Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-03 / 49. szám

2 gazdagság felé visz. Ezen utón járnak már az életképes nyugati nemzetek és modern szom­szédos világrészünk: Amerika. A kor szellem int bennünket: siessünk, már is elmaradtunk. A rohamos fejlődéssel lépést tartani is gondot okoz, elmaradva utolérni igen nehéz, egészen elmaradni: életveszély. IY. Károly király — aki a külsőségek korszelleme iránt megértést mutatott — bizonyára a korszellem most említett köve­telményeit is látja, elismeri, megérti s liisz- szük, hogy királyi hatalmával mielőbb meg­oldja a megoldatlan közjogi kérdéseket, s ezzel utat nyit a magyar termelő géniusznak, hogy lépést tarthasson a világversenyben és elragadja abban az őt megillető részt és ha­talmassá, gazdaggá tegye Magyarországot, IV. Károly király országát, IV. Károly király dicsőségére! Gyászunk a király temetése napján. Csütörtökön kisérték el utolsó útjára Bécs- ben Első Ferencz Józsefet, a magyarok felejthe­tetlen nagy királyát. A magyar nemzet legjobbjai állottak ott, hogy kényeket ejtsenek a halhatat­lan uralkodó temetése napján a íelett a bölcs és nemes férfiú felett, aki több mint egy félszázadon át oly dicsőséggel uralkodott Magyarországon. A temetés napján teljes nagyságában és szomorú pompájában nyilatkozott meg a gyász országszerte. Gyulán is gyászolt mindenki. — A templomokban imádkoztak az elhunytért, az is­kolákban emléket állítottak neki az ifjúság lelké­ben, a hivatalok, az üzletek, az üzemek : a város élete megállt ezen a napon és minden gondola­tunk oda szállott amaz ősrégi templom kriptája felé, amelybe Első Ferenc József hült tetemét örök pihenőre helyezték. Gyászolt a város egész társadalma. Felejt­hetetlenül a szivünkbe vésődött ez a nap, annak minden szépsége és szomorúsága. A gyászistentiszteletek sorát a nagyromán- városi görög keleti templomban nyitották meg. Heggel fél 9 órakor kezdődött a gyászmise, me­lyet a szorongásig megtelt templomban Popovics Sándor plébános pontifikáit, segédlettel. Az egy­házi énekeket iskolás gyerekek adták elő. — Ott voltak a polgári és katonai hatóságok küldöttei. D. e. 10 órakor a róm. kath. anyatemplomban És lesznek otthon boldog emberek! Megjött apjának tapsol a gyerek; Anya láthatja újra hős fiát; Szerelmes mátka könnye ragyogásán Rátok sugároz szelíd glóriát! Óh, asszonyok ! ti kedvesek, ti jók! A bősz viharban sülyedö hajót Biztos kezekkel csak tt mentitek: Miben az ember szive legszegényebb, Ti adtok újra bizalmat, hitet! Oh, szép, dicső a büszke férfiarc, Ha villámot ggujt rajt’ a hősi harc S a lelke lángja benne tündököl! Nagy tetteket Írván fényes lapokra Nevének hire csillagokba tör! Ha áldozatni dobva önmagát Elejti élte hullócsillagát, Megőrzik azt örök századok! De, mig egy könnye lesz a szánalomnak: Az Isten arca — asszonyon ragyog! .. . Kéké s 19L6. december 8. rekviem volt. A templom egészen megtelt gyá­szoló közönséggel. A fényes gyászmisén megjelent Ambrus Sándor főispán és dr. Daimel Sándor al­ispán vezetésével a vármegye tisztikara. Nagy Arthur ezredes és Rziha Alajos alezredes vezetése alatt a helyőrség tisztikara, továbbá az összes polgári hatóságok tisztviselői, élükön főnökeikkel, dr. Lovich Ödön polgármester, Zádor Mór kir. tanácsos pü. ig., Nizsalovszky Endre törvszéki el­nök stb. A gyászmisét Bartos Ferenc főgimn. tanár mondta, fényes segédlettel. Takácsy Lajos kántor megindító alkalmi gyászdalt énekelt. Délelőtt fél 11 órakor az izraelita hitközség rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen részt vet­tek az itthon tartózkodó hitközségi ' tagok, csak­nem teljes számban. Reisner Ede elnök nyitotta meg az ülést, megható beszéd kapcsán, amelyben kiemelte főleg azt, hogy az elhunyt uralkodó, mily jótevője volt a hazai zsidóságnak. Javasolta, hogy a hit­község legmélyebb részvétét és fájdalmát nyil­vánítsa boldogult királyunk elhunyta felett, s részvét nyilvánítását a kormány utján, megfelelő módon a legfelsőbb helyre juttassa. A hitközség jegyzőkönyvében örökítse meg elhunyt királyunk dicső emlékét. Az izraelita szentegyiet a meg­boldogult király nevére és emlékére 1000 koro­nás alapítványt létesít, oly rendeltetéssel, hogy az alapítványi összeg kamata néhai Őfelsége ha­lálának évfordulóján a szegény gyermekek között kiosztassék. Az indítványokat egyhangúlag elfo­gadták, s azután a közgyűlés tagjai átvonultak az izraelita templomba. Az izr. templomban 11 órakor kezdődött a gyászistentisztelet, a padokat és oltárt gyászdra­périával vonták be, s gyászfátyol borította a vil­lamos csillárokat is. A hivatalos küldöttségek a katholikus templomból mise végeztével ide is át­jöttek, nagyszámú közönségtől kisérve. A hívek is tekintélyes számban jelentek meg. A gyászis­tentiszteleten dr. Adler Ignác főrabbi költői szár- nyalásu és hazafias szellemtől áthatott beszédet tartott, amelyben az elhunyt nagy király erényeit magasztalta. Beszédét, a jelen volt katonákra való tekintettel német nyelvű imával fejezte be. A gyászbeszéd előtt és után Klein Jenő kántor gyász­dalokat énekelt. A fekete drapériákkal díszített református templomban délután 2 órakor volt gyászünnepély, amelyre rendkívül nagyszámú közönség gyűlt egybe, a hatóságok vezetőin és tisztviselőin kívül. Ignácz László kovásznai menekült lelkész, orbai esperes, a hallgatóságot megragadó, hatalmas kon­cepciójú emlékbeszédet mondott és könyörgött az elhunyt uralkodó lelkének üdvösségéért.Azután Csi­szár Samu kántor gyászdalt énekelt orgona kísérettel s az istentisztelet véget ért. g Gyászmise volt délelőtt a Józsefvárosi róm. kath. templomban a ll.gy.-e. legénysége részére, melyen a katonazenekar is közreműködött. A gyulai róm. kath. főgimnázium áldott emlékű néhai apostoli királyunknak, I. Ferencz Józsefnek temetése napján gyászünnepélyt rende­zett. Az ünnepélyt megelőzőleg a tanuló ifjúság tanárai kíséretében a Józsefvárosi templomban gyászmisét hallgatott, amelyet Németi József pápai kamarás, főgimnáziumi igazgató mutatott be. Ezután az ifjúság és a tanári kar az intézet tornatermébe vonult. Az elköltözött királyról Panyik Tóth József főgimnáziumi tanár mondott magas szárnyalásu gyászbeszédet. Ezt megelőző­leg a Táby Andor főgimnáziumi tanár vezetése alatt működő énekkar adta elő precíz betanulás­sal Klósz Károly »Gyászének«-ét, végre az ünne­pély a Hymnusz eléneklésével véget ért. A délelőtt folyamán a többi összes iskolák is gyászünnepélyeket tartottak. A gyulai izraelita nöegylet november hó 30-án délelőtt 10 órakor rendkívüli választmányi ülést tartott. Weisz Mórné elnöknő nyitotta meg az ülést. Indítványozta,hogy a nőegylet legmélyebb gyásza jeléül, elhunyt uralkodónk emlékét, jegy­zőkönyvében örökítse meg, részvétét Károly ki­rály elé juttassa s hogy az uj királyt és felsé­ges nejét trónralépése alkalmából üdvözölje. A választmányi ülésről a következő táviratot küldték el: »Legfelsőbb kabinetiroda, Wien. Őfelsége I. Ferencz József császár és király elhunyta fe­lett hódolatteljes részvétét fejezi ki és egyidejű­leg őfelsége IV. Károly cs. és apostoli királyt és Felséges nejét trónralépése alkalmából hódolat­teljesen üdvözli és uralkodására Isten áldását kéri a gyulai izraelita nőegylet, Weisz Mórné, elnöknő«. — Ezután bejelentette Weisz Mórné elnöknő, hogy megdicsőült királyunk emlékére a saját s férje nevében 1000 koronás alapítványt tesz azzal a rendeltetéssel, hogy ezen alapítvány évi kamatai, a király elhalálozásának évfordulóján, vagyis mindig az év november hó 21-én a hely­beli szegények közt az egyesület által kiosztassa­nak. Egyben elhatározta a választmány, hogy az alapítvány növelése céljából az egyesület tagjai közt mozgalmat indít s felszólítja őket, hogy adományaikat mielőbb jelentsék be, ezzel akarván elhunyt királyunk emlékét kegyelettel megörö­kíteni. A vármegye lakossága egyetemének ünne­pélyes és mély gyászát illő módon juttatja kife­jezésre és képviseli a hivatalos vármegye. — A gyászhir vétele után Ambrus Sándor főispán és dr. Daimel Sándor alispán megtették az intéz­kedéseket, hogy az országos nagy gyász a vár­megye minden községében külsőleg is kellő ki­fejezésre jusson. A csütörtökön végbement teme­tésen Bécsben, Békésvármegyét hivatalosan Al- másy Dénes gróf és Beliczey Géza képviselték és a vármegye díszes koszorút küldött a nagy király ravatalára a melynek kék fehér szalagján a következő felírás volt: »Hódolatteljes kegyelet­tel, Békésvármegye törvényhatósága.« A törvényhatóság december hónapban ren­des közgyűlést tartván, értesülésünk szerint en­nek a közgyűlésnek kezdetén, napirend előtt fog a törvényhatóság kegyeletes megemlékezéssel adózni nagy kivályunk hódolattal övezett emlé­kezetének. Ez a közgyűlés eddigi megállapodás szerint december 16-án lesz megtartva és azon a tett intézkedések jóváhagyása, az országos gyász­ban való további részvétel módozatainak elhatá­rozása mellett fogja a törvényhatóság a legfelsőbb helyre eljuttatandó részvétnyilatkozatát megtenni. Illetékes helyen folynak a tárgyalások, hogy a közgyűlés ezen aktusának ünnepélyes külsőségei is méltón kifejezzék a vármegye fájdalmát és hódoló kegyeletét. Békésvármegye legtöbb adót- fízetöinek névjegyzéke: Lőrinczi József, Békéscsaba Gróf Almásy Dénes, Gyula Gróf Wenckheim Dénes. Doboz Gróf Wenckheim Géza, Gerla Lipták G. János, Békéscsaba Guttmann József, Békéscsaba Lipták G. Pál, Békéscsaba Gróf Blanckenstein Pál, Füzesgyarmat Horgosi Kárász Imre, Békés Gróf Wenckheim Hoyos Ferenc, Doboz Geiszt Gyula, Kondoros Iricz Aladár, Békéscsaba Weisz Ede, Békéscsaba Bakos Mátyás, Békéscsaba Gróf Wenckheim Hoyos Fülöp, Vésztő Gálik János, Békéscsaba Gróf Széchényi Antal, Póstelek Lepény Mátyás, Békéscsana Gróf Wenckheim István, Vésztő Weisz Éliás, Békéscsaba Bóhnert József, Békéscsaba Gróf Bolza Pál, Szarvas Rosenthal Adolf, Békéscsaba Nyári Mihály, Orosháza Gróf Bolza Géza, Szarvas Weisz Mór, Gyula Vajda Jenő, Békéscsaba Horgosi Kárász Miklós, Szeghalom Székács József, Szentetornya Gróf Hoyos Miklós, Békés Montag Sándor, Szentetornya 47537 90 32713 51 2798170 25594 74 21124-24 20844-91 20601-55 16697-05 15704-98 14604-51 12748-36 11241-45 10264-20 10183-25 9708-17 9019-15 8778 19 8637-90 8330-55 8189-90 8100"— 7960-88 778002 7197 66 7069-19 6756 34 6282-90 6126 05 6122 86 5851-24 547047

Next

/
Oldalképek
Tartalom