Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-24 / 52. szám
6 Békés 1916. december 24 Szélhámos menekült asszony. Dr. Barabás Andor, háromszékmegyei 820lgabiró felesége bejelentette a rendőrségen, hogy Jókai Mór-utca 11. számú lakásáról f. hó 14-én ellopták felső kabátját, azonkívül egy női és egy férfi ernyőt. Ugyanaznap este, a betegen fekvő Yáczi Mihályné téglagyári alkalmazott feleségének lakására beállított egy 40 év körüli alacsony, vézna testalkatú, barna arcú, fekete hajú, menekült kinézésű asszony, karján egy nagygombos női kabáttal és azt megvételre kínálta. Miután elutasító választ kapott, aziránt érdeklődött, milyen könyvvel vannak ellátva az ezen a vidéken szolgáló cselédek. Vácziné megmutatta neki leányának, Boros Erzsébetnek cselédkönyvét, amelyet az idegen asszony nézegetett s aztán észrevétlenül kicserélt egy Mayer Rozália névre, Rákoskeresztúron kiállított munkásigazolvánnyal, azután eltávozott. Néhány nap múlva a békéscsabai rendőrség átírt Gyulára, hogy nyomozzanak Boros Erzsébet nevű gyulai cseléd után, aki ilyen névre szóló könyvvel Róth Etel csabai magánzónőhöz szolgálatba állott s az első éjjel, minden kezeügyébe esett értékes holmival felpakoltan megszökött, hátra hagyva cselédkönyvét. A rendőrség megállapította, hogy Boros Erzsébet nem is volt távol Gyuláról és könyvét az eddig ismeretlen idegen szélhámosnő cserélte el, aki minden valószínűség szerint a szolgabiróné holmijainak eltulajdonításában is bűnös. Az ellolrajolt kézi koffer. Ez év október havában Rusznyak Mihályné kétegyházai lakos Budapesten volt és hazafelé utazása közben a vasúti kocsiban megpillantott egy jóképű kézi koffert. Mostanában nagyon megszokták a laza erkölcsű emberek a vasúton levő csomagok mtg- dézsmálását. Ez már a levegőben van. Rusznyák Mihályné is elkanyaritotta a magában levő kuf- fert, a melyet haza vitt, a férjével kinyittatott és a benne levő ruhákat eltulajdonította. Isten tudja hogy jutott ez a csendőrség tudomására, de az bizonyos, hogy ez ügybe most már a kir. ügyészség is beleszólott. Halálos gázmérgezés. Az Orosházához tartozó Gyopárhalmon ez év december hó 17-én Balog István, Bikádi István és Bakos Ferenc csőszök egy csőszházban a boglya kemenczében tüzet raktak, amely egész éjszaka égett azonkívül egy kis mécsest is égettek. Reggelre mind a hármat eszméletlen állapotban találták, azonban Bikádi Istvánt és Bakos Ferencet eszméletre lehetett téríteni, mig Balog Lajos meghalt. Ennek a fején sérülés volt észlelhető. Az emberek a kemencéből kiáradó és a mécses által okozott gőz- tői vesztették eszméletüket. E közben történt, hogy Balog Lajos elesett és a fejét valamibi megütötte. Halálát azonban a gázmérgezés által előidézett szivszélhüdés okozta. Bikádi és Bakos túl vannak a veszélyen. Közgazdaság. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 19-én igazgatóválasztmányi s azt követőleg közgyűlést tartott amelyen Beliczey Géza elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg I. Ferenc József király haláláról és hódolattal az uj uralkodóról, akinek pár nap múlva fogják fölkent fejére tenni Szent István koronáját. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya a Sólyomy Lipót titkár által nagy körültekintéssel elkészített munka- programm és költségvetés volt, amelyet változatlanul elfogadtak. Almády Géza a jelen voltak közhelyeslése mellett nagy elismeréssel emlékezett meg az egyesület vezetőiről és jegyzőkönyvi köszönetét indítványoz munkásságukért. Ábrái Lajos a munkaprogramhoz szólva essay-szerü felszólalásában lesújtó kritikát mondva a mezőgazdaság érdekei iránt tapasztalható közönyre, amire nézve szomorú tapasztalatai vannak, Mezőgazdasági tanács alakítását indítványozza és ezt pártolás végett valamennyi gazdasági egyesületnek megküldeni kéri. A jelenvoltak ilyen értelemben határoztak. Az elhalt igazgatóválasztmányi tagok helyére megválasztották dr Daimel Sándor alispánt, Almády Gézát (Nagyszénás), Nagy Lajost (Orosháza), Zahorán Pál intézőt, Bohnert Józsefet, Moldoványi Jánost (Békés), Zsilák Mihályt, Botyánszky Pált, Frank Ferencet (Füzesgyarmat) Almády Géza mint hadiadó köteles szenvedett sérelmét terjesztette elő s a panaszból kifolyólag feliratot intéznek a pénzügyminiszterhez. Hosszas tárgyalás folyt az éppen most folyamatban levő rekvirálás felett. Felszólaltak Szalay Lajos, Almády Géza, Frank Ferenc, Bajcsi Gusztáv és ismételten Beliczey Géza elnök is. Nagy sérelme Békésvár- megyének, hogy itt 10 kg. fejkvótát állapítottak meg, mig hasonló földmivelő Csanád-, Szolnok és Pestvármegyékben 14-et, Aradon pedig 18-at, Az elkeseredett felszólalásokután elhatározták, hogy ezügyben monstre küldöttséget küldenek a fővárosba, a békésmegyei sérelem orvoslására. Ezt megelőzőleg azonban deputációval járulnak gróf Wenckheim Dénes békésmegyei élelmezé.-i biztoshoz. A nemes gróf a határozatról értesülvén, megakarta kímélni a küldöttséget a Dobozra utazás fáradalmától és maga jött be Békéscsabára s az egyesület székházában fogadta a Szalay Lajos elnök által vezetett 35 tagú deputációt, amikor is alaposan kifejtette Szalay, hogy nem maguk, hanem a cselédség s a nehéz föld- s ipari munkát végző munkások számára — ha lehet — emelje fel a 10 kgr. fejkvótát. Wenckheim gróf igen szívesen hallgatta míg a kérést és kifejtette, hogy csak küldjék el báró Kürthyhez az egyesület fel- terjesztését, a másolatot pedig adják át neki s a napokban amikor felutazik Budapestre, ő személyesen interveniál Kürthynél a kérelem ügyében. Természetesen nagy örömmel vették tudomásul a választ s különösen annak azt a részét, amikor azt mondta a gróf, hogy a rekvirált gabonát a Hadítermény nem szállítja el a vármegyéből s ha történetesen sikerül nagyobb kvótát kicsikarni : ebből az ittlévő gabonából kapja vissza minden gazda az őt megilető hányadot. Wenckheim gróf szívesen beszélgetett el a deputáció tagjaival, kiket beoiutatlatott magának egytől egyig, s azután mindenkitől szives kézszoritással búcsúzott. Megállapíthatjuk, hogy a küldöttséget szivszorongva várták a gazdák a körökben és kávéházakban, hogy megtudhassák a választ, s nagy örömet keltett a gróf azon ‘kijelentése, hogy ha csak van mód a segítésre, ő azt keresztülviszi. S most bíznak a magasabb fejkvóta megállapításában. A rekvirált tengerit be kell szállítani Az október hóban közszükségleti célokra lefoglalt tengeri készletek beszállítását a föidmivelésügyi miniszter elrendelte. A rendőrfőkapitány a beszállítás megkezdéséül 1917. január 4 napját tűzte ki és az érdekelteket névszerint fogja felhívni, hogy melyik napon tartoznak a tengerit a Hadi- termény RT. gyulai megbízottjához a Reisner malomhoz beszállítani. Az átadás körülményeiről Tanczik Lajos rendőrfőkapitány a következő tájékoztatást adta ki. Az átveendő tengeri készlet vételárát a Haditermény Részvénytársaság megbízottja, az átvételkor azonnal kifizeti. A tengeri csöves állapotban szállítandó. Figyelmeztetem, hogy az emberi élelmezésre alkalmas, továbbá az állati takarmányozásra alkalmas, s végül a romlott készletet még morzsolás előtt válogassa ki és ezt a háromféle minőséget elkülönítve morzsolja és illetőleg szállítsa, mert ha az átvételnél egyes zsákokban kevert készlet fog találtatni, az átvételi ár megállapításánál rövidséget fog szenvedni, s amennyiben szándékos megtévesztés kísérlete forog fenn, a megtorló eljárás is folyamatba fog tétetni. Ép így külön zsákolandó a fajtengeri is, mert az ezzel kevert készletért csak a közönséges tengerire megállapított maximális ár fog fizettetni. Figyelmét felhívom arra is hogy a bizományos a requirált mennyiségen felül bármily mennyiségű tengerit átvesz. A rekvirált tengeri átvételi ára : a) emberi élelmezésre alkalmas, egészséges száraz tengeri cäöves K 28-70 morzsolt 36 K, ezen felül mtm.-ként 6 K térítés fog fizettetni ; b) emberi élelmezésre nem, de állati takarmányozásra alkalmas tengeri után csöves 28,70 K, morzsolt ;6 ií; c) csak sörgyártásra alkalmas, romlott tengeri után az érték- csökkenésnek megfelelő, de a legalkalmasabbnál alacsonyabb ár ; d) fajtengori (csinkvantin), putyi és fehérgömbölyü után, csöves 30 95 K, morzsolt 39 K, ezenfelül mtmként 6 korona térítés fog fizettetni. Aki a jelen felhívás ellenére tengeri készletét morzsolt állapotban adja át, minden métermázsa tengeri után 15 kgr. tengeri csutkát is köteles beszolgáltatni. A tengeri csutka térítési ára mtmként 8 korona. A burgonya összeírást a gyulai rendőrség alkalmazottai e hó 8—14-ike között befejezték. Az eredmény, amint az előrelátható volt, oly csekély, hogy semminek mondható. Talált készlet mindössze 27 métermázsa, mig a .kormány- rendeletben megállapított fejenként és naponkénti 1 kg. alapul vétele mellett jelentkező szükséglet 23 270 mázsára rúg. Hogy ezt a mennyiséget csak megközelítő burgonyát is kapunk-e, arra teljes bizonyossággal felelhetjük, hogy nem. Hiszen a közélmezési hivatal által a város részére Ung- várról már kiutalt tiz waggont sem vagyunk képesek Gyulára szállítani, mert a járhatatlan utak miatt a burgonyának a vasúti állomásra fuvarozása lehetetlen. Pedig égető szükség volna nagyobb mennyiségre, kenyérpótlónak, a most folyamatban levő gabona rekvirálás következtében. A multhét folyamán ebből mindössze négy waggon érkezett meg. A békéscsabai országos vásárok álhelyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Békéscsaba községben az országos vásárokat a háború tartama alatt nem pénteken, hanem a rá kővetkező vasárnapon tartsák meg. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Izgatás Gyulán történt az eset. Schreiber Karolin gyulai lakos három év óta jó ismeretségben van Stefán Miklósné sz. Exner Anna szintén gyulai lakossal, akinek Gyulán Kossuth-tér 1. sz. a borbély üzlete van. A Schreiber Karolinnal közös háztartásban élő Tokai nevű szobafestő a Stefán Miklósné üzletében szokott borotválkozni és egyszer másszor Schreiber Karolin is ellátogatott oda. A román hadüzenet utáni néhány nap múlva, tehát ez év szeptember hó első napjaiban este fél 8 óra tájban ismét megjelent a borbély üzletnél Schreiber Karolin és az ajtó előtt beszélgetett Stefán Miklósnéval. A nyitott ajtón keresztül persze minden jiehallatszott az üzletbe, a hol többen voltak. Éppen arra haladt Fábián Sándor rendőr, aki az újságot olvasva, azt mondotta : a fene egye meg a gazember románját, megüzente a háborút. Erre Schreiber Karolin azt mondotta Stefán Miklósnénak : »Hála Istennek, jönnek a románok, én is fegyvert fogok és vezetem őket, megmutatom, hogy merre menjenek.« A főtárgyaláson azzal védekezett, a vádlott hogy ő mondott ugyan ilyen félét, de a románokat, akiket gyűlöl, nem a magyarok ellen akarta vezetni, hanem őket innen elvezetni gondolta. A törvényszék azonban a tanuk vallomása után ezt nem hitte el Schreiber Karolinnak és izgatás büntette miatt hat hónapi börtönre Ítélte. A kir. ügyész megnyugodott, míg vádlott és védője felebbezést jelentettek be. Gondatlanság V. Kovács Lajos gyomai lakos a tanyáján 2 orosz fogollyal egy tiz méter hosszú, négy méter széles és három méter mély árkot ásatott, amely alkalommal elmulasztotta az árok oldalfalait kiducoltatni. Ez pedig nagy hiba különösen ott, ahol az árok falai függőlegesek, Ezenkívül még ráadásul esős idő volt és a talaj nagyon elázott. így történt azután a V. Kovács Lajos előrelátásának hiányából, hogy az árok egyik oldala ez év január 5-én beomlott és Búrja Gergely orosz hadi foglyot maga alá temette, annak halálát okozta. A kir. ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta meg Y. Kovács Lajost, az ellene kitűzött múlt heti főtárgyalást azonban el kellett napolni, mert a a vádlott nem jelent meg.
