Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-19 / 47. szám

a Békés 1916. november 19 fordult nagyobb esőzések következtében a földutak némely helyen eláztak s azon helye­ken a közlekedés egy ideig nehézkesebb volt, utaink általában jó állapotban vannak. Kő- utaknak helyenkénti kavicscsal való beteritése folyamatban van.Vódtöltóseink vódképes álla­potban vannak, árvízveszély nem fenyeget. Az ipar terén nevezetesebb jelenség nem észleltetett­A kereskedelem terén némi lendület mutatkozott. A vármegye ellátatlan lakosságának ösz- szeirási kimutatásait a közélelmezési hivatal­nak felterjesztettem, e szerint az ellátatlan lakosság száma — a szeghalmi járás kivéte­lével, honnan az adatok csak most érkeztek be — 62U00; a szeghalmi járásban melyben tudvalevőleg igen rossz termés volt, a legutóbb beérkezett jelentések szerint 22275 lakos szo­rul közellátásra. Az ezek szerint mutatkozó 84000 ellátatlan lakossághoz hozzá kell szá­mítani még a pótösszeirási kimutatásban fel­soroltakat is, akikkel együtt az ellátatlanok száma a százezret meghaladja. A vármegye lisztszüksógletónek meg­állapítása végett az országos közélelmezési hivatal vezetője személyes tárgyalásra hivott fel Budapestre, hol a vármegye főispánjával együtt folyó hó 6-án meg is jelentünk. Tár­gyalásunk eredménye az lett, hogy a vár­megye részére 85 waggon liszt engedélyezte­tett, ez a mennyiség — az ellátatlanok szá­mához viszonyítva — nem elegendő, s alig felét teszi ki a szükségletnek. Azonban da­cára annak, hogy a helyzetet minden vonat kozásban őszintén és lelkiismeretesen feltártuk az említettnél több lisztet nem tudtunk kapni. Eddig a vármegye 20, majd később 25 wag­gon lisztet kapott, ehez viszonyítva a 35 wag­gon liszt engedélyezése mellett a helyzet némi javulást mutat, azonban attól tartok, hogy 8—4 hónap múlva megint olyan viszo­nyok közzé jutunk, amely a jogos panaszokat teljes mérvben indokolttá fogja tenni Rende­letet adtam ki, hogy az ellátatlanok közül azok, kik bármely csekély készlettel rendel­keznek, mindaddig — mig a készlet tart — a legszigorúbb felelősség terhe mellett, liszt­vagy kenyér ellátásban nem részesíthetők, s elrendeltem, hogy azok ellen, akik ennek da­cára mégis jogtalanul lisztet vagy kenyeret vesznek igénybe, a kihágási eljárás szigorúan indíttassák meg. A vármegye községei által bejelentett burgonyaszükséglet 250 waggont tesz ki. Ez ideig ebből 4 waggon lett rendelkezésre bo- csájtva. A menekültek részére a földm. miniszter ur még október hó első napjaiban 2 waggon tengeridarát utalványozott, de az még mai napig sem érkezett meg, jóllehet, többszöri sürgetésemre, a szállítással megbízott buda­pesti malom abból egy waggont még a múlt hó 28-án feladott. A só és petróleum terén mutatkozó igen nagy hiány miatt többrendbeli előterjesztést tettem illetékes helyre, sőt arra is kértem fel­hatalmazást, hogy az egyes kereskedők ré­szére érkezett petróleum szállítmányokat, arányos elosztás céljából lefoglalhassam. Ez irányban való fáradozásom azonban eddigeló eredményre nem vezetett. A cukor hiány tekintetében fennálló kedvezőtlen helyzet orvoslására már több re­mény mutatkozik, mert — a cukor központ értesítése szerint — a vármegye részére járá­sonként — havonta — bizonyos mennyiségű cukor készlet van kilátásba helyezve A külömböző főzelékfélék tekintetében is igen nagy szükséglet mutatkozik, eddig Gyula város részére 2 waggon, a várm. közkórház részére pedig 50 mm bab lett utalványozva, illetve az utóbbi részére már meg is küldve. A főzelékfélék beszerzésére vonatkozó felter­jesztéseimre történnek ugyan csekély mennyi­ségű kiutalások, azonban a disponálásokkal járó késedelmek és különösen a szállítási nehézségek miatt csak igen hosszú idő alatt lehetazokhoz hozzájutni.Több Ízben az is meg­történt, hogy a miniszter által engedélyezett mennyiségeket a Hadi Termény készlet hiánya miatt nem szállította. Szerbiai aszalt szilvából 200 mm lett a vármegye részére kilátásba helyezve, melynek mm-kónti ára eredetileg 160 majd nemsok idő múlva 250 koronában lett megállapítva Az engedélyezett mennyiség még ilyen magas árak mellett is teljes egészében meg lett ren­delve és a vételár az illető községek által már be is fizettetett. Hogy a megrendelt kész­letek nnkor érkeznek ide, arra vonatkozó ér­tesítést nem kaptam. Szilvaiz, ami eredetileg szintén kilátásba helyeztetett, ezidőszerint nem áll a kormány rendelkezésére. A harctéri helyzet következtében a vár­megyében elhelyezett háromszókvármegyei menekültek visszatelepítése folyamatban van. A visszatelepítésnek rendszeres módon való végrehajtása céljából a minisztériumból egy kiküldött járt a vármegye területén s ez ügy­ben Háromszékvármegye alispán .helyettese is személyes tárgyalásra lett a belügyminiszté­riumhoz felrendelve Bár minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a visszatelepítés az előirt módon és sorrendben történjék, mégis a hazakivánkozók türelmetlensége és haza vágyódása folytán csak kis mértékben lehet az előirt utasításokat betartani, mert dacára a következményekre való figyelmeztetéseknek, sokan engedély és megfelelő igazolvány nél­kül útnak indultak. Eddigeló visszatért mintegy 1200 egyén és 220 fogat, gazdasági munkára alkalmas kétezer menekült férfi s munkaképes nőnek visszaszállítása a legközelebbi napokban várható. A törvényhatósági főállatorvos BakosJózsef jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása kedvezőtlen volt, amennyiben a fertőző betegségek és ezek közül főleg a ragadós száj- és körömfájás a vármegye legtöbb községében lényeges forgalmi korlátozásokat okoztak. A jelentéseket a bizottság tudomásul vette. A vármegye október havi közegészség­ügyi állapotáról dr. Zöldy János vm. t. főorvos az alábbiakkan számolt be : A közegészségügyi viszonyok kedvezőt­lenek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban rosszabbak is, hogy a heveny .ra­gadós bajokban megbetegedettek száma 81-el több volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyá­sát illetően leginkább a légző szervek huru- tos és gyuladásos megbetegedései fordul­tak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difteria 80 megbetegedéssel 18 halál, vörheny 107 „ 15 „ kanyaró 11 „ 1 » hastífusz 162 „ 24 „ verhas 34 „ 4 „ hólyagos himlő 7 _______„__________1 „ ös szesen 401 megbetegedéssel 63 halá­lozással (15 százalék). Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a hasihagymáz volt uralkodó, mely az összes megbetegedé­seknek több mint egyharmadát adta. A betegség több községben szórványosan, mig Békésen, Békéscsabán és Újkígyóson járványszerüleg lépett fel. A járvány a talaj- és közönséges kutak vizének fertőzöttsógóre vezethető vissza, amennyiben a bakterológiai vizsgálat ezt meg is állapította. Úgy a főor­vos, mint a belügyminiszter által kirendelt közegészségügyi felügyelő erélyes intézkedé­seket tettek a járvány elfojtására, a mely in­tézkedések folytán a különben enyhe lefolyású járvány ellanyhulása már is észlelhető. Órvosrendőri vizsgálat végeztek élőn 203, hullán 4 esetben. Orvostörvónyszókit pedig 13 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógvsavovai beoltottak 61 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 50, meg­halt 11 A halvaszülöttek száma 8 volt, az elve­télteké 6. Blanr Gyula helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 1915—16 költségvetési óv I—IV. negyedére előírásba vett: összes állami egyenesadó összege befizetés a múlt hó végéig . . tényleges hátrálék tehát , . csupán az elmúlt hóban befizetve a múlt óv hasonló időszakában befolyt......................................... 214701 ennélfogva az október havi befi­zetés eredménye a múlt évi október havi befizetés ered­ményénél .............................. va l kedvezőbb­Hadmentessógi díjban hátralék összesen 4200000 K 2663439 K 1536561 K 230009 K K 15308 K­62580 K, erre befizettetett 15906 K, tényleges hátrálék tehát 46674 K A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő: Befizettetett: fogyasztási és italadóban , . 16750 K — f szeszadóban.............................. 11945 K — f bé lyeg és jogilletékekben . . 195312 K 86 f dohányjövedékben .... 189992 K 68 f összesen 414000 K 54 f Adófizetési halasztás 1 Ízben adatott­Mikler Sándor kir. tanfelügyelő az októ­ber hóban végzett iskolalátogatásokról tett jelentést. Részben hadbavonult tanítók helyet­tesítésére, részben a menekült tankötelesek tanítására 45 háromszékmegyei tanítót osztott be szölgálattételre, akik működésűket foly­tatják. Ezután a tanfelügyelő több tanítónak fizetési fokozatban való előlépdetósi ügyét, és az esedékes államsegélyek iránt beérkezett jelentéseket terjesztette elő, a melyet vélemé­nyezve a közoktatásügyi miniszterhez továb­bított a bizottság. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadásá­ban egy csomó kórházi ápolási ügy nyert el­intézést Horváth Béla műszaki tanácsos jelentése szerint a müutak fedanyag és rendes fentar- tás hiánya miatt nincsenek jó állapotban. A kavicsnak közerővel való kiíuvarozása folya­matban van és annak felhasználásával a ha- laszthatlan javítási munkák végrehajtatnak. Az endrőd—szarvas—szentesi közút építési munkálatainak felülvizsgálata elrendehetett. Sárossy Gyula árvaszóki elnök az árva- szék működéséről tett jelentést Ezzel kapcso­latban beható vita folyt a gyermekmenhelybe felvett erdélyi menekült gyermekek elha­gyottá nyilvánítása körül követendő eljárásra nézve, a mely ügyben a bizottság úgy hatá­rozott, hogy úgy a vármegyei, mint a gyulai és békéscsabai árvaszóktől indokolt jelentést kíván be eddig követett eljárásukra vonat­kozólag A kir. ügyésznek a fogház állapotára vonatkozó jelentése után a főispán az ülést délutánra halasztotta, amikor a hadiszolgálta­tások után igényelt kártérítések ügyét tár­gyalta a bizottság. Ezen ügyek tárgyalásánál résztvett a te­mesvári katonai parancsnokság képviselője­ként Pokorny Alajos huszárezredes és Székely Béla tart. hadnagy is A sok igénybejelentést csaknem kivétel nélkül a községi bizottság javaslata szerint intézték el. Az ülés délután 5 órakor ért véget. Erdély menekültjeinek felruházása. Szép Erdélyországnak a gálád ellenség­től veszélyeztetett részéről a szorgalmas és munkás nép, összes vagyonát ott hagyva, letelepedési helyén a társadalom támogatására szorult. Az a nép, mely faji büszkeségétől el­telve, kérni nem tudott s másokon örömmel segített, gazdag termését, melynek nagy része felesleget képezett volna, az ellenség zsák­mányául dobva, könyör adományra szorult. Mi, a kik részt vettünk a menekülés minden szenvedésében, minden nyomorúságában, há­lával ismerjük el, hogy állam és társadalom sietve jött a menekültek könnyei felszáritá- sára, nyomorúságos helyzetük enyhítésére. E lap szűk kerete nem engedi, hogy a segélyezés módozataival foglalkozzam, kü­lönben sem célom az. Én csak a Gyulán le­telepedett menekültek segélyezését óhajtom a b. lap olvasó közönségével megismertetni. — Mint székely mentő jött a székelység felsegi- tésére Háromszékvármegye főispánjának neje báró Szentkereszthynó Floresku Marietta Öméltósága, a ki végig szenvedte a menekülés m nden nyomorúságát, a mi azonban nem törte meg az ő akarat-erejét, mely csodát müveit. Az ő közbenjárásának köszönhető, hogy a kormány 8000 koronát bocsájtott a menekültek felsególyezésére. S ezzel megada­tott az alkalom a segélyezés megindítására. Öméltósága kezdeményezésére 12 tagból álló hölgybizottság — fáradságot nem ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom