Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-24 / 52. szám
1916. december 24. Békés 3 dónkban ilyen egész embert, ilyen önálló egyéniséget, ilyen kész fejedelmet kaptunk. Uj uralkodónk dicső elődjétől két nagy erényt örökölt és vitt be máris uralkodásába : az alkotmány tiszteletét és a béke szeretőiét. Mi magyarok IV. Károly alkotmány tiszteletének máris nagy tényeit jegyeztük fel a történelembe. Ilyen az, bogy mint magyar királynak első cselekedete volt Szent István koronájával való haladéktalau megkoronázta- tása iránt táplált hő vágyának kinyilvánitása. Ehhez kapcsolódnak azok az alkotmányos érzületből fakadó uralkodói elhatározások, hogy az év jelentékeny részét Magyarországban fogja tölteni, továbbá, hogy a trón várományosát, különösen pedig a trón közvetlen örökösét a paritás követelményeinek megfelelő magyar közjogi nevelésben is fogja részesit- tetni. Mindmegannyi uralkodói cselekmények, amelyek IV. Károly király törhetlen alkotmánytiszteletéről tanúskodnak, egyúttal pedig a királynak a magyar nemzet szeretetét biztosítják, úgy, hogy 0 Felsége máris nemcsak hatalmi jogosítványai alapján uralkodik, hanem uralkodik a sziveken is. Az igazi uralkodó pedig az, aki a sziveken uralkodik. Méltó utóda Károly császár és király I. Ferenc Józsefnek a békeszeretetben is. Imponáló az a tisztánlátás és az a férfias bátorság, mellyel Károly király még a középeurópai hatalmak együttes békeajánlatát megelőzőleg is nyilvános tisztelgésekre adott válaszaiban és egyéb nyilatkozataiban a békegondolatát vette ajkaira, a békéről való reflexiókat engedett meg magának. Igen jellemző e tekintetben Bécs város tisztelgő küldöttségének adott válásza, avagy Bukarest bevétele alkalmából a szövetséges uralkodókhoz, nevezetesen a bolgár cárhoz intézett üdvözlő távirata, mely utóbbiban Bukarest elfoglalásának nagy katonai eseményét egyenesen a béke közelebb hozásának szempontjából ünnepeli. Az osztrák-magyar nagyhatalom béke- készségének bölcs és bátor kifejezésre juttatásában Károly császár és király olyan álláspontot foglalt el — első gyanánt az egész világon — amely máris kezdi teremni áldásos gyümölcseit és amellyel a felséges ur tekintetével azt látszott mondani, most már csak azért se’ . . .! Jó is volt ez a csak azért se’! Alig telt el pár óra a sürü ködben, egy olasz patrul szerencsét próbált. Egy tiszt vezette őket, a kinek nagy lehetett az öröme, mert egész az állásokig eljutott. De ott kezdődött a hadd el hadd! Rendes szokásunktól eltérően nem az állásból, a biztos fedezékből lőttük őket, hanem kiugrottunk a fedezék tetejére és olyan szalvét, disztüzet adtunk a husz-huszonöt főtől álló ellenséges patrulra, hogy bármelyik ünnepi disz- tüznek is bevállt volna . . . Mind egy szálig elesett. ... A század pedig ott a lövészárokban letérdelt és megboldogult királyunk lelkiüdvéért egy Miatyánkot rebegett el ott az Ur szabad ege alatt ... így végződött a nap, a melyen a gyulaiak megtudták, hogy Ferencz Jóska megtért őseihez. Bukarest a mienk! Pihenőben voltunk. Hátul tizenkét kilométernyire a front mögött tisztálkodtak a bakák, a mikor mi magyarok a háborús esztendők legszebb mikulásra adott ajándékát kaptuk. Flesett Bukarest! Mint a futó tűz terjedt el a táborban a hir, mely bearanyozta a sáros, esős decemberi napot. Ragyogott az égbolt is és mosolygott a nap is a ködön keresztül, a mikor a gyulai fiuk olyan egetverő éljenzésben törtek ki, hogy még népei millióinak szive dobbanását juttatta méltó kifejezésre. Őfelségében már eddigi rövid, szinte csak napokra terjedő uralkodása alatt is olyan fejedelmet ismertünk meg, aki a monarchia két állama között feunállóparitásos dualizmusnak meggyőződéses hive és patronusa és aki a monarchia két államának, két nemzetének ezt az államközi szerkezetét, amely életrevalóságáról a rémes világháborúban tett fényes tanúbizonyságot, alkotmányos jogainak egész erejével fogja a jövőben is támogatni, mert ebben a szerkezetben látja mindkét állama biztos fejlődésének leghatalmasabb zálogát. Tiszteljük és magasztaljuk Őfelségét már eddigi uralkodói tényeiből is sokszorosan kifejezésre jutott azon törekvéséért, hogy alattvalóin ne csak törvény szerint uralkodjék, hanem azok szeretetét is biztosítsa magának. Tiszteljük és szeretjük benne a katonai erényeket, tündöklő vitézséget. De tiszteljük és szeretjük Őfelségét azért is, mert békeszeretettől van áthatva és eminens állásában arra igyekszik, hogy a béke áldásait mielőbb biztosíthassa népeinek és az egész emberiségnek. Nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a sors a természet rendje szerint megfosztott ugyan bennünket egy nagy és bölcs uralkodótól, de kárpótlásul adott helyette olyan uralkodót, akinek ifjú tett vágyától, alkotmánytiszteletétől, bókeszeretetétől, népei bol- dogitására irányuló törekvéseitől, nagy katonai és polgári erényeitől bizalommal várjuk történelmünk boldogabb uj korszakának el- következését. Lukács György. A vármegye közgyűlése. A december 16-án megtartott megye- gyűlésről múlt számunkban tórszüke miatt csak részben tudtunk referálni, a napirend előtti ünnepélyes megnyilatkozásoknak és a választások eredményének közlésével. A közgyűlés többi nevezetesebb tárgya a következőkben nyert elintézést. Az alispán intézkedését, hogy a különböző vármegyei alapokból az V. badikölcsönre 50000koronát jegyzett, jóváhagyta a közgyűlés és Sárossy Gyula árvaszéki elnök indítványára a fölöttünk repülő pilóták is meghallhatták. — Én Istenem milyen jól is esett nekünk ez a hir! Hogyne, mikor leggyülöltebb ellenségünk a hiénák országa elvette méltó büntetését. Nagy örömláz csillapultával láttam, hogy a bakák összebújnak és tárgyalják az esetet No fiuk? — kérdeztem őket — hát ugye megsegített bennünket a magyarok Istene ! ? Meg, — felelték — csak az a baj, hogy mi nem lenettünk ott! Nélkülünk pusztul el az oláj, oszt’ pedig milyen jó lett volna nekünk is az oláját móresre tanítani! Ha az Isten hazasegitene bennünket, hát nem is mondhatjuk, hogy részünk volna az olájpusztitásban. Ez pedig nagy szégyen! Nem, feleltem. Mit is tudtam volna őszintén és igazat szóval válaszolni ? Hm? Biz’ nekem is elszorult a szivem, hogy most már bejártam a szerb, az orosz és az olasz harctereket is, de ezt az átkozott oláht mégsem tudtam a hires gyulai fiuk közelébe kaparitani. Elgondolkoztam és szomorúságomban csak az vigasztalt, hogy hiszen ott voltak a bajorok is. Már pedig láttam én a bajorokat Przemyslnél rohamozni. Bizonyára éppen úgy vetették magukat most is az ellenségre, mint ott régebben. Hisz olyan nagyon szeretnek bennünket magyarokat és bizonyára tudják, hogy mi volt nekünk az oláh? Nemcsak az ellenségünk.-.. Oh nem! Annál sokkal több. Nagyon sokkal több . , .! Szűcs Sándor. a központi gyámpénztár javára külön 75000 koronának 5 és fél százalékos kötvényben való jegyzését elhatározta. Az őrlés vámját 10, a darálásét 7 százalékban javasolta az állandóválasztmány megállapítani, úgy hogy ezenfelül elporlás vagy más címen a malom semmi levonást nem eszközölhet. A kérdéshez dr Jantsovits Emil szólt hozzá részletesen és nagy szakszerűséggel utalva arra, hogy a javaslat alapjául szolgáló min. rendelettel ellentétes a miniszternek egy újabb nyilatkozata, indítványozta, hogy a koptatás és porlásból előálló veszteségek a malom terhét ne képezzék. Csizmadia András, Beliczey Géza és mások hozzászólása után az állandóválasztmány javaslatát nagy többséggel határozattá emelte a közgyűlés. Ezzel a tárgyalással kapcsolatban részletes vita indult meg a rekvirálás kérdése körül, melyet dr Bikádi Antal indított meg s részletesen kifejtvén, hogy a megállapított fejkvóta a munkás népnek nem elegendő, — miért is figyelemmel arra, hogy más vármegyékben magasabban állapították meg a fejenként járó lisztmennyiséget, sürgős lépések megtételét indítványozta a fejkvóta felemelése iránt. Dr. Berthóty Károly a hibát abban látja» hogy a fejkvóta megállapítása nem országosan és nem egységesen történt. A vármegyére kiszabott 140000 mtmázsa igen magos és a vármegye teljesítő képességének kellő mérlegelése nélkül lett kiszabva. E kirovás leszállítását és a fejkvóta egységes megállapítását kívánja. Beliczey Géza indítványt tesz, hogy a közgyűlés feliratilag kérje, hogy az élelmezés és állattartás céljaira jogosan visszatartott, de valamely rendkívüli okból később feleslegessé váló mennyiségek élelmezésre való fel- használása engedélyeztessék és erre őrlési tanúsítványok legyenek adhatók. Ez tekintélyes segítséget adna a munkás nép ellátására és ezen kérelem sikere érdekében a ma már túlhaladott kérdések felvetését mellőzné. K. Schriffert József, Ravai Gábor felszólalása után dr Daimel Sándor alispán ismertette a rekvirálás ügyében kiadott rendeleteket és azokat az irányelveket, melyek figyelembevételével a rekvirálás módozatai megállapit- tattak. Végül Ambrus Sándor főispán összegezte a vita anyagát meggyőző érvekkel mutatva' ki, hogy a nagy cél érdekében kényelmünk és megszokott igényeink leszállításával kell meghozni a kívánt áldozatot. A közgyűlés ezután Beliczey Géza indítványát fogadta el és többi felvetett indítványt mellőzte. A törvényhatóságok köriratai közül Vesz- prémvármegyének az elhagyott gyermekek tartásdijának felemelése, Győrvármegyónek a bőrből készült lábbeli árának maximálása, úgyszintén az Országos Gazdasági Egyletnek a mezőgazdasági üzem viteléhez szükséges anyagok árhatárának megszabása iránt intézett feliratát hasonló szelemü felirattal támogatja a közgyűlés. Az Orosházán megtartott rendőrbiztos választás ellen beadott felebbezós támogatásával Bross János kérte a szerinte szabálytalan választás megsemmisítését. Dr. Berthóty István főjegyző részletesen kimutatta, hogy a választás megsemmisítésére nincs törvényes ok, mire a közgyűlés a választást megerősítette. A többi ügyet a délutáni ülésen csekély érdeklődés mellett igen gyors tempóban intézte el a közgyűlés. így jóváhagyta Békés község 50000 koronás ideiglenes kölcsön felvétele, az erdélyi menekültek segélyezése, Köröstarcsának a községi elöljárók fizetés felemelése, Orosházának 20000 koronás kölcsön felvétele és néhány segély megszavazása tárgyában hozott határozatot, több községnek
