Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-30 / 5. szám

1916. január 30. Békés 3 Előléptetések a honvédségnél. A m. kir. honvédelmi miniszter Nagy Gáza gyulai 2 hon- védgyalogezredbeli élelmezési altisztet zászlós gaz- dászati tisztté nevezte ki. A 2 honvéd pótzászló­alj parancsnoksága Botka Iván és Somogyi Gyula hadapródjelölt őrmestereket harctérre indulásuk előtt hadapródokká nevezte ki. Lukács György kitüntetése. Ferenc Salvátor főherceg az osztrák-magyar Monarchia Vöröskereszt egyleteinek védnökhelyettese a katonai egészség­ügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Lukács György v. b. t. t. városunk illustris országgyűlési képviselőjének vöröskereszt egyleti fömegbizott helyettesnek a Vöröskereszt hadiékit- ményes tiszti díszjelvényét adományozta. A vármegyei tisztviselők háborús segélyének kiutalása iránt a vármegye alispánja már intéz­kedett. Az összes vármegyei alkalmazottak háborús segélyére 58754 korona államsegély szükségeltetik. Azok az alkalmazottak, mint az utbiztosok és utkaparók, akik vm. útalapból kapják fizetésüket' a háborús segélyt még nem kapták meg, mert a kereskedelmi miniszteri rendelet, amelynek alapján az alispán intézkedhet még nem érkezett meg a vármegyéhez. Ugyancsak kiutalványozta az al­ispán a községi jegyzők, segédjegyzők valamint a községi orvosok háborús segélyét is. Az összes alkalmazottak a segélyt nem egyszerre, hanem tiz havi egyenlő részletekben kapják meg. Felebbezés a közsógjegyzöi nyugdíj szabály- rendelet ellen. Megírtuk, hogy a községjegyzöi nyugdíj szabályrendelet a miniszter által tett észrevételek figyelembevételével módositatott. A törvényhatóság á’tal elfogadott szabályrendelet ellen Szathmári Gábor Békés község főjegyzője felebbezéssel él azért, mert a szabályrendeletben nem foglaltatik intézkedés abban a tekintetben —aminek elfogadására különben a belügyminiszter hajlandóságát nyilvánította, — hogy a községi jegyzőnek vagy segédjegyzőnek alkalmaztatását megelőzőleg, nem rendszeresített (irnoki vagy segédjegyző helyettesi) szolgálatban eltölt idejéből, legfeljebb öt év beszámitassék az esetben, ha az illető a jegyzői képesítés birtokában volt. Ha a miniszter a felebbezést figyelembe veszi; úgy a szabályrendelet ujabbi tárgyalás végett ismét a vármegye törvényhatósága elé kerül és igy a szabályrendelet jóváhagyása megint késedelmet szenved. A vármegyei közkórház ápolási diját a bel­ügyminiszter a folyó évre az eddig kettő korona 54 fillér napi ápolási dijat kettő korona 98 fil­lérben állapította meg, tehát az ápolási dijat 44 fillérrel felemelte. A belügyminiszter a már rég­óta sürgetett mérsékelt felemelést a köztudomású általános drágaságra tekintettel engedélyezte és rendeletében részletesen megindokolja, hogy az ápolási díjtöbbletből miféle kiadások fedezendők és már előre is jelzi a miniszter, hogy a háborús állapotok megszűntével illetőleg a normális viszo­nyok helyreálltával az ápolási dijak ismét le fog­nak szállíttatni. Az ápolási dij felemeléssel a vár­megye közkórházának számadása tulkiadást most már valószínűen nem fog feltüntetni, annál inkább, mert amint már megírtuk, a kórházban ápolt ka­tonák után az ápolási dij — visszamenőleg is — napi három koronában lett engedélyezve. A gyulai kir. törvényszéki fogház, az újabb törvények folytán, a fiatalkorúak fogházává vált. Erre tekintettel a közigazgatási bizottság kérdést intézett a miniszterhez, vájjon ily körülmények között, a fogház megvizsgálását, az erre a célra kiküldött albizottság foganatositsa-e vagy sem. A miniszter még az 1912 évben hozzá intézett fel- terjesztésre most válaszol s bejelenti, hogy a vizsgálat teljesítendő, mert a gyulai törvényszéki fogházban nemcsak fiatalkorúak hanem felnőttek is vannak. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Vasady Tihamér' gyulai pénzügyigazgatósági irodatisztet saját kérelmére a balassagyarmati pénzügyigazga­tósághoz helyezte át. A hadi árvák fontos ügyének a társadalommal való megismertetése és fölkarolása céljából folyó évi február hó 6-án délután 4 órakor a polgári kör nagytermében Rónai Paula missió nővér elő- dást fog tartani a következő programm keretében ; 1, Megnyitó. 2. Ének. 3. Rónai Paula előadása. 4. Szavalat. 5. Záró ének. A nagyen fontos ügy érdekében mindenkit szívesen lát a rendezőség. Belépti dij nincs. Megjegyezzük, hogy ugyanazon nővér másnap, azaz hétfőn délután 4 órakor szin­tén előadást fog tartani csak hölgyek részére a belvárosi iskola IV. osztályának termében. Hősi halál. Kató István gyulai kir törvény- széki jegyző a doberdói fensikon vívott csatában 1915. évi november hó 14-ik napján hősi halált halt. A hazáért elhunyt hős aki Bihar megyéből Kismarjáról való, egyszerű szülőktől származott. Nemsokára aztán, hogy a gyulai kir. törvényszék­hez jegyzővé kinevezték, elrendelték az általános mozgósítást, s ekkor mint a cs. és kir. 39 gye. tar­talékos hadnagyának neki is be kellett vonulnia. Mint jogász, kiváló képzettséggel és judiciummal rendelkezett. Mint katona szintén a kiválók közé tartozott. Előbb az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült, egy srapnell szilánk a lábába fúró­dott. Alig, hogy ez a sebesülése nagyjában be­gyógyult vissza ment a harctérre. — Ám előbbi sebe itt kiújult, úgy hogy ismét kórházba került. Majd újból a harctérre ment, ahol lövéstől újból megsebesült, de felgyógyulása után tovább telje­sítette hazája iránti kötelességét, mig végre az olaszok ellen vívott csatában elesett. Hősiességét Ő felsége a signum laudissal és a hadiékitményes III. oszt katonai érdemkereszttel tüntette ki. Élete, halála a kötelességteljesitésnek és hősies­ségnek ragyogó példája. Biró- és'jegyző kartár­sai gyászjelentést adtak ki. Január 25-én Pál napja mint Pál forduló van a kalendáriumokban megemlítve, aminek is­meretes magyarázata az, hogy ezen a napon a téli időjárás rendszeresen »fordulni« szokott. Ha addig hideg volt, akkor Pál napján bekövetkezik a lágy idő, ugyanígy megfordítva is. Az idei év­forduló azonban egy cseppet sem igazolta a nép­hagyományt. A Pál napig folyton lágy, azóta március végére illő teljesen enyhe tavaszi idő következett be. No de hátra van még Gyertya­szentelő és egész február hónap. Ez még helyre­hozhatja a Pálnapi forduló hiányát. De annál, hogy enyhe, vagy hideg, sokkal fontosabbb, sok­kal életbevágóbb, hogy bármelyik esetben száraz maradjon az idő, mert csak két hónapos száraz­ság segíthet rajtunk az időjárás abnormitása okozta veszedelmekért. Kinek kell hadifogoly munkás? — A múlt nyáron és ősszel panaszok merültek fel a gyulai gazdák részéről, hogy a város nem gondoskodott hadifogoly munkaerőről a mezőgazdasági munkák végzésére. — A környékbeli községek bőségesen el voltak látva ilyen olcsó munkásokkal, nálunk pedig a gazdák magas munkabérek mellett voltak kénytelenek dolgoztatni. — Ennek az állapotnak ugyan maguk a gazdák voltak az okai, mert ak­kor még a foglyok iránt kevés bizalommal visel­tettek és nem is jártak utánna, hogy hadifoglyo­kat hozasson részükre a város. — Azóta a gya­korlat bebizonyította, hogy a hadifoly munkások mindenképen beváltak. Azért dr. Lovich Ödön polgármester a hadügyminisztertől kieszközölt 300 orosz hadifoglyot a gyulai földmivelők ré­szére. Közülük már meg is érkezett és elhelyez­tetett a jelentkezőknél 50 orosz. A többit csak akkor hozatja el a város, ha azok elhelyezése biztosítva lesz. — A tavaszi munkák közeledtével tehát siessenek gazdáink a városházán a fogoly munkásokért mielőbb jelentkezni, hogy azok már idejében megérkezzenek és munkába állíthatók legyenek. Karambol agy diai vasútállomáson. Vasárnap reggel a gyulai állomáson kisebbszerü vasúti összeütközés történt. Rövid időközben két teher­vonat érkezett az állomásra. A Sarkad felől érkező vonat nagyon hosszú volt, ezért középen ketté osztva, két sínpáron helyezték el, hogy a szembe­jövő vonat befuthasson az állomásra. A személyzet nem vette észre, hogy a ketté választott vonat egyik kocsija épen a Csaba felőli váltóig nyúlt, vasutas nyelven «nem volt határ hagyva» a vonat­nak. A szembejövő vonat neki szaladt az útjában álló kocsinak és ledobta a sínekről. Az összeütközés következtében ez áz egy kocsi összetört és a mozdony is megrongálódott. Vasárnap estig a munkások eltakarították a romokat és a síneket is megigazították. Nem lehet tiz kilós csomagot küldeni tábori postán. Hivatalos közlemény alapján megírtuk, hogy 10 kilós postai csomagok is küldhetők a tábori postán. 10 kilós csomagok csak mint hiva­talos küldemények küldhetők tábori postán de magánosok ezután is csak öt kilós tábori postai csomagokat küldhetnek. Földrengés. A fővárosi és vidéki lapokban nagy részletességgel megirt földrengés Gyulán és Békésvármegye minden községében is észlelhető volt. A földrengés 8 óra 39 perckor reggel volt észlelhető, mintegy négy-öt másodpercen keresz­tül, iránya délkelet, északnyugati volt. Számos helyen megmozdultak a bútorok, erős ingás volt észlelhető a csillárokon, a konyhákban, összecsö­römpöltek az edények s megálltak a fali órák. — Biharvármegyében és azon túl Erdélyben a föld­rengés már lényegesen erősebb volt és nagy pá­nikot keltett. Szivattyúzzák a vadvizeket. Megírtuk, hogy az összegyülemlett vadvizek ellepték a gyulai határ egyrészét s különösen az oláhréti és itce- éri dűlőkben fenyegette a viz megsemmisüléssel a vetéseket, sőt attól lehetett tartani, hogy az ellepett talajon a tavaszi vetés is lehetetlen lesz. Az ily irányú aggodalmak most már lényegesen enyhültek, sőt ha újabb esőzések nem következ­nek, teljesen eloszlatottaknak mondhatók. — Az alsófehérkörösi ármentesitő társulat a múlt hét folyamán ugyanis nagy buzgalommal hozzákezdett az említett földek vizmentesitéséhez. A vezér­árkok vizét már sikerült eltávolítani s most mel­lékárkok húzásával vezetik le a még le nem folyt vadvizeket. A gyulai Vöröskeresztnek adományoztak gróf Wenckheim Géza 40 darab fácánt, Weisz Mór 48 pár érvédőt, dr. Vangyel Szilárd 12 koronát a rokkant katonáknak és 155 cigarettát, Fábián Lajos 10 koronát, Martos Katinka és Pali olvasni való könyveket, Schner Bözsike elhunyta alkal­mából kis pajtásai csokor megváltásért 17 korona 98 fillért. Kövess tábornok, Gróf Bothmer német had­vezér, Dankl tábornok és E chhorn német tábor­nok sajátkezüleg Írtak levelet a Tolnai Világlap­jának. A világtörténelem e kiváló nagy vezéreinek sorait és kézaláirásait a Tolnai Világlapja az e heti számában fogja, bemutatni. Ez a képes-lap szinte napról-napra szaporodik elterjedtségében, 1 igazi lelki szórakozást nyújt a harctéren levő ka­tonáink részére. Békéscsabai községi árvaház. Urszinyi Dezsőné Molnár Julia, aki az 1914. évi augusztus hóban halt el, összes ingó és ingatlan vagyonát tudvalevőleg egy Békéscsabán létesítendő községi árvaház céljaira hagyta. A vagyon ingókból, föld­ből és egy házból áll és a terhek levonása után — annak leltári értéke — 114247 koronát kép­visel. A képviselőtestület az alapítványt elfogadta és az alapitó levelet elkészítvén beterjesztette a vármegye törvényhatósági bizottságához. — Az említett ingatlanok a végrendelet és a hagyatéki tárgyalás alapján már a község nevére írattak át. A községi árvaházban teljesen elárvult gyermekek vétetnek fel, elsősorban Békéscsabáról, akik az intézetben 12 éves korukig egyszerű és szerény nevelésben fognak részesülni; kivételes esetekben a nevelés 14 éves életkorig tart. A gyermekek csak az állami elemi iskolába járhatnak. Megemlítjük, hogy az oldal rokonok a végrendeletet perrel támadták meg. Bolla Mihály arcképe A múlt évben nyug­díjba vonult Bolla Mihály földművelésügyi mi­niszteri tanácsos tudvalevőleg Pusztaföldvár köz­ség egyik földbirtokosa, aki úgy eme, mint hiva­talnoki minőségben igen sok szolgálatot tett a községnek és polgártársainak. A képviselőtestület, hervadhatatlan érdemeit méltánylandó, folyó hó 27-én tartott közgyűlésében egyhangúlag elhatá­rozta, hogy a község tanácsterme részére meg­festeti Bolla Mihály életnagyságu arcképét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom