotai Ferenc, Pop György és Bán Emil tisztjelőlteket hadnagyokká nevezte ki. Az öreg népfelkelők bevonulása. Mindazok az 1870 —1871—1872. években született magyar állampolgárok, akik a megtartott népfölkelési bemutatószemlén, népfölkelési felülvizsgálaton, pótszemlén, vagy utóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak — folyó évi február hó 28-án, valamint az 1865. 1866 — 1867. években született és a megtartott népfölkelési bemutatószemlén népfölkelési fegyverszolgálatra alkalmasnak talált magyar állampolgárok pedig folyó évi március hó 3 án, amennyiben névszerint felmentve nincsenek, a népfölkelői igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvéd- kiegészitő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. — Azok az 1870—1871—1872. és a következő években született egyének, akik önkéntes belépés folytán a honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyéves önkéntesek is), február 28-ig besoroztattak, tényleges szolgálatra február 28-án- az 1865-1866-1867—1868—1869. években született és önkéntes belépés folytán március 3-ig besorozott egyének ellenben március 3-án kötelesek bevonulni. A magy. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfólkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a csapattestet maga választhatja, a tényleges szolgálatra történt bevonulása után azonban csak ahhoz a csapattesthez kérheti felvételét, ahová mint népfölkelési kötelezettet beosztották. — Az 1868 és 1869. években született népfölkelők később fognak behivatni. A Gyomai Wodianer-féle árvaháznak az alapitó levél szerint igazgatója mindenkor az ottani róm. kath. plébános. Tudva van, hogy Pálffy Béla volt gyomai plébános Biharmegyébe a Varad- szőllősi plébániára lett kinevezve és utódjává Csernay Károly bucsatelepi lelkész lett. Az árvaház feietti felügyelet a vármegye törvényhatóságát illetvén, ezért a vármegye alispánja Csernay Károlyt az igazgatói teendőkkel formálisan is megbízván, a múlt héten a helyszínen adta át részére az árvaház vezetését és adta kezelésébe az árvaház vagyonát. — Pálffy Béla volt igazgatónak pedig, az árvaházi igazgatói teendők lelkes ügyszeretettel történt kiváló ellátásáért, a törvényhatóság köszönetét tolmácsolta. Visszatérés a hazai földbe. Megilletődés- sel adtuk hirül annak idején, hogy Mayer Ferenc a Komló közkedvelt főpincére, 20 honvéd gyalogezredbeli honvéd, 1914. november 4-én a Galíciát elárasztani törekvő orosz horda feltartóztatásakor Przeworsknál vívott véres harcok közben elesett. Egy máig is ismeretlen katona közölte a lesújtó hirt kétségbeesett feleségével, aki mihelyt az oroszok elűzése után lehetővé vált, maga indult el felkeresni a távoli harctéren férje jeltelen sírját. Napokig tartó kutatás után, csodás véletlenség- gel találta meg egy szemtanú útmutatásával, ki a temetésénél jelen volt, a nemcsak jeltelen,
