Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-31 / 53. szám
1916. december 31. Békés jen akciót indított, ami oly szép eredménnyel járt, hogy majdnem az összes didergő tanítványaink meleg ruhához, vagy cipőhöz jutottak. A legelső adakozó volt a Gyulavárosi Takarékpénztár, 100 K-t küldvén az igazgatóság kezeihez, azután Ambrus Sándorné a Szegény Gyermekeket Felruházó Egyesület utján 5 pár cipőt ajándékozott tanítványainknak 125 K értékben. Majd a Kötő és Szövő Gyár 20 K-s adománya következett ; végre a gyulai Vöröskereszt Egylet Elnöke dr. Lindenberger János apátplebános értesítette az áll. el. isk. igazgatóságát a valóban szép adományról: 1020 K-róI, mellyel 34 tanítványunkat ruháztuk fel. Maga a tantestület is, de mégin- kább a felruházott tanulók és ezek szülei hálás szívvel köszönik a nagylelkű adakozók szives, a valódi felebaráti szeretet melegéről tanúskodó áldozatkészségét mert az ilyen karácsony alkalmával valóban éreztük, hogy a szeretet angyalai jártak fázó, didergő tanítványaink között, hogy megvédjék a haza jövő reménységét a tél dermesztő hidege ellen és letöröljék azokat a könnyeket, melyeket a gyermekeik egészségét féltő szülők szemeiből sajtolt a aggódó szeretet. A Kötő és Szövő Gyár 20 K-s adományán 30 drb. zsebkendőt vettünk, melyet a V. K. E. 1020 K-s ajándékához csatolva, dr. Berényi Árminná választmányi tag jelenlétében, ki a Vöröskereszt Egyletet képviselte a tanulok között kiosztottunk a tantestület részvételével. Az áll. el. isk. antestü- let nevében az igazgatóság. Karácsonyest a József szanatóriumban Anyagi és erkölcsi javakban tetemesen megszegényedve, kulturértékeinek igen nagy részétől ki- fosztottan rogyadoznak az emberiség vezetésre hivatott nemzetei a harmadik esztendőbe nyúló háború pusztulásai miatt. Az emberi haladásnak felsorolhatatlanul sok vívmánya ösztönöződött meg a háború tüzében, de mindent azért nem vesztettünk el, még nem sülyedtünk le teljesen a barbárságba. Az évenként periodikusan visszatérő karácsonyest ellentéte összeegyeztethető, békés megértésre hivó melegsége ma is rezdülésre bírja az eldurvult emberi lelkeket, a betlehemi jászol isteni gyermekének szelíd tekintete ha rövid időre is, felidéződik a lelkekben, s legalább órákra, napokra megihleti azokat. A Názáreti Mester megváltó missziója mégsem ment teljesen feledésbe. Ezek a kétségbeesés és vigasztalódás vegyes érzelmeitől kizárt gondolatok önként merülnek fel bennünk, ha a humánus tevékenység egyik méltó hazai képviselőjének a József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek gyulai intézetében lefolyt karácsonyesti ünnepségéről megemlékezünk. — A katonai és polgári kötelességteljesités időleges, vagy végleges rokkantjai: a tüdőbetegek oly bensőséges, mély hangulatokat ébresztő ünnepségnek voltak részesei, mely finomságban és mélységben az intim családi ünnepélyekkel vetekedett. A betegápoló apácák intonálta karácsonyi énekek nyitották meg az ünnepséget, miközben az ízlésesen feldíszített karácsonyfák kigyuladtak, s villamoskörték diszkrét fényt árasztottak szét a teremben. Ezután egy beteg r. k. lelkész, Kopasz Albert igen szép szavakkal a karácsonyest eszményének, a béke nagyszerű gondolatának vallási és társadalom erkölcsi jelentőségét fejtegette. Majd a katonák nevében Molnár Antal hadnagy — a polgári lakosság nevében pedig Kopacz plébános mondott hálás köszönetét az intézet vezetőségének, elsősorban a fáradhatatlanul gondos és figyelmes igazgató-főorvosnak, amiért a szent este kegyeletes és méltó megünneplését lehetővé tette Dr. Gáli Géza igazgató szerényen kitérve a saját személyének ünnepeltetése elől, keresetlen egyszerűséggel köszönte meg a szónokok hálanyilatkozatait, s fölkérte Bally Vincét a Szanatórium lankadatlan energiájú gondnokát, bogy a katonák, s az intézeti alkalmazottak közt az ajándékokat ossza ki. Ennek megtörténte után »Menyből az angyal« kezdetű ének egyszerű, de szívhez szóló ének akkordjai zárták be az ünnepséget. A súlyos kórtól gyötört emberek lelkileg felüdülve, mert megvigasztalódottan, az emberszeretetbe vetett már-már megrendült hitükben újra megerősödve távoztak a karácsonyfa mellől. (B. K.) Révész Ignác állatorvos halála. Megdöbbentő, váratlan gyászhir terjtdt el pénteken este városszerte : Révész Ignác városi állatorvos meghalt. Még barátai, közeli ismerősei sem akartak hinni a riasztó hírnek, hiszen vasárnap még egészségesen járt-kelt közöttük. Pedig a szomorú hir, sajnos — igaznak bizonyult. — Révész Ig- nácz a karácsonyi ünnepek alatt meghűlt és könnyű természetűnek látszó influenzája tüdő- gyuladássá fejlődött. Betegségének negyedik napján pénteken szivgyengeség lépett fel nála, ami válságosra fordította az alig 38 éves ember állapotát és este 6 óra tájban utolsót dobogott a kizárólag hivatásának és rajongásig szeretett családjának élő szive. Tragikus elhunytéval egy derék, becsületes, lelkiismeretes munkásságu embert veszített a köz. Szimpatikus, szelíd lelkületű, jó embert a társadalom. Boldogságban élő hitvese, gyöngéd gondos férjét, akivel a legideálisabb házaséletet élte. Három apró gyermek a legjobb apát siratja és gyászolja. Révész Ignác mintegy kilenc év előtt, mint egészen idegen ember választatott meg Gyulára városi és vágóhídi állatorvossá. — Megnyerő finom modora, szorgalma és puritán becsületessége révén minden körben szívesen látott egyén volt. A vágóhídon pedáns rendet és fegyelmet tartott s hivatalos kötelessége teljesítésében fáradhatlan volt. A háború alatt egy évet töltött távol, mint népfölkelő állatorvos, katonai szolgálatban. Távollétében sok nehézséggel járt a vágóhídi hus- vágás ellenőrzése, azért a városi tanács ismétel* ten közbenjárt hazabocsátása érdekében a honvédelmi minisztériumban, mig végre néhány hónap előtt nélkülözhetlenség^ címén felmentették a katonai szolgálat alul. — És most itt állunk az életküzdelmekben elesett derék ember koporsójánál ! — A fájdalom és részvét könnyeivel öntözzük gyászos ravatalát. — A fájó részvét széles körökben megnyilvánul az özvegyen maradt hitves Stern Adrienne, az árván maradt gyermek, testvérei Révész Pál gyulai postafőtiszt és dr Révész Mihály gyulai törvényszéki jegyző irányában. Yégtisztességtétele ma, vasáru .p délután 2 órakor lesz az izr. egyház szertartása szerint. A halálesetről a mélyen sújtott családon kívül Gyula város tisztikara is adott ki gyászjelentést, mely utóbbi a következő: Gyula r. t. város tisztviselői kara mély fájdalommal jelenti, hivatalos kötelességei teljesítésében faradhatatlanul munkás és lelkiismeretes tiszttársa Révéss Ignác kösvágóhidi állatorvos folyó évi december 29-én élete delén elhunyt. A kiváló képzettségű, jeles tisztviselő és a mindnyájunk által osztatlanul szeretett kartárs emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Presbiter választás. A gyulai református i gyháznál az egyházi törvények értelmében választandó volt egy főgondnok, gondnok, tanító - presbyter, 9 presbyter és 18 egyházközségi képviselő. A választás folyó hó 26-án tartatott meg s annak eredménye a következő : Főgondnok dr. Kiss László ; gondnok Krasznai István ; tanitó- presbyter Bene Ferenc; presbytereké megválasztattak Gombkötő István, Dalmadi Sánta Mihály, Fábián János, Rostás Lajos, Bíró Pál (uj), Tar András, E. Nagy Ferenc, Monori IJihály (uj), póttagok lettek: Murvai Ferenc, Pikó István, Bordé György, F. Szilágyi Ferenc, Oláh Péter, Sándor Pál, B. Vidó Ferenc, Egyházközségi képviselők lettek: Gyarmati Gábor, Sándor Pál, Makai János, Szilágyi Ferenc, Kiss Péter, K. Szabó Ferenc, Nagy Sz. János, Liszkai Sándor, Bordé János, ifj. Puskás András, Földesi István, Nádházi Károly, ifj. Nagy Fereuc, Hévízi Bálint, Kertész András, Nádházi Ferenc, Blahó Ferenc, Szilágyi Márton. Póttagok: B. Yidó Ferenc, ifj. Tar József, K. Tar János, id. Cs. Fábián Ferenc, Gombkötő József, ifj. Sánta Mihály. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásáért Dániel Péter a 2. népf. gyalogezrednél beosztott népf. főhadnagynak a hadidiszitményes 3 oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. Elrendelte, hogy a legfelsőbb dicserő elismerés tudtul adassák Röder Ottó és Szeberényi László, a 309. honvéd gy.-e.- nél beosztott 2. honv. gy.-ezredbeli tartalékos hadnagyoknak, Jeszanovics Ferenc, a 310 honvéd gy.-ezrednél beosztott 2. honv. gy.-ezredbeli tart. 3 hadnagynak, továbbá vitéz magatartása és kitűnő szolgálatai elismeréséül dr. Christian Kálmán gyomai ügyvéd, az 1/4. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népf. főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés újólag tudtul adatott. A király megengedte, hogy Román Gyula tart. őrmester, a 2. honv. gy.-ezredben a német harcos érdem-érmet elfogadhassa és viselhesse. A hadseregparancsnokság az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásukért a 2. honvéd gy.-ezredben a bronz vitéz- ségi éremmel tüntette ki a következőket: Szabó György őrmestert; Yarga István és Vankó Ferenc szakaszvezetőket; Torszin Demeter tizedest ; Angyal Károly és Schmitz Sándor honvédokat; Franck Fülöp szakaszvezetőt; Herló János, Álba Péter, Kis János F. és Tulkán Demeter cimz. tizedeseknek ; Reinholc János, Teuber János, Burlea Vazul, Debelák Péter, Kovács Pál, Németh István, Pop György és Burger János népfölkelő őrvezetőknek, Simonka György, “Wagner Henrik, Vancs Vazul, Milente Tamás, Tyerettyan Romu- lusz, Lukács Tódor, Argyelán Vazul, Aga Demeter, Argyelán Péter, Bálint Miklós Dankó Pál népfölkelőknek és Yityikán Mihály tisztiszolgának; a vas érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján Mant János szakaszvezető. Eljegyzés. Földes József budapesti műszaki nagykereskedő eljegyezte Stern Lenkét, Stern László, a Gyulavidéki takarékpénztár rtg. cégvezetőjének leányát. Szünetel a menekültek visszatalepitése. A belügyminiszter f. hó 25-én táviratilag értesítette dr. Lovich Ödön polgármestert, hogy fenforgó akadályok miatt az erdélyrészi menekültek visz- szatelepitése, úgy különvonatokon, mint egyenként személyazonossági igazolvánnyal egyelőre pár hétig szünetelni fog. Amint a visszatelepítés megindul, a miniszter intézkedni fog, hogy a még Gyulán tartózkodó 900 menekült, a különvonatok menetidejéről értesülést szerezhessen. Az otthonukba már visszatért menekült véreink hazaér- kézésük után hálával emlékeznek meg arról a barátságos fogadtatásról, amelyben városunkban is részesültek a hontalanság keserves napjaiban. Erre vonatkozólag dr. Lovich Ödön polgármesterhez többek között a következő két hivatalos köszönő irat érkezett : Az oláh betörés következtében Gyulára menekült erzsébetvárosi kir. törvényszék és járásbíróság személyzete nevében forró köszönetét mondok Nagyságodnak és Gyula város lakóinak azért a szives és lekötelező fogadtatásért, amelyben részesíteni voltak kegyesek ott tartózkodásunk egész ideje alatt. Sorsunk jobbra- fordulta soha som fogja megszüntetni hálaérzetünket ! Erzsébetváros, 1916. december hó 12-én Hazafias üdvözlettel : Kovácsy Albert kir. curiai biró, törvényszéki elnök. Kisküküllő vármegye alispánja az alábbi jegyzőkönyvi kivonatban tolmácsolja köszönetét: A folyó év december hó 9 én tartott rendes őszi közgyűlésünkben az Oláhország részéről jött hadüzenet folyományakép Erdélyszerte elrendelt kilakoltatás egyes mozzanatairól számoló alispáni jelentésből meghatottsággal értesülünk Békésgyula város területén élő kedves barátainknak és atyánkfiainak az ideiglenesen odamenekült lakosságunkkal szemben tanúsított, hazánk egyes törvényhatóságai között hagyományosan fennálló testvéries érzületnek megfelelő emberséges magatartásáról A megszokott családi otthonát odihagyni kényszerült lakosság szomorú lelkiállapotának megértéséről tanúságot tevő ezen szeretetteljes fogadtatás amidőn meghatott bennünket, egyben a hála meleg érzelmeit váltotta ki lelki világunkból mindazokkal szemben, kik a reánk nézve megpróbáltatásokkal teli elmúlt idők keserveit ellensúlyozni törekedtek. Fogadja polgármester ur azon fáradhatatlan emberbaráti ténykedéseiért, melyekkel városuk kipróbált tisztviselőinek élén az odamenekült lakosságunkat ért sorscsapásokat vendégszeretően enyhíteni igyekezett, közönségünknek megkülönböztetett köszönetét. Dicsőszentmárton, 1916. december 19-én. Csató Gábor alispán.
